Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

1972. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Ar»: 80 fillér XXVn. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Névtelen gyalogosok Az őszi munkák idején do­hogva jegyezte meg a mezőko­vácsházi járás egyik tsz-elnö- ke: Már az is szenzáció a Nép­újságnak, ha valamelyik tsz- ben nyújtott műszakban szán­tanak. Miért nem jöttek hoz­zánk? Láthatták volna, ho­gyan dolgoztak a mi tagjaink éjjel-nappali műszakban. Az erőgépek lámpáitól fényárban, úszott az éjjeli határ. Öröm volt nézni a nagy igyekezetei, a szorgalmat. Nos, távol álljon tőlünk a mentegetődzés. Valóban jó lett volna ott nyomban riportot készíteni róluk. Fényképpel is illusztrálni a nagy igyekezetei, s nyilvánosan is dicsérni mindazokat, akik ezt szervez­ték, akik váltott műszakban vágták, hordták a kukorica­szárat, készítették a magágyat, földbe hintették az új eszten­dő „kenyerét”. Amikor meg­kérdeztem a méltatlankodó el­nököt, miért nem értesítette a szerkesztőséget, tömören vála­szolt: Nekünk nem kenyerünk a dicsekvés. Szó se róla, nem szívesen hallgatott a kérkedő, hivalko­dó ember. De elnökünk eseté­ben más a helyzet. Túlzott azerény kedése miatt jelesen munkálkodó emberek százai maradtak a traktor-fényes éj­szaka homályában. Névtelen­né váltak az igyekvők. Nem egyedi eset Sok még nálunk a névtelen szorgos. Sok még ná­lunk az olyan ember, aki egy életet áldoz a munkának — a szorgos munkának —, tisztele­tet érdemlő kitartással teszi mindazt, amit rábíznak és cse­lekedetei valahogy mégis vissz­hang nélkül maradnak. Egyik békéscsabai üzemben járva — több is van ilyen —* feltűnt, hogy üresen ásít a fa­liújság-tábla. Pedig a koráb­bi években jeles tettek népsze­rűsí tő jeként egyéneknek, bri­gádoknak leleményességét, ál­dozatvállalását és szorgalmát hirdette .A kérdésre, hogy mi­ért van ez- így ma, szimpla volt a válasz. A dolgozóknak többet jelent, ha borítékban kapják az elismerést. Ez így igaz. A vastagabb borítéknak valóban megvan a maga va­rázsa. De torz hiedelem az, hogy az anyagiak mellett az erkölcsi elismerést nem kíván­ják az emberek. A mai korszak parancsa, hogy mindenben érdemük szerint becsüljük a dolgozó­kat, mert másként nehezen jutunk előbbre Ha elfeledke­zünk az érdemekről, az ked­vetlenséget vált M. Ha pedig ■— s ez sem ritka dolog még — olyan emberek kapják a dicsé­ret különböző jeleit, akik a közösség értékelése szerint azt nem érdemlik meg az még sú­lyosabb következményekkel jár Meggyőződéssel valljuk, hogy a gazdasági építömunka előre­haladásunk kulcsa. A munka tehát a jövőnk alapja, mely­nek tevékeny részese a jól dolgozó ember. S mégis mint­ha a gyakorlatban olykor el­feledkeznénk erről. A tettek helyett hányszor becsüljük még többre a jól hangzó sza­vakat s azokat, akik cseleke­detek helyett frázisokat onta­nak vagy hajbókolnak akkor, amikor a bírálat volna az egyedül jogos. Az emberek erkölcsi érzéke sokat fajlődött, s ezt az erköl­csi érzéket joggal bántja, ami­kor olyanok dicséretét hallja, akik minden mást inkább ér­demelnének, mint elismerést. S az sem mellékes persze, hogy ilyen helyeken az elis­merés szükségszerűen anyagi kihatással is jár: fizetéseme­léssel, prémiummal azoknál, akik szólamokat produkálnak, B nem új termékeket. Itt lehet valahol a magya­rázata annak a bizonyos mi­értnek, annak, hogy míg a szorgalmasok hada sok helyen névtelen, csupa kisbetűvel írt kissjános marad, addig a szép szavak bajnokai hangadókká, • rangos emberekké válnak. Elismerést tehát azoknak kell kapniuk, csak azoknak, akik cselekedeteikkel, szorgal­mukkal, tudásukkal bizonyíta­nak. Annak a gyalogos derék­hadnak, amely ma még gyak­ran és nem saját hibájából burkolózik névtelenségbe. Beszéljünk többet e gyalo­gos hadról, a szorgosokról, hogy legyen nevük, rangjuk, még nagyobb becsületük a végzett munka arányában. S ehhez mérten becsüljük azo­kat, akik csak szavakkal és ügyeskedéssel keresik a feltű­nést Példabéli tsz-eln ötünknek pedig annyit: ha a tsz dolgozói szívvel, akarattal tesznek va­lamit, s ha e népes sereg szor­galmáról bármily fórumon szólni kellene a vezetőnek, ne mondja, hogy nem kenyerünk a dicsekvés, mert hovatovább arra gondol az ember, hogy mindaz amit náluk tettek, ki­zárólag a vezetés dicsősége. Deák Gyula Pártmunkás-küldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártmunkás küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, & Központi Bi­zottság tagja, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője és Nagy Tibor, a Párt­ós Tömegszervezetek Osztályá­nak helyettes vezetője. (MTÍ> iskolai delegáció Békéscsabán Uku P&l művelődésügyi mi­niszter meghívására hazánkban tartózkodó Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság iskolai delegá­ciója tegnap Békéscsabára láto­gatott. A küldöttséget Stefan Cho- choel, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi minisz­tere vezette. Tagjai: Frantisek Paler mérnök, a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának osztályvezetője. Ernest Jozef mérnök és Karel Pichler, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság oktatásügy^ minisztéri­umának főosztályvezetői, Micha el Kepacs, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi minisz­tériumának főosztályvezetője, valamint Zoltán Lelkes mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Külügyi Kapcsolatok Főosz­tályának helyettes vezetője. A küldöttséget békéscsabai útjára’ elkísérte Gosztonyi János, mű­velődésügyi miniszterhelyettes. Délelőtt a küldöttséget Klaukö Mátyás, a Békés megy ej Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megyénkben élő szlovák nemze­tiség kulturális helvzetéről. A fogadáson jelen volt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Mizó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatár­sa. Deák Ferenc, a megyei ta­nács oktatásügyi osztályának megbízott vezetője. A megyei tanács elnöke, illet­ve a Szlovák Szocialista Köztár­saság oktatásügyi miniszterének kölcsönös tájékoztatója után a küldöttség ellátogatott a békés­csabai szlovák gimnáziumba, ahol Knyihár János igazgató is­mertette az Iskola munkáját. Ezután a szlovák kollégiumiba látogatott % delegáció. Délután az MSZMP Békés me­gye! Bizottságának titkára, Enyed% G. Sándor fogadta a vendégeket és tájékoztatta Bé­kés megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről. KTAs Pedagógus párttaggyűlés Mezőkovácsházán «3. oldal» Szerkesszen velünk <4. oldal) Eszmecsere«. & oldal) Közegészségügyi szakemberek az „antikánikuláról,, <5. oldal» Közel a kétszázmillióhoz önkéntes népmozgáfemmá vált hazánkban a takarékosság. Bátran állíthatjuk, hogy az egyik legnépszerűbb intézmény a takarékpénztár, amely nem csupán a pénz elhelyezésére szolgál, hanem a különböző'köl­csönök nyújtotta lehetőséggel a lakosság kisegítője. Az OTP oroshári járási fiókjára is érvé­nyes ez a megállapítás, amit a múlt évi adatok bizonyítanak: 1971-ben több mint harminc­millió forinttal emelkedett a betétállomány, amely összesen 185 millió forintot tesz ki. A legnagyobb az emelkedés a kamatozó betéteknél, de szoro­san a nyomában vannak a gép­kocsi nyeremény-betétkönyvek is. Ami a kölcsönök folyósítását illeti, kétségtelenül a legnépsze­rűbb a lakásvásárlásra, illetve építésre biztosított hitei. Tavaly 89 társasház lakást adott át a fiók, amelynek értéke tizennyolc es fél millió forint. Építési köl­csönt 227 esetben folyósított, 11,3 millió forint összegben. Ebből 140 esetben új családi ház épí­tésére adták a hitelt, s 114 el is készült. Az idén folytatódik a lakásépítési akció, mint Varga Sándor, a fiók vezetője elmon­dotta, ez év első és második fe­lében szakaszosan adják át a Huba utcában épülő nyolcvan- négy lakást. Megkezdődik 1972- ben a Rákóczi úton negyvennégy lakás építése, amely jövőre ké­szül él. Ugyancsak kezdetét ve­szi a Kossuth utcai építkezés, itt nyolcvan lakás épül, ame­lyek alatt kap helyet a taka­rékpénztár új fiókja is. Ez a tömb — a nagyarányú építke­zésre való tekintettél — csak 1974-re készül el. Nagy az érdek­lődés a házhelyek iránt, tavaly 42-t értékesítettek. Fokozódott az igény a gyopárosi hétvégi üdülőházak telkei iránt, de saj­nos tavaly a tanács illetékes osztálya, az építési ée közleke­dési osztály egyetlen egy telket sem adott át értékesítésre. Érthetetlen es annál is inkább, mert Gyopárra fejlesztési programjában nagy szerepet játszik az üdülő körzet kiala­kítása, Ami a további kölcsönakeiót il­leti, az áruvásárlási kölcsönök száma 3378 volt, s az így vásá­rolt áruk értéke csaknem ti zen- kilencmillió forint. Az engedé­lyezett személyi kölcsönök szá­ma tavaly 2206 volt, 6,8 millió forint értékben. Vendégek a szerkesztőségben Szerkesztőségünk kamaratárlatait a megnyitó után is sokan felkeresik. Képünkön Gazsy Endre rajztanár alkotásait a békéscsabai 10. sz. általános iskola 5/a és 5/c osztályának tanulói tanul­mányozzák. Az érdeklődő fiatalok kedv«», elismerő szavakat Írtak a kiállítás vendégkönyvébe m.

Next

/
Thumbnails
Contents