Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
morown, kintcsi, spCchenyi, Wesselényi Tallózás a magyar sporttörténetem ben A négyévenként megrende-1 zésre kerülő Olimpiai Játékok1 évében az egész világon igen sokat beszélnek a sportról, annak eredményeiről. Az Olimpiára való felkészülésről már az év elején nálunk is megjelent a hivatalos tájékoztató. ' Latolgatások, eredmények összehasonlításainak egész sorát hozta a sajtó, és még nagyon sokat fogunk hallani ezekről szeptemberig. De a jelenből tekintsünk egy kicsit a múltba. Nézzük meg, fussuk át, milyen volt a magyar sport eredete, keressük meg annak gyökereit. Tallózzunk egy kicsit a magyar sporttörténelem sárguló lapjai között • • • l gátról beözönlő kalandor-lovagok a szórakoztató játékok különböző változatát is magukkal hozták. Ekkor már pénzösszegekért folytak a párviadalok. Az elpuhult főurak lassan terét engedtek a nép fiainak is. A lovagkorbah kialakult perdöntő viadalokban a viadorok nagyrészt á nép fiaiból kerültek ki. így bátran mondhatjuk, hogy a viadorok ereje, ügyessége. vívó mestersége is nép erejének, ügyességének hirdetője volt. A legyőzhetetlen nemzeti erő és ügyesség legjellegzetesebb képviselője Toldi Miklós, aki a történetírás szerint is valóban élt. A Toldi- monóa a középkori testkultúránk egyik hiteles bizonyítéka. Bemutatjuk őket A magyar törzsközösség a honfoglaláskor komoly katonai erőt képviselt. Történelmi feljegyzések szerint a bizánci császár szövetségben állott már az etelközi magyarokkal is. Bölcs Leó császár IX. szazadból származó írásaiból kiderült, hogy *,A magyarok lóháton nőttek fél” és a nyíl mellett a kopjál is ügyesen kezelték, sőt jól forgatták a szablyát és a kardot is. Az egyszeri krónikás a továbbiakban a következőket írja: „Férfiakban gazdag és szabad ez a nép, s egyéb" pompát és bőséget mellőzve csupán arra van gondja, hogy jó lova és kardja legyen és vitézül viselkedjék az ellenségeivel szemben,” • • • Honfoglalás után bizony sokáig nem tudtak a magyarok egy helyre letelepedni. Nyugatra kalandoztak, csoportokkal portyázru. Így eljutottak Svájcba. Eckhardt szerzetes feljegyzéseiből kitűnik, hogy Sanct— Gallen-i kolostor eifogalása után a kalandozó magyar katonák vezetőik jelenlétében daloltak, birkozóversenyt és fegyveres viadalt rendeztek, • * • A magyar seregek eljutottak ez idő tájt délre, egészen Kons- tantinápolyig, ahol aztán Opur vezér parancsára Botond, a kitűnő katona egyetlen buzogányütéssel akkora rést vágott a város aranykapuján, hogy egy ötr éves gyermek kényelmesen kibe sétálhatott rajta. • • • Kalandozások során Kézai Simon elbeszélése szerint, amikor a magyarok Görögországban jártak, egy görög óriás kötekedni kezdett a magyar katonákkal és „ekkor Botond rátámadt s egyórás tusa után a görögöt úgy a földhöz vágta, hogy az talpra se tudott állni nagyon sokáig”. • • • A középkor egyoldalú szellemi nevelésének erénye volt az önsanyargatás. Testkultúráról csak a fegyveres szerveknél beszélhetünk. Az úgynevezett lovagkor virágzása idején a nevelés alapkövetelménye lett a lovaglás, úszás, nyílazás, vívás, és a vadászat. E korból kiemelkedik I. László király, aki erejéről és ügyességéről is, híres volt és ezt bizonyítja a leányrabló kim vitézzel folytatott vi- askodása. A feljegyzések szerint a király birkózásban győzte le a kun vitézt. • • • Történelmi tény, hogy a XII. században épülő loivagvárak mellett helyenként „tornaudvarok” is létesültek, ahol az egyes és a csoportos viadalokat bonyolították le. Ezek a viadalok már erre külön kinevezett bajmesterek, versenybírák szerepét betöltő „igazlátók” felügyelete mellett zajlottak le. * * • Lassan csökkent a viadalok erkölcsi színvonala és a ayuA történetírók szerint Hunyadi Mátyás az „igazságos király” kiváló szellemi képességei mellett nagy testi erővel, bámulatos ügyességgel is rendelkezett és nagy jártasságot árult el a „hadi mesterségben” is. A fekete sereg egyik erősségét az országban kifejlődött testkultúra nagyban növelte. E korszakból' kiemelkedik Kinizsi Pál, a népből származó molnárlegényből lett hadvezér alakja és hős. tette. *«• Dózsa György paraszti seregeiben jelentős szerepet vittek a hajdúk, akik foglalkozásuk révén ezelőtt állandóan nyíllal, dárdával, parittyával, ba'tával. csákánnyal, hatalmas, görcsös fütykössel jártak és a célba- lövést, parittyázást, kőhajítást, dárdabobást békeidőben is állandóan gyakorolták. • • • A török megszállás alatt a végvárakban folytatták a hadijátékokat. A Habsburgok alatt a hadseregben próbálkoztak bizonyos mértékben a testkultúra kiszélesítésével. A katonai idő leteltével a falujukba visszatérők azonban nem tudták népszerűvé tenni a különböző játékokat, ‘ főleg azért, mert ’ezt sokszor a törvény meg is tiltotta. Titokban azonban vasárnaponként folytatták a szórakoztató játékokat. Ezekből lettek aztán a még most is élő, különböző népi sportjátékok. • • • A XVI. században egy üstökös jelent meg „Comenius Amos János” személyében, aki az iskolai testnevelés kezdeményezője. Korának kimagasló sportpropaganddstója, a magyar sporttörténelem kiváló büszkesége. A sárospataki kollégium tanára az OBBIS PIC- TUS című könyvében a sportra vonatkozó eszméit lefektette. E* művel jóval megelőzte korát és munkássága külön méltatást érdemel, azért is mert ebben az évben lesz születésének 380. évfordulója. * * * A XVI. és a XVII. században a nemesség próbálkozott a testkultúra fejlesztésével, de az akkor uralkodó rendeleték, furcsa társadalmi előítéletek, felfogások miatt nem tudott népszerű lenni egyik sportág sem. Jelentős fejlődést csak a XVIII. és a XIX században tudtunk edénii. A nyugaton járt Folytatjuk a XV. Békés megyei Népújság Teremkézltabda Kupán résztvevő csapatok bemutatását Képünkön a Bcs. MÁV férfi NB-s gárdája. Álló sor, balrél jobbra: Valentinyí János vezetőségi tag, Pétervári P., Kovács. Simondán Tibor intéző Csák, Pétervári Z., guggol: KraSznai, Sidó, Krizsán, Krátki. (Fotó: BamáczJ * I Portupssa ellen jálszlk iabdarűgá-váSoptoltuak t'őurak megismerkedtek Angliában a sportélet szépségeivel és hazatérve azt igyekeztek meghonosítani. így az úszás egyik úttörője Széchenyi István volt, aki emellett az evezést is meghonosította. Erdélyben Wesselényi Miklós volt a sportolás úttörője. A „siklód bölény” sportteljesítményei világviszonylatban is kimagaslóak voltak. A sportolás mint újdom. ság a főurak divatja volt előbb é® csak a század végén válhatott lassan a tömegeké. • • * Jóllehet a történetírók csak a királyokról é® egyes nagy | vezetőkről emlékeztek meg, j nem helyezkedhetünk arra az j álláspontra, hogy ezek mellett a nép fiai nem voltak a sport részesei, ha másképpen nem, hát titokban. Közel járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a magyar nép tömegeiben igen is virágzott a testkultúra, hol nyíltan, hol titokban, az uralkodóiktól függően. A közel ezeréves elnyomás után, a fel- szabadulást követő esztendőkben, amikor a sport is valóban széles néptőmegeké lett és biztosítva lett mindenki számára a sportolási lehetőség, szinte tűzhányóként tört ki az olimpiákon, különböző világversenyeken a képesség, a tudás, hogy ámulatba ejtse a világ sportközvéleményét, s ezzel méltó helyet biztosítson magának sok-sok sportágban a nagy sportnemzetek élvonalában. Hámori János A magyar labdarúgó-válogatott magyar idő szerint pénteken délelőtt érkezett meg Rio de Janei- róba, majd rövid itt-tartózkodás után tovább indult Sao Paulóba. Válogatottunk Sao Paulóban ma, helyi idő szerint fél 5 órakor a Portuguesa együttese ellen mu. tatkozik be. Kialakult már a további progI ram is. Eszerint január 24-én | Curitibába utazik a csapat, ahol 26-án játszik az FC Curitiba eilen. 27-én ismét Rióba utazik az együttes, ahol 30-án a Flamengo ellen lép pályára Február 1-én a Vasco de Gama lesz az ellenfél. 2-án ismét útra kel a válogatott Peruba, ahol 5-én a Cristal csapata látja vendégül válogatottunkat. 8-án pedig az Universi- tario lesz az ellenfél. 10-én Gau- dalupe szigetére indul a csapat, ahol 12-én játszik. A nyolcvankilencedik perc Sanyó mesélt, e csapat feszülten figyel. Csak Józsi bécsi, a brigádvezető és intéző csuklóit közben (nem heverte kt' a tegnapi taktikai értekezletet). Ilyenkor a többiek kérték, hogy uralkodjon magén. Sanyót nem zavarta a közbecsuklds, folytatta mondókdjét; — ...Es akkor elém került a bőr. A nyolcvankilencedik percben Jártunk. A béközép ordított, a eé hallgatott. Egyedül álltam, szemben a kapussal, a védők valahol mögöttem fújtattak. Jocó, a Mecénás SE üdvöskéje nem bírta tovább idegekkel és közbekérdezett; — Mondjad már, mi történtT — Kidurrant a labda! Akkor fogadtam meg, hogy szegre akasztom á csukát. A hallgatóság együttérzően 6<5Hn- tott. Józsi bácsi elmorzsolt egy könnycseppet, majd szedelőzködni kezdetf. A Mester, az italboltvezetö és edző várta őket. Sanyó is velük tartott, hiszen 0 volt a szaktanácsadó. Amikor fél évvel ezelőtt hazakerült, örült mindenki, különösen a csapat. A fiúk ugyanis hallották, hogy a szőke óriás valamelyik nagy csapatban kergette a labdát, bejárta a világot és jobb lábáról tanulmányt írtak a szaklapok. Híre hamarosan elterjedt (maga terjesztette). Először a Mester, majd a vezetőség kereste fel. Rövidesen alkalmazták a tsz-ben fejtrdgyázónak, havi négyezerért, a csapatnál pedig szaktanácsadónak. Az őszi idény előtt javasolta: „ösz- sze kéne tartani a csapatot”. Így alakult meg a tsz-ben az épitőbri- gádl Munkájukat körvonalazták: naponta kilenckor jelenjenek meg az irodán, délben az ebédlőben, kettőkor pedig a Mester utasítása szerint jártának el. Aki az ebédről elkésett, azt megdorgálták. Sokat dolgoztak: összeszedték az udvaron a szalma- szálakat, és letörölgették a port az istállóban. Ez alkalommal a nagy összecsapást ra készültek. A rivális, • meUéküzemágairól híres Kétlaki TSZSK volt. A Mester már várta őket a zöld-fehér asztalnál. (A zöld szín a füvet, a fehér a vonalakat jelentette.) Tizenegy üveg sör jelképezte az ellenfelet, ugyanennyi pálinkával telt pohár a hazai játékosokat. Nagy- fröccs volt a játékvezető (a Mester csak spricceltet ivott), a tartalékot a pulton tartották. A megbeszélés tárgya gyorsan lefolyt, majd lazítottak - hatan ferb- livel, öten huszoneggyel, Sanyó, a Mester és Józsi bácsi durákozott! Három serdüld korú a mellékhelyiségben vezetett le. Éjiéikor aztán mindenki szétszéledt. Másnap vontató szedte össze a játékosokat. Kilencet gyorsan megtaláltak, de a többi szőrén-szálán eltűnt. (Hétfőn a borjúftadztatúban bukkantak rájuk.) A Mester, a Sanyó és ez elnök bricskán utaztak a mérkőzésre. A helyszínen az elnök döntött: Sanyó fogadalmát a plébánossal elintézik, a Mesternek viszont kötelessége kisegíteni a csapatot! Mind a ketten beöltöztek. Sanyó centert, a Mester fedezetet játszott. A szőke, óriás centertől megrettent az ellenfél, s ezért tizenegyen védekeztek. Talán döntetlenül ér véget a mérkőzés, ha egy kicsivel előbb lefújják, ám a nyolcvankilencedik percben Sanyóhoz került a labda. Saját térfelén állt, nem zavarta senki. A tizenhatos tájékán felfedezte a Mestert, s mivel még 6 sem találkozott a labdával, Sanyó [ megsajnálta és eléje passzolt. Szegény italboltvezető kétségbeesetten akarta visszaküldeni a lasztit, de az ellenfél nyugtalanította Sanyó, hogy mentsen a helyzeten, odaszaladt és nagyot rúgott a bőrbe. A labda zúgva vágódott a jobb felső sarokba. Pompás öngólt lőtt! Miután a két „sztárt” kiszedték a szurkolók karmai közül, Sanyó csendesen megjegyezte: a nyolcvankilencedik perc most sem hozott szerencsét. Játékvezetői tanfolyam Megkezdődött Orosházán az új la!*» darúgó és kézilabda játékvezetői tanfolyam. Mint megírtuk, a TS két szakszövetsége — a korábbi évekhez hasonlóan — az idén " is szervezett Játékvezetői tanfolyamot, melyre eddig 16 hallgató jelentkezett. A tanfolyam vezetői ezúton is értesítik az érdeklődőket, hogy jelentkezéseke* még január 24-ig elfogadnak. A békéscsabai városi labdarúgó szakszövetség játékvezetői tanfolyama kedden, Január 25-én kezdődik a Kórház utcai TS-székházban, 18 órakor. A VLSZ játékvezetői bizottsága a már jelentkezettek mellett — számít más, a sportágtól- visszavonult labdarúgó jelentkezésére is. Sportműsor A mai nap kiemelkedő Béké3 megyei sporteseményei a következők. Labdarúgás: Gyulai MEDOSZ Szolnoki MTE. barátságos, Gyula, városi sporttelep, 14.30. Bcs. Előre Spartacus ,1.—Bcs. Előre Spartacus II., Kórtiáz utca, 9.30. Kézilabda. XV. Békés megyei Népújság teremkupa mérkőzései, Békéscsaba, Kemény Gábor Gimnázium. 8 órától. Béke Kupa II. fordulója, Orosháza, Táncsics Gimnázium, 8 órátóL tan janid Ab zl V. Gj.
