Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
1972. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Ar»: 80 fillér XXVn. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Névtelen gyalogosok Az őszi munkák idején dohogva jegyezte meg a mezőkovácsházi járás egyik tsz-elnö- ke: Már az is szenzáció a Népújságnak, ha valamelyik tsz- ben nyújtott műszakban szántanak. Miért nem jöttek hozzánk? Láthatták volna, hogyan dolgoztak a mi tagjaink éjjel-nappali műszakban. Az erőgépek lámpáitól fényárban, úszott az éjjeli határ. Öröm volt nézni a nagy igyekezetei, a szorgalmat. Nos, távol álljon tőlünk a mentegetődzés. Valóban jó lett volna ott nyomban riportot készíteni róluk. Fényképpel is illusztrálni a nagy igyekezetei, s nyilvánosan is dicsérni mindazokat, akik ezt szervezték, akik váltott műszakban vágták, hordták a kukoricaszárat, készítették a magágyat, földbe hintették az új esztendő „kenyerét”. Amikor megkérdeztem a méltatlankodó elnököt, miért nem értesítette a szerkesztőséget, tömören válaszolt: Nekünk nem kenyerünk a dicsekvés. Szó se róla, nem szívesen hallgatott a kérkedő, hivalkodó ember. De elnökünk esetében más a helyzet. Túlzott azerény kedése miatt jelesen munkálkodó emberek százai maradtak a traktor-fényes éjszaka homályában. Névtelenné váltak az igyekvők. Nem egyedi eset Sok még nálunk a névtelen szorgos. Sok még nálunk az olyan ember, aki egy életet áldoz a munkának — a szorgos munkának —, tiszteletet érdemlő kitartással teszi mindazt, amit rábíznak és cselekedetei valahogy mégis visszhang nélkül maradnak. Egyik békéscsabai üzemben járva — több is van ilyen —* feltűnt, hogy üresen ásít a faliújság-tábla. Pedig a korábbi években jeles tettek népszerűsí tő jeként egyéneknek, brigádoknak leleményességét, áldozatvállalását és szorgalmát hirdette .A kérdésre, hogy miért van ez- így ma, szimpla volt a válasz. A dolgozóknak többet jelent, ha borítékban kapják az elismerést. Ez így igaz. A vastagabb borítéknak valóban megvan a maga varázsa. De torz hiedelem az, hogy az anyagiak mellett az erkölcsi elismerést nem kívánják az emberek. A mai korszak parancsa, hogy mindenben érdemük szerint becsüljük a dolgozókat, mert másként nehezen jutunk előbbre Ha elfeledkezünk az érdemekről, az kedvetlenséget vált M. Ha pedig ■— s ez sem ritka dolog még — olyan emberek kapják a dicséret különböző jeleit, akik a közösség értékelése szerint azt nem érdemlik meg az még súlyosabb következményekkel jár Meggyőződéssel valljuk, hogy a gazdasági építömunka előrehaladásunk kulcsa. A munka tehát a jövőnk alapja, melynek tevékeny részese a jól dolgozó ember. S mégis mintha a gyakorlatban olykor elfeledkeznénk erről. A tettek helyett hányszor becsüljük még többre a jól hangzó szavakat s azokat, akik cselekedetek helyett frázisokat ontanak vagy hajbókolnak akkor, amikor a bírálat volna az egyedül jogos. Az emberek erkölcsi érzéke sokat fajlődött, s ezt az erkölcsi érzéket joggal bántja, amikor olyanok dicséretét hallja, akik minden mást inkább érdemelnének, mint elismerést. S az sem mellékes persze, hogy ilyen helyeken az elismerés szükségszerűen anyagi kihatással is jár: fizetésemeléssel, prémiummal azoknál, akik szólamokat produkálnak, B nem új termékeket. Itt lehet valahol a magyarázata annak a bizonyos miértnek, annak, hogy míg a szorgalmasok hada sok helyen névtelen, csupa kisbetűvel írt kissjános marad, addig a szép szavak bajnokai hangadókká, • rangos emberekké válnak. Elismerést tehát azoknak kell kapniuk, csak azoknak, akik cselekedeteikkel, szorgalmukkal, tudásukkal bizonyítanak. Annak a gyalogos derékhadnak, amely ma még gyakran és nem saját hibájából burkolózik névtelenségbe. Beszéljünk többet e gyalogos hadról, a szorgosokról, hogy legyen nevük, rangjuk, még nagyobb becsületük a végzett munka arányában. S ehhez mérten becsüljük azokat, akik csak szavakkal és ügyeskedéssel keresik a feltűnést Példabéli tsz-eln ötünknek pedig annyit: ha a tsz dolgozói szívvel, akarattal tesznek valamit, s ha e népes sereg szorgalmáról bármily fórumon szólni kellene a vezetőnek, ne mondja, hogy nem kenyerünk a dicsekvés, mert hovatovább arra gondol az ember, hogy mindaz amit náluk tettek, kizárólag a vezetés dicsősége. Deák Gyula Pártmunkás-küldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártmunkás küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, & Központi Bizottság tagja, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője és Nagy Tibor, a Pártós Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője. (MTÍ> iskolai delegáció Békéscsabán Uku P&l művelődésügyi miniszter meghívására hazánkban tartózkodó Csehszlovák Szocialista Köztársaság iskolai delegációja tegnap Békéscsabára látogatott. A küldöttséget Stefan Cho- choel, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi minisztere vezette. Tagjai: Frantisek Paler mérnök, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője. Ernest Jozef mérnök és Karel Pichler, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság oktatásügy^ minisztériumának főosztályvezetői, Micha el Kepacs, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi minisztériumának főosztályvezetője, valamint Zoltán Lelkes mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság Külügyi Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője. A küldöttséget békéscsabai útjára’ elkísérte Gosztonyi János, művelődésügyi miniszterhelyettes. Délelőtt a küldöttséget Klaukö Mátyás, a Békés megy ej Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megyénkben élő szlovák nemzetiség kulturális helvzetéről. A fogadáson jelen volt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Mizó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa. Deák Ferenc, a megyei tanács oktatásügyi osztályának megbízott vezetője. A megyei tanács elnöke, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi miniszterének kölcsönös tájékoztatója után a küldöttség ellátogatott a békéscsabai szlovák gimnáziumba, ahol Knyihár János igazgató ismertette az Iskola munkáját. Ezután a szlovák kollégiumiba látogatott % delegáció. Délután az MSZMP Békés megye! Bizottságának titkára, Enyed% G. Sándor fogadta a vendégeket és tájékoztatta Békés megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről. KTAs Pedagógus párttaggyűlés Mezőkovácsházán «3. oldal» Szerkesszen velünk <4. oldal) Eszmecsere«. & oldal) Közegészségügyi szakemberek az „antikánikuláról,, <5. oldal» Közel a kétszázmillióhoz önkéntes népmozgáfemmá vált hazánkban a takarékosság. Bátran állíthatjuk, hogy az egyik legnépszerűbb intézmény a takarékpénztár, amely nem csupán a pénz elhelyezésére szolgál, hanem a különböző'kölcsönök nyújtotta lehetőséggel a lakosság kisegítője. Az OTP oroshári járási fiókjára is érvényes ez a megállapítás, amit a múlt évi adatok bizonyítanak: 1971-ben több mint harmincmillió forinttal emelkedett a betétállomány, amely összesen 185 millió forintot tesz ki. A legnagyobb az emelkedés a kamatozó betéteknél, de szorosan a nyomában vannak a gépkocsi nyeremény-betétkönyvek is. Ami a kölcsönök folyósítását illeti, kétségtelenül a legnépszerűbb a lakásvásárlásra, illetve építésre biztosított hitei. Tavaly 89 társasház lakást adott át a fiók, amelynek értéke tizennyolc es fél millió forint. Építési kölcsönt 227 esetben folyósított, 11,3 millió forint összegben. Ebből 140 esetben új családi ház építésére adták a hitelt, s 114 el is készült. Az idén folytatódik a lakásépítési akció, mint Varga Sándor, a fiók vezetője elmondotta, ez év első és második felében szakaszosan adják át a Huba utcában épülő nyolcvan- négy lakást. Megkezdődik 1972- ben a Rákóczi úton negyvennégy lakás építése, amely jövőre készül él. Ugyancsak kezdetét veszi a Kossuth utcai építkezés, itt nyolcvan lakás épül, amelyek alatt kap helyet a takarékpénztár új fiókja is. Ez a tömb — a nagyarányú építkezésre való tekintettél — csak 1974-re készül el. Nagy az érdeklődés a házhelyek iránt, tavaly 42-t értékesítettek. Fokozódott az igény a gyopárosi hétvégi üdülőházak telkei iránt, de sajnos tavaly a tanács illetékes osztálya, az építési ée közlekedési osztály egyetlen egy telket sem adott át értékesítésre. Érthetetlen es annál is inkább, mert Gyopárra fejlesztési programjában nagy szerepet játszik az üdülő körzet kialakítása, Ami a további kölcsönakeiót illeti, az áruvásárlási kölcsönök száma 3378 volt, s az így vásárolt áruk értéke csaknem ti zen- kilencmillió forint. Az engedélyezett személyi kölcsönök száma tavaly 2206 volt, 6,8 millió forint értékben. Vendégek a szerkesztőségben Szerkesztőségünk kamaratárlatait a megnyitó után is sokan felkeresik. Képünkön Gazsy Endre rajztanár alkotásait a békéscsabai 10. sz. általános iskola 5/a és 5/c osztályának tanulói tanulmányozzák. Az érdeklődő fiatalok kedv«», elismerő szavakat Írtak a kiállítás vendégkönyvébe m.