Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

fl közős érdek müsäeiükinefc egyéni érdeke is Rekordnyereséggel zár! a körösladanyi Magyar—Vietnami, Barátság Tsz — Vietnami vendégek az ünnepi közgyűlésen Nem túlzás azt állítani, hogy a körösJadányi művelődési ház nagyterme január 26-án, szer­dán zsúfolásig telt meg. A ladá- nyi Magyar—Vietnami Barátság Tsz tagjai a meghívott vendé­gekkel együtt, mintegy három és íélszázan várták feszült érdek­lődéssel, hogy a tsz elnöke, Do­rogi József megkezdje a beszá­molóját Csak a legöregebbek, a betegek és a katonai szolgálatot teljesítők maradtak távol. A többiek az ismerősnek kijáró mosollyal üdvözölték az elnök­ségben immár ehnanadhatatla- r.ul helyet foglaló vietnami dvtársaikat, barátokat. Nguyen Huynh, a VT>K buda­pesti nagykövetségének attaséja, Duong Fhuong Son, a Dél-Viet­nami Köztársaság budapesti nagykövetségének harmadik tit­kára, valamint Truong Van Miinli, a VDK budapesti nagy- követségének munkatársa né­pük és a testvér Észak-Vietna­mi—Magyar Barátság Tsz dolgo­zóinak üzenetét hozták maguk­kal. Az eredmény nemcsak 1971-é A termelőszövetkezet elnöke az üdvözlő szavak után. azonnal a leglényegesebbel kezdte az 1971-es gazdasági év eredmé­nyeinek ismertetését Elmondta, hogy közös gazdaságuk történe­tében először zártak ilyen nagy — csaknem 10 millió forint — nyereséggel. Egész évben azon fáradtak, munkálkodtak (és nemcsak 8—8 órát naponta), azért izgultak, aggódtak, hogy a tervezett 100 százaléké® része­sedés év végén ne maradjon az az előlegként kiosztott 80 szá­zalék. A 100 százalékot sikerült elérni. — Mindezt mégsem ítélhetjük ügy meg — figyelmeztette a tagságot Dorogi József —, mint­ha egyetlen év eredménye lenne. Évtizedes tapasztalat, hozzáér­tő és körültekintő gazdálkodás .gyümölcsét szakították most le. Saját erőből lettek úrrá a nyolc­millió forintos ár- és belvízkár okozta nehézségekén is, mert je­lentős tartalékok álltak rendel­kezésre. Bebizonyították, hogy gyenge minőségű földeken is lehet jól gazdálkodni. — Mégsem szabad, hogy a si­ker elbizakodottá tegyen ben­nünket — folytatta az elnök —, annál is inkább, mivel sok-sok álmatlan éjszaka és nem egy kudarc árán született. Most pedig a — nyereségré­szesedés-osztás helyett a biz­tonsági alapot kell „feltölteni” és nem célszerű a közeljövőben nagyobb beruházást indítani. Helyette a gépesítés színvona­lának további állandó emelésé­re kell törekednie a tagságnak. Ezzel szoros összefüggésben pedig több fiatal szakembert bevonni a közös gazdaság munkájába. Mindezt abból a célból, hogy egy év múlva legalább ilyen ssi keres esztendőt zárjanak. Ezért kell szigorítani a munkafegyel­met is, mert szétosztani csak azt lehet, amit közösen megter­melnek. Ebből következik, hogy a közös érdek érvényesítése tu­lajdonképpen mindenkinek egyé­ni érdeke. Befejezésül' Dorogi József megír emlékezett a Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a Vietnami— Magyar Barátság Tsz jó kapcso­latairól, annak a reménynek adva hangot, hogy ez a barátság tovább erősödik a jövőben a kölcsönös segítségadás révén A 10 milliós nyereség titka A Magyar—Vietnami Barátság Tsz 19. zárszámadása azt is be bizonyította, hogy bátrabban kell építeni a továbbiakban a fiata­lok teherbírására, természetesen — miként azt Trázsi Lajos főkönyvelő ismer­tette — legfontosabb szerephez mégis csak a jól megválasztott melléküzemág jutott. A 10 mil­lió forintos nyereséghez ugyanis az alaptevékenységen kívüli te­vékenységek összesen több mint 7 millióval járultak hozzá. A növénytermesztés nyeresége meghaladta a két és fél milliót Ez az ágazat egyébként általá­ban túlteljesítette a tervet Kü­lönösén kiemelkedőek a rizster­mesztés eredményei. A fagyká­rok miatt a búzatermesztés a vártnál kevesebbet hozott Az állattenyésztés árbevétele kisebb lett a tervezettnél, aminek alap. vető oka az irreális előirányza­tokban keresendő. Ezen túlme­nően természetesen egyéb hiá­nyosságok is közrejátszottak ab­ban, hogy az állattenyésztés eb­ben az évben, is némi veszteség­gel zárt Ez utóbbiakra Herpai Lajosi, az ellenőrző bizottság elnöke mutatott rá, igazolva, hogy a belső ellenőrzést jelentőségénél fogva méginkább szigorítani kell Elmondta, hogy az elmúlt évben a gyöngyös-állomány egy részét annak ellenére nem tud­ták megvédeni a novemberi hó­vihartól, hogy minden tőlük tel­hetőt megtettek. Ugyanígy hul­lott e! nagyon sok liba, a zárt tartáshoz szokott állatok közül a záttelepítés alkalmával , egy nem várt hideg eső miatt. Ugyanakkor a készletgazdálko­dásban, a számviteli és a mun­kafegyelemben, valamint az anyagkezelésben évközben fel­derített lazaságok már nem ve­zethetők vissza objektív okokra. Ezek felszámolására kell töre­kedni az új gazdasági évben, mert megszűntük további ered­ménynövelést tesz lehetővé. A vég és a kezdet dialektikája A beszámolókat követő hozzá­szólások érdekes módon — de semmiképpen sem vélétlenül — összecsengtek. K. Papp Imre EB-tag, Fésűs Sándor traktoros, Dorogi Lajos szerelői, Soós Mária, a tsz KISZ- titkára és Baukó Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je elsősorban arról szóltak, hogy ez a számadás nemcsak az el­múlt gazdasági év zárását, ha­nem egyben az 1972-es esztendő igazi kezdetét is jelenti. Ilyen­kor az eredmények mellett fel­színre kerülnek azok a hiányos­ságok is, amelyeket éppen az új gazdasági évben kell felszámol­ni. Ilyen az, hogy az állatte­nyésztés megszűnjék veszteséges lenni. Hogy a fiatalok szervezet­tebben és egységesebben, vállal­janak részt az eredmények el­érésében. Hogy még többet te­gyen a termelőszövetkezet azo­kért, akik a jövőt megalapozták, de az aktív munkát koruknál fogva már nem tudják vállalni. Hogy nem látványos beruházá­sokra, hanem a hozamok növelé­sére van szükség, nyereséges gazdálkodásra, mert veszteség­ből megélni nem lehet. Nguyen Huynh felszólalásában megköszönte a testvér-termelő­szövetkezet eddigi segítségét. Ezek közül legfontosabbnak a tapasztalatok átadását ítélte. Dorogi József válaszadása után a tagság egyhangúlag fo­gadta el a zárszámadási beszá­molókat, a hozzászólók kiegé­szítéseivel együtt. Ezt követően a közgyűlés megválasztotta a jövőben a vezetőség bizottságát helyettesítő tsz-döntőbizottságot, amelynfek elnöke Szász Géza tsz- tag lett. A tagság négyéves idő­tartamra Dorogi Józsefet, a tsz- elnökét delegálta a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetségbe, illetve Szűcs Józsefet és Mizák János­áét bízta meg azzal, hogy a tsz- szövetséenék a termelőszövetke­zetek II. országos kongresszusát megelőző küldöttgyűlésen a kö­zös gazdaságot képviselje. Kőváry & Péter Á „papucsharcban" a szalag győzött Tízéves a Kőrösvidéki Egyesült Cipész Kész Amikor 1962-ben a megye hét cipész kisipari termelőszövetke­zete egyesült, a fő profil kialakí­tásához a mezőberényiek papucs- gyártó hagyományait vették át és fejlesztették tovább Az első időkben öt-tízezer műanyag-pa­pucs és házicipő készült el éven­te a békéscsabai, a mezőberényi és a békési telepen. Annak ide­jén a papucsgyártásban egy-két mezőgazdasági termelőszövetke- aet melléküzemágának „sízeméüyó ben” még vetélytárs is jelentke­zett. A „papucsharc” ma már — a tsz-ek tevékenységi körét sza­bályozó rendelet megjelenésével — végképp eldőlt. Gyakorlatilag azonban a Körösvidéki Ktsz már jóval ezelőtt felülkerekedett a papucspiacon. Ehhez két dolog járult hozzá. Az egyik: a ktsz ügyes és rá­termett stratégáinak, a modell- tervezőknek egymás után születő ötletei. A modellező gárda jelen­leg az 1500-ik modellnél tart. A másik: az új.fegyver, a sza­lag bevetése. A papucsgyártó te­lepeken eddig is szalagszerűen termeltek, de szalag nélkül. Ta­valy pedig a békéscsabai telepen e láncolatba beiktatták magát a szalagot is, amelyről naponta 600 pár kerül le a korábbi 400 he­Ezen a vezérlőtáblán akkor gyullad ki egy-egy lámpácska, ba valamelyik „szám” munkát kér. Egy gombnyomás és Kuba Jánosné a szalag segítségével a „kérőhöz” továbbítja az elő­készített anyagot. A Rózsavölgyi házaspár legújabb ötlete az autőformájú gyer­mekpapucs már megvalósult. 150 új modell évente: ez a model­lező részleg mérlege. lyett. A Vécsey utcai telepen működő szalag tehát — amelyet eredetileg a Kinizsi és a Csaba utcán épülő üzemházha terveztek —, mintegy 25—30 százalékos növekedést eredményezett a ter­melékenységben. Az Egyesült Cipész Ktsz 550 tpgja 1971-ben 47 millió forintos bevételt ért el. Ebből 6 millió fo­rint értékben végeztek szolgálta­tást a lakosság részére. Egyéb­ként a ktsz vezetősége sajnálattal vette tudomásul, hogy a cipőja­vítás és a méretes megrendelé­sek 1966-os fénykora lejárt. Az­óta évente mintegy 10 százalék­kal csökkent ez a tevékenységük, „bár a 60 javító részlegnek még mindig van bőven munkája.” Helyette a papucsok választéká­nak bővítése látszik a legjárha­tóbb útnak, hiszen az elmúlt év­ben is a 47 millióból 30-at a pa­pucsok különböző fajtái hozták a konyhára. Elsősorban a belső igények ki­elégítésére termelnek, de jut kül­földre is áru. Termékeikből évente 6—8 'millió forint érték- nyi kerül exportra. Tavaly de­cemberben 20 ezer pár házicipőt szállítottak az NDK-ba. Azelőtt Csehszlovákia, Belgium és Ang­lia vásárolt tőlük. 1970-ben Ju­goszláviában a nemzetközi köny- nyüipari kiállításon a ktsz anya­gát a zsűri ezüst plakettel jutal­mazta. Most nyáron új, parafa- talpú, a láb anatómiájához iga­zodó papuccsal lepik meg a vá­sárlókat, nemcsak a nőket, ha­nem a férfiakat is. Az évi 3—400 ezer pár papucs elkészítéséből a békéscsabai te­lep — ahol a gyermektipegőket készítik —, több mint egy har­madrészt vállal. A papucsok mellett természe­tesen egyéb bőráruk (csizma, ba­kancs, postáscipő) gyártásával is felkészülnek arra, hogy a meg­rendelők kívánságainak eleget tegyenek. Ezek gyártásával a gyulai és a füzesgyarmati telep foglalkozik. K. E. Po A győztes szalag 35 méter hasszú. Csaknem 600 pár gyermekpapucs kerül le róla naponta. Negy­venöt nő ül mellette, úgy látszik, elsősorban őket érdekli: hogy készül a papucs? A végzett munka szerinti elosztás elve alapján 1200—1800 forintot keresnek havonta, (Poté: Kemény)

Next

/
Thumbnails
Contents