Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

Miért hidegek a kemencék?

Mi akadályozza az oktatás! beindítását a szabadkígyósa sütőipari tanműhelyben?

Régi igény kielégítését szolgálná a Szabadkígyóson felépített sütőipari tanműhely, amit azonban az 1971. december 15- én eszközölt műszaiki átadás ellenére sem vehetnek birtokba az ipari tanulók.

Ezt a helyzetet kifogásolta a Békés megyei Népújság cikkírója a „Hideg kemencék” c. cikkében, jogosan, de nem a tényeknek megfelelő okok megjelölésével,

A közvélemény helye® tájékoztatása érdekében as alábbiakat közöljük:

Az 1971. december 15-i át- adás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint jó néhány olyan alapvető hiány megallapítasára került sor, melynek elhárítása előtt az üzemelésű engedély kiadásához szükséges hozzájárulás megadását Valenttnyi Marton, az SZMT munkavédelmi felügyelője jogosan megtagadta.

Ilyen alapvető és közvetlen életveszélyt jelentő ok pl. „a technológiai részben található elektromos berendezések és vezetékek szakszerűtlen szerelése. A villamos elosztótáblák, a biztosító bekötések, és különösen aZ érintésvédelmi vezetékek csatlakozása szakszerűtlen”.

Ezen megállapítás jogszerűségét a kivitelező elismerte, ezért jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy „a villamos bekötések, ill átkötések munkavédelmi problémáit a hiánypótlási határidőn belül korrigáljuk”.

A munkához hozzá is kezdtek, de még 1972. január 20-án nem tudták befejezni annak ellenére, hogy a munkavégzés többé-ke- vésabé folyamatos volt és abban több ember is közreműködött. A fentiekhez hasonlóan kifogás tárgya volt. hogy ,.a technológiai gépekhez nincs biztosítva a kezelési, karbantartási utasítás, az ÁBEO 12.09 előírásai szerint

Ezzel kapcsolatban a kivitelező nyilatkozata: ... „a kezelési utasításokat, illetve a gépekkel

«»■•eeofflOBQ«»eoffl®B8B0B®0©aBos«aa«eoot2soooo

kapcsolatos színdinamikai problémákat a hiánypótlási határidőre szintén korrigáljuk”. Sajnos, január 20-án még ez a munka sem volt befejezve. A munkavédelmi felügyelő nem tartotta „elfogadhatónak a jelenlegi fűtési és szeilőztetésá rendszert” sfnj* Ugyanis a zuhanyozóban fűtési lehetőséget nem találni, kivétel az öltözőből a falon mintegy 1 méterre átnyúló olaj- kályhacső. A fentieken túl további megállapításokra is sor került, ezért Valentinyi Márton munkavédelmi felügyelő úgy nyilatkozott a jegyzőkönyv tanúsága szerint „Néhány hiányosságra — különösen az elektromos berendezések szakszerűtlenségére való tekintettel — ún. próbaüzemelést sem tudjuk engedélyezni”.

Az SZMT Elnöksége az eljárási jegyzőkönyvben foglalt megállapítások ellem panaszt elutasította és a murikavéde1 mi felügyelő eljárását a tanulók egészségének és testi épségének védelme miatt hatályában fenntartotta.

Egyetértett azzal, hogy az elektromos berendezések szakszerű bekötését, a gépeken a kezelési utasításokat pótlólag — a kivitelező nyilatkozata szerint — el kell készíteni. A fürdőben a fűtést meg kell oí'dani és a többi felsorolt szabálytalanság kiíavítására — határidő megjelöléssel — meg kéül állapodni ahhoz, hogy melegek legyenek a kemencék. Pl. a csúszásmentes padozat, épületre vonatkozó színdinamikai előírások betartása, az öltözők szabályszerű kialakítása stb.

Ügy vél jük, az SZMT munkavédelmi felügyelője és az Elnökség is kötelességéhez híven járt eä. & azt a dolgozó ember védelmében és nem idealizált igényeik kielégítése érdekében tette. A cikk hangvételét az ügy komolyságára és a Népújság, valamint az olvasók iránta tisztelet miatt nem vettük át.

Dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár

3fflBB000BI!3BBS3BaQBES8SBEaBBBBaBBB»B9B0B«a»k

Beiratkozás

A Lenin-évfordulő legyében komszomolistákka! találkoztak a békéscsabai Ifjúsági és Ottörőházban a város csapatainak, rajainak képviselői. Képünkön szemben a vendégek, Sipos Béla tanár és Zsibrita Mária, m ifjúsági és áttörőház feazgatóheiyettesfe 0?®tó: Petoovszki Pál}

Mégis, mikor kezdődik meg az oktatás a szabadkígyós! tanműhelyben?

Szabadkígyóson még mindig hidegek a sütőipari tanműhely kemencéi. Lapunk január 3-i számában már egyszer szóvá tettük, hogy miért ámították le az oktatást az új tanműhelyben. Akkor nem ismertettük az elektromos szerelési hiányosságokat, mert ezek elhárítása a műszaiki átadás során nem képezte vita tárgyát. Azóta ismét jártunk a helyszínen vüLamosipari szakemberrel, és véleménye szerinit az elektromos berendezések szerelése, bekötése kisebb, gyorsan javítható hiányoságoktól nem volt mentes, de ezek sem élet-, sem balesetveszélyt nem jelentettek. (A műszaki átadásnál a nyolc villanymotorból mindössze három vezetékének mányoztak a csatlakozó szemeziései, ónozásai.)

A költségek csökkentésére a kivitelező (a Békéscsabai i-es számú Sütőipari Vállalat) több intézkedést tett. Házilag készítettek egy 80x60-as villamos elosztó szekrényt, melyet a technológiái teremben helyeztek eL Á kivitelező főmérnöke és villamosipari szakembere szerint . ez a biztosítéfkszekróny az ÁBEO előírásainak megfelelt, Valentinyi Márton szakszervezeti munkavédelmi előadó a műszaki átadás során — december 15-én — zsúfoltnak találta. Szóban elrendelte a kicserélését. A kivitelező eleget tett az utasításnak, noha az egy szekrény helvett beépített két szekrény 3500 forinttal növelte a beruházás költségét. Különben a kifogásolt elektromos szereltesd fogyatékosságot a kivitelező két villanyszerelőié két nap alatt pótolta, előkészítette a január 11-i mAssaM átadásra. Ez azonban elmaradt.

A kivitelező az elektromos szerelésekkel egyidőben meecsá- ná’ta a berendezések érintésivé- I delmá vizsgálatát is azért, hogy biztonságosan próbálhassa ki a beszerelt gépeket, teliesítik-e az előírt technológiai követelményeket.

A kivitelező december 15-én fe’fűttette a kemencéket, hogy meggyőződjön róla: siütnek-e? Ez a próba a műszaki átadás napiára esett. Amikor a munka- védelmi előadó t”őomást szerzett a kemencéik felfűtésérőL, a következőket jelentette ki: „Hogyan merték begvúitani a kemencéket?” Az építésű előírások alapján a kivitelezőnék jogában áll kipróbálni a létesítményeket még a műszaki átadás előtt. Az iskola még át sem vette próbaüzemelésre a sütőipari tanműhelyt, a munkavédelmi előadó méefis szabálysértési éliárást indított a kemencék felfűtése miatt Fábián Pál intézett gazdaságvezetö ellen. Vajon miért?

De vegyük sorra a kifogásokat, hiszen a Népszava január

16-i számában „A jobb ügyhöz méltó buzgalom” című írás szerzője is ezt tette. Budapestről úgy osztotta az igazságot, mint aki személyesen, mélységében is meggyőződött e nagyjelentőségű megyei erőfeszítés gyümölcséről. Elöljárójában talán any- nyit, hogy a szabadkígyósa tanműhely megvalósítása, üzemkész állapotba helyezése mindössze 12 hónapot vett igénybe. Aki ismeri a beruházások előkészítésével, kivitelezésével kapcsolatos munkákhoz szükséges időt, az csak elismen-éssel beszélhet a békéscsabai MEZŐSEK kirendeltég tervezőinek, műszaki ellenőreinek és a kivitelező Békéscsabai 1-es számú Sütőipari Vállalat dolgozóinak munkájáról. Ezek az emberek a napi feladatok ellátása mellett, nagyobb részt társadalmi munkában hozták létre az ország egyik legkorszerűbb és leg_ szebb sütőipari tanműhelyét? A kivitelezés során az ÁBEO 1., 2. pontjának megfelelően a munkafolyamatok veszélyességi jellegének, valamint ® ■ aaűsaslsi (gazdasági

adottságoknak megfelelően a műszaki megelőzés lehető legmagasabb színvonalát kell megvalósítani. Ez a gondolat vezérelte a megyei tanács végrehajtó bizottságát, mint beruházót, a MEZÖBER-t, mint tervezőt, & a sütőipart, mint kivitelezőt. Még feltételezni is bűn azt, amit a Népszava cikkírója így fogalmaz: ...,,A szóban forgó szabad- kígyósi sütőipari tanműhely létesítésénél kissé nagyvonalúan bántak a munkavédelmi előírásokkal”.

Az 1971. december 15-i műszaki átadásról készített jegyzőkönyvet többször áttanulmányoztuk, de nem találtunk benne olyan tételt, amire a Népszava cikkírója hivatkozik. A műszaki átadásnál azt senki nem mondta, amit a cikkben leírtak, mély szerint az elektromos lerendezések, a vezetékek hibás bekötése miatt életveszélyesek. Megismételjük egyik korábbi mondatunkat: A kivitelező elvégezte a berendezések érintésvédelmi mérését és dolgozói személyesen próbálták ki a gépeket, győződtek meg azok baleset-, életveszély-mentes üzemeléséről.

Téved az, aki feltételezi, hogy a tanműhely építésénél mellőzték az építési normatívákat. A gazdasági adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően betartották az előírásokat. A terveket munkabizottságok vizsgálták felül és elfogadásra, beépítésre alkalmasnak találták.

Lapunk január 8-i számában lényegéiben három gondolat köré csoportosítottuk a hideg kemencékkel kapcsolatos monda- i nivalónkat. A félreértésék elke- I rülésére megismételjük a vitatott témaköröket, mert ezekben a mai napig nem született előbbrelépésj Szóvá tettük a technológiai ' műhely padozatát, az öltözőt és fürdőt, továbbá a falak színdinamikáját

A technológiai műhely padozatára utalás található a műszaki átadás jegyzőkönyvében. E szerint az ügyben konzultáltak a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályával és a kivitelezővel. A munkavédelmi előadó a konzultációk során úgy nyilatkozott, hogy a négy osztásos keramitlapot nem tartja csúszásmentesnek. Ezért megkérdezték tőle, hogy milyen keramitlapot tart csúszásmentenek, és hogy megrendeljék-e akkor a 16 osztásost? Választ nem kaptak. A több éves, nem kifogásolt gyakorlatnak megfelelően a 16 osztásos keramitlap beszerzése mellett foglaltak állást. Levelet küldtek Budaipestre az Épületkerámia és Burkolőa- nyaigipari Vállalatnak 1971. március 25-én a 203Á971 számon. Ebben négyezer darab 16 kúpos keramitlapot rendeltek. A gyár március 29-én a 10/3861/71. számú válaszlevélben kapacitás hiányára hivatkozva elzárkózik a rendelés teljesítésétől. A kivitelező újabb levelet írt, melyben az elutasítás felülvizsgálását kérte (ért a 261/1971. számú levél bizonyítja). A budapestiek ezt a kérést is elutasították. A Népszava cikke szerint gyártják a 16 kúpos keramittapokaifc. Behat akkor miért hivatkozott a gyár kapacitásbeli és egyéb gondjaira? Ha gyártják, hol lehet beszerezni a keramitüapo- kat?

A kivitelező és a beruházó nem tehetett mást, a kényszerítő körülmények között, beépítette a rendelkezésre álló 4 és 16 osztásos keramitlapokat. Hogy ezek nem csúszásmentesek, arról az ÉDOSZ központja az SZMT Békés megyei Munkavédelmi Bizottságának személyes kérésére január 11-én jelzés nélküli levelet adott ki. Ebben azt írják, hogy a négyosztású és a tizenhatosztású kerámia lapot nem tekintik csúszásmentesnek. Milyen kár, hogy a munka védelmi üsogaart 1972. január 11-éss

kapta kértiez ezt az írást. Bízó» nyára, ha az 1971. évi konzultációkon is elhangzott volna az ÉDOSZ-központban fogalmazott levél tartalma, akkor nem a tizenhat kúposért kilincseltek volna személyesen és levélben, hanem a másik fajtáért.

Az öltözővel és fürdővel kapcsolatos vita sem zárult le. As SZMT munka vedelni is'tái szerint a MOTI 30—66 előírásai nem nyertek megvalósulást. Ezek szerint a sütőipari tanműhely „A” különösen tiszta üzemek kategóriájára tartozik. Így minden dolgozó részére két öltözőszekrényt kell biztosítani, tehát a 90 tanulónak nem 90 szekrényt mint ahogyan a Népszava cikkírója írta, hanem 180-at.

A MOTI előírásai szerint az öltözőt minden dolgozó részére, a mosdót és a zuhanyozót pedig a legnagyobb műszak létszámára kell készíteni. A szabadkígyósi tanműhely esetében a szabályok betartásában félreértések vannak. Ma is állítjuk, hogy a munkavédelmi előadó az előírást betű szerint értelmezi, figyelmen kívül hagyja a speciális gyakcw- lati életet A sütőipari tanműhelyben ugyanis az oktatási tematika alapján kétnaponta váltják egymást az osztályok. Ez art jelenti, hogy kétnaponta napi műszakban 30-nál több tanuló nem tartózkodhat a műhelyben. Az öltözőt a rnásodi s napi gyakorlati foglalkozás utári úgy hagyják el a tanulók, hogy ott ruházat nem maradhat Á munkaruha mosodába adása s heti második foglalkozás után Szabadkígyóson higiéniai követelmény! Ilyen speciális helyzet ben — hiszen a tanulók az iskola kollégiumában vannak elhelyez - ve kivétel nélkül — mérlegeié - re és megfontolásra alkalmas i Szabadkígyóson kialakult helyzet Miért mondjuk ezt? Egyáltalán nem a hibák védelmébei, hiszen ez a Békés megyei Nép újságnak sem feladata. De hangoztatjuk azért, mert a gazdasági adottságok többre nem voltak alkalmasak, mint amit ott i beruházó, a tervező «'s a kivitelező csinált! A sütőipari tanmű - hely ugyanis egy dunaújvárosi acélvázas színből került kialakításra, 30x16 méteres alapterű - Isten, a MÉM által előírt szakmai szint szrgorü űgyelembevéte - lével. A méretek behatárolták az építészeti lehetőségeket, da behatárolta maga a pénzügyi ke. rét is. A rendelkezésre álló öse- szesből, a két és fél millió forintból és több ezer óra társadalmi munkából csak a reália igények kielégítésére futotta. E: szintén valóság! És még az ín az, hogy az ügyben a KÖJÁL in nyilatkozott. A Népszava cikkírója nem vette a fáradságot a ; egész anyag és a helyszín tanulmányozására. így a KÖJÄL véleményét nem ismerhette meg/

A tanműhely üzemeléséhez a 7199—3/1971. számú levélben a KÖJÁL hozzájárult. A csempé- zett és a fehérre meszelt falak — a KÖJÁL véleménye szerint —- a higiéniai követelményeknek a legtökéletesebben megfelelnek.

A hideg kemencék című cikkünk megírása előtt a műszaki átadás jegyzőkönyvén kívül megismerhettük a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel mezésügyi osztály vezetőiének véleményét is, amit az 13343— 4/1971. számú levélben megküldték az SZMT elnökségének, éhben nem az áll, amit a Népsza va cikkírója papírra vetett. A vélemények nagyon is eltérőek.

A szabadkígyósi sütőipari tanműhely csaknem palotához hasonlítható a békéscsabai két tanműhelyhez és az ország többi hasonló létesítményéhez képest. Az SZMT-n kívül foglalkoztatott munkavédelmi felügyelők egyszerűen nem értik, miiért nem kapja meg az új tanműhely a piróbaüzemelési engedélyt, hogy az ország egyik legkorszerűbb sütőipari tanműhelyében végre elkezdődhessen az oktatás.

Káe«% - - - -