Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JANUAR 28., PÉNTEK Ara: 89 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM M Rt EGY NAP GESZTEN (5. oldal) TAGGYŰLÉS A JÓKAI SZÍNHÁZBAN (4. oldal) RENDKÍVÜLI TEREMTÉS (búmon 7. oldal) Ott többet fizetnek? Sokan és sokszor írták már — nem éppen elismerő szavakkal ■— a vállalatok bérezési gyakorta, tárói, a vállalati bérpolitikáról. Az egyre erősödő kritikai hang ellenére a vállalati bérezést mindmáig alapjában véve, a szigorú egyenlősdi, az ötletfcelen „megfontoltság” jellemzi. Elég fellapozni egy-egy kollektív szer. ződést: milyen lapos általánosságok, mennyire homályos fogalmazások állnak a „bérpolitika” fejezetcím alatt! S mivel a jelenség általánosítható, az ember, ben felmerül a kérdés: miként lehet, hogy szinte kivétel nélkül minden iparágban, csaknem minden vállalatnál hasonló óvatosság tapasztalható? Miként le. hét, hogy nálunk — talán a bányászat kivételével — minden iparágban közel azonos a kereseti színvonal? A Központi Statisztikai Hivatal decemberi adatai szerint az »■gyes iparcsoportokban elérhető átlagkeresetek között csekély kü. lönbség van. Vezet a bányászat 3054 forinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rangsort felállítani. A hazai Vegyipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszonylatban is közismertek. Az átlagkereset: 2100 forint. A textilipar mérsékelt produktumai szintén közismertek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyancsak mérsékelt teljesítményéhez nem kell magyarázó kommentál-. Az átlag- kereset: 1870 forint A rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kohászok átlagkeresete: 2300 forint, az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb munkafeltételeket élvező műszeripari munkások és alkalmazottak átlagkeresete: 2023 forint. Az öntők a kohászathoz hasonló körülmények között dolgoznák. Átlagbérüket most emelik 6. illetve 8 százalékkal, mert akadt olyan öntöde, ahol a havi átlagkereset 2—300 forinttal volt alacsonyabb, mint a hidegüzemi szakmunkásoké. Furcsa és meglehetősen érthetetlen arányok. Melyik az az iparág, melyik az a foglalkozás — az állami iparban — amelyik „jól fizet?” Hogyan lehet a keresetek alapján megállapítani, hogy egy iparág jövedelmező-e, vagy csak állami dotációk. szubvenciók mankójával létezik? A bérrendszer, az egyenlöjsdire alapozó, tehát torz bérpolitika mindent eltakar, s az iménti kérdésekre nagyon nehéz, majdnem lehetetlen válaszolni. A választ egyébként a munkások találták meg. Kár lenne tagadni vagy nem észrevenni. hogy Magyarországon kialakult a béremelés egy sajátos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alapján bérező gyárakat és elmegy a magasabb, — s talán differenciáltabb — kereseti lehetőségeket biztosító szövetkezeti iparba, vagy az agrárterületek ipari vállalkozásaiba. Sokan a kötött átlagbérgazdálkodást hibáztatják, ami miatt az ipari vezetők eszközei, lehetőségei ebben a mérkőzésben eléggé korlátozottak. Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző vagy fürdő, nagyobb lehet a sportpálya, ám ezzel, úgy tűnik, nem ellensúlyozhatják például a tsz kiegészítő üzemek magas órabéreit. S ha csak a béreket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felismeréshez: érdemesebb a primitív körülmények között működő tsz kiegészítő üzemben dolgozni, mint egy modem gépekkel felszerelt, a világpiacon is számon- tartott iparág korszerű gyárában. S úgy tűnik, a munkások egy része a bér kedvéért inkább a manufaktúrát választja, s legyint a világszínvonalra, a korszerű gépre, nehéz helyzetbe hozva műhelyeket. gyárakat, gyáregységeket. (Csak zárójelben: valami hiba lehet a fluktuációs vizsgálatok körül, amelyek azt bizonygatják, hogy a kilépők legnagyobb része nem a magasabb fizetés» reményében változtat munkahelyet). Említettem már: a vállalatok vezetői előszeretettel hivatkoznak p bérgazdálkodás bizonyos kötöttségeire. Ám érvelésüket némi fenntartással kell fogadni, mert tucatnyi tény bizonyítja, hogy 'a vállalatok a meglevő lehetőségekkel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősorban iparágak közötti, hanem vállalatokon belüli probléma. Amikor az öntőipar már-már a termelési csőd szélére került — nem utolsósorban az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt —, akkor több. öntészettel foglalkozó vállalat — saját érőből— a korábbi béremelés többszörösére szánta el magát. S egy további furcsaság: a havi átlagkeresetek 10—20 százalékát kitevű úgynevezett mozgóbér lenne hivatott betölteni azt a differenciált ’ anyagi ösztönzést, amiről a 80—90 százalékot kitevő alapbéreknél egyszereűn megfeledkeznék. Egyszóval: ' az egész iparban jellemző béregyen. Jősdi nem .vezethető vissza valamiféle pénzhiányra, s nem is magyarázható csak a bérgazdálkodás kötöttségeivel. Sokkal inkább kényelmességről, felesleges óvatosságról, sőt eeves esetekben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrendszerben is rengeteg olyan lehetőség rejlik, amelyek felismerésével és kihasználásával a jelenleginél lényegesen ösztönzőbb, differenciáltabb bérezési gyakorlat valósítható V. Cs. Magyar küldöttség utazott Helsinkibe a BYT elnökségi ülésére Csütörtökön Helsinkibe uta-1 zott' a magyar békemozgalom küldöttsége, amely részt vesz a| Bóke-világtaná cs elnökségének péntekre összehívott ülésén. A magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Darvas István, az Országos Béketanács alelnöke, a1 Magyar Hírlap főszerkesztője és . Sebestyén Nándomé, az OBTI főtitkára. Búcsúztatásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Pethő Tibor, az Országos Béketainács alelnöke és Esztergályos Ferenc, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Több napos tanácskozás lesz a finn fővárosban a BVT elnökségének kibővített ülése: megtárgyalják a béke-világmoz- lom 1972. évi muinfkatervét és akcióprogram j át. Ülést tartott a Minisztertanács Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsó} Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány á beszámolót j óváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Minisztertanács Első napirendi pontként az érdekvédelmi tevékenységről, az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt csütörtöki ülésén a ' KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a KISZ Vili. kong- resszusa előtt megjelent Ifjúsági Törvény az addiginál is kedvezőbb helyzetet teremtett az érdekvédelmi munkához, melynek feltételeit az igazgatók, felsőbb gazdasági vezetők általában biztosítják. Az érdekvédelmi tevékenység komoly szerepet iátszott a munkásfiatalok anyagi helyzetének, életkörülményeinek javulásában, az üzemi négyszögek szervezettebb munkáiéban. A jövőben fokozott segítséget kell nyujtan.} a lányoknak, fiatalasz- szonyaknak. a három műszakban dolgozóknak, a fiatal műszakiaknak. Felhívja a figyelmet a beszámoló arra is, hogy a KISZ- szervezetek, vezetőségek súlya egy-egy munkahelyen belül an- • nál nagyobb, minél eredményesebb cselekedetek, tevékenység húzódik meg az állásfoglalások mögött. Fejlődött az utóbbi esztendőkben a. falusi érdekvédelmi munka. a vezetők mind eredményesebben tudták képviselmá atap- szervezetüket. Mindez azonban nem jelenthet megelégedettséget, mivel az érdekvédelem lehetőségei csak a legutóbbi időszakban szélesedett ki igazán. A továbblépés érdekében elengedhetetlen. hogy az alarszervezetek minél jobb kapcsolatot alakítsanak ki községük egész fiatalságával. A középfokú tanintézetekben az érdekvédelmi munka nem fejlődött a lehetőségekkel arányban — ennék oka náevrészt a bonyolult iskolai függőségi viszonyokban rejlik, ami egyben meghatározza az e területen a párt- állami és társadalmi szervek, KISZ-szervek előtt álló feladatokat is. Az érdekvédelmi munka további javítása érdekében a Végrehajtó Bizottság javasolja a különböző szántű KlSZ-szervek- nek, hogy az érdekvédelmet ne egyes személyek, hanem mindig testületek gyakorolják, s felhívémökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács® Végrehajtó Bizottságának Moszkvában, január 18. és 20 között megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a .fa a figyelmet, hogy a hatékonyság érdekében célszerű érdekvédelmi felelőst vagy csoportot választaná. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a ] Varsói Szerződés. Politikai; Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Ä munkásőrség fennállásának másfél évtizedes jubileuma alkalmából január 27-én Budapesten, a Vasas-székházban rendezett központi ünnepségen vette át a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Ugyancsak Budapesten, a Parlamentben Gönczi István, az orosházi Jambrik József Kiváló Zászlóalj géppuskás szakaszának parancsnoka a Szolgálati Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Ezen a napon délután 3 órakor megyénk székhelyén, Békéscsabán is ünnepi megemlékezést tartott a megyei parancsnokság törzskara a Fégyveres Erők Klubjában. Az ünnepi megemlékezésen jelen volt és beszédet mondott Frank Ferenc, a Magyar barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulna^ a KGST-tagonszágok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, p lakáselosz- tas és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok vésrehaitásá- ró1. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a vég- reSaitási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Benkei András belügyminiszter, ár. Csanádi. György közlekedés- és posta- ügyi miniszter. Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, á Központi Bizottság osztályvezetői, fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisék Dvorskv, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Szocialista Munkáspárt megyei Bizottságának első titkára, majd kitüntetéseket adott át. A tizenötéves Szolgálati Érdemérmet kapta Rusznák Istvánná, Ungi Gábor, Réthy Sándor, Balázs Mihály, Bar- tolák András, és Nádas Pál. A munkásőrség országos parancsnoka Supála Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának Munkásőr Emlékérmet adományozott, melvet szintén Frank Ferenc első titkár adott átAz ötéves munkásőr jelvényt és elismerő oklevelet kapta Baji Gábor és Tóth Elemér munkásőr. A bensőséges ünnepségen részt vett Hugyik András, a megyei munkásőrség parancsnoka és dr. Rusznák János. a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megyei KtSZ-vb javaslata: Ne egyes személyek, hanem testületek gyakorolják az érdekvédelmet Kádár János vezetésével hazaérkezett Prágából a magyar pártós kormányküldöttség Kitüntetések a munkásőrség jubileumi ünnepségén A megyei parancsnokság törzskarának gyűlése Békéscsabán I
