Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG -ÉS 'A MEGYEI T ÁN ACS'tAP ][A 1972. JANUÄR S., SZERDA Ara: 80 fiilét XXVII. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM ————i TUT «*: TARKA KEVERÉK 43. oldali AZ ALKOHOL S7IFREPE A BŰNÖZÉSBEN {4. oldali üt MEG A TÖBBIEK 44. oldali A fepifés feltétele: a megyei közművelődési intézmények együttműködése Üléseseit m megyei tamáes végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden délelőtt 9 órától ülést tartott. Tárgysorozatán a megyei közművelődési intézmények működéséről szóló jeáentés, valamint a Békés megyei Katonai Kiegészítő Parancsnokság tájékoztatója szerepelt. Csatári Béla, a megyéi tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ülést, majd az első napirend,! ponthoz Deák Ferenc mb. művelődésügyi osztályvezető szóbeli kiegészítését is meghallgatták a végrehajtó bizottság tagjai. A beszámoló-jelentésben a művelődésügyi osztály megállapítja, hogy a megye közművelődésének irányításában és intézményi rendszerében az utóbbi 6 évben jelentős változás történt. Nyolcszorosára emelkedett a szakképzett népművelők száma, ás a megyei múzeumi szervezet és a megyei levéltár az utóbbi években tudományos jellege mellett országosan is példamutató közművelődési tevékenységet fejt ki. A beszámoló-jelentés ez alkalommal nem foglalkozik a Békés megyei Mozi üzemi Vállalat, és a Békés megyei Jókai Színház tevékenységével, viszont részieresen elemzi a megyei könyvtár, a megyei művelődési központ és a megyei múzeumi szervezet területi, módszertani és székhelyi tevékenységét. Megállapítják, hogy ezek az irrtézménvek aktívan közreműködnek Békéscsaba lakosságának kulturális ellátásában, megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak, ankétokat, ismeretterjesztő előadásokat, tárlatvezetéseket szerveznek, új népművelési formákkal kísérleteznek, gondozzák a továbbképzést, kiadványokat. módszertani füzeteket; évkönyveket szerkeszter mek és adatnák ká. Az eredményekkel együtt természetesén negatív vonások is felfedezhetők az intézmények munkájában. Rugalmasságuk el25 éves a Rmridségí Szemle Nemregen ünnepelte a „Honvédségi Szemle” című folyóirat fennállásának 25. éves jubileumát a szerkesztőség kollektívája. Negyedszázaddal ezelőtt „Honvéd” címmel jelent meg á folyóirat jogelődjének első száma, majd eay ideig a „Katonái Szemle” elnevezést viselte a sajtókiadvány. A folyóirat — pályafutása alatt — mindvégig igen hasznos elméleti és módszertani segítséget nyújtott a néphadsereg tisztjeinek, tábornokainak s az utóbbi években már a tartalékos tisztek jelentős részének és a polgári védelem aktíváinak is munkájukhoz, katonai ismereteik gyarapításához. Az évforduló alkalmából, decemberben jelent meg a Hon-1 védségi Szemle jubileumi száma, amely áttekintést nyújt a fontos, katonai elméleti módszertani fo-l lyórat negyedszázados útjáról, 1 lenére Is nem egyszer elmaradnak a kor követelményeitől és az igényektől. Nem ismerik fel minden esetben azokat a társadalmi mozgatóeröket, változásokat .amelyek lehetőséget adnának tevékenységük hatókörének bővítésére, elsősorban a munkásosztály kulturális szintjének emelésében. A javulás ellenére nem kielégítő a megyei intézmények céltudatos és átfedésektől mentes együttműködése a társadalmi és tömegszervezetek kék illetve azok intézményeivel. Példának a megyei könyvtár és a szakszervezeti könyvtárak kapcsolatának hiányosságait említik a beszámoló-jelentés összeállítói. Az a véleményük, hogy a megye nemzetiségi lakossága műveuő- désónak módszertani segítségében is sok a tennivaló. Az intézmények anyagi ellátottsága is döntően befolyásolhatja a tartalmi munkát, annak mélységét és korszerűségét Nyilvánvaló, hogy ezek nélkül nem lehet méltóképpen reprezentálná. a megyeszékhely kultúráját, és messzemenően elősegíteni a szocialista embertípus kialakítását. Megállapítja a jelentés, hogy Békéscsaba megyei közmű- veiődéstí intézményeinek költségvetése elmarad más, hasonló megyék szintjétől Például a Békés megyei könyvtár elmúlt évi költségvetése I millió 643 ezer forint volt, míg a szolnokié 1 millió 865 ezer forint. A Békés megyei Múzeumi Szervezet 40 ezer forinttal, a Békés megyei Művelődési Központ mintegy 1 millió 330 ezer forinttal kapott kevesebbet 1971-ben, mint a szolnoki társintézmény. A végrehajtó bizottság tagjai közül többen kifejtették véleményüket. Általában megállapították, hogy a megyei művelődésügyi osztály által készített beszámoló-jelentés sokoldalú és áttekintésre jól használható képet nyújt a megyei közművelődési intézményekről. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára a kétségtelen és elismerésre méltó eredmények mellett azokat a hibákat elemezte, melyek gátolják a további fejlődést. Hangsúlyozta, hogy addig, amíg a megyei közművelődési intézmények között nem valósítják meg a koordinálást, hogy amíg eléggé ötletszerűen állítják ösz- sze programjaikat, hogy amíg a társadalmi és tömegszervezeteikkel nemi .javul a munka- kapcsolat addig lényeges színvonalemelkedést nem lehet várni Véleménye szerint a nem megnyugtató objektív feltételek mellett a szubjektív feltételek megerősítése is fontos lenne. Tapasztalta, hogy egyes • megyei közművelődési intézményekben igen nagy a fluktuáció és még nem alakult 3d megfelelő törzsgárda. Nyilvánvaló. hogy a megyei közművelődési intézmények tevékenysége kihat a járások hasonló intézményeinek munkájára is, viszont ha ezek nem kapnak megfelelő támogatást, a járási intézményektől sem lehet a kor igényeinek megfelelő tevékenységet elvárná. Véleménye lint a szocialista tudat formálásában, a művészi ízlés fejlesztésében elmaradtunk a lehetőségeinktől és ez a nemzetiségi kultúra ápolására is -nagymértékben vonatkozik. Szükséges lenne, hogy mielőbb sokkal szervezettebben lássunk hozzá a nemzetiségi kultúra szellemi és tárgyi értékeinek összegyűjtéséhez. Különösen a megyei t könyvtár nyújthatna hatékonyabb módszertani segítséget a vidéki könyvtáraknak, melyek nagy többsége egyre korszerűbb körülményeik között végezhetne sokkal intenzívebb tartalmi munkát. 'Véleménye szerint az sem helyes, ha az egyes akciék alkalmával a megyei könyvtár a társadalmi és tömegszervezetektől elsősorban csali az anyagi hozzájárulást várja. Ilyen véleményeket ,ós a módszertani segítség elmélyítésének szükségességét több könyvbarát- bizottság megbeszélésén hangoztatták már. A beszámoló-jelentéssel kapcsolatban kifejtetté még véleményét Kozák Sándor, a szeghalmi nagyközségi tanács elnöke, Heszler József pedagógus, úr. Rovíoári László. a megyei tanács tervosztályának vezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Haraszti János, a békéscsabai városi tanács elnöke. A vitát Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze, majd a végrehajtó bizottság a jelentést és a határozati javaslatot meglelő kiegészítéseikkel elfogadta. Csikként a bek^zeüen termelőszövetkezeti leruházások számot A termelőszövetkezeti beruházásoknál az elmúlt évben sokat javult a helyzet: egy év alatt'50 száza1 ékkai csökkent a befejezetlen beruházások száma. A közös gazdaságok 1971-ben újabb beruházásokat nemigen indítottak .az anyagi erőket és eszközöket arra fordították, hogy „te- ' tő alá hozzák” azokat a beruházásokat, .amelyek még 1970-ben vagy annál is korábban indultak. Az ilyen áthúzódó jellegű beruházások értéke 1971 éleién még 9 milliárd forintot tett ki, s az eimú’t évbepi ezek jórósze befejeződött. A termelőszövetkezetek vállalati beruházásainak összege az elmúlt évben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek az ősz- szegnek legnagyobb »észét építőipari munkálatokra fordították, de az 1970. évinél többet költöttek gépvásárlásokra is. Az építőipari kivitelező munkákra a leg. több cserben a terme'1 őszövetkezetek házi építőbrigádjai vállalkoztak. Ezek a szervezetek jó munkát végeztek, elsősorban azért, mert egy év alatt sokat javult a tsz-ek építőipari közös vállalkozásainak műszaki ellátottsága. 1971-ben a termelőszövetkezetekben a számítások szerint mintegy 350 000 sertésférőhely készült el. Ezek 80—90 százaléka, a szakosított telepeken van, tehát ott, ahol a sertéstartás — hizlalás a legmagasabb szakmai- műszaki színvonalú. Hozzávetőleg 80 szakosított sertéstelep készült1 el ß közös gazdáságokban, ezek nagyobbik részét már be is „népesítették” állatokkal. Százezer férőhellyel bővült a .termelőszövetkezeti szarvasmarha-istállók befogadó képessége az elmúlt évi beruházások nyomán. 1971-ben közéi száz élelmiszerfeldolgozó létesítményt állítottak munkába a termelőszövetkezetek és egész sor baromfi. & kertészeti telepen kezdték meg a munkát. Bővült a termelőszövetkezeti hűtő- és gabonatároló tér is. HegkeidJdof! Békés megye eüső szőnakképxo tanfolyama Szemenkár Mátyás üdvözlő1 szavaival kezdődött meg tegnapi reggel a békéscsabai városi ta-1 nács dísztermében a megyéi ta-1 nács művelődésügyi osztálya és a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda megyei szónokképző tanfolyama. I Farkas Pál, a megyei tanács | osztályvezetője nyitotta meg az első ilyen jellegű békéscsabai rendezvényt, hangsúlyozva, hogy a társadalmi ünnepségek, szertartások szónokai e tanfolyamon szervezett formában, országos hírű előadók, tudósok szavaiból ismerhetik meg — korábbi öntevékeny tanulásuk után — a szép magyar beszéd, a szónoklás legfontosabb törvényeit, szabályait, a hatáskeltés nemes eszközeit. A megnyitó után Rácz Zoltán a társadalmi ünnepségek világnézeti jelentőségéről beszélt a mintegy másfélszáz résztvevőnek, majd szekcióüléseken folytatták a munkát. A tanfolyamról k-stílmet készít a Balázs Béla Stúdió. A Baxátság-IL fogadóállomása Négy, egyenként 20 ezer kóbmíter térfogatú tartá.y készül a Bará-ság II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának egyik 'egnagyobb létesítményén, a Fényeslitkei Fogadóállomáson. Képünkön: a tűzvédelmi védőgát és habvezeték-rendszerhez 28 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek le, SMTI íetés Balogh László Pál felvétele — KS)
