Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

A békésiek múzeumában Valamikor a második vilá#= háború előtt teremtődtek meg a békési múzeum alapjai. Azóta kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de «gyre gyarapodott a gyűjtemény* mind jobbak lettek a tárgyi és személyi, anyagi. feltételek. Ma Wenckheim gróf hajdani házá­ban egy sor gondozott kiállító­helyiség és négy érdekes tárlat várja a látogatókat engeteg könyv, régi újság, teleírt papír­lap fekszik dr. Tábori György asz­talán. A na­pi munka kellékei. Dokumentumok, kuta­tási eredmények, tervek, elgon­dolások. Ebből a körből ragad­juk ki néhány negyedórára a múzeumigazgatót. — Az elmúlt év végén vettük fel a Békésen született, itt élt festőművész, Jantyik Mátyás ne­vét. Ez alkalomból kiállítást rendeztünk, melynek mintegy hatvan képét az ország legkü­lönbözőbb területeiről sikerült összegyűjteni. — Hogyan? —A művész, leszármazottai kö­zül ma is élnek itt. Kérdezős­ködtem tőlük, címeket kaptam Budapesttől Balatonföldvárig, Szentestől Muronyig, Gödöllő­től a békési tanyákig. Bekopog­tam, aztán .jónapot, jónapot.. élt valamikor s egy festő... mit tudnak róla... egyik képe ma­guknál van, úgy hallottam.” És találtam Jantyik-műveket szo­bák falán, szekrény mögött, még galambpadláson is. Volt közöt­tük teljesen hibátlan állapotban lévő, volt keretnólküli és volt, amit csak hosszas munkával si­került megtisztítatni a szennye­ződésektől. Szívesen bocsátották a tulajdonosok á múzeum ren­delkezésére — a kiállított anyag kilenctizedét kölcsön kaptuk tő­lük Tervünk az, hogy salát képa­nyagunkból berendezünk egy Jantyik-emlókszobát. Hogy a névadó műveivel áLbandáam ta­lálkozhassanak- a látogatók. Akiknek a száma egyre nő. A község megszerette múzeumát. Egy-egv kiállításnyitáslkor nyolcvanan-százan jönnek el s gyakran vendégeltük az iskolá­sok. Délelőttönként csoportosan, délután inkább egyedül. Leg­többször pedig iskolából haza­ijaié menet kerülnek be. ábori György szavainak — hogy tudniil­lik a békési­ek szeretik múzeumu­kat — mint­egy bizonyí­tékául hatvan év körüli asszony*, Cs. M. érkezik, titokzatos mo­sollyal nyitva meg szatyra szá­ját, sorban húzva elő néhány egyszerű és nagyon ötletes mun­kaeszközt. .— Otthon találtam, nagyapá­mé, apámé volt. Ezermester- számba mentek. Ez itt egy som­fából faragott fűzfavessző-hasí- tó, egyik vége négy, a másik há­rom felé hasítja az ágat. Ez — aki nem ismeri, gyereksípnak gondolná — kézvédő fona’gom- bolyításhoz. Ez a bőrgyűrű pe­dig a szakajtókötéshez segített. Bedugták a szalmacsomót, szép, hosszú szálakat, amiket még nem tört meg a gép, a gyűrű aztán összeszorította-fon- ta ezeket, s találtam egy régi iskoláskönyvet is, magyar nyelv­tant 1913-ból. § Bmmwjsv. Hogy jutott eszébe idehoz­ná ezeket a régi családi emléke­ket? — Nagyapám karosszéke, nagyanyám ládája is itt van az előcsarnokban. És szeretem Bé­kést, szeretem szülővárosom — vagyishát községem — kultúrá­ját. Meg egy kicsit büszke is vagyok rá... S hogy van mire büszkének lenni, azt éppen a múzeum gyűjteményei bizönyítják Sok- évezredes kerámiák, újabb fes­tett tányérok, korsók, háztartási eszközök, bútorok, ruhaneműek. Ez utóbbiak közül egynek, a békési ködmönnek a történetét, formagazdagságát, hímzésmintá- it kutatja jelenleg a múzeumá- gazgaitó. — Sok évszázadra nyúlik vissza e ruhadarab története, oklevelek, rajzok, festmények, az elmúlt évtizedekből fényké­pek vallanak a ködmöndivatról, a magyar, szlovák, román dí­szítőmotívumok egymás mellett éléséről, egymásrahatásáról. Szű­csök készítették a ködmönt — a hímzésben feleségük is segí­tette őket . hónapokig dolgoz­tak egy-egy darabon. Ennek megfelelő volt az ára is, két- három mázsa búzával fizettek érte. Fél magyar holdnyi föld termése volt ez abban az idő­ben. Érdekes, hogy az akkori minták manapság újraélednek. Sok asszony hímez — otthon, szakkörökben — régi ködmön- motívumokat Meggyőződésem, hogy hamarosan a megyehatá­ron túl is ismertek lesznek ezek a remekszép minták. o iyan sok a látnivaló, az ■ v érdekesség, - - hogy dél ak múlik, mire az 1972-4 munkaterv­be lapozha­tunk. Az év első kiállítása Szik- lay Sándor aranykoszorús bé­kési mézeskalácsos mesternek s a ma már kiveszőben lévő szak­mának áHít majd emléket. Az­tán sorban a többi tárlat: a szolnoki művésztelep századele- ji alkotódé, Borics Pál szobrá­szé, a békési járás képzőművé­szeié, a szegedi tanárképző fő­iskola művésztanáraié, a Békés megyei népviseleté, iparművé­szeié. körösi ha jómód eleké, — Körösi hajózás? — Valamikor élénk víziélet folyt a Körösön. Sok kikötőhely volt. itt árulták a kereskedők a hajón, tutajon leúsztatott épü­letfát és tűzifát. Tessedik pél­dául így szállíttatta Szarvasra az ótemplom állványait és te­tőszerkezetét És a faúsztatás miatt ásták az élő vízcsatornát Békéscsabán. Az István malom­inál szemben volt a kikötő. A két világháború között személy- szállító hajók is járták a vizet. Ezt a világot kívánjuk idézni a modellekkel Ezeket részben a Közlekedési Múzeumból kérjük, részben a 3. számú általános is­kola modellező szakkörétől kap­juk majd. Nagyon remélem, hogy érdeklődést fog kiváltani Békésen ez a kiállítás. A kiállítási termák után a padláson, s az udvaron kalau­zol bennünket Tábori György. A robosztus boltozaton nyugvó padlás valamikor gabonatároló volt. Szilárd, lenyűgöző arányú építmény. A szekeroével faragott gerendák fantasztikus rácsa alatt most egy régi világ em­léked sorakoznak: agyagméhkas, sárcsónak, gereben, faragott bot, keretnélküli képék, agyonhasz­nált eke, gyertyamártó edény. Sok dologban gazdagabb kiállí­tás, mint arai a lenti termekben van —Az udvarra szobrokat ter­vezünk. Á betonkerítés mellé faragott fejfák kerülnek. A fo­lyosó oszlopaira pedig virágok. És a könyöklőre is végig. Na­gyon szép lesz, Jia megérkezik a tavasz. Baníss Győző Az ismeretlen ház kulcsa Gcsiza a fasiszta megszállás éveiben a cseh földalatti moz­galom kommunista szervezője volt ,aki a vad hajtóvadászat évedben a Gestapo karmai kö­zé kerül. Megtalálják nála egy ismeretlen ház kulcsát és ahogy a Gestapo nyomozója feltétele­zi, ez a kulcs egyben a cseh földalatti mozgalom felgöngyölí­tését is lehetővé teszi. Gonza a kihallgatásokon a borzalmas kínzások közepette is néma maradt — kivégezték. Ez a rövid tartalma a „Kulcs” című csehszlovák filmnek, amelynek rendezője Vladimir Cseh és írója Kamii Piksza. — A gondolat, hogy filmvá­szonra vigyem egy ilyen ember életét, mint Gonza, már régóta foglalkoztatott engem — mond­ta a rendező. Annál is inkább, mert a fasiszta megszállók el­len vívott harc éveiben szemé­lyes kapcsolataim voltak az il­legális kommunistákkal. A film minden szereplőjét valóságos személyekről mintáztam; Gon- j za — nem más mint Jan Zika, | a Csehszlovák Kommunista j Párt Központi Bizottságának' tagja, Milada — Milada Pik- szova — még a nevét sem vál­toztattam meg. A forgatóköny­vet fia, Kamii Piksza írta. — & jól ismertem Jan ZÜ- Jfcát — mondja Kamii Piksza. Az illegális munka névén került családunkkal kapcsolatba. Ez az ember már az első találko­zás pillanatában tiszteletet és mély rokonszenveí ébresztett az emberekben. Zika sokat tett a cseh földalatti szervezetért és ezért kötelességemnek éreztem, hogy írjak róla és az elvtársak­ról. akik hősi halál haltak a fasiszta kínzókamrákban. — A nürnbergi per tudósító­jaként sikerült betekintenem az eredeti dokumentumokba — mondja Vladimir Cseh, a ren­dező. Elolvastam Milada kihall­gatásának jegyzőkönyveit; meg­tudtam, hogy milyen hősiesen helytállt, édesanyja. Kamilla. Nem feledkezhetünk meg róluk és különösen a fiatalságnak kell felidézni őket. — Van, aki azt tartja, hogy „rém-filmet” készítettem: guil­lotine, kivégzések, vér... A filmvásznon a fasiszták ke­gyetlenkedéseinek csekély há­nyadát mutattam be. Bizonyos, hogy nemcsak a szörnyű kínzá­sok iszonyatosak, épp ilyen borzalmas az illemtudó, a zenét kedvelő Gestapo-nyomozó, Fri­edrich, aki parancsot ad ki a békés lakosság tömeges agyom- lövetésére. A fasizmus sokféle álarcokat öltött, de fő jellem­zője mindig a határtalan ke­gyetlenség veit Ezt akartam megmutatni. Ki mit tud Békés megyében, Megyei döntő március 26-án Békéscsabán Tíz évvel ezelőtt indult útjára a népszerű vetélkedő, így az idei Ki mit tud? jubileumi verseny­nek tekinthető. Az előzetes vá­rakozásokat is felülmúló nagy sikerét a legkülönbözőbb művé­szi ambíciókkal és tehetséggel rendelkező fiatalok egészséges szereplési vágyának s nem ke- i vésbé a televízió-közvetítések-! nek köszönheti. Egy-egy Ki mit tud?-adás a te» íevízióbam még napok múlva is beszédtéma volt az emberek kö_ zött, a család- • ban éppen úgy, mint az utcán vagy munkahe­lyen. Nehéz len­ne számot adni arról, hogy hány fiatal csoport szerzett éppen a vetél­kedő révén or­szágos hírnevet magának s há­nyán választották élethivatásul a művészi pályát. Az országos elődöntőket és döntőket megelőzik a megyei versenyek, melyek lebonyolítá­sára az elkövetkező hetekben ke­rül sor. A nevezési határidő le­jártával — a jelentkezettek is­mertében — a Megyei Operatív Bizottság (tagjai a Megyei Ta­nács művelődésügyi Osztálya, a KISZ Békés megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a Megyei Művelődési Központ képviselői) meghatározta a me­gyei elődöntők lebonyolítás^ rendjét. Január 23-án a gyulai és bé­kési járás, valamint Gyula je­lentkezői Gyulán, január 30-án az orosházi és mezőkovácsházi járás,' valamint Orosháza ver­senyzői Orosházán, február 6-án a békéscsabai nevezők az Ifjú­sági és Üttörőházban, február 13-án a szarvasi és széghalmi já­rás, valamin t Szarvas kimi ti u- dosai Gyomén mérik össze ere­jüket. A Ki mit tud? bevezetőben em­lített nagy népszerűségét jól bi­zonyítják az idei nevezések is, hiszen közel 280 egyéni verseny­ző és csoport mutatja be produk­cióját. A területi döntőkön a délelőtt folyamán elődöntő keretében csak a zsűri előtt szerepelnek a nevezettek, az onnan továbbju­tók a nap második felében kö­zönség előtt mutatják be tudásu­kat s ekkor dől el, hogy kik vesznek részt a március 26-i bé­késcsabai me­gyei döntőn. Itt már a kategó­riák legjobbjai az országos elő­döntőbe jutás lehetőségéért küzdenek. A területi dön­tők érdekes színfoltjának ígérkezik hogy a zsűri döntése alapján tovább­jutottakon kí­vül a jelen­lévő közönség is megyi elöntőbe juttathat egy- egy versenyzőt vagy csoportot a helyszínen leadott szavazólap­jaival. Előzetes tapasztalataink sze­rint komoly készülődés folyik a művelődési otthonoiktoan, klu­bokban, KlSZ-alapszervezetek- ben, hiszen minden versenyző eredményesen akar szerepelni. Természetesen nem juthat to­vább mindenki, ettől függetlenül azonban maradandó sikerél­ménnyel gazdagozhatnak fiatal­jaink. A teljes mezőny ismeretében jogos optimizmussal nézhetünk a Kit mit tud? Békés megyei ve­télkedő-sorozata elé, hiszen a közel 280 nevezés több mint ezer fiatal aktív közreműködését je­lenti. Jó alkalom lesz ez arra is, hogy az öntevékeny művészeti mozgalom megyei helyzetéről vi­szonylag rövid időn belül telj« összképet kaphassanak a mozgat^ lom irányítói, szervezői támoga­tói. Nem tűnik alaptalannak az a reményünk sem, hogy ezáltal újabb lendületet kap az öntevé­keny művészeti mozgalom s még többan látnak hozzá valamely területének aktív műveléséhez. Varga István A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer, és technológiai szerelési munka­helyekre (Algyő, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos. vízvezefébszereii, bádogos, esztergályos, asztalos, lemezlaltafos, ív-lángtogesztő, motor» szereld, csőszered, kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá oltozfidroket, broket is férfi segédmunkásokat* Százhalombattán minden szombat szabad, Algyőn és Fényeslitkén dekádmunkarend van. Magas kereseti lehetőség! Munkásszállás, üzemi konyha yarn. A munkás- szállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83, vagy a vi­déki munkahelyek vezetőinél. OT2» JANII A® IC.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents