Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

MINI A m G * A: IN „Oroszlánlesen” ] Korncz Zsuzsa kapta a Pepita Oroszlán díjat.., adta hírül a tv és a rádió. Ebből az apropó­ból kérdeztük meg Kovács Ist- ■oánnét. a békéscsabai Hangle­mezbolt vezetőjét, vajon a csa­baiak szerint is Koncz Zsuzsa számai kerültek-e első helyre? i— Igen, maximálisan az ő Szerelem című ‘nagylemeze volt a sláger, ebből adtuk el a leg­többet. Nem sókkal mögötte II- lésék Oratórium című nagyle- meze viszi a pálmát. Igen kere­sett lemez volt Délhúsa Gjon Őszi levél száma, ez már kisle- • mezen jelent meg; Szécsi Pél • « Távoliét, Koós: Szivem egy ■oándorcigány című száma, vala­mint Kovács Kati Rózsák « sö­tétben című kislemeze. — Hogyan fogytak a klasszi­kusok? — Meglepően sokan keresték ; Löszt: Christus oratóriumát, • Bartók Béla: Életút című nagy- \ lemezét és a klasszikus „slá- • gert”: Beethoven V. Szimfónia- 3 jót, Ferencsik János vezényleté- S vei S ÍÍISZ-es vendégek megyén k ben tehet-e „tornagyákorlatokat” végezni anélkül, hogy az em­ber mozogna? Első hallásra ez hihetetlennek tűnik, de kijevi orvosok szerkesztettek egy olyan gépet, amely alkalmas mozgás­mentes torna végzésére. E gépet olyan betegeknél alkalmazzák, t akik huzamosabb időre ágyhoz í vannak kötve, de szükségük van 3 a mozgásra, hogy izmaik ei ne > satnyuljanak. A gép villamos 3 árammal működik, melynek ha- j tására a fekvő beteg izmai moz- ■ gásba jönnek. Elég néhány per- • ces „gyakorlat’’, és a beteg már- l is úgy érzi, mintha rövid ideig 3 saját lábán futott volna. Több diák kérdése: ... és mi- 3 kor lesz „mozgásmentes torna- 3 óra”? ; •ssessíss8s«*«ss*i>s»ss®a8»sasBBS8se8saffleeoa» a A Mini Magazint össseál- | lította: Viíaszek Zoltán «aeseasBsaBasaaBBSsaBsasaaasaaBaaaoessaaaa R eggéL A Kremltől pár- százméternyire, a Pus­kin Múzeuminál, negyed órával kapunyitás előtt már vagy hatvanan vár­ják, hogy megnézhes­sék a Szovjetunió egyik legjelen­tősebb művészettörténeti gyűj­teményét Különös kaleidoszkóp: magas, bajuszos, bamaarcú fér­fi — később kiderül, hogy Moszkvában élő grúz — angolul magyarázza a német csoportnak, hogy jelenleg — 1971 nyarán — egyebek mellett a magyar művé­szet ezer évét bemutató kiállí­tás várja a látogatókat Különös érzés, lassan lépdelni felfelé a vörösmárvány oszlo­poktól övezett széles lépcsőso­ron — magyar művészek alkotta szobrok között A díszteremben Mátyás-kori aranyékszerek, XIX. századi festmények, a ga­lérián sok remekmű között Kő­bán György két olajképe — A háború emléke, Asszonyok és korok —, Munkácsy Köpülő asszonya. Ferenczy hírei gyu­lai Petőfi-szobra, a földszinten Derkovits Dózsa-sorozata. A teremőrök azt mondják, sokan nézik kiállításainkat Az állandó bemutatók közül a régi egyiptomi, kisázsiai mű­vészeté az egyik legkülönb. A terem bejáratánál hatalmas, em­berfejű oroszlánok. Beljebb kis- ujj-íznyi, hitetlenül aprólékos munkával alakított pecsétayomő hengerek — fölöttük nagyító, hogy jobban látsszanak dombor. mű-alakjaik. Színezett ma is élénk kékben ragyogó üveg- és agyagnyakláncok. Feketére szá- radt-zsugöFodott múmiafej — a pergamenszerű fülcimpában ma is ott a fülbevaló... borzongatók És derűsebb tárgyak: félméteres fahajőcska, evezőpadjadnak nyí­lásaiba szúrva apró emberkék fogpiszkálónyi karjuk mozgat­ható... ilyennel játszottak az egyiptomi gverekek, már ame­lyiknek módja nyílt rá, — Kérem, asszonyom! A kiál­lított tárgyak mind eredetiek? — Nagyrészük. Némelyik azonban csak utánzat Nézzék csak! — s az idős hölgy az oroszlántestű alakhoz lép: ki­csit lehajolva látni lehet a „szobor” belső deszkavázát Üjra felemelkedve aztán ismét tökéletes az illúzió. Mintha az eredetit látnánk magunk előtt.„ Este a Kongresszusi Palotába megyünk. Ez a Kreml legmoder­nebb épülete. Egy évtizede ad otthont különböző kongresszu­soknak, hangversenyeknek, szín, házi előadásoknak. A tervezőt leözül többen Lenin-díjat kaptak munkájukért S a beton-fém. üvegkolosszus belseje — néhány emeletnyit a fold színe alá bú­jik, másképp elnyomná a Kreml esd tornyait — ékes bizonyítéka, hogy jogos volt a kitüntetés: a hatezer személyes nézőtér min­den pontjáról remekül látad és hallani a színpadon történteket, A napokban kétnapos látoga­tást tettek megyénkben a KISZ Központi Iskolája egyik osztá­lyának tagjai. Mint ismeretes, au iskolán Békés megyeiek Is tanulnak. A látogatáson résztve­vők Szarvason megismerkedtek az öntözéses főiskolával, és az óvónőképzővel, s ellátogattak a 'üBsagasaeanasBasBesesessseeaaBBsagasaaeaeBES művelődési ház pinceklubjába, ahol a város KISZ-esei fogadták őket. Békéscsabán megtekintet­ték az Ifjúsági és Üttörőházat, a Kner Nyomdát, majd Gyulára mentek. Itt baráti találkozón vettek részt az ötök Klubjában. Képünk a békéscsabai Kner Nyomdában készült. A titokzatos gróf rejtélyes származása A Tv kettes csatornája hete­ken át folytatásokban közvetí­tette a Baal lovagjai című fran­cia kalandos történetet Fősze­replője a „Mester”, aki minden eszközzel, a legelvetemültebb gyilkosságok és terror árán a világ ura akar lenni. Azt hí- reszteli magáról, hogy többezer éves. célzások esnek arról, hogy ő Saint-Germain gróf, akinek titokzatos élete évszázadok óta fel-fel bukkan különböző törté­netekben. A XVIII. század nagy kalan­dorának életéről, származásáról kevés a hiteles adat, de van egy érdekes magyar vonatkozású le­genda. Supka Géza, a kiváló esztéta írt egy érdekfeszítő fejezetet a 'Nemesfémipari Évkönyv 1934. évi számában Az arany urai és rabjai címmel, és ebben ismer­teti Saint-Germain életét. Saint-Germain nem volt min­dennapi ember, értett a zenéhez, jó noéta volt, kiváló történész és elsőrangú kém'kus. Egész sor festékanyagot fedezett fel kitű­nően értett a drágakövekhez, az a hír járta róla. hogy aranvat tud csinálni. Mindenesetre min­dig volt pénze. Saint-Germain hat nyelven beszélt, húst soha nem evett, alkoholt nem ivott és hetvenéves korában sem né­zett W többnek negyven éves­nél. Félig kimondott, félig el­hallgatott mondatok formájában —» elhitette, hogy sok száz, sőt több ezer éves, aki már részt vett a kereszteshadjáratokban, sőt Krisztus halála idején is élt már, csak éppen akkoriban nem hallott semmit sem erről az esetről... Sokan kutattak élete, szárma­zása után, III. Napóleontól Isa­bella Cooper-Oahley teozófus hölgyig, aki hosszas levéltári ku­tatások alapján állította fél azt az elméletet, hogy Saint-Ger­main voltaképpen II. Rákóczi Ferenc természetes fia. A Saint-Germain — Rákóczi feltevések szerint II. Rákóczi Ferenc amikor házassága előtt két évvel bejelentette a bécsi udvarban, hogy a császárnénak, Eleonórának egyik unokahúgát akarja nőül venni, nagy riadal­mat keltett. Rákóczit elküldték hosszabb tanulmányútra Olasz­országba felejteni. Állítólag a „tanulmányútja” idején szüle­tett meg Itália kék ege alatt ter­mészetes fia, a későbbi Saint- Germain gróf. Ö maga — írja Supka — éle­te nagyobbik részében állandóan „Tzarogy gróf” néven járt-kelt, amely név nyilvánvalóan anag­rammája volt a Rákóczi névnek. A főúri származásra utal az is, hogy bár jól megélhetett volna a kémiából, inkább aranycsdná- iással hókuszpókus zkodott. Az állítólagos Rákóczi leszár­mazott szegényen halt meg 1700-ban a Schleswig! Eckern­förde városkában. » Sok vélemény hangzik eä ma- ; napság a fiatalság irodalom- és 3 művészetszeretetéről, pro és • kontra. Mindkét tábor igyekszik - döntő és megcáfolhatatlannak 3 hitt tényeket felsorakoztatná, álr- | lítása igazodására. • A tömegkommunikációs csa- 3 tornák, a rádió, tévé, film elcsá­■ bítja az irodalomtól a fiatalsá­■ got, mondják, s emlékeztetnek : arra, hogy régebben egy-egy 3 verskötet, új regény, vagy no- | vella megjelenése milyen éiém­• ken foglalkoztatta a fiatal mű­• pártolókat. A másik nézet vallói 3 utalnak arra a tényre, hogy az 3 irodalom a többi művészet kö­• zött új megjelenési formában is ■ jelentkezik. Felhívják a figyel- 3 met a regények film és tévé 3 adaptációira, a rádió és a. tévé • képzőművészeti, komolyzenei ; adásaira, azokra a törekvésekre, 3 amelyek a komoly művészeteket 3 nemcsak eredeti, formájukban [ népszerűsítik. • Dr. Kardos Lajos pszicholó- 3 gus — az ELTE tanszékvezető 3 tanárának véleménye szerint 3 sok tudományág művelői között 3 a pszichológusokat is foglalkoz­fi mjumm “ 1972. JANUÁR 22. tatja ez az élénk eszmecsere. A 3 lélektan művelői a szépirodai- 3 mat, mint az újrateremtő kép- • zelet magasiskoláját tartják szá- 3 man. A vizuális élmény, a film­én a képernyő kétségtelenül 3 egyrészt elvon ja a közönséget, • másrészt felhívja a figyelmet a j maga sajátos eszközeivel az 3 irodalom halhatatlan műveire, ■ de a kortárs alkotásokra is. A * sokat vádolt beat-zene térhódítá- 3 savai kapcsolatban az a vélemé- • nyűnk, hogy minden korra jel- • lemző az új műfajok iránti lél- • kesedés, mindig voltak művé-j szeti divatok, amelyeknek érté-I kéről rendszerint csak évek táv- 3 latéból lehet meggyőződni. Aj pszichológusok szerint a tévé, a 3 látható, képszerű prezentációs 3 formában minden művészetért • a sokat tesz, elég említeni egy-egy- irodalmi alkotás újjászületését a 3 képernyőn történt bemutatása ] nyomán, vagy a Tévé-galéria 3 adásait Kétségtelen tény, hogy 5 a kommunikációs csatornák a 3 művészetek hagyományos meg-« jelenési formáinak egyeduralko-; dóságát megszüntették, de az ér- 3 tökükből semmit sem vettek él, 3 a képszerű ábrázolás erősebb- hatásával pedig újabb tömegek- 3 kel szeretteti meg az irodalmat,; zene és képzőművészet értékeit 8 és hívja fel a figyelmet az olvas- • ható látható .hallható mű- 3 alkotások eredeti formáira ás, S Ezúttal a Ívovi operaház ven­dégszerepei : táncosai Dumáé Három testőr című regényéből készült balettet mutatják be — egyszerű, lényegretönö díszle­tekkel, sok pantomámikus ele­met tartalmazó, játékos koreog­ráfiával, az ötleteik remek pará­déjával. Ezekből egy: Richelieu hat-nyolcméteres köpenyben Ve­szi a szépet a főszereplőnőnék, piros fénytől kisérve táncolja körbe partnerét: egyre szűkül a hurok, a hatalmas vörös köpeny kígyóként csavarodik a hófehér ruhás asszonyra; egyszerre mu­tatva a bíboros ördögi mohósá­gát es teremtve látványos, ritka hatású színpadi, pillanatot. Szünetben — mozgólépcsők során a felső emeleti büfébe igyekezve — magyarul szólnak hozzánk: — Honnan jöttek? — Békés megyéből — Mi Budapestről. — Ma már másodszor találko­zunk hazaiakkal. Délután elüt, merő szavakat mondtunk a novogye-vicsij kolostor kapujánál egy kötött maxikabátról —' ma­gyarul köszönte meg a lány, aid hordta. — Hát akkor... további jé szórakozást. És jó étvágyai A büfé még a hatalmas moszk ­vai méretekhez képest ie óriási Csaknem futballpáűyányi terü­let. Ügy mondják, kétezer em­bert fogadhat egyszerre. Meg­számlálhatatlanul sok terített asztal várja a nézőket s lega­lább ötven élárusítóhely, üdítő­kéi süteményt pezsgői gyümöl­csöt, szendvicset lehet vásárolni S mindezek mellett kaviáros pa­lacsintái Itt várakoznak a legH többen. Ez nyilván a napi sláger A másik sláger pedig a kilá­tás. A büfé négy fala közül há­rom üvegből van. Kamvúitás- nyira közel a Kreml, vörös bás­tyái, a sárga épület, Lenin hajda­ni lakása, távolabb a Moszkva folyó fátvolos alkonyt csillogása, a nagy időket látott magasházak lassan kitolásosodó ablakszemei ... Néhány óra és továbbvisz minket a vonat Leningrad felé. (Folytatjuk) Danisé Győző / Torna- mozgás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents