Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Tarka keverék "W^mlékezetem „csücske?0 B-j tarka keveréket is elein I I dobnak most as év elején a „lepergett” esztendőről. Apropó: keverék! A nyár elején vettem egy Orbita táskarádiót, s természetesen a boltos eleme­ket is tett bele, mégpedig bolgár gyártmányút. Tartalékba is vet­tem ilyet. Későbben, vagy há- ro...szor magyar gyártmányúnk­kal cseréltem a . ’•imeriilt” ele­meket, mert olyat kaptam. Ez­után, ha hozzányúltam a rádió­hoz, ragacsos keverék tapadt a kezemhez, ezen kívül -pedig hör­gő hangot hallatott a masina, mint a begyulladt torkú ember. Nem tudom pontosan miként is mondta aztán egy szakértő, hogy marja-e vagy eszi a sav ettől az elemtől, de az biztos, hogy en­gem evett a méreg. S most már csak bolgár vagy szovjet gyárt­mányú elemeket keresek, mert azok nem *eszik’ meg az Ortö- tát sem. Tavaly ötlőtt fel bennem, — olykor milyen naiv az ember — hogy a 8 éves Alba Regia tévén­ket odaajándékozom a lányom­nak, és modernebbet veszünk. Annak rendje-módja szerint ezért a modernebb tévéért leszá­moltam a 7800 forintot. Nem nyolc év, még nyolc hónap sem telt él, talán csak a fele, és se hang, se fény. Szakértők szerint „bedöglött a képcső”. Az Álba Regia ekkor is jó volt és most is az. Pedig a nyolc esztendő alatt csak a főbiztosítékot és ke­reskedelmi áron egy 60 forintos lámpát kellett benne kicserélni. Pedig ez is, az is magyar gyárt­mány. Aztán, ugyancsak tavaly, „fékezhető” centrifugával lep­tem meg a feleségem, s a fél év­tizede vásároltat, amely nem lá­bon áll, 'csak afféle autóbelső gumin, szintén a lányomnak ad­tam. De az most is „kiveri” a ■mosott ruhából a vizet, ha be­kapcsolja a lányom az áramkör­•nrntmumHiMiBMiMiHiiMHiminm be. Az űj pedig, amelyikkel a féleségemet megleptem, most- már nem is pörög, hiába kap­csoljuk az áramkörbe. A masi­na búg, Be a henger, amelybe a ruhákat -rakjuk, mozdulatlan. Bár lehet, hogy ez előnyösebb, mert nem régen a henger pör­gés közben „kibillent’ függőle­ges helyzetéből és úgy állt, mint egy félrecsapott kalap Akkor a henger három lába közül kettő „meghibásodott” és ki kellett cserélni. Mind a két centrifuga magyar gyártmányú, a végi most is ne­künk pörög, jobban mondva a ilányomnak. Az új, a „korsze­rűbb” pedig jó lenne, ha azokat „pörgetné” be, akik gyártották. Hagynák ki a „billenő’ játékocs- kákból azokat, akik azért veszik, hogy használják. De van nem elektronikus „ke­verék” is. Decemberben vettem 65 grammos tiszta súlyú sertés­májkrémet 4,60-ért, amely a cégjelzés ' szerint a Debreceni Konzervgyárban készült. Csupán kíváncsiságból a dobozra körül ragasztott színes nyomtatott szö­vegű szalagot ketté vágtam. Meg is lepődtem, mert a doboz fém oldalára marha-májkrém van nyomtatva, a fogyasztói ára 4,20, tiszta súlya ugyancsak 65 gramm. Ennél csak az volt a sze­rencsém, hogy a feleségem ko­csonyát főzött, s a tetejére per­getett -piros paprika nem volt hamis. így aztán tudtam nélkü­lözni a nem tudom milyen máj­krémet, és „elfekvő készlet”-nek tettem el. De hát centrifugát, te­levíziót, Orbitába alkalmas óle- .met nem tud készíteni a felesé­gem sem. És hát én is úgy ke­resem az elemre, meg a máj­krémre valót, ha dolgozom. Mert ha mindig a Gelkát járom, nem leeresem meg a kibillent henger visszabillentésénék a költségeit. Cserei Pál ÉPÜL AZ OROSHÁZI SÍKÜVEGGYÁR Fotó; Demény Gyula A tanácsi szervezeti és működési szabályzatok felnivizsgálatának tapasztalatai Békés megyében írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára 1 971. augusztus és szeptember hónapokban a megye 4 vá­rosi, 24 nagyközségi és 49 községi tanácsa megalkotta a sa­ját és szervei szervezeti és mű­ködési szabályzatát, melyet a Tanácstörvény szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának kellett felülvizsgálni és jóvá­hagyni. Ennek során minden esetben azt mérlegelte, hogy a szabály­zat tartalmazza-e azokat a ren­delkezéseket, amelyek a tanács és szervei eredményes tevékeny­sége biztosításához szüsségesék. E cél figyelembe vételével a városok, nagyközségek és köz­ségek szabályzatait — mivel azok a szabályozási feladatoknak ele­get tettek — jóváhagyta, egyide­jűleg az esetenként előfordult jogszabálysértő rendelkezéseket megsemmisítette, illetve a sza­bályzatok nem jogszabálysértő, de a tanács vagy szervei műkö­dését nem segítő rendelkezéseire javaslatot tett a helyi tanácsnak a kifogásolt rendelkezések elha­gyására, módosítására, vagy ki­egészítésére. A megyében 10 köz­ségnek 14 jogszabályellenes ren­delkezését a megyei végrehajtó bizottság megsemmisítette. A végrehajtó bizottság az érté­kelő munka során figyelemmel volt arra, hogy számottevő nem­zetiségi lakossággal is rendelke­zik megyénk. A szabályzatok eb­ben a vonatkozásban az igények­nek megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak és egy esetben sem kellett módosító, illetve kiegé­szítő javaslatot tartalmazó hatá­rozatot hozni, A z űj Tanácstörvény sarka­latos igénye a tanácsok helyi önállóságának és a szocialista demokratizmus mind teljesebb kibontakozásának biz­tosítása. A szabályzatok felül­vizsgálata szükségessé tette an­nak a vizsgálatát is, hogy a he­lyi szabályozások ezzel — vala­mint a Tanácstörvényben megfo­galmazott egyéb elvekkel meny­nyire vannak összhangban. Ki­emelkedő e témakörön belül, hogy a szabályzatok hogyan rögzítik a tanácsi vezetők és tanácstagok lakossággal való kapcsolatainak formáit, a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatainak újszerű­ségét, a tanácstagok széles ská­lájú jogait és kötelességeit, a ta­nácsi bizottságok új helyzetét és lehetőségeit. Valamennyi szabályzat azonos logikai rendszerben épült fel. A rendelkezések követik a Tanács- törvény és végrehajtási rendel­kezésének sorrendjét. Végigvonul a szabályzatokon a tanács jellegének újszerű meg­fogalmazása is. Helyesen és vi­lágosan kifejeződik bennük a ’ tanácsok népképviseleti-önkor­mányzati és államigazgatási jel. lege. J ól foglalják össze a képvi­seleti. szervek feladatát, hatáskörét, ezen túl pedig helyes megfogalmazást kaptak a szabályzatokban a választókerü­let, illetve a település érdekei is. Igényesen tartalmazzák a meg­változott megyei képviseletben a helyi érdekek érvényesülésének lehetőségeit. Jól szabályozzák a delegálást, a helyi érdekek, vite­lét. A beszámoltatás kérdését azonban több helyi tanács (külö­nösen a szeghalmi és a békési járásban) nem tudta egyértel­műen rendezni olyan esetekben, amikor egy megyei tanácstagot több község választott meg. A szabályzatok összességük­ben jól biztosítják, hogy a kép­viselet a társadalmi ellenőrzés egyik lényeges elemévé válhas­son. A tanács, mint testület elő­térbe került, az alapvető jogosít­ványok tanácsi hatáskörben ke­rültek rögzítésre. A szabályzatok helyesen tar­talmazzák az önkormányzat jog­szabályi garantáltságát. Jogi szempontból ez azt jelenti, hogy tilos a hatáskörelvonás, a helyi, döntések pedig csak jogszabály- sértés esetén vizsgálhatók felül. Társadalmilag az önállóság alá­támasztását biztosítja a falugyű­lés rendszere. Megemlíthető, hogy több nagyközség a falu­gyűlést, mint lehetőséget nem rögzítette. A kisközségek jelen­tős része pedig nem domborítot­ta ki megfelelően a falugyűlési rendszer lehetséges politikai és társadalmi előnyeit. Itt említem meg, hogy a sza­bályzatok a hatáskörök gyakor­lásának módját az egyes hatás­körök végrehajtó bizottságra tör­tént átruházását helyesen ren­dezték. Vigyáztak arra, hogy a tanács meghatározó szerepe ne csökkenjen. Csak néhány eset­ben kellett ezzel összefüggésben t a megyei végrehajtó bizottság­nak módosító, illetve kiegészítő javaslatot tenni. A nagyközségi és községi sza­bályzatok a törvényben foglal­taknak megfelelően rögzítik a szakigazgatási szerv szervezetére vonatkozó elveket, az államigaz­gatással szemben támasztott kö­vetelményeket. E témakörben a felülvizsgálat során javasló jel­leggel sem kellett beavatkozni. A szabályzatok helyesen tartal­mazzák a törvényesség igényét, feltételeit és biztosítékait, to­vábbá az egyéni és társadalmi érdek összhangjának, az ügyin­tézés kulturáltságának, társa­dalmi ellenőrzésének színvona­lasabbá tételének igényét is. Ü " gy ítélhető meg, hogy a városi és községi szabály­zatok megfelelően rögzí­tették annak igényét, hogy a he­lyi vezetőle fokozottabban tárják fel a helyi erőforrásokat, meg­teremtve ezzel az önkormányzat gazdasági alapjait. Különösen jól ismerték fel e szempontból a ta­nácsi tisztségviselők a helyi ter­melő, gazdálkodási egységekkel való, a szükségletek kielégítését célzó sokirányú együttműködés lehetőségeit. Ez a koordinációs tevékenység a szabályzatok sze­rint korrekt, a kölcsönösség ell­vén, a közös tevékenység igé­nyén alapuló és a hatósági esz­közöket csak másodlagosnak te­kintő. A tanácsok jellegének megvál­tozása értelem szerint megvál­toztatta a tanácsi tisztségviselők jogállását is. A szabályzatok túl­nyomó többsége ezt a kérdést helyesen rendezte. Felmerült olyan igény, hogy több község­nél; ahol nem választottak ta­nácselnök-helyettest, indokolt lett volna társadalmi megbíza­tású tanácselnök-helyettes vá­lasztása és feladatainak megha­tározása. H iányosság volt több he­lyen, hogy a megválasz­tott tanácselnök-helyettes feladatait a szabályzatban nem munkálták ki. E néhány problé­mától eltekintve, a szabályzatok a kérdésre részletesen tartalmaz­nak rendelkezéseket, amelyek egyértelműen kifejezik, hogy a tanácselnök a tanács, de végső soron az egész település élén áll, a település felelős állami vezető­je, akinek a testületi munkában elsődleges szerepe van, de fel­1972. JANUAR & ügyelője a szakigazgatási tevé­kenységnek is. Jó a szabályzatokban a vb-tit- kár feladatait illető kimunkálás is. Kellően kifejezésre jut a vb- titkár feladata testületi munká­val és a törvényességgel, vala­mint a hatósági tevékenységgel összefüggésben. A tanácsok népképviseleti- önkormányzati jellegébe jól illeszkedik be a’bizott­ságok megnövekedett hatásköre. A helyi tanácsok túlnyomó részt — a kötelezően alakított bizott­ságok mellett — az igényeknek megfelelő számú bizottságot hoztak létre. Egyedül Békéssám- son esetében kellett javasolni, hogy mintegy 4 ezer fős köz­ségben a kötelező . 3 bizottság mellett indokolt a művelődésü­gyi, szociális-egészségügyi, illet­ve a kommunális bizottság lét­rehozása is. Ezen utóbbi bizott­ság egyébként a legkisebb köz­ségekben is funkcionál. A szeg­halmi járás több községében — az új ifjúsági törvény hatására — ifjúsági bizottság is alakult. A városi, nagyközségi, közsé­gi tanácsok és szerveik szerve­zeti és működési szabályzatai felülvizsgálatának eredménye­ként az alábbi típushibákat le­het kiemelni: T íz kisközség a megválasztott tanácselnök-helyettes fel­adatait nem határozta meg részletesen annak ellenére, hogy a meghatározást jogszabály elő­írta. Ugyancsak néhány kisköz­ség esetében kellett olyan ész­revételt tenni, hogy a tanácsi bizottságok és albizottságok, egymáshoz való viszonyát nem rögzítették megfelelően. A felülvizsgálat során hibá­nak minősült az is, hogy mint­egy 20 szabályzat az együttmű­ködési megállapodás kötése szempontjából figyelmen kívül hagyta a helyi. Hazafias Nép­front bizottságát. Ezzel társa­dalompolitikai okok miatt sem, de a tanácsok és a HNF helyi szervei jogszabályszerű együtt­működésének igénye alapján sem lehetett egyetérteni. A szeghalmi és békési já­rás néhány községében (Körös- nagyharsány, Ecsegfalva, Zsa- dány, Köröstarcsa) nem rendez, ték egyértelműen a .szabályzat­ban a kisebb községek által kö­zösen választott megyei tanács­tagok beszámoltatásának rend­jét. A gyulai, a szarvasi já­rásiban több helyütt úgy rendel­keztek a szabályzatok, hogy a testületek ^lé kerülő min­den anyag esetében előzete­sen törvényességi szempontból a vb titkára által felülvizsgálat szükséges. Ezt csak a tanácsi szerv előterjesztése esetén lehe­tett elfogadni. Többnyire a gyu­lai járás községeiben fordult elő az is, hogy a vb-titkár kinevezé­sét a' szabályzat elvileg minden alakuló tanácsülésen sorrakerü- lőnek minősítette, pedig erre csak akkor kerülhet sor, ha ez a tisztség nincs betöltve. A ki­nevezési rendszer egyik jellem­zője éppen ez a joghelyzet Egyes kisközségekben tévesen értelmezték a tanácstagi össze­férhetetlenség problematikáját. Ezt csak „tanácstagi” minőség- ' ben tanúsított kifogásolt maga­tartás esetében látták fennfo- roghatónak. Ez helvtelen. mert bármely politikai, társadalmi és egyéb tevékenység, amely ellen­tétes a tanácstagsággal, össze­férhetetlenséget idéz elő. A felülvizsgálatok íaoaszta- latai szerint a helyi taná­csok gondosan és a legtöbb esetben jól éltek azzal a lehető­séggel, hogy a tanács és szervei szervezeti és működési szabály­zatát maguk határozhatták meg. Köszönet illeti mindazok közre­működését, akik a szabályzatok kimunkálásához segítséget nyúj­tottak,

Next

/
Thumbnails
Contents