Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
T • /\*<1£*k®cA — ^•A*c£°4o'g*o*I< Tréfák, anekdoták Egy fiatal színésznő, aki nem nagyon szívelte Agatha Chris- tiet, egy napon így szólt a de- tektívregények koronázatlan királynőjéhez: — Nagyon tetszett a legutóbb megjelent könyve, asszonyom. Ki írta ön helyett? — Rendkívül hízelgő számomr ra a véleménye — válaszolta Agatha Christie mosolyogva. — És mondja, ki olvasta el ón helyett? * • * Tinó Buazzeili egy meglehetősen unalmas darabot nézett végig Rómában. Mellette ülő barátja egyszerre csak meglökte a könyökével. — Tinó, nézd csak! A másik oldalon ülő hölgy alszik! — Te ostoba, ezért volt szíved (elkelteni? • * * Egy milánói színházban az egyik nézőnek feltűnik egy tíz év körüli kisfiú, aki az első sorból nagy figyelemmel követi az egyáltalán nem neki való előadást. A néző megkérdi: — Mond csak kisfiam, van jegyed? — Persze, hogy van — válaszolja a gyerek, de a szemét le nem veszi a színpadról. — És mondd csak, az édesapád nincs itt veled? —- Nem, otthon van. — Otthon? És mit csinál otthon az édesapád? — Hát — motyogja a gyerek —, azt hiszem, hogy a színházjegyét keresi. • • * Alberto Sordit egyik baráJtja arról igyekszik meggyőzni, milyen jó dolog a házasság. Sordc erre így válaszol: — Igazad van abban, hogy a házasságnak rendkívül sok előnye van, ezt magam sem vitatom. Viszont az agglegény nagyon sok időt takarít meg. — Ezt hogy érted? —■ Megtakarítja azt az időt, ami a „máris kész vagyok, drágám” és a tényleges elindulás között van. • • • —11 Én aztán válóban szeren= . esetten flótás vagyok — pana- | szolja egy férfi a barátjának. — £ Tegnap este hazamegyek, kinyi- £ tóm az ajtót és a kivilágítatlan • előszobában megpillantok, egy£ női alakot. Azt hiszem, hogy a • szobalány és magamhoz öle- S lem.., Gondold el, a feleségem £ volt! — Igazán nem értem, mi eb- 5 ben a nagy szerencsétlenség. S — A történetnek még nincs 5 vége... A feleségem ugyanis, : miután szenvedélyesen vissza- ; csókolt, ezt suttogta: „Te őrült, ■ menj el azonnal, a férjem bár- ■ melyik pillanatban megérkez- l hét! ■ A család egy hete érkezett j meg a tengerpartról. A feleség ; erélyesen rászól a levest gyana- j kodva szemlélgető férjére és fia- £ ra: „Jól jegyezzétek meg. rek- S lamáciőnak helye nincs! Vegyé- « tek tudomásul, már nem va- ; gyünk a szállodában! ; m * * * ■ ■ Egy fiatal tigris anyja kísére- £ tében első ízben lép be a ár- * kusz porondját körülvevő két- ; recbe. A hatalmas tömeg láttán ! a fiatal állat így szói anyjához: : — És ez a rengeteg ember ■ nem veszélyes? — Egyáltalán nem — nyugtat- ; ja a tapasztalt tigrismama —, * láthatod, hogy rács mögé tették ■ őket : TRABANT Egy piros sportza- kős elálló fülű fiatalember s egy méltóságteljes, őszbajszos, mellényes, óraláncos idősebb úr ládát akart betenni egy Trabantba. Meglehetősen nagy láda volt, de a bútorszállításban jártas emberek tudják, hogy megfelelő f if lkával, elf ordítással, emelintéssei szinte lehetetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani. Na erről a kettőről első látásra kiderült, hogy e területen váló jártasságuk hagy még kívánnivalókat. S kiderült az is, hogy a Trabant az öregé, ■mert ahányszor a karosszériához verődött a láda, bajusza idegesen megremegett. A produkció a némákét is vonzotta, mi sem természetesebb, az utcán mindig akad néző. Izgatottan szurkoltak, a közös élmény kapcsolatot teremtett köztük; a szomszédok beszédbe elegyedtek. Már ilyesféleképpen: Ha most a nagyfülű erősen megnyomná. Az öregnek emelnie kellene. Emelni? Ne hülyéskedjen, lejjebb nyomni! Fogadjunk, most bemegy. De nem ment. Pedig már próbálták így, próbálták úgy, sarokkal, véggel, másik ajtón. A pirosin- ges elálló fülei kivörösödtek, a bajszos előbb a mellényét vetette le, majd a méltóságát és iszonyúan káromkodni kezdett. A közönség mindeddig nem avatkozott bele, még csak hon- £ gos tanáccsal sem, de 5 most a •sorok közül • kilépett egy elegáns jj férfi, esernyővel, «Je- 5 tatáskával. Minden £ szem feléje fordult, a £ két már-már re- \ ményveszfett küzdőé ! is, s az elegáns a köz- t figyelem kellős köze- £ pén intett az esernyő- £ jével, s határozottan ! így szólt: ■— Fordítva! Az öregurat élőn- S tötte a pulykaméreg, £ még tán a bajusza is ■ elvörösödött, hogyis- « ne, hiszen már min- S den variációt Icipró- £ háltak. Üvöltve kérdezte: £ — Hogyan fordít- ■ va? Az esemyős fapofá- 5 val felelt: i —• A Trabantot te- , gyék a ládába. | Lázár Ervin « G. Nyijaxovt A barátság j érdekében \ | Edző: Holnap szőri tóba lépsz., j Sportoló: Igen. Holnap szőri- : tóba lépek... : Edző: Az ellenfeled neve: S Nyúl. A sportban azonban ko- * rántsem olyan félős, mint a nyu- S lak. . Sportoló: Értettem.» Edző: Tapasztalt és veszélyes S ellenfél, de mindezt figyelmen £ kívül hagyva, azt se felejtsd el, ■ hogy mégiscsak a barátod. Töké- S letesen mindegy, hogy ki győz £ kettőtök között. A győztes a £ sportolók közötti barátság lesz! I Sportoló: Igenis. A barátság! £ Edző: Az ellenfél igen energi- “ kus, szívós. Tehát a taktika? — c Az edző mozgó ökölvívó állást £ vesz fel, és bemutatja a gyakor- £ latokat. — Te a gong után azon- £ nal támadásba lendülsz. Még fel £ sem ocsúdik, a meglepetéstől, I még alig védi magát, te már £ védhetetlen, megsemmisítő ütést £ viszel be neki.- És kész a győ- £ zelem! 1 Sportoló: De ha mégis felocsű. £j dlk, és ő támad? Edző: (Továbbra is jellegzetes £ ökölvívó mozgást végez). Ebben £ az esetben hagyod, hogy teljes £ erőből támadjon, klasszikus cselt £ alkalmazol. Tehát ő 'támadásba £ lendül, üt, ám te elhajolsz és ha- £ talmasat csap a levegőbe, mi- £ közben te egy félelmetes bal- * egyenest beakasztasz az állkap- £ csára. Ezt próbálja védeni. Te, £ ezt kihasználva, egy jobb hor- £ got is beviszel. A nyakát védi? £ Te a fejét sorozd meg. A fejét £ kezdi félteni? Akkor aztán neki- £ esel és megsorozod; egy húszas £ sorozattal kikészíted, s a — pad- £ lóra küldöd. Egy, kettő, három, £ négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, jj tíz: vagyis aut! Kiütötted 1 £ Győztél. Te vagy a — bajnok! \ Sportoló: Világos. Edző: (Még mindig ugrál). Az a legfontosabb, hogy ne kíméld, ne sajnáld az ellenfelet. Ha véletlenül hamarabb a padlóra kerül, és netán fel merészelne kelni, ne hagyd, hogy kifújja magát! Ütni, ütni és harmadszor is, meg sokadszor is csak ütni. ö pedig ismét a padlón szedi össze magát...! S kész a győzelem. Sportoló: Nagyszerű. Edző: Üsd, ameddig csak bírod! Ne sajnáld! Verd hülyére, hogy a ringbe vezető utat is felejtse el. Hagy menjen el a ked- » ve az ökölvívástól! De örökre! ■ Sportoló: És ml lesz a barát- ■ Sággal?... í Edző: A barátság ettől csak £ erősebb lesz. : 5 Fordította: Sigér Imre £ 1912. JANUÁR % — Legutóbb sokkal engedékenyebb voltál. — Na, igen, de akkor augusztus volt!— (A Wochenpress-ből) A SZOKÁS HATALMA « — Micsoda kép! Az ember szinte érzi a tenger szagát! (A Weltwoche-bSl) SZOKVÁNYOS LÁTVÁNY. (Kesztyűs Ferents rajza® Felelősséghárítás A TERMÉSZET ÖLÉN
