Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

Útkeresés a járási hivatalok munkamódszereihez A Tacskó a Jókai Ssínhásban A megyei ranács végrehajtó I bizottsága a közelmúltban j megtartott üléséin nagy figyelmet fordított a megye hat járási hi­vatalának tevékenységére. Vizs­gálta az új típusú szerveinek munkamódszereit. Az előterjesz­tett és elfogadott jelentésnek célja volt, hogy bemutassa a já­rási hivatalok kialakításával ossz sfüggő munkát, a szervezeti változást és az eddigi tapaszta­latokat. Tény, hogy a hivatalok létre­hozásától eltelt idő még nem nyújt lehetőséget minden terü­leten megfelelő következtetések levonására, bizonyos tekintet­ben azonban máris tisztult a látóhatár. Minden esetre elöljá­róban megállapítható, hogy az átszervezés időszakában az ap­parátusnak csak egy része — amely biztonságban érezte ma­gát — dolgozott kiegyensúlyo­zottan. A másik résztői ez nem is volt várható. A járásoknál a létszám az átszervezés folyamán 185 személlyel csökkent. Jelen­tős eredmény, hogy a járásoktól 62 személyt a községi és első­sorban nagyközségi tanácsokhoz helyeztek át. Ezzel segítették a helyi tanácsi apparátus összeté­telének minőségi javulását. Az átszervezés után ez az erő je­lentősen segítette az újonnan megválasztott községi tanácsok és végrehajtó bizottságok mun­kájának megkezdését, a negye­dik ötéves terv előkészítését, a helyi alkotmányok megalkotá­sát. Mindezek mellett még most '* is bizonyos fokú útkeresés van a járási hivatalok módsze­reiben. Az új módszerek kialakí­tásában nem lenne célszerű kapkodni. Megyénkben a járási hivatalok belső tagozódásán — ami egyébként megegyezik a Minisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének ajánlásával — je­lenleg különösebb változtatás nem indokolt. A járási hivata­lok munkájában hatékonyan ér­vényesül az elnök egyszemélyi vezetése. A hivatalok belső, szer­vezeti tagozódását a járásokban a megyei tanács végrehajtó bi­zottság határozatának megfele­lően alakították ki. Eltérés csak a békési és szarvasi járásban van, mindkét helyen abban, hogy a kereskedelmi feladatokat nem az élelmiszergazdasági osztálynál, hanem a műszaki osztálynál végzik. Az eltérést személyi okokkal indokolják. A szeghalmi járás most azt kéri, hogy az ipari feladatokat a mű­szaki osztálytól az élelmiszergaz- daságj és kereskedelmi osztály­hoz szervezhesse át a szövetke­ze, ek állami felügyeletének könnyebb megoldása végett. A békési és szarvasi járásban az eltérés a kereskedelmi feladatok ellátására nem volt ugyan hát­rányos, de a megyei építési osz­tály megállapítása szerint mindkét járásban hátrányos a műszaki feladatok ellátása. A rra vonatkozóan, hogy a kialakított apparátus meg­felel-« a követelményeiknek, végső következtetést még levon­ni nem lehet. Befolyásolja ugyanis a jelenlegi értékelést a régiről az újra történt átállással járó átmenet, mert különösen a kezdeti időszakban — de helyen­ként még jelenleg is — többlet- munkát okozott az, hogy a já­rási hivatalok olyan feladatot is ellátták, mely nem tartozott ha­táskörük közé. Ez a régi munka­stílus bizonyos beidegződése mi­att alakult így. Ezenkívül jelen­tős leterheléssel járt és jár a községeikhez leadott hatáskörök megismertetése az operatív munka segítése (költségvetési, adóügyi, tervezési, építőhatósá­gi), amit kénytelenek végezni. A fentiek ellenére mégis né­hány következtetés már levon­ható az eddigi tapasztalatából. Ellentmondás és feszültség észlelhető abban, hogy amíg a járási hivatalok ügyiratforgal­ma az új szervezetben a koráb­biakhoz képest 34,5, és az első­fokú határozatok száma 24 szá­zalékkal csökkent, addig a lét­szám csökkenése pedig 43,9 szá­zalékos volt. Tehát a létszám- csökkenés nagyobb, mint a je­lentkező feladatok csökkenése. A jelentkező feszültségek ezzel a helyzettel bizonyos fokig ösz- szefüggésíbe hozhatók. A legna­gyobb probléma a műszaki osz­tálynál észlelhető az építési, vízügyi és közlekedési ügyekkel összefüggésben. A megyei osz­tály megállapítása szerint a mű­szaki osztályok nem látják el feladataik közül az ágazatpoli­tikai és ezen belül a lakossági­szolgáltatási, a tervezéssel kap­csolatos, az építésfelügyeletj és az árhatósági feladatokat, mert erre a leterhelés miatt nem ké­pesek. Különösen a Békés ég a szarvasi járásban jelentkezik ez a legsúlyosabban. Egyébként pe­dig a tapasztalatok szerint az összes járási ügyiratforgalom 19,1 százaléka a műszaki osztá­lyon bonyolódik le és az első­fokú határozatok csaknem 40 százalékát a műszaki osztályon hozzák meg. A községi tanácsok elnökei is jelezték, hogy több esetben két-három hónapot kell 4« várni egyes műszaki osztálvok | határozatainak a kiadására. Vé- j leményünk szerint segíthetné a ; megoldást az is, amelyet a szeg- ! halmi járás javasol, hogy a köz- • ségek építésügyi feladatait kör- | zetesítsék, általában égy-egy | nagyközséghez. A járási hivatalok munlkájá- | nak egyik központi féladata a | községi önkormányzatok segítő- ; se. közreműködése a megvei in- | tézkedések alapján az irányítás s és a felügyelet ellátásában. A ■ törvényességi felügyelettel ősz- • Most előnyösen — olcsón — jő minőségben oldhatja meg ríkendháx és garáxs hesxerxésé íü! VlKENDHÁZ: egyszoba —• hálófülkés — verandával 16 négyzetméter alapterülettel 19.900 Ft/db. GARÁZS: tetszetős kivitelben, hullámpala fedéssel. 530x275 cm-es nagyságban 11 500,— Ft/db Vétel esetén: a tartozékokat kívánság szerint tehergépko­csira felrakjuk, vagy vagonban feladjuk. A közúti, illetve vasúti fuvarköltség a vevőt terheli. Az árban a helyszíni felállítás költsége nincs benne, de külön megállapodás szerint a felállítást is vállaljuk. Vétel esetén vevőinknek az ide- és visszautazás vonatköütségét megtérítjük. 30 százalék előleggel OTP-részletre is megvásárolható TÜZÉP VÁLLALAT nyíregyháza, irodaház 334421 szefüggésben állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizott­sága, hogy a községi testületek­nek, különösen az első időszak­ban volt gyakori jogszabályelle­nes határozatai. Ezek a hatás­kör hiánya miatt, vagy a rosz- szul értelmezett hatáskörökből eredtek. A községi munka az eddigi jó tapasztalatok ellenére további erősítésre szorul, csak­nem minden ágazatban. Az ed­digieket talán úgy lehetne ösz- szegezni: megyénk nagyközséges megye, s a 24 nagyközség gon­dokkal, problémákkal küzd. Sok jogos igényt anyagi alapok hiá­nyában nem tudnak kielégíteni. Ezért a nagyközségék megkü­lönböztetett segítésére feltétle­nül szükség' van; emellett bizto­sítsa a többi nagyközségek ön­álló tevékenységét, vegyen részt a szükséges feltételek megterem­tésében. A járási hivataloknak ez a feladata különösen fontos­nak tűnik, hiszen az új tanács- törvény alkalmazásának még csak a kezdeti szakaszában va­gyunk, s most van kibontakozó­ban a helvi tanácsók teljes ön­álló tevékenysége”. Tapasztalataink azt mutat- ják, hogy községi tanácsa­ink segítséget várnak esetenként a testületi napirendi pontok elő­készítéséhez, a határozatok he­lyes kialakításához. A községi tanácsok egy részp ahhoz is tá­mogatást igényel, hogy leküzd­jék a gazdasági önállósággal egyidejűleg jelentkező átmeneti gondokat és jól elláthassák in­tézményeik irányítását. Mindez jelentős többletmunkát követel a járási hivataloktól, amire vi­szont a megyei szerveknek is figyelemmel kell lenniük irá­nyító munkájuk során. Nagy fontosságúnak tartjuk továbbra is a rendszeres járási ellenőrző munkát. Szükséges eh­hez az is, hogv a hivatal elnöke és az egységek vezetői rendsze­resen konzultáljanak a községi tanácsok vezetőivel, az appará­tus dolgozóival Roppant fontos­nak tartjuk, hogv a járás lakos­ságának jobb ellátása érdekében ez az együttműködés rendszeres­sé, eredményessé váljon és haté­kony formái, módszerei minél előbb kialakuljanak. Rocskár János Másfél évtizeddel ezelőtt nagy siker volt a Jókai Színházban Niccodemi: Hajnalban, délben, este című vígjátéka. Most az olasz szerző egy másik müvének bemutatására készülnek a tár­sulat művészei, a Brand—Behár szerzőpár által zenés vígjáték­ká átdolgozott Tacskót próbálják. Képűnkön a február 4-i premier főszereplői, Lakky József, Gálfy László és Demjén Gyöngyvér. Az előadást Máté Lajos rendezi. (Fotó: Demény Gyula) 4 B®QCO3ooooaeooooessBfflo»B$D'303ea®9sa9flBB09aBiM®'aoofflaBf9Offl®0Bfflaioa®BasaaaoooBao 1972 első magyar bélyege A Magyar Posta első bélyege az 1972. esztendőben a 10 forint névértékű Apollo 15 blokk. Lég- rády Sándor grafikusművész raj. za alapján az Állami Nyomdá­ban mélynyomással készül az új bélyeg, amelyet január 20-äm hoznak forgalomba. A blokk kö­zépső része a holdautót és az amerikai űrhajósok által bejárt útvonal térképét ábrázolja. A három űrpilóta neve a blokk ke­retén látható. BBSBOOfflOOOBOOSOeBMMCCBOBOMfflaOOOOafflOBOOa® 19. Es a női észjárás kiismerhetek, len logikája szerint a panaszára­dat befejeztével rámosolygott a bűnösre. — Belátom — mondta Kopra —, sok van a rovásomon. Egy- gyel több, vagy kevesebb, most már mindegy. Ugyanarra volna szükségem, mint tegnap hajnal­ban. Pestre kellene telefonálnom, sürgősen. Nem haragszik. Ilon­ka? A postáskisasszony bánatosan legyintett. — így kezdődött el az első rumli is. A tatárjárás kismiska ahhoz, ami a maga telefonjai után szokott következni. De azért jó, hogy ilyen korán jött. Egy óra múlva itt egy tűt sem lehet leejteni. Mindjárt nyitom az ajtót. Eltűnt az ablaknyílásból. — Khm — reszelte meg valaki a torkát a fiú háta mögött. Mint a búgócsiga, oly gyorsan perdült meg a Kopasz-hegyi te­lektulajdonos. A fordulat végén pedig szabályos cselgáncs-védő­állásba zöttyent. Balláb kicsit elől, laza térdhajlat, a vállak közé behúzott fej, a két kéz a fej előtt, karateütésre feszített te­nyér. Támadás?! Mégiscsak igaza lenne a körzetparancsnoknak? Aztán Kopra gyorsan leenged- te a karját, restellkedve kiegye­nesedett. Mert ismerős állott ve. le szemben, ha teljesen egyol­dalú is volt ez az ismeretség, ő talán már százszor is látta a te­levízió képernyőjén ezt a hatal­mas, puha csecsemőfejet, ezt a kedvesen bocsánatkérő mosolyt. És ismerte azt a brummogó-fu- volázó hangot is, amelyen a má- sák megszólalt. — Semmit sem hozok fel mentségemre — mondta —, na­gyon világos, nagyon egyértel­műen és minden kétséget kizá­róan akarom bevallani, hogy hallgatóztam. Ismert drámai szi. tuáció ez, kevésbé kényes szín­padi szerzők ma sem viszolyog- nak attól, hogy alkalmazzák, so­rolhatnám a hazai példákat, csakúgy, mint a nemhazaiakat, de nem teszem, mert most nem irodalomról, hanem egy valósá­gos élethelyzetről van szó, ami­vel természetesen nem azt aka­rom mondani, hogy az igazi klasszikusok műveiben nem je­lentkezik valóságos, tehát nem csinált, úgynevezett mache, nem kigondolt, nem erőltetett, hanem nagyon reális, a köznapi életben lépten-nyomon nagyon előfordu­ló, ha úgy tetszik, közönséges szituáció a közönségest itt nem a szó pejoratív értelmében hasz­nálom, természetesen, hanem az általánosságot, a társadalmi gya­koriságot szeretném hangsúlyoz­ni vele, ha erre a kiemelésre egyáltalán szükség van, amit a magam részéről erősen kétlek. Nyúl, akit a kígyó bűvöl. így hallgatta Kopra a másikat. Ugyanazt a kellemesen zsongító kábulatot érezte, mint annyiszor a képernyő előtt, akár könyvet, akár operát ismertetett a másik, vagy fiatal énekest, befutott, vagy elsőkönyves szerzőt muta­tott be, esetleg fontos etikai, esz­tétikai kérdésben foglalt állást. Micsoda szókincs, választékos, fordulatos előadásmód, összeté­veszthetetlen egyéni stílus, mennyi gondolat! — Hát igen — folytatta né­hány mély, asztmatikus lélegzet- vétel után a kígyó, — hallgatóz­tam. És így önkénytelenül is tu­domásomra jutott, hogy ön az, akit tévelygő vándor módjára keresek... Mond,d, kérlek, nem furcsa ez az önözés? Elvégre kol­légák vagyunk,én vagyok az idő­sebb, szervusz. Kezet fogtak. — Az imént azt mondtam, tévelygő vándor. Ez nem egészen pontos, nem egészen precíz, nem eléggé árnyalt megfogalmazás. Nemcsak tévelygő, legalább any- nyira elkeseredett, reményét vesztett vándor topog most előt­ted, aki tisztában van nagyon is vitatható tehetsége korlátáival, no meg azzal is, hogy belső al­kata, egyoldalú és sajnálatosan korlátozott humán érdeklődési köre folytán aligha kanhat he­lyet, akárcsak tíz másodpercre is a te mai műsorodban. S bár iro­dalmi berkekben ezt barátaim kétségbe vonják, idézőjelben ér-

Next

/
Thumbnails
Contents