Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Beethoven Fideliója Békéscsabán Közegészségügyi szakemberek az „antikänikuläroP Felfokozott várakozás jeüie- mezte a színházi nézőtér han­gulatát hétfőn este az opera- bérlet harmadik előadásán. Az eddigi békéscsabai bemutatók osztatlan sikere, a szegedi együttes közismert igényessége és színvonala mellett nagy mér­tékben növelte a közönség ér­deklődését az előadás nemrégen Lezajlott televíziós közvetítése nyomán kialakult országos mél­tatás, elismerés is. Rendhagyó módon első helyen az előadást betanító és vezénylő karmesterről, Vaszy Viktor Ér­demes Művészről, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészi teljesítményéről szó­lunk. Beethoven zenéjének elő­adása magas igényeket támaszt mind az egyes hangszerek, mind pedig a zenekan együttes vonat­kozásában. Ez jellemzi egyetlen operájának zenei megformálását is. Vaszy Viktor fiatalokat meg­szégyenítő lendülete és szuggesz- tivitása nyomán szépen mu­zsikált az együttes. Akár a nép­szerű Leonóra-nyitány előadását, akár pedig a zenei kíséret meg­szólaltatását — úgy tűnik — az eddigi békéscsabai bemutatókat meghaladó színvonalon nyújtot­ta, csupán a kürtök olykor ke­vésbé tiszta intonációja okozott problémát Versényi Ida, Jászai-díjas, rendezői elképzelésére a hagyo­mányos és újszerű elemek együt­tes alkalmazása jellemző. A sze­replők ügyes elhelyezése, célsze­rű mozgatása olykor megmoso­lyogtató üres teatralitással pá­rosult. A rendezői koncepciónak inkább a hagvománvos elemeit szolgálták Takács Katalin jel­mezei, míg Sándor Lajos ügves, egyszerű, komor hangulatú dísz­letei az újszerűség, a modernség elősegítő! voltak. Az énekesi teljesítmények kö­zött nehéz rangsort kialakítani. A címszerepet éneklő Karikó Teréz Liszt-díjas énekesnő bé­késcsabai bemutatkozása jói si­került. E hálás, nemcsak énekesi, hanem színészi kvalitásokat is megkívánó szerep nagy feladatot ró alakítójára. A művésznő szép tónusú drámai szopránja, hite­le» játéka jól érvényesült, bár táson üldögélt egy pokrócon, az űrhajó lábánál. — Igazad van — bólintott a te­lek tulajdonosa —, mintha azon a trombitán a maradék eszemet is kifújtam volna a fejemből. Dehát attól féltem, ha nem nyug­tatom meg őket, folytatódik a hisztéria, agyonverik egymást. Ezért nem várhattam meg, amíg megérkeztek, hogy segítsetek. Gaál az órájára nézett — Fél tizenegy. Egy órán belül téged vernek agyon. Van sejtel­med arról, hogy hány embert csődítettél ide, szerepel tét ésl ígérettel? Vagy százat! Hiszen az a másfél tucat szólista szinte nem is számít, amellett, hogy három­négy teljes műsorblokkot kötöt­tél le a klán-főnökkel, azok ze­nekarral egész sereg színésszel vonulnak fel. És három perc az adás-időd! Csak akkor marad­hatsz életben, ha az a száz em­ber itt egyszerre fog szavalni, előadni, énekelni, zenélni, talán még táncolni is. Kész világbot­rány! Kopra Komoróczyhoz fordult — Mondd, te sem találsz ki­utat? — De igen. Ha vannak vidéki rokonaid. Lehetőleg távoli ta­nyán. Akkor beülünk most a ko- cs'mba, te a hátsó ülésre, beta­karunk ezzel a pokróccal, le­csempészlek hozzájuk. Meghú­zod náluk magad, amíg elvonul a vihar. Néhány hónap eltelté­vel talán előmerászkedhetsz. Amaz csak a fejét rázta meg. — Nincsenek tanyasi rokona­im. És ez amúgysem megoldás... Viszont esetleg... Igen, csak ő segíthet! Gyorsan íeű. térdelt, nadrágja a híres Leonóra-ária előadásakor némi bizonytalanságot éreztünk énekében. Rocco fogházőr szere­pét Gregor József énekelte. Mos­tani teljesítménye is igazolta az előző bemutatók alkalmával róla kialakult kedvező véle­ményt. Kedves és egyedüli vidám színfoltja a komor, drá­mai súlyosságú eseménysornak Rocco lányának MarceÜinának és Jaquinonak, a börtönben szol­gáló fiatal kapusnak szerepelte­tése. Berdál Valéria Liszt-díjas és Juhász József nemcsak ének­ben, de színészi játékban is jó, megbízható teljesítményt nyúj­tott. A fiatal Börcsök István bra­vúrosnak is nevezhető beugrása Pizarró kormányzó. fogház- parancsnok nem éppen köny- nyű szerepébe, megmentette az előadást. E körülmények is­meretében megbocsátható, hogy a kelletéinél jobban igényelte a súgó közreműködését, és az a tény, hogy nem vett részt a na­gyobb együttesekben. — Néhány próba és bemutató után minden bizonnyal felnő majd szerepéhez és az együttes többi tagjának előadási színvonalához. Varga Róbert (Florestan) éneke ezúttal erőltetettnek, színtelennek tűnt. Sinkó György, Liszt-díjas, Fer­nando miniszter epizodikus sze­repében pontos teljesítményt nyújtott. Az Erkel-opera (Sarolta) bé­késcsabai bemutatója alkalmá­val észrevételeztük, hogy a kó­rus létszáma nem áll arányban a tőlük megkívánt művészi elő­adással. Ezúttal örömmel írjuk, az est egyik maradandó élmé­nyét éppen a rabok-kórusának tisztán in tónál t megszólaltatása jelentette a létszámban megnö­vekedett férfikar tolmácsolásá­ban. A szegedi operaegyüttes újabb vendégjátékának sikere ismét azokat igazolta, akik felismerték az operaelőadások iránt Békés­csabán és környékén megnyil­vánuló igényt, s ennek kielégí­tésére létrehozták a négyes bér­leti sorozatot. A Fidelio színvo­nalas előadása és közönségsike­re is ezt bizonyította. Dr. Papp János farzsebéből műanyag tokot halá­szott elő, a buszbérletét őrizte benne, második napja még vala­mi mást is. Óvatosan a tenyeré­be rázta az apró tapadó koron­got — Mit csinálsz?! — kérdezte Gaál Feri meghökkenve — Hax azt mondta, nem fogyaszthat többet a gondolat-átviteli ener­giából! — Nem, csak azt mondta, ta­karékoskodnia kell vele. Bajt nem okozhatok, legfeljebb nem veszi fel velem a kapcsolatot. Homlokára illesztette a koron­got, feszü’ten nézett a gombra, a másik kettő meg őrá. Né­hány perc múltán azt látták, hogy barátjuk arcán felenged­nek az izmok, felsőhajt, tehát a kis fókafejű érintkezésibe lé­pett vele. Talán fél perc telt el még iz­gatott várakozás közben. Konra egvre sűrűbben, nekividámodva bólintott, aztán körül pillantha­tott, felugrott, a telek túloldalán levő kőkupachoz szaladt, körul- futotta. visszatért, lekapta hom­lokáról a korongot, hanyatt vág­ta ma'’át a földön. — Éljen Hax! — kiáltotta boldogan. — Nincs nála pompá- sabb. okosabb kis fickó az egész galaktikában! Megmarad a kecs­ke. jóllakik a káposzta! Vagy fordítva. Bánom is én! A fő, hogy rendben lesz minden! Mi pedig hárman halálra röhögjük magunkat! Ez lesz az én jutal­mam a sok idegfrászért — Mesélj már! — rázta meg a vállát Gaál. — Mi van? (Folytatjuk) A hirtelen hidegTe fordult idő­járással kapcsolatban közegész­ségügyi szakemberektől érdek­lődött az MTI munkatársa: mit keli tennünk, hogy szervezetünk hűlés vagy más megbetegedés nélkül vészelje át a hideg ost­romát? — Nagyon fontos, hogy a hi­deg időjárás ne jelentsen elzár­kózást a friss, szabad levegőtől ” hangzott a válasz. Még nagy hidegben is töltsünk megfelelő időt szabad levegőn, de jól öltöz- zünk fel hozza, és főleg sokat mozogjunk. A mozgás nemcsak hőt termed, hanem a vérkerin­gést is gyorsítja, és ezzel elejét veszi a kezak-lábak elfagyásé- 1 nak. Ennek a veszélynek külö­nösen ki vannak téve a kerin­gési betegségekben szenvedők. Nekik azt ajnáljuk, hogy bélelt cipőben, kesztyűben induljanak a hideg időben is elengedhetet­len napi sétájukra. — A kis gyerekektől se ve­gyük el a lehetőségeket, hogy szabadban, friss levegőn hancú- rozzanak, mozogjanak, de jól, rétegesen öltöztessük fel őket, és arJa is legyen gondunk, hogy ne kiizzadva, felheviUten menjenek ki a hidegbe. Nagyon vigyáz­zunk arra, hogy a gyerekkocsik­ban a kis utasok melegben fek- hes yenek; és nem árt, ha az ap­róságokat a közvetlen hidegtől szíjuk, orruk elé kötött kendő­vel védjük. — Fontos egészségügyi ténye­ző a lakások klímája. Itt két fő szabály érvényesítendő. Az egyik, hogy ne fűtsük túl me­legre a szobákat. A másik, hogy gyakori szellőztetéssel gondos­kodjunk az elhasznált szobale­vegő kicseréléséről. A legegész­ségesebb a 20 fok körüli hőmér­séklet. Szellőztessünk gyakran, de rövid ideig. A fölmelegedett levegő ugyanis a szélesre tárt ablakon kiáramolva gyorsan át­adja helyét a friss, egészséges levegőnek. A rövid ideig tartó szellőztetés alatt a falak és a bútorok nem hűlnek le, így a lakág meleg marad. —« Szervezetünk kalóriaigénye egészen más téli időben, mint nyáron — hidegben sokkal na­gyobb a hőveszteség. Ezért télen kalóriadúsabb, zsírosabb táplál­kozás szükséges. A vitaminkér­dés sokkal inkább előtérbe ke­rül, mint más évszakokban, ami­kor elegendő friss zöldség, gyü­mölcs áll rendelkezésre. A cit­romon, narancson kívül azonban télen is hozzáférhető, jó vita­minforrás a savanyú káposzta, az ecetes paprika, ami amúgyis megszokott kiegészítője a zsíro­sabb étrendnek. Nem is szólva a kisebb vitamintartalmú, de egyéb szempontból — ásványi sók stb. — inén egészséges al­máról, körtéről. — Legyen bármilyen zord az időjárás, a hideg ellem ed'en- szerként nem ajánljuk az alko­holt. Hiába érzünk jó meleget egy féldecd felhajtása után — az ital csökkent^ a szervezet edlen- állóképességét. s amit melegben nyerünk a réven, emiatt elve­szítjük a vámon. Sokkal haszno- sabb tehát megelőzésként a .1ó forró citromos tea és a meleg lábfürdő. mumm 5 1972. JANXJAB 20, Eszmecsere és közgondolkozás H árom mozgalmas hónap áll előttünk, és jó volna, ha e három hónap vár­ható szellemi pezsgését, közér­deklődését a továbbiakban is meg tudnánk őrizni. Ez azonban nem kis mértékben éppen e há­romhónapos időszak alatt dől el. Április utolsó hetében ül ösz- sze a Hazafias Népfront V. kong­resszusa, olyan időszakban, ami. kor a népfronthagyomány leg­méltóbb emlékeinek harminca­dik évfordulóját ünnepeljük. A Történelmi Emlékbizottságra emlékezünk, amely 1942 tava­szán a fasizmus ellen, a függet­len, demokratikus Magyarorszá­gért munkálkodott a nemzeti egység létrehozásán történel­münk leghaladóbb hagyomá­nyainak szellemében. Ezek a ha­gyományok nyomják rá bélye­güket az V. kongresszus évére is, nemcsak azért, mert májusban ünnepeljük Dózsa György szüle­tésének ötszázadik, az év végén pedig Petőfi Sándor születésének százhuszonötödik évfordulóját, hanem főként azért, mert a Ha­zafias Népfront az ő szellemük­ben folytatja a széles körű nem­zeti összefogás szilárdítását Ezeknek az emlékeknek a fénye világítja be a népfront idei ta­nácskozását. amelyre most meg­kezdődnek az előkészületek: feb. ruárban a községekben, azt kö­vetően pedig a járásokban és a városokban, majd a megyékben. E zeken a tanácskozásokon dől el az. hogy a nép­front bizottságokban és a küldöttek sorában társadalmunk mindkét osztálya, a munkásság és a parasztság, és valamennyi társadalmi rétege méltóan kép­viselve legven, éspedig úgy, hogy majd tevékenységük során terü­letük aktuális kérdéseinek vitái­ban. a rétegek érdekeit és néze­teit képviselve és egyeztetve ala­kuljon ki a megfontolt és tuda­tos társadalmi egység, a haladás­hoz szükséges összefogás. Ezzel egyidejűleg már e tanácskozáso­kon helyet kell kapnia mind­annak a gondolatnak, ami a népfrontmozgalom széles medrében az eleven sod­rást jelenti. Ezeknek a gondo­latoknak utat nyitott és ösztön­zést adott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresz- szusi levele. Ez a körültekintő felhívás tömören összefoglalja mind a népfrontmozgalom szer­vezeti feladatait, mind azokat a mai életünk és haladásunk szem­pontjából fontos kérdéseket, amelyek a bizottságok munká­jának alapját képezhetik. Aligha lehetne ezek közül bármelyik gondolatot is kiemelni úgy, hogy ezzel más feladatok ne kerülje­nek háttérbe, ne érje sérelem gondosan fölépített arányukat. Mégis van két olyan eszme, amely mintegy gyújtópontja le­het a feladatoknak. A kongresz. szusi levél hangsúlyozza az esz­mecsere szükségességét, arra hív fel, hogy már a kongresszusi elő­készületek tanácskozásai az orr szágos eszmecsere forrásai legye­nek. Másutt pedig azt javasolja az Országos Tanács, hogy a nép­frontmozgalom segítse a helyes közgondolkodás kialakulását. Ez a két gondolat olyan, amelyek gyújtópontjában valamennyi fontos problémánk fölmerülhet, s amelyek elősegíthetik azt, hogy a népfrontmozgalom eseményein állandó eleven közérdeklődés, al­kotó közszellem kísérje e prob­lémák megoldását E szmecserére van szükség, pontosabban arra, hogy az egészséges eszmecse­rét mindig fönntartsuk. Az esz­mecsere kétoldalú dolog, a de­mokratizmus széles körű fóruma. Eleven kapcsolat amely egyik irányban lehetővé teszi azt hogy mind a helyi, mind az országos teendőkről, gondokról, eredmé­nyekről tájékoztassuk a legszé­lesebb nyilvánosságot. Mégpedig olyan formában tájékoztassuk, ahol kérdés és felelet párbeszé­dében minden indítékot meg le­het világítani, ahol a közügy kö­zös üggyé válhat abban az ér­telemben, hogy a közösség meg­találja teendőit benne. A másik irányban pedig lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű gondok és javaslatok, a kollektív böl­csesség termése nyilvánosságra kerüljön és eljusson olyan szer­vekig, amelyek intézkedéseikbe építhetik, az ország érdekében kamatoztathatják. Az eszmecsere jó eredménye lehet a vélemények és gondola­tok egyeztetése, nyilvánossága révén a helyes, egészséges köz­gondolkodás kialakítása. Ez ta­lán mindennél inkább szükséges. Olyan dolgokban kellene egysé­gesen gondolkoznunk nyilváno­san is, nemcsak kinek-kinek ma­gában. mint a jól elvégzett mun­ka egyértelmű, kölcsönös elis­merése, ezzel szemben a felüle­tes, rossz munka, még inkább az ügyeskedés, a közérdeket sértő cselekedetek nyílt elítélése, visz- szautasítása. A közgazdaságtudo­mány egyik nagy felismerése az, hogy egy ország gazdasági fejlő­désében anyagi erőforrásoknál, kincseknél többet ér, jelentősebb a munkaerő minősége: az, hogy az ország népe milyen rátermett­séggel, tanultsággal, mennyire megbízhatóan dolgozik, milyen minőségi munkákat ad ki a ke­zéből. Nem e^szer egyszerűen csak gazdasági kérdés ez! Orszá­gos ügy, haladásunk döntő kér­dése. Ezzel együtt igen fontos kérdés, hogy az emberi képessé­geket a legjobban kamatoztas­suk, hogy se anyagi, se szellemi érték ne menjen veszendőbe. Döntő kérdés, hogy a jövő dol­gozóival, népességünkkel, az születő gyermekekkel hogyan „gazdálkodunk”, miként segítjük elő mind anyagilag, mind köz­szellemben, emberi megbecsü­lésben, értékelésben a gyerme­kek világra hozását és nevelését. Fontos kérdés az, hogy miként becsüljük meg más nemzetiségű honfitársainkat, milyen példát adunk magatartásunkkal. S ez már kapcsolódik ahhoz a kérdés­hez, hogy milyen szoros a barát­ságuk más néoekkel, ami meg­határozza helyünket a világban. M indez a nénfrontfórumok sleven gondja sok más országos és helyi kérdés­sel. Ezekből forrhat ki az állan­dó, eleven eszmecseréken a jó közgondolkodás, az egységes cse­lekvés alapja. Németh Ferenc A kohászat bázisa A kohászati művek 1971-ben 70 új objektumot helyeznek üzembe Ukrajnában. Ezek kö­zött dúsítóművek, nagyolvasztó hengersorok is szerepelnek. A köztársaság a Szovjetunió egyik legnagyobb szénbányászati-ko­hászati bázisa- itt gyártják a nyersvas 50, az acél és henge­reltáru 40 százalékát. A nyersvss- és acélgyártásban Ukrajna már megelőzte az NSZK-t, Nagv-Britanniát és Franciaországot. A gyors fejlő­désiek a köztársaság és az egész ország tudományos-műszaki haladása adja meg az alapját A kilencedik ötéves terv (1971— 75) időszakának gazdasági prog­ramja alapján kibővül az acél­igénye» (hajó. gépkocsi, traktor és szerszámgépgyártó) iparágait termelése,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents