Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

I emek 'V ! gs ■'TCI V£'; Z«** ~ -GS*. ,mL^ tőinek megyei tanácskozásaid Az említett kereskedelmi szék- ^ W torok sok száz kollektíváját 126 -M . ^ árigádvezető képviselte. Az el- $ ' ' ‘ lökségben helyet fogiáit Cm- y'Pok falak tel­tári Béla, a megyei tanács el- '■£*’ mnyezctek nökhelyettese, Betiltó Pál, a médiására alkalmasak, .yyeí pártbizottság gazdaságvelhető, az egészségügyi litikai osztályának munka ^felelően jól tisztítható, KL Nagy Is** ^ _ **5 vOossoBoaBasiBEo® «asoaaaacBoaaBoeeeaeaaasceBosaoQosaaanaacaB: 135 titkár- a me . .k segítségéve) régi, elavult üzlet- helyiségeket salétromos falú kisvendéglőke. gyorsan fel < bet újítani. A „VOSZK” falburkoló mozaikjait már több helyen alkalmazták: — a Bábszíi .-lázban, a .keszthelyi Helikon Hotelben, a« A erő Szállóba^, vidéki kisvendéglőkben és eszpresszókban. Képünkön: Műanyag falburko­lata bár. (MTI-íotó — KS) ;!=39es3BOoaoaa93a». Mindennapi italunk a kávé! Rohanó életűnk napi forgatagában száz és száz­ezreik keresik felfrissülésüket egy-egy finom feketekávéban. Ritka az a háztartás, ahol nem találkozunk kávéfőzővel, ven­dégjárás során pedig elkerül­hetetlenül dicsérnünk kell a kedves vendéglátó háziasszony sájátfőzésű kávéját. De vajon, amíg kavargatjuk a gőzölgő feketekávét gondo- tank-e arra, hogy milyen hosz- szú utat tett meg amíg elju­tott hozzánk? Hol van az ős­hazája? Valamint arra, hogy nálunk széles körű élterjedtsé­ge ellenére is luxuscikknek számít, addig egyes országok­ban az életszínvonal fontos meghatározója. A kávé őshazája Kelet-Af- rika a mai Etiópia területe. Eredeti állapotában vadon nö­vő cserje, de modem termesz­tése már ültetvényes gazdál­kodás kereteiben folyik. Vad formájában számos fajtája is­meretes, de a nagy kávéter- meiő ültetvényes gazdaságok, csak a magas terméshozamú és koffeintartalmú változato­kat termesztik. Ezdk közül a legelőkelőbb helyet foglal el az arab kávé — coffea arabika — utána a li­bériái kávé következik — coffea liberica — végül a sort a ro- busta kávé zárja — coffea ro- busta—. Az említett fajták közötti különbség koffeintar­talomban, termesztési eljárá­sokban, valamint egyes beteg­ségeikkel szembeni fogékony­ságban rejlik. A kávécserj éneik piros, a cseresznyéhez hasonló gyümöl­cse van, s a benne elhelyez­kedő kemény mag, a nyersen, vagy pörkölt formában nálunk ás forgalmazott kávé. Ebből főzzük nap mint nap kedvéit italunkat a kávét. A kávé doppingoló hatása koffeintar­talmával függ össze, amely a központi idegrendszerre fejti ki élénkítő hatását. A kávéfo- (gyasaiás népszerűsége, a do­hányzás népszerűségével ve­tekszik, de korántsem olyan káros az egészségünkre. Termesztésére felelőbbek az évi 13—15 C fok középhőmérsékletű 1 000—3 000 mm csapadéké területek. A kávé világtermesztéséinek földrajzi megoszlása a törté­nelmi idők folyamán megvál­tozott. Korábban a kávé zöme az afrikai államokból került ki, míg jelenleg a legfontosabb kávétermelő területek a Ny- Indiai szigetvilágon és D-Ame- rikábam vannak. Jelenleg a világ ossz kávétermeiése 3 millió 132 ezer tonna, amely 313 milliárd 200 millió dkg- nak felel meg Ebből a meny- nyiségből pedig 522 milliárd kávét lehet főzni, ha a ma­gyar kereskedelmi szabvány­nak megfelelő 6 gr. kávét szá­mítunk egy duplához. Tovább vizsgálódva ezen számok tük­rében megállapíthatjuk, hogy ebből a kávémennyiségből földünk összes lakossága — az egynapos csecsemőket is beleértve évente 153 kávét ihatna. Ezen hatalmas mennyiségű -kávénak jelentős része ponto­sabban 45 % Földünk legje­lentősebb kávétermelő orszá­gaiból Brazíliából kerül ki. Ilyen vonatkozásban Brazíliát Kolumbia és az Elefántcsont­part követi. A kávé nyers és pörkölt ál­lapotban kerül a kereskedelmi forgalomba. Világpiaci árá­nak alakulását a legnagyobb kávétőasdék állandóan jegy­zik és figyelik. A legjelentő­sebb kávétőzsdék Santos, New York, Le Havre, London, Rot­terdam és Amszterdam. Világ- viszonylatban legkeresettebb kávé az arab és a robuszta, az előbbi értékesebb az utób­bi olcsóbb. A viágtermelésnek kb. 70 %-a kerül piacra, de egyes or­szágokban, főleg Afrikában — Elefántcsontpart, Angola, Uganda — ez 90—95 %-ot is elérhet. Ha a kávétermelés az egyes országok gazdaságában monokulturális jellegű akkor a kávé export tehetősége és világpiaci árának alakulása az ország gazdasági életére kiha­tással van. Ezzel magyarázha­tó az a jelenség is, hogy Bra­zíliában az 1932-es világgaz­dasági válság mélypontján több, mint 20 millió mázsa kávét a tengerbe öntöttek, ne­hogy a világpiaci ára minimá­lisra csökkenjen. A kávé világpiaci áralakulá­sáról azt a tendenciát olvas­hatjuk le, hogy a világpiaci ár az utóbbi 10 évben csökken. A New Yorfk-i tőzsdén a bra­zil kávé kilogrammonkénti ára tíz év alatt 1,11 dollárról 0,81 dollárra csökkent. Az 1962. szeptemberében létre­jött Nemzetközi Kávértgyez- mény célja az, hogy a világ­piaci árak csökkenését meg­akadályozza, amit elsősorban a termelés korlátozása révén kí­vánt megvalósítani. Ezt na­gyon nehéz elérni, mivel a termelés 1/3 részét kis par­cellákon végzik. Ugyancsak a Nemzetközi Kávétanács sza­bályozza, hogy egyes országok hány %-kal részesedhetnek a kávé világpiaci forgalmában. Most nézzük meg, hogyan áll hazánk a kávébehozatal és kávéfogyasztás terén. Móliinlr a kávé fontos éü- lldlUUK vezeti cikk. Az egy főre jutó kávéfogyasztá­sunk rohamosan emelkedett Ezt a következő számadatok­kal szeretném érzékeltetni. 1938-ban a kávébehozatal 2 ezer tonna, ez a szám 1948-ra 458 tonnára csökkent. 1960- bam közel 3 és fél ezer tonna kávét hoztunk be. 1970-re 20,7 tonna a kávéexportunk. Ez a mennyiség 20 milliárd 700 millió grammnak felel meg, s ebből a mennyiségből évente hazánk minden lakosa 345 kávét fogyaszthatna. Kávé­exportunk 90 %-át Brazíliából fedezzük, a fennmaradó 10 %-ot Kubából és Kolumbiából hozzuk be. Ezen rövid cik­kemben az amúgyis nagy nép­szerűségnek örvendő élvezeti cikk világgazdasági jelentősé­gét kívántam bemutatni. Az említett számok ismeretében kinek-kinek szuverén joga az amúgyis előkelő hazai statisz­tika további javítása, avagy .... de ez már kizárólag Önök­re tartozik. Dr . Góbi János Az ördög öröksége J erome Chauvin egy sziklazátonyon feküdt, ahová a hullám­verés vitte és távcsővel figyelte Mortorio szigetét. Pontosan felismerte a homokos öblöt. Magát a helyet innen nem láthatta, egy kiugró szikla eltakarta előtte a tájat Annak idején, mikor elhagyta a szigetet, megesküdött, hogy visszatér. Nos — megtartotta szavát — tizenhat év után, a félelem, a süllyedés tizenhat éve után — a gazdag ember öntudatával lép­het a sziget földjére. Minden nyomot eltörölt maga mögött és ez nem volt könnyű dolog. De egy év óta nár teljes csend volt. Egy héttel ezelőtt útnak indult. A faluban üdülővendégként adta ki magát. Az emberek hittek neki, mikor kibérelte a motorcsónakot. Chauvin felkelt, óvatosan letette a látcsövet. Cigarettával a száj­szögletében elindult vissza a faluba. A falu a déli napsütésben ra­gyogott, az utcák üresen álltak. Csak a vendéglőben volt némi mozgolódás. Belépett és leült. A merev lábú, öreg vendéglős egy üveg vörös­bort helyezett eléje, majd újból eltűnt. Körülnézett. A szomszéd asztalnál mezítlábas halászok kártyáztak. Csak az éjszaka szállnak vízre. Néhány idegen lézengett még itt, amerikaiak és németek. P elismerte a kékszemüveges urat. Néhány napja váltottak egy­két szót, néhány jelentéktelen szót az időjárásról és a parti táj szépségéről. Bescondnak hívták és valami szembajban szén­ádéit, ahogy ezt futólag megemlítette. Odaintett, de a szemüveges nem vette észre. De még valakit észrevett Chauvin. Egy ápolatlan szakáüü, ma­gas embert. Nyugodtan ült, mintha gúnyosan mosolygott volna. Chauvin megfordult. Bizonytalan kép ködlött fel agyában, de nem vált elesse. Kiitta, poharát, az asztalra tett néhány fillért és kiment. A ve­randán megállt. Néhány pillanat múlva kijött a szakállas is. Mel­léje állt és rágyújtott. Aztán félhalkan beszélni kezdett, de szája alig mozdult. „Volt egyszer egy hajó, a németektől kapott feladatot hajtotta végre. A kabinok egyikében 100 000 hamisított dollár lapult, ame- ^^kiUomeges német parancsra állítottak elő. A hajó ellenséges ' tett bomba robbant.” Chau­hitted, egyedül te vagy, aki ita, kicsoda ez — csak akkor rd”. k, hova dugtad a pénzt? A alahoi elástad. Két éve, hogy lek. Hova dugtad a pénzt? A ibb lépett. „Mit akarsz?” rendőrségnek és életed hátra- tetőd.” Imi megfontolás után. >rA féle A hold elég világosságot ad ynak.” vendéglőbe, Chauvin a szál- gfont olás váltotta fel. Könnyű i dobta magát és cigarettáért ^ormányos. Mindig azt hittem, Ságban is az áUt, hogy senki nált rosszul.” sem veszett él. Különben is, ónak elején kényelmes helyet kormányt és a motort, odni, mire a hold felkel. Olyan tnálati utasítását is elolvashat- '-hoz támasztotta, gúnyosan, hí­va a csónak felszaladt az öböl i sziklát. Golard kidobta a ia­\"s°'dHou 3, 4s megtalálta volna, , ,iai "rt íífai odadobta a lapátot. „Ásd „ .&Qr'^-«°Kra, Chauvin ásni kezdett. Nem sietett, keményet érzett, eldobta a lapátot és kézzel ka- %\' — a homokot. A láda volt. Es még valami a ládán, vastag olajos ruhába burkolva. „Nos?” „Rögtön" — mordult fel Chauvin. Gyorsan lefejtette az olajos ruhát és a géppisztolyt Golardra fogta. „Idióta" — mondta Chauvin és meghúzta a sorozatlövő kampó­ját. Golard élettelenül zuhant a homokra. Kiásta a ládát és oda­húzta Golard tetemét a gödörhöz. Bedobta a géppisztolyt, rá a holt­testet. Befedte a sírt és eltüntette a nyomokat. Még az üres patron­hüvelyekről sem feledkezett meg. Felmtte a csónakra a ládát. Ne­hezebb volt, mint gondolta. Nehezebb, mint tizenhat évvel ezelőtt. Hiába, 16 évvel öregebb. Néhány pillanat múlva beindította a motort és elindult vissza­felé. Nevetett magában. Gazdag ember. 100 000 hamis dollár tu­lajdonosa. A hamisítvány elsőrangú. Senki se tudja a valódi bank­jegyektől megkülönböztetni Elérte a kis kikötőt. Senki sem tartózkodott az utcán. Elrejtette a csónakot, vállára emelte a ládát és a szállására ment. Belépett a szobába, felkapcsolta a villanyt. „Nyugalom, Chauvin” — mondotta Bescond, a kékszemüveges úr. Mosolyogva ült az ágyon. „Csak semmi izgalom. A 100 000 ha­mis dollárt csak tegye ide szépen az asztalra. Hadd lássuk, hiszen 16 éve kutatom, illetve kutatjuk az Interpollal együtt. — De hol van Golard, aki nyomra vezetett?” D escond felkelt az ágyról és levette a szemüveget. Éles, okos szeme éberen csillogott. „Bescond nyomozó” — mondta magának — „te jó munkát vé­geztél ebben az esetben.” Daniel Jasmin Fordította: Sényi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents