Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
fl közős érdek müsäeiükinefc egyéni érdeke is Rekordnyereséggel zár! a körösladanyi Magyar—Vietnami, Barátság Tsz — Vietnami vendégek az ünnepi közgyűlésen Nem túlzás azt állítani, hogy a körösJadányi művelődési ház nagyterme január 26-án, szerdán zsúfolásig telt meg. A ladá- nyi Magyar—Vietnami Barátság Tsz tagjai a meghívott vendégekkel együtt, mintegy három és íélszázan várták feszült érdeklődéssel, hogy a tsz elnöke, Dorogi József megkezdje a beszámolóját Csak a legöregebbek, a betegek és a katonai szolgálatot teljesítők maradtak távol. A többiek az ismerősnek kijáró mosollyal üdvözölték az elnökségben immár ehnanadhatatla- r.ul helyet foglaló vietnami dvtársaikat, barátokat. Nguyen Huynh, a VT>K budapesti nagykövetségének attaséja, Duong Fhuong Son, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének harmadik titkára, valamint Truong Van Miinli, a VDK budapesti nagy- követségének munkatársa népük és a testvér Észak-Vietnami—Magyar Barátság Tsz dolgozóinak üzenetét hozták magukkal. Az eredmény nemcsak 1971-é A termelőszövetkezet elnöke az üdvözlő szavak után. azonnal a leglényegesebbel kezdte az 1971-es gazdasági év eredményeinek ismertetését Elmondta, hogy közös gazdaságuk történetében először zártak ilyen nagy — csaknem 10 millió forint — nyereséggel. Egész évben azon fáradtak, munkálkodtak (és nemcsak 8—8 órát naponta), azért izgultak, aggódtak, hogy a tervezett 100 százaléké® részesedés év végén ne maradjon az az előlegként kiosztott 80 százalék. A 100 százalékot sikerült elérni. — Mindezt mégsem ítélhetjük ügy meg — figyelmeztette a tagságot Dorogi József —, mintha egyetlen év eredménye lenne. Évtizedes tapasztalat, hozzáértő és körültekintő gazdálkodás .gyümölcsét szakították most le. Saját erőből lettek úrrá a nyolcmillió forintos ár- és belvízkár okozta nehézségekén is, mert jelentős tartalékok álltak rendelkezésre. Bebizonyították, hogy gyenge minőségű földeken is lehet jól gazdálkodni. — Mégsem szabad, hogy a siker elbizakodottá tegyen bennünket — folytatta az elnök —, annál is inkább, mivel sok-sok álmatlan éjszaka és nem egy kudarc árán született. Most pedig a — nyereségrészesedés-osztás helyett a biztonsági alapot kell „feltölteni” és nem célszerű a közeljövőben nagyobb beruházást indítani. Helyette a gépesítés színvonalának további állandó emelésére kell törekednie a tagságnak. Ezzel szoros összefüggésben pedig több fiatal szakembert bevonni a közös gazdaság munkájába. Mindezt abból a célból, hogy egy év múlva legalább ilyen ssi keres esztendőt zárjanak. Ezért kell szigorítani a munkafegyelmet is, mert szétosztani csak azt lehet, amit közösen megtermelnek. Ebből következik, hogy a közös érdek érvényesítése tulajdonképpen mindenkinek egyéni érdeke. Befejezésül' Dorogi József megír emlékezett a Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a Vietnami— Magyar Barátság Tsz jó kapcsolatairól, annak a reménynek adva hangot, hogy ez a barátság tovább erősödik a jövőben a kölcsönös segítségadás révén A 10 milliós nyereség titka A Magyar—Vietnami Barátság Tsz 19. zárszámadása azt is be bizonyította, hogy bátrabban kell építeni a továbbiakban a fiatalok teherbírására, természetesen — miként azt Trázsi Lajos főkönyvelő ismertette — legfontosabb szerephez mégis csak a jól megválasztott melléküzemág jutott. A 10 millió forintos nyereséghez ugyanis az alaptevékenységen kívüli tevékenységek összesen több mint 7 millióval járultak hozzá. A növénytermesztés nyeresége meghaladta a két és fél milliót Ez az ágazat egyébként általában túlteljesítette a tervet Különösén kiemelkedőek a rizstermesztés eredményei. A fagykárok miatt a búzatermesztés a vártnál kevesebbet hozott Az állattenyésztés árbevétele kisebb lett a tervezettnél, aminek alap. vető oka az irreális előirányzatokban keresendő. Ezen túlmenően természetesen egyéb hiányosságok is közrejátszottak abban, hogy az állattenyésztés ebben az évben, is némi veszteséggel zárt Ez utóbbiakra Herpai Lajosi, az ellenőrző bizottság elnöke mutatott rá, igazolva, hogy a belső ellenőrzést jelentőségénél fogva méginkább szigorítani kell Elmondta, hogy az elmúlt évben a gyöngyös-állomány egy részét annak ellenére nem tudták megvédeni a novemberi hóvihartól, hogy minden tőlük telhetőt megtettek. Ugyanígy hullott e! nagyon sok liba, a zárt tartáshoz szokott állatok közül a záttelepítés alkalmával , egy nem várt hideg eső miatt. Ugyanakkor a készletgazdálkodásban, a számviteli és a munkafegyelemben, valamint az anyagkezelésben évközben felderített lazaságok már nem vezethetők vissza objektív okokra. Ezek felszámolására kell törekedni az új gazdasági évben, mert megszűntük további eredménynövelést tesz lehetővé. A vég és a kezdet dialektikája A beszámolókat követő hozzászólások érdekes módon — de semmiképpen sem vélétlenül — összecsengtek. K. Papp Imre EB-tag, Fésűs Sándor traktoros, Dorogi Lajos szerelői, Soós Mária, a tsz KISZ- titkára és Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője elsősorban arról szóltak, hogy ez a számadás nemcsak az elmúlt gazdasági év zárását, hanem egyben az 1972-es esztendő igazi kezdetét is jelenti. Ilyenkor az eredmények mellett felszínre kerülnek azok a hiányosságok is, amelyeket éppen az új gazdasági évben kell felszámolni. Ilyen az, hogy az állattenyésztés megszűnjék veszteséges lenni. Hogy a fiatalok szervezettebben és egységesebben, vállaljanak részt az eredmények elérésében. Hogy még többet tegyen a termelőszövetkezet azokért, akik a jövőt megalapozták, de az aktív munkát koruknál fogva már nem tudják vállalni. Hogy nem látványos beruházásokra, hanem a hozamok növelésére van szükség, nyereséges gazdálkodásra, mert veszteségből megélni nem lehet. Nguyen Huynh felszólalásában megköszönte a testvér-termelőszövetkezet eddigi segítségét. Ezek közül legfontosabbnak a tapasztalatok átadását ítélte. Dorogi József válaszadása után a tagság egyhangúlag fogadta el a zárszámadási beszámolókat, a hozzászólók kiegészítéseivel együtt. Ezt követően a közgyűlés megválasztotta a jövőben a vezetőség bizottságát helyettesítő tsz-döntőbizottságot, amelynfek elnöke Szász Géza tsz- tag lett. A tagság négyéves időtartamra Dorogi Józsefet, a tsz- elnökét delegálta a Körösök Vidéke Tsz-Szövetségbe, illetve Szűcs Józsefet és Mizák Jánosáét bízta meg azzal, hogy a tsz- szövetséenék a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusát megelőző küldöttgyűlésen a közös gazdaságot képviselje. Kőváry & Péter Á „papucsharcban" a szalag győzött Tízéves a Kőrösvidéki Egyesült Cipész Kész Amikor 1962-ben a megye hét cipész kisipari termelőszövetkezete egyesült, a fő profil kialakításához a mezőberényiek papucs- gyártó hagyományait vették át és fejlesztették tovább Az első időkben öt-tízezer műanyag-papucs és házicipő készült el évente a békéscsabai, a mezőberényi és a békési telepen. Annak idején a papucsgyártásban egy-két mezőgazdasági termelőszövetke- aet melléküzemágának „sízeméüyó ben” még vetélytárs is jelentkezett. A „papucsharc” ma már — a tsz-ek tevékenységi körét szabályozó rendelet megjelenésével — végképp eldőlt. Gyakorlatilag azonban a Körösvidéki Ktsz már jóval ezelőtt felülkerekedett a papucspiacon. Ehhez két dolog járult hozzá. Az egyik: a ktsz ügyes és rátermett stratégáinak, a modell- tervezőknek egymás után születő ötletei. A modellező gárda jelenleg az 1500-ik modellnél tart. A másik: az új.fegyver, a szalag bevetése. A papucsgyártó telepeken eddig is szalagszerűen termeltek, de szalag nélkül. Tavaly pedig a békéscsabai telepen e láncolatba beiktatták magát a szalagot is, amelyről naponta 600 pár kerül le a korábbi 400 heEzen a vezérlőtáblán akkor gyullad ki egy-egy lámpácska, ba valamelyik „szám” munkát kér. Egy gombnyomás és Kuba Jánosné a szalag segítségével a „kérőhöz” továbbítja az előkészített anyagot. A Rózsavölgyi házaspár legújabb ötlete az autőformájú gyermekpapucs már megvalósult. 150 új modell évente: ez a modellező részleg mérlege. lyett. A Vécsey utcai telepen működő szalag tehát — amelyet eredetileg a Kinizsi és a Csaba utcán épülő üzemházha terveztek —, mintegy 25—30 százalékos növekedést eredményezett a termelékenységben. Az Egyesült Cipész Ktsz 550 tpgja 1971-ben 47 millió forintos bevételt ért el. Ebből 6 millió forint értékben végeztek szolgáltatást a lakosság részére. Egyébként a ktsz vezetősége sajnálattal vette tudomásul, hogy a cipőjavítás és a méretes megrendelések 1966-os fénykora lejárt. Azóta évente mintegy 10 százalékkal csökkent ez a tevékenységük, „bár a 60 javító részlegnek még mindig van bőven munkája.” Helyette a papucsok választékának bővítése látszik a legjárhatóbb útnak, hiszen az elmúlt évben is a 47 millióból 30-at a papucsok különböző fajtái hozták a konyhára. Elsősorban a belső igények kielégítésére termelnek, de jut külföldre is áru. Termékeikből évente 6—8 'millió forint érték- nyi kerül exportra. Tavaly decemberben 20 ezer pár házicipőt szállítottak az NDK-ba. Azelőtt Csehszlovákia, Belgium és Anglia vásárolt tőlük. 1970-ben Jugoszláviában a nemzetközi köny- nyüipari kiállításon a ktsz anyagát a zsűri ezüst plakettel jutalmazta. Most nyáron új, parafa- talpú, a láb anatómiájához igazodó papuccsal lepik meg a vásárlókat, nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is. Az évi 3—400 ezer pár papucs elkészítéséből a békéscsabai telep — ahol a gyermektipegőket készítik —, több mint egy harmadrészt vállal. A papucsok mellett természetesen egyéb bőráruk (csizma, bakancs, postáscipő) gyártásával is felkészülnek arra, hogy a megrendelők kívánságainak eleget tegyenek. Ezek gyártásával a gyulai és a füzesgyarmati telep foglalkozik. K. E. Po A győztes szalag 35 méter hasszú. Csaknem 600 pár gyermekpapucs kerül le róla naponta. Negyvenöt nő ül mellette, úgy látszik, elsősorban őket érdekli: hogy készül a papucs? A végzett munka szerinti elosztás elve alapján 1200—1800 forintot keresnek havonta, (Poté: Kemény)
