Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
A MEGYEI PÁR TbIZOT TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS-LAP JA 1972. JANUÁR 3«., SZERDA Ara: M fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Az elnök becsülete Induljunk Sd abból a lényeges igazságból, hogy a magyar gazdasága életnek nem a termelőszövetkezeti elnök — és a többi választott tsz-vezető — a legfontosabb szereplője. Hangban, hatalomban, tekintélyben az igazgatók és vezérigazgatók, más szervezetbeli elnökök hosszá sora előzi meg őket. De ha a gazdasági vezetők megbecsüléséről szólunk, akkor ezt a tsz-elnök esetében feltétlenül külön kell tenni. Nem azért, mert a tsz-elnöki tisztség széleskörű társadalmi viták tárgya, és az elnöki jövedelmekhez szívósan élő legendák kötődnek. Ma már elmondhatjuk, hogyha a szövetkezet betartja az érdekvédelmi szervezetek ajánlásait — és tartsa is be! —• akkor ez a jövedelem nem páratlan. Nem kevés mostoha adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet egyébként jóképességű elnöke örülne, ha elérné a havi háromezer forintot... • A tsz-elnökről azért keil külön beszélni, mert helyzete a népgazdaságban, sót a társadalomban két szempontból is páratlan... , Ezek egyike, hogy a termelőszövetkezeti elnök dicsekedhet ma a legnagyobb önállósággal. Mozgási szabadságát a legközelebbi múltban picikét megnyirbálták ugyan — joggal — bizonyos ha tarozatok és rendeletek, ám . döntési joga — a tagságra tá- • maszkodva természetesen — még mindig szélesebb körű, mint. egy ipari, vagy hatósági vezetőé.' Ha az elnök — háta mögött epezve a tagokat — igazón elhatároz valamit, annak keresztülvitelében legfeljebb gazdasági körülmények akadályozhatják meg, de előírások alig. Ebből ered azonban helyzetének másik páratlan vonása. Ez pedig: a kisiparosokat is beleszámítva, nincs ma hazánkban még egy típusa a vállalkozónak, vagy vezetőnek, aki akkora kockázatot vállalna saját személyes egzisztenciáját illetően, mint a sennelőszövetkezeti elnök. A termelőszövetkezeti demokrácia — titkos szavazással alátámasztva — nem szólam ma már, hanem üdvözítő, vagy sór- bataposó valóság. Amennyiben a tagok úgy találják, hogy elnökük felelőtlen elhatározásai csökkentették a dolgozók jövedelmét, megingatták a közös vagyon szilárdságát, akkor menesztik. Az általánosító kifejezés mögött meghúzódhat a leszavazástól az elzavarásig bármilyen árnyalat Az pedig, hogy a tagoknak milyen véleményük lesz a szövetkezet választott vezetőiről, nem csupán előre kalkulálható tényezőktől függ. Egy merész vállalkozás közben vagy után, az időjárás szeszélye, a hitelpolitika változása, sőt^ a partnerek „betartása” is csődöt; okozhat. Csupa olyan tényező, amivel előre számolni nem lebet A merész elnök — ée vezetőség — tehát bizonytalansági tényezőknek szolgáltatja ki sorsát Aki viszont nem vállal kockázatot, behúzódik a hétköznapi szürkeség falai közéj előbb-utóbb az is megbukik. Mert a szomszédos szövetkezetek fejlődnek, s a tagság ezt is megsokallja, emiatt is eszébe juthat, hogy új vezetők után nézzenek... Az elnökök jő egynegyed része ma már diplomás. Zömük érettségivel rendelkezik. Becslésem szerint azonban legalább egynegyedük egyszerű paraszt- ember, akinek a mindennapi munka mellett nem maradt ideje kellő iskolái végzettséget szerezni. A kockázatot azonban nekik is vállalniuk kell. Mindezekből a következtetés, ügy gondolom, magától értetődő. Ha a gazdasági vezetők sorában a választót# tsz-vezetőket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek az emberek kiérdemelték, folyamatosan kiérdemlik a megbecsülést Méltánytalanság legendákat, rosszindulatú pletykákat szőni tisztségük és személyük köré. Mert kiemelt helyzetüket, amiben vannak kétségkívül megérdemelték, megérdemlik. Itt azonban nem szabód még pontot tenni. Az elnökök körül ugyanis nemcsak az a fajta szóbeszéd terjeng, amiről eddig írtunk, .hanem egy másik típusú is. Ezt az adott szövetkezet tagjai pusmogják maguk között, vagy harsogják egy-két pohár bor után á közgyűlésen. Ennek lényege más, és itt az újságíró már nem tud oly egyértelműen a védelem pártjára állni. • Ez a fajta szóbeszéd áltálában így hangzik: lenéz már bennünket az elnök — vagy a többi választott Vezető — nem kíváncsi a véleményünkre, basaskodik felettünk. Nem tömegesen, az arányokat tekintve se jelentős mértékben, de az egyes közösségek életében gyötrően, fájdalmasan valóban jelen van ez a tünet gazdasági — itt már hozzá kell tenni: és politikai — életünkben. Akadnak elnökök, akiknek energiája fölemésztődik a külső partnerekkel való tárgyalásokon. Ügy érzik, megengedhetik maguknak, hogy „odahaza”, a tagság körében már ingerültek lehessenek. Sőt, eljutnak addig a tévhitig, hogy a tagság úgysem érti a gazdasági összefüggések bonyolult hálózatát, tehát legjobb a tagot meg sem hallgatni, hanem boldogítani, ha akarja, ha nem. A termelőszövetkezet: szövetkezet. A vagyont a tagok adták össze és gyarapítják, a kockázatot a tagok is vállalják, hiszen szanálás után az ő jövedelmüket fagyasztják be évekre, alacsony szinten. Az elnök nem a legfontosabb, ám főnix» gazdasági vezető, de nem több, mint első a tagok között Erről megfeledkeznie soha nem szabad. F. R Negyvenezerre! több hallgató a TIT-előadásobon, mint az elmúlt esztendőben Néhány nappal ezelőtt készült el a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének 1971-es munkáját ösz_ szesítő statisztika. A számok tengeréből kiragadtunk néhány nagyon lényeges, érdekes adatot.. Az elmúlt esztendő végén 1376 tagja volt a megyei szervezetnek. A szakosztályok közül legnagyobb taglétszámmal a mező- gazdasági és élelmezésügyi rendelkezett .amelyben 244 szakember vett tevékeny részt. A létszám legnagyobb arányban — mintegy tíz százalékkal — az idegen nyelvi és a jogi szakosztálynál nőtt 1970-hez képest emelkedett az előadások száma is, 4690-ről 5608-ra — ezen belül a természettudományi témájúaké 1780- lól 2182-re. Az előadások sora a Munkatörvénykönyv és a dolgozó nő helyzete címűtől a modern színházi díszletet bemutatóig, a szocializmus és a vallás kérdését elemzőtől a Dante emberábrázoló művészetét magyarázóig; illetőleg az óvodai nyelv, tanfolyamtól a íoaatosoknak rendezett KRESZ-előadásokig ível. Az előadásoknak 1970-ben 211 ezer, az elmúlt esztendőben ennél negyvenezerrel több látogatója volt. A megye ipari jellegű területein csaknem harmincezren, mezőgazdasági területein száznegyvenezren, egyéb helyeken — intézményeknél, iskolákban, honvédségnél — több, mint nyolcvanezer hallgató volt kiváncsi egy-egy előadásra. Ezerfcétszáznál többször került a programba jogi — KRESZ- szel, a tanácstörvénnyel, a vállalati, családi és munkajoggal foglalkozó — téma, nyolcszázszor műszaki, öíszázharmincszor pedagógiai, háromszáznyolcvan- szor művészeti és ugyanennyiszer mezőgazdasági kérdéscsoport. Az egyedi előadások mellett rendezett a TIT titkárnői, érintésvédelmi, vetítőgépkezelői tanfolyamokat s nyelvtanfolyamokat, melyeken mintegy kilenc. százan ismerkedtek különböző fokon az angol, eszperantó, francia, német, olasz és orosz nyelvvel . Tizenhat szakkör működik a megye területén, köztük a kémikusoké, matematikusoké, kis fizikusoké és kis biológusoké. Az év harmincnégy kiállítása közül tizenkét helyen — tanyákon — mintegy háromszázötvenen látták az űrhajózási és csillagászati vándorkiállítást. A hallgatók hat szabadegyetemen ismerkedhettek a szakmájuk jobb gyakorlásához [ szükséges jogi, közgazdasági.! földrajzi és csillagászati kérdé- j sekkel. A számok arról is vallanak,» hogy a Békés megyei szervezet százhúsz ipari és mezőgazdasági üzemlátogatásra vitt el ezreket, s ezenkívül lebonyolított mintegy negyven országjárást, kirándulást Sokszínűén, változatos programmal — s eredményesen — igyekezett tehát ellátni nevéből adódó nemes feladatát. Mf* s Tovább kell lépni a jó és a rossz elválasztásában «3. «Mal« Nőtt a megye tejfogyasztása I«. oldali) Aranygyűrűt kaptak a legrégebbiek IS. Barkácsoljunk (humor, 7. oldali Tanácskoznak 6 szocialista ország honvédelmi szervezeteinek vezetői Kedden reggel a M agyai Honvédelmi Szövetség Országos Központjában megkezdődött a barátó országokban működő honvédelmi szervezetek vezetőinek budapesti tanácskozása, amelyre öt európai szocialista országból érkezett küldöttség. A nemzetközi találkozón a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a szovjet, valamint az MHSZ vezetői értékelik az. elmúlt esztendő munkáját, tapasztalatait és egyidejűleg megtár- . gyalják a testvérszervezetek közötti kapcsolatok további erősítésének, szélesítésének lehetőségeit, módozatait (MTI) KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületi ülésszakának e!s8 napjáról Prága Prágában január 25-én megkezdődött a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésszaka. A tanácskozáson részt vesznek: A Bolgár Népköztársaság részéről Todór Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, a, küldöttség vezetője; Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke; Petar Mla- denov, a BKP KB talgja, külügy- j miniszter;. Konsztantin Telialov, i a BKP KB. tagja, a BKP KB'j nemzetközi osztályának vezetője; A Lengyel Népköztársasáig részéről Edward Gierék, a LEMP KB első titkára, a küldöttség vezetője; Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai’ Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke; Stefan Olszowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter; JozSef Tejchma, á LEMP Politikád Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ryszard Frelek, a LEMP KB titkárságának tagja, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetője; Stanislaw Trepczynskä, a LEMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöké; Péter János, az MSZMP KB tagja .külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Hone- cker, az NSZEP KB első titkára, a küldöttség vezetője; Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Wolfgang Rauch fuss, az NSZEP KB tagja, i a minisztertanács elnökhelyettese; Otto Winzer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter; Paul Márkowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszterhe- ' lyettes; Werner Eberlein, az NSZEP Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ősz- tályvezétő-helyettese. A Román Szocialista Köztársaság részéről Niceale Ceauses cu, az RKP főtitkára, az államtanács elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke; Paid Niculescu-Miál az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, á Központi Bizottság titkára; Cor- néliu Manescu. az RKP KB tagja, külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének részéről Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Konsztantyin Ruszakov. az SZKP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetőié; Vaszii Kuznyécov, az SZKP KB tagia. a külügyminiszter első helyettesei A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustav Husäk, a CSKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője; Ludvik (Folytatás « 2. oldali«)
