Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
fi postás asz alaphang, erről szólt a vezetőség beszámolója, e gondolat köré csoportosult a felszólalók mondanivalója a békéscsabai 1- es számú postahivatal pártalap- szervezetének beszámoló taggyűlésén. Mert szó szoros érteimben a hivatás becsületéről van szó. Arról, hogy a posta, a távközlés és híradás megannyi dolgozója a kommunista postásokkal együtt hogyan tartat meg a mundér becsületét, hogyan szolgálja a lakosság egyre bővülő szolgáltatási igényelnék kielégítését. Hogyan tegyen eleget annak, hogy idejében kézbe ikerüljön a várva várt nyugdíj, a rég várt levél, a gyorshírről szóló távirat, a napi sajtó, g hogy hamarabb kapjon „zöld utat” a sürgős telefonhívás, idejében megérkezzen a csomag. Nos, ezeíkre a kérdésékre keresték, illetve adták mag a választ maguknak és a felsőbb szerveznék címezve, nem takargatva a hibá- tkat, gondokat A beszámoló értésre adta, hogy az 1-es számú hivatal dolgozói bevételi tervüket 105, hír- laptoevóteli tervüket 101,7 százalékra teljesítették Nem kis dolog ez. Hiszen ezt az eredményt kilépő, újonnan jött és újra távozó, végtelenül hullámzó létszámmal kellett elérni. A pártszervezet tagjaira, a törzsgárdá- ra, a tizenkét szocialista brigádra. a szocialista hírlaposztályra :magy feladat hárult, hogy az újonnan jött dolgozókat a postai szolgálatra megtanítsák, a hivatásra felkészítsék. Mert nem egyszerűen vett szakma ez, hanem hivatás, ha úgy tetszik, közéleti tevékenység. Így fogalmazták, így igaz. Szakszerűen kell itt ellátni a munkáit, ez fontos állami feladat, de nem mechanikus, mert a postai dolgozóknak állandó napi kapcsolata van az emberekkel. Hol örömről, hol bánatról visz hírt "a postás, és vigasztalója, megértő társa kell hogy legyen az embereknek. A beszámolóból derült ki, hogy ez mennyire így van. Mert ntínt mondják, sok idős postást a nyugállományba vonulás után még hónapokon át is emlegetik az emberek. A pártszervezet e fontos tényezőket figyelembe véve arra ösztönözte és ösztönzi a pártcsoportokat, a szocialista brigádokat, hogy ebben a szellemben neveljék az áj dolgozókat, s különösképpen a fiatalókat. Örömmel üdvözölte a pártvezetőség a tavaly ősszel megrendezett ifjú postások megyei találkozóját, s a beszámolóban is arra kérte a KlSZ-alap* szervezet tagjait, hogy a jövőben is kezdeményezzen hasonló találkozókat, mert ezeken sok hasznos —- a postai dolgozókat érintő — tapasztalatot is kicserélhetnek. Vhn orra szólásmondás: V dn egy ^ jó ^bér Jds helyen elfér. Ez így van. De ha egymás hegyém-hátán vannak, akkor már baj van. Nos, A legrégibb márványtábla A múlt év végén került élő a Somló vidék középkori emlékeit őrző Tüskevári Falumúzeum kőtárának legértékesebb darabja, egy 1111-ből származó márványtöredék, air.ely Garai János temesd ispánnak ■ állít emléket. A régészek szerint ez Magyarország legrégibb reneszánsz feliratú márvány táblája hivatáshoz méltóan a beszámoló és a félszólailőfc jócskán érintették ezeket a gondókat. A posta — különösen a békéscsabai — kinőtte épületadta kereteit, mint gyerek a ruhát. Fejlesztési lehetőségei csak az új hivatal felépülésével oldhatók meg, de addig is el kell látni az üzletágak fejlesztésével járó gondokat. A zsúfolt munkahelyeken sokszor túlórázva, munka kökben étkeznék. Ez a körülmény idegessé teszi az embereket, s mitagadás, néha a szólásmondás ellenkezője az igaz. Es ilyen helyzetben kell itt • párttagoknak jobban odafigyél- nd, helyrebillenteni a súrlódás okozta hangulatromlást. De meddig j£pT-tették fel a kérdési. Mert' sok minden®® nehéz a magyarázat. Mint mondották, a politikai munka is csorbát szenved ott, ahol éveken át nem tart lépést az élet- és munkakörülmények alakulása a fejlődéssel. A beszámoló és a felszólalások e kettőt összefüggésében vizsgálták. Rajtuk kívülálló okok miatt kevés a létszám, a bérék alacsony szinten vannak, élet- és munka- körülményeikben más népgazdasági ágazatoktól elmaradtak. Mint mondták a postai munka fontos államérdek, fontos közfeladat, de még nincs „helyrerakva”. S emiatt feszültségek vannak. Olyan fontos poszton, mint a távközlés, ahol fagyban, hóban, sárban, esőben kell helyreállítani a meghibásodott vonal- szakaszt, nincs differenciált bérezés, és egyre-máisra otthagyják a munkahelyet az emberek. A vezetőség beszámolója e kérdésekben is türelemre inteti Hiszen a Postás Szakszervezet Központi Vezetősége a közelmúltban tárgyalta meg a postai alkalmazottak élet- és munkakörülményeit, e várható, hogy ennék nyomán a kormányintézkedés sem marad ‘ el. A szűk keresztmetszetek ellenére eddig is, ezután is megteszik a magukét. A közelmúltban például átszervezték a csomagkihordást. Ma már az 1-es számú postahivatalt kiiktatva, közvetlen a vasútállomási hivataltól indulnak városszerte a csomagjáratok. Átszervezték a város kézbesítői körzeteit 1®. Huszonkettő helyett 25 körzetre osztották, hogy gyorsabb, frissebb legyen a postai szolgáltatás. A vezetőség j kiderül, hogy ez nem egyszerű dolog .A több körzet kialakításával megváltoznak a járáshatárok, több esetben a régi helyről új területre kerül a kézbesítő. Ott kell hagynia a megszokott régi arcokat, újabb emberekkel, újabb szokásoknak megfelelően kell kialakítania a kapcsolatot. Ügyelni kell arra is, hogy e munka során egyenlően osztódjanak ed a terhek. Ezért a pártszervezet á hivatalvezetéssed együtt most behatóan tanulmányozza az új kézbesítési rendszert, s ahol kell nyomban kiigazítja, hogy a lakosság közmegelégedéssel nyugtázza majd a postai dolgozók fáradozását. Ha ez így lesz. még tovább öregbédik a postás mundér becsülete. ®eák Gyula Öt év alatt megkétszerezi termelését a Békéscsabai Faipari Szövetkezet Új gépház építését keséik meg A Békéscsabai Faipari Szövetkezet 1971-ben 66 millió forint értékű bútort gyártott, ami mintegy 6 százalékkal több a tervezettnél. A gazdasági eredmény is jobb az előző évinél, amit főként a műszaki fajlesztés, valamint a dolgozók gondos munkája segített elő. Tizenhárom brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését, melyből — a napokban befejezett értékelés alapján — kilencnek ítélték oda. A ÍV. ötéves tervidőszakban a növekvő bei- és külföldi megrendelések jobb kielégítésére a szövetkezet 197 miUáó forintot fordít fejlesztésre. Ebből az idén 4 millió forintért gépeket vásárol és 8 millió forint költséggel megkezdi egy új, 1500 négyzet- méter alapterületű gépház építését, amely jövőre készül él. En- > nek gépekkel való felszerelése 7 millió 700 ezer forintba kerül. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a tervidőszak Végén az 1970 évihez képest — a létszám (főként női munkaerő) növelése mellett — megkétszereződjék a termelési. Jelenleg belföldre variálható Bástya, Körös I.', Körös II. és Napsugár lakószoba, szovjet élsportra intarziás hálószoba és szállodai berendezés, nyugati exportra pedig szekrénysor készül. A fejlesztés során mód nyílik arra, hogy az igényeknek megfelelően másfajta bútort is gyártson a szövetkezet A fejlesztéssel együtt javulnak a munka- és szociális körülmények. Az egyes üzemrészekben megszűnik a zsúfoltság, ami a termelékenység növelését is elősegíti . Kossuth Könyvkiadó: a KGST komplex programja Rendkívül tartalmas összeállítást jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Rövid szöveges részben és harminc sokszínnyo- másos, gazdag térkép- és grati- konanyaggal szemléletessé tett lapon mutatja be a KGST-országok gazdasági helyzetét, jelentőségét a világgazdaságban s imaBBSiS § 1972. JANII AK 23. az elkövetkező évek, évtizedek, . fejlődésének tervezett irányé?, az előrehaladás mértékét. Néhány címszó a kitűnő kiadványból: népesség, foglalkoztatottság, lakásépítés, külkereskedelem, energiagazdálkodás, lntermetall, olefinprogram, fűtőanyagellátás, közlekedés, Egységes Számítástechnikai Rendszer, valamint Magyarország és Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatai 3Iogyorőporkolde Eleken / Már az utcán lehet érezni a frissen pörkölt mogyoró illatát. Eleken, majdnem a falu szélén működik a megye egyetlen maszek” mogyörát>Őrlíöldéje, behóczki ^ János íizenegyné- hány évvel ezelőtt megpróbált földimogyorót termelni az eleki határban. Jól sikerült az első év, csupán egy bökkenő volt, hogy a mogyorót messze kellett szállítani pörköltetni. Éppen ezért — civilben lakatos — elhatározta, hogy összeeszkábál egy kis mogyorópörkölő-gépet. Ezután már minden évben saját „üzemében” pörkölte a mogyorót. Aztán az évek folyamári abbahagyta a termelést, a gép pedig ott állt kihasználatlanul. Akkoriban elég nagy kultusza volt a mogyorp- termelésnek, különösen Med- gyesegyháza környékén. Az ottani termelők valahogy felfedezték az eleki pörköldét és egyre többen keresték fel. Amikor az elmúlt napokban ott jártunk, éppen Keserű József hozott nyolc mázsányi nyersmogyorót Pusztaottlakáról a pörköL. débe. Másfél holdon termel már több mint 12 éve és azóta szinte állandó „kuncsaftja” Lehóczkri Jánosnak. De rajta kívül ide hordják a m ed gyesegyháziak is, a MÉK, a Debreceni Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat. Egy szezonban 120—130 mázsa illatosán megpörkölt mogyoró készül el ebben az alig tenyérnyi nagyságú helyiségben. A kis kemencébe egyszerre n£gy zsák mogyoró kerül, ahol a forgólapát egyenletesen keveri a finom csemegét, 400—420 fok hőmérsékleten. 40—45 perc szükséges a pörköléshez. Különösen az utolsó fázisban kell vigyázni, állandóan ellenőrizni, mert ha már egy perccel túllépik az előírt időt, a mogyoró megég, keserű lesz. Erre azonban neun volt még példa Lehóczki János pörköldé- jében. Keserű József zsákbaőn^ a meleg, frissen pörkölt csemegéi
