Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
MAs Egymillió forint és a plusz —• egy óvodáért (5. oldal) Bírósági munka a VB napirendjén «4L oldal) Háromszázezer adag ebéd <«. oldal) Mini Magazin (6. oldal) Jövő heti rádió-, tv-mösor a*, oldal) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JANUÁR 29., SZOMBAT Ára: 1 torint XXV11. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Évente százezer négyzeitnefer aiumíniumkereies nyílászáró szerkezet Két űj & zem kezdte meg « termeiéet az Orosházi Üveggyárban, Az Orosházi Üveggyárban az űj ötéves tervben több mint 200 millió forintot szánnak műszaki fejlesztésre. Ennek keretében új üzemeket emelnek tető alá, nagy teljesítményű automatákat, technológiai berendezéseket vásárolnak. A tervek szerint a termelékenység 1975-re 50 százalékkal emelkedik, s a napi termelési érték eléri a kétmillió forintot. A műszaki fejlesztés első lépJavaslatok a beruházások előkészítésének javítására Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyilatkozata, Á2 ország beruházási egyensúlyának megteremtéséhez szükséges feladatokról tartott pénteken sajtótájékoztatót Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Simor János elmondotta, hogy tsz építésügyi ágazatban számos intézkedést tesznek a beruházási tevékenység általános javítására. az előkészületi munkák megalapozására, a műszaki tervezés fejlesztésére, s kiemelt feladatnak tekintik a munka- és üzemszervezés, a beruházási lebonyolítás korszerűsítését. Meg keűl szüntetni a pazarlást, amelyre még sok példát lehet találni. így 1970-ben mintegy 900 állami lakás beruházási költsége 50 százalékkal meghaladta az átlagot, 1971-ben pedig már 3000 ilyen lakás épült. A jelzések szerint ez a tendencia az idén is folytatódik. A vizsgálatok szerint túlzottan elharapódzott, szinte divatos lett az országban a városközpontok rekonstrukciója. A magas házak építése, b gyakran esztétikai okokra hivatkozva sok olyan lakást is lebontanak, amely még jól használhatót A se* megalapozatlan és túlzó igény miatt tavaly a lakásépítés átlagos költségének növekedése a tizenöt százalékot is meghaladta. holott az építési árszínvonal mindössze 3—4 százalékkal voit magasabb az előző évinél A gazdaságosság javítása érdekében tervezett intézkedésekkel megszűnik a szabadáras építés. A vállalatoknak az előírt normatívák alapján részletes kalkulációt kell készíteniük, hogy az árellenőrző hatóságok tételesen felülvizsgálhassák a költségekéit. így majd az úgynevezett kötött szabadáras forma érvényesülhet, amellyel megakadályozható az indokolait- lan költségek elszámolása. Állami intézkedéseket készítenek elő arra is. hogy a nagy beruházásoknál kötelező legyen a korszerű, hálódiagrammos programozás, amely fontos feltéted az összes szállító, alvállalkozó és építő vállalat munkájában hatékony megszervezésében, összehangolásában. A mező kovácsházi járás vezetői a Népújság képviselőivel tanácskoztak Az MSZMP mezökovácsházi járási pártbizottság székhazában! a párt-, az állatná szervek, tö-' megszerveztek és mozgalmak* művelődési, oktatási intézmények képviselői a Békés megyei Népújság vezető munkatársaival találkoztak csütörtökön. Cserei Pál főszerkesztő vitaindítójában a sajtónak a társadalomban elfoglalt szerepéről beszélt, mint a propaganda, az agitáció eszközéről, amely kapcsolatban van az élettel, a politikával, a társadalmi folyamatokkal. A jelenlevők erőteljesen kiemelték a megyei lapnak a párt politikájának helyi megvalósításában való jelentőségét, amely kiterjed a művelődéspolitika sokirányú vonulataitól a gazdasági kérdésekig mindenre. Külön felhívták a figyelmet, hogy a jogok ismertetésével egyidő- ben a kötelezettségeket is hirdetni kéül, hiszen a kötelezettségek teljesítése a jogok forrása. A tanácskozáson részi vett Le- hóczki Mihály, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, aki felszólalása során bejelentette, hogy ma mái1 a Békés megyei Népújság hétköznapokon 37 ezer példányban jelenik meg, vasárnap pedig meghaladja a 40 ezret. A tanácskozás az elnöklő Angus Józsefnek, az MSZMP járási bizottsága munkatársának zárszavával ért véget. csőiként egyszerre két űj üzemben kezdték meg a termelést. A 20 millió forintos költséggel épített drótszövet-gyárban osztrák gépi berendezéssel kiváló minőségű terméket állítanak elő. A huzalháló-betétes üveggyártást eddig csak drága import drótszövettel tudták megoldani. A hazai termék nem felelt meg a követelményeknek. Az új drótszövetgyártó üzem azonban megfelelő terméket ad. Évente egy gép egymillió négyzetméternyi drótszövetet gyárt, tavasszal azonban egyszerre két berendezés működik s Miskolcnak is jut a drótszövetből. A másik új üzem a Hungaro- pán üzem, amelyre 23 millió fo. rintot költöttek. A korszerű építkezésekhez készül itt a fémkeretes nyílászáró szerkezet a megrendelő kívánsága szerinti méretben. Az új, modem, dupla üvegfalú ajtók és ablakokból évente mintegy 100 ezer négyzet- métert gyártanak Orosházán. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és tudomásul vette a belügyminiszter jelentését az 1971. évi honosítási, visszahonosítási, és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek döntésre való előkészítéséről. Továbbá megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének múlt évi tapasztalatairól. Végül az Elnöki Tanács egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt, weé A honvédelmi hozzájárulásról szóló jogszabály mentesítette a honvédelmi hozzájárulás alól u munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó és nyugdíjhozzájárulással adóztatott mellékjövedelmeket. Az ilyen forrásból származó jövedelmek egyes esetekben meghaladják a munkabért és egyéb nyugdíjjárulék alá eső jövedelmeket. A kiemelkedő jövedelmek szabályozásával összhangban szükségessé vált a honvédelmi hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet módosítása. Az Elnöki Tanács által elfogadott módosítás előírja, hogy a jövőben az ilyen jövedelmek csak akkor mentesülnék a honvédelmi hozzájárulás alól, ha azok nem haladják meg a nyug. díjjárulék alá eső évi keresetet. Gépesítik a cserép vagonba rakását Megtartották a főpróbát A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat — az iparon belül — a műszaki fejlesztésben eddig is úttörő szerepet töltött be. Már régebben megkonstruálta és alkalmazta a nyerscserép- elszedő, a nyerscserép- és téglavágó automatákat, először vezette be a kemencékbe a földgázt és az égetéshez saját készítésű tüzelőberendezéseket használ. Ötezer köbméteres agyagtárolót is létesített, mégpedig gépesített bet. és kihordással A gépgyártó üzeme hazai, sőt külföldi megrendelésre is gyárt téglaipari berendezéseket. Most a cserép vagonba rakásának gépesítését oldotta meg Erre azért volt szükség mert jelenleg Békéscsabán egy év alatt 50 millió cserép készül. A most épülő cserépgyárban 1974-ben kezdődik meg a termelés, ahol évente ugyancsak 50 millió cserepet állítanak majd elő. A vagonba rakás az eddigi módszerrel igen nehéz fizikai munka és lassú is. A gépesített rakodást egység- rakományok összeállítása előzi meg Egv-egy rakományba mintegy 500 cserép kerül összepántolva. Ezt egy nemrég vásárolt olasz, De Antoni gyártmányú szorítópofás rakodógép vagonba emeli. A főpróbát január 27-én tartották a békéscsabai 1. sz. téglagyárban, amit a vasút szakemberei is megtekintettek. Kruchió Latos, az állomásffnök kereskedelmi helyettese elismeréssel nyilatkozott a látottakról. — A cserepek tolatáskor nem csúsznak össze úgy, mint a kézzel rakott vagonok esetében, s így kisebb a rongálódás lehetősége — mondotta. Hasonló véleményt nyilvánított Harmati János mérnök, a MÁV Szegedi Igazgatóság kereskedelmi osztályának főelőadója is, aki megállapította: — A berakási idő kézi erővel 6 óra, így pedig csak mintegy másfél óra. A kocsiállás minimálisra csökken. Fontos az is, hogy a kocsik szállítás közben nem rongálódnak. A cseréptörés pedig szinte kizárt. A vállalat és a vasút szempontjából is igen előnyös tehát az újfajta gépesített rakodás. Ahol rendszeresen nagyobb mennyiséget fogadnak, érdemes hasonló gépesítéssel megoldani a kirakást. Az 1 tonna, 100 kiló súlyú egységrakomány nagy építkezéseknél daruval a tetőre emelhető, s így tulajdonképpen szállításhoz — a gyártástól a fel- használásig — nincs szükség emberi erőkifejtésre. P„ B. Munkában a rakodógép. (Fotó; Demeny Gyula)
