Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
Elektronikus izom í g 1 rn ' w B EJ I udományi Inga! j ■ echnika ej :«•'*’ a El ----- ■ a B i ■ ■ ■ ■ ■ *ffl0BffHBBB*E809SI800000SOBBOBB9t3BOQOOQOOQODC3QQCIDffl 8? Hanyagol a gyógyászatban A műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. A Moszkvai Textilipari Intézetben olyan műszálat állítottak elő amely megfelelő megmunkálás után értékes sajátságokra tesz szert. Az elméleti munka eredménye már a gyakorlatban is jelentkezik: különleges, a véralvadás folyamatát ötszörösére gyorsító gézt gyártanak. Készítettek már különleges baktériumvédő szövetet is ;az ebből készített orvosi köpenyeket nem szükséges fertőtleníteni. A képen látható parányi rádióadó az izmokba beültetve műk ezek mozgatását vezérelheti A hosszas kísérletezés után kialakított rendszer azon a tényen alapszik, hogy az izmek folyamatosan gyenge elektromos úr pulzusokat bocsátanak ki, miközben összehúzódnak. A hemgeralakú, 3 mm átmérőjű. 20' mm hosszú, porcelánhoz hasonló kerámiából készült és platina- sapkákkal lezárt tokban levő kis rádióadó érzékeli ezeket az impulzusokat, s amikor a közvetlen szomszédságában izomössao- húzódás jön létre, rádiójeleket bocsát ki. A testen kívül, a beültetett érzékelő közelében <pl. á műkéz tulajdonosának ruhazsebében) egy kisméretű vevő- készülék fogja fél a rádiójeleket, s vezérlőár árukörökön át mozgási „utasításokat” ad a művégtagnak. A parányi érzékelőnek nincs saját telepe, kívülről kapja a tápenergiát Az izmokba való beültetés az injekciós tű egy nagyobb változatával történhet, helyi érzéstelenítéssel, igen kis sebészeti beavatkozással. Gombák okozta halpusztulás Mind több hal, köztük különösen sok pisztráng pusztul el egy rejtélyes bőrbetegség következtében Bajorország és Ausztria vizeiben. A veszteség időnként az állomány 40 százalékát is eléri. A betegség kórokozója egy vírus. A vizek különösen mosószerek miatti növekvő szennyeződése elősegíti a megbetegedést. A beteg halaknál elsősorban a fejen, a kopoltyún, a farok részen és a hátuszonyokon tapasztalható súlyos bőrelváltozás. Egész bőr- felületek halnak el, amelyekre gombák telepednek és ez vezet végű' < is a halak pusztulásához. e BÉKÉS Mim JANUÁR 35. 2223E Földrengések története A természeti katasztrófák közül napjainkban talán a földrengésekkel és ezek előrejelzésével foglalkoznak a legtöbbet a kutatók. Ezen a térett Japán vezet, az a szigetország, amely a földrengésektől, szökőáraktól a vulkán, kitörésekig a legtöbbet szenved a természeti csapásoktól. A jelenben élők azonban nemcsak a jövőt kutatják, hanem a múltat is. Ahhoz, hogy a földrengéseket előrejelezzék, szükséges feltérképezni azt. hogy az elmúlt évszázadokban milyen vidékeken és milyen időközökben, milyen hevességgel pusztított a földmozgás. Az UNESCO irányítása és finanszírozása mellett tíz esztendővel ezelőtt indultak be azok a kutatások, amelyeknek célja: az elmúlt két évezred földrengéseinek vissza pörgetése időben és térben. Igen nagy munka ez, amely még nem is ért véget. Dr. N. Ambassayers angol kutató az egyik vezetője ennek a nyomozó munkának. Nemrégiben elmondotta egy francia tudományos lap munkatársának, hogy széles körű irodalmi nyomozást folytat, tak eddig és folytatnak a jövőben az elmúlt évszázadok földrengéseinek visszapörgetésére. Régi latin, bizánci, szíriai, arab, georgiai írásokat, irodalmi és földrajzi dokumentumokat böngésztek át. Néhány részeredmény az eddigi munkából: Az i. sz. 10-ik évétől 1699-ig több mint 3000 földrengést regisztráltak — az irodalmi emlékek szerint — Isztambul környékén. Ugyanezen a vidéken két csendes évszázad volt a VII. és a XII. századok. Szintén Isztambul vidékén az V., a VI. és a XV. évszázadban erős földrengésekről vallanak a krónikák. Jelentős földrengések színhelye volt Isztambul környéke a csendes periódusokat kivéve, általában minden 55 évben az elmúlt két évezredben. Dr. Ambassayers szerint tehát évszázadok távlatában meg lehet állapítani bizonyos ritmust a földrengések előfordulásának gyakoriságáról egyes területeken, ugyanakkor azonban ma még kevés adat gyűlt össze ahhoz, hogy a jövőre nézve ezekből az adatokból konkrét következtetéseket lehessen levonni. A régi földrengésekkel kapcsolatban napjaink kutatója természetesen más kérdéseket is felvet Milyen városokat, településeket érintettek a pusztító földlökések? Ambassayers szerint emberéletben nem volt olyan nagy veszteség, amint ma azt gondolnánk. A földrengések ritkán érintették a nagyobb településeket. Évszázadokkal ezelőtt a Földön a népsűrűség jóval kisebb volt, mint napjainkban, a XX. században. Természetesen előfordult. hogy városok és falvak is szenvedtek a földrengésektől. Ugyanakkor fel lehet tételezni, hogy az illető kor építészei is levonták a földrengésekből a „technikai jellegű” következtetéseket A földrengés pusztította vidékeken is fennmaradtak épületek több száz, sőt ezer éven keresztül. Ez azt bizonyítja, hogy a masszív kő épületek nemcsak az idő vasfogát, de a rengéseket is túlélték. A másik érdekes kérdés az, hogy a földrengések mennyiben befolyásolták egyes népek elvándorlását, egyes civilizációk eltűnését? Bizonyos civilizációk eltűnésével, népek elvándorlásával kapcsolatban a történelemnek kétségtelenül megvannak a maga fehér foltjai. A neves angol kutató szerint azonban az elmúlt két évezredben pusztított földrengések lényegesen nem befolyásolták a népek és civilizációk történetét. Igaz, hogy a helyi kríziseket súlyosbíthatták ezek a földrengések, de a fejlett államok és civilizációk nem tűntek el hatására. Csupán a földrengések nem világosítják meg az utókor előtt a történelem fehér foltjait H. ML Fényé pítészet A fény az élét elsőrendű feltétele. A barlanglakó ősembernek egyedül a napfény jelentette az életet, mindaddig, amíg a tűz — az első mesterséges fényforrás — segítségére nem sietett A tűz fényt, meleget adott szár mára és elűzte a sötétség „gonosz szellemeit”. A történelem folyamán a fáklyán, a gyertyán és a gázlámpán keresztül az elektromos izzóig és a xenon lámpáig sokféle fényforrás világított az ember számára. Változtak a fényforrások és nőtt as ember fényigénye Napjainkban a fény dekoratív hatása is egyre jobban előtérbe kerül az építészetben, városok, műemlékek, kertek, vízesések stb. kivilágításánál. A képzőművészek és az építészek mindig is számoltak a fényhatásokkal. De egy középkori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkelő és a lenyugvó nap, vagy esetleg fáklyák fényében. A mai fényépítészetnek az a célja, hogy reflektorok segítségével kihangsúlyozza az épület egyes részleteit, másokat pedig visszafogjon. Az építész ma fé- nyekkel, árnyékokkal, színekkel játszik. Így mutathat meg egy- egy szobor, műemlék, székesegyház, vár, stb. architektúrájából olyan, finom árnyalatokat, amelyek évszázadokon át ott voltak, de az ember nem látta a mű monumentális mérete, vagy talán túl gazdag díszítése miatt. A hatvanas évtizedben a fény- építészet Európában nagy fejlődésnek indult Franciaországban például egy bizottság foglalkozik az ország műemlékeinek kivilágításával. A bizottság építészekből, képzőművészekből, elektromérnökökből és műemlékvédelmi szakemberekből áll. Hazánkban a budai vár, a fővárosi múzeumék jólsikerült kivilágítása bizonyítja, hogy a fényépítészet nálunk is jó úton haliad. Napjaink építésze már az épület tervezésénél figyelembe veszi, hogy éjszakai fényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fényépítészet azonban az elmúlt századok művészi épületednek részleteit is kiemelve tárja a ma embere elé. Fűthető ágy Tejszállítás a föld alatt Érdekes földalatti tejszállító csőhálózatot helyeztek üzembe Uglicsban. A Vezetékek egy termelőszövetkezet tejgazdaságát és az Uglicsi Kísérleti Tejfeldolgozó üzemet kötik össze. A tejet két méter mélyen elhelyezett, csöveken mintegy hat kilométerre szállítják. A tíz fokra hűtött tej megőrzi eredeti tulajdonságait és a csővezetékből közvetlen az üzem feldolgozó-műhelyeibe kerül. Az új rendszer alkalmazásával sokat javul a sajtok és más minősége. Egy holland cég fűthető matraccal ellátott ágyat hős forgalomba a hideg hálószobát kedvelő, de a jó temperált ágyhoz ragaszkodók számára, valamint tu. ristaházak, üdülők részére. A transzformált hálózati áram a matracot átszövő vezeték-rendszerben kering. Túlmelegedésre nem kerülhet sor, mivel egy biz. tonsági kapcsoló idejében kikapcsolja az áramot. Egyébként a kívánt hőfokot a beépített, különböző bőfokértékekre beállítható termosztát tartja állandó szinten. A fűthető matrac maxi. malis fogyasztása 45 watt, tehát üzembentartása nem kerül többe, mint egy közepes izzólámpa használata. A matracot alulról hőszigetelő fóliával borították be, hogy csökkentsék a hővesztesé, get.