Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
/Ereidül«K, árkiegészítések Amit „titokban" ad az állam Bolti árainkról szólva szabadjon mindenekelőtt egy személyes emlékkel, pontosabban: egy kérdés felidézésével kezdeni, amely Párizsban hangzott él néhány hónapja. Gazdasági küldöttségünk kapta ezt a kérdést a tanácskozóasztal túloldaláról: mondanánk meg — hangzott az érdeklődés —. mi az oka hogy nálunk ennyire mérsékelten emelkednek az árak, általában: hogyan sikerül elkerülnünk, kivédenünk az inflációt? Lám — sóhajtjuk most válaszként —, ennyire viszonylagos minden ezen a világon, eny- nyire nézőpont kérdése, hogy soknak, vagy mérsékeltnek ítéljük-e honi árcéduláink felfelé kerekedő adatait. A „sok” vagy „kevés” dilemmáját természetesen sem rábeszéléssel, sem többségi szavazattal nem Lehet eldönteni, már- csak azért sem, mert az ár a közgazdaság legbonyolultabb az egész gazdálkodás minden részletét legs ürí tie Webben kifejező kategóriája. Térjünk vissza a bevezetőben idézett kérdéshez: hogyan csináljuk, milyen módszerekkel érjük él a fogyasztói árrendszer viszonylagos állandóságát, az árak változásának tervszerű, előirányzott szabályozását? Ehhez azonban, ha röviden is, szólnunk kell arról, ami azt a bizonyos francia kérdést ihlette: a tőkésvilágon végigzúduló inflációról. Nos, nem mi, hanem az iparilag fejlett tökésországoka* tömörítő szervezet, az OECD — Organization for Economic Cooperation and Development — adatai állítják, hogy a szervezet tagországaiban (és ide sorolható valamennyi fejlett kapitalista ország), áz áremelkedés összevont átlaga 1968-ban 3,7 százalék, 1969-ben 4,7 százalék és tavaly 5,25 százalék volt. íme néhány ország áremelkedési mutatója: Franciaországban 1968-ban 4,5, a következő évben 6, tavaly 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak: i ugyanez a hároméves számsor Angliában: 4,7, majd 5,4 és 6,4 százalék; Svédországban: 1,9, a következő évben 2,7, és 1970-ben 7,1 százalék, s így folytathatnék a hasonló adatok felsorolását, szinte valamennyi kapitalista országbél. Országunkban, amely mint ismeretes, kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatban áll a tőkésvilággal, természetesen határozott pénzügyi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az infláció hozzánk is átgyűrűző hatásait megelőzzük, kivédjük. Ami most már a „hogyan csináljuk” kérdést illeti, a fogyasztói árak pénzügyi szabályozásának központi forrása az állami költségvetés, és két alapvető módja az úgynevezett forgalmi adó, illetve a fogyasztói árkiegészítés. Az előbbiek, köz- gazdasági okokból, drágítanak bizonyos termékeket — főleg olyan esetekben, amikor a kereslet messze meghaladja a kínálatot — az utóbbiak pedig ártámogatással dotációban részesítenek különböző fogyasztási cikkeket. E pénzügyi módszerekről szólva mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni hogy az összevont mérlegben a bolti árak támogatása messze több, mint a forgalmi adókból befolyó összeg. A támogatási rendszer megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a fogyasztási cikkeknek csak központilag meghatározott része tartozik az úgynevezett szabad árformába, ahol tehát az árak emelhetők. A megoszlás — 1970. évi adatok szerint — így fest: a fogyasztási termékek 16,6 százaléka rögzített, 34,4 százaléka maximált, 25,4 százaléka hatóságilag korlátozott és 23,6 százaléka szabad árformába tartozik. Nézzük most már közelebbről az imént említett fogyasztói ár- kiegészítéseket, tehát a központi költségvetésből finanszírozott támogatásokat. E támogatások rendkívül jelentős tétele a tőké« infláció átgyűrüzésének (Sony. — Pesten vagy Itthon? Ugye,, hogy itthon? Éppen véleményeztek. Mákot. Áz öreg zsinórt feszített, magágyakat karcol: a porhanyós te- levénybe, Kati pedig a pirinyó, homokkal dúsított mákszemeket perget te-zsurmolgatta két ujjal alá.-r- Nem is tudom — simította ki homlokából kézfejjel a haját — Itthon... más. — Mi más? Micsoda? —- Minden. Még az ég äs .'II Tág, messzebb van, és telistele bárányfelhővel. — No ugye? — hatódott meg könnyekig az öreg Bársony, és úgy tekintett a göndör habosán patyolat bárányfelhőkre, mintha bizony ő terelte volna falkájukát a mélykék tavaszi égre. Egyúttal derűs, magabízó nyugalom szállta meg. Annak a tudata, hogy mégiscsak az 6 vére Kati. Kertészvér, aki immár kitanulta a várost, és többé csábítva se lesz hűtlen az ojtókéshez. — Persze, hogy itthon jobb! — jelentette ki. — Aztán ha unatkozni találsz, isten az anyám, még... még televíziót is veszek, hogy ne unatkozz, lányom. ' Kati csak nevetett, mm újra otthon és újra lánynak lenni még a beígért televíziós készüléknél is újdonságosabb élvezet volt neki. Teszem azt... Pesten még az éjszakája se volt zavartalan. Vasút mentén lakott, és sehogy se tudta megszokni se a mozdonyok panaszos, zöld lámpáért rimánkodó füttyét, se a szerelvények házat is megingató csattogását Folyton fölriadt és meredten torkában dobogó szívvel figyelte, hogy — jaj, micsoda vicsorgó, sűrű fogsorú szörny! — hogyan villog és vil- lámlik tova a mennyezeten a vonatablakok egymásba folyó, fejtetőre állított sora. Később megszokta, persze, s nem riadt fel, mindazonáltal mégis csak belejátszott álmaiba a robaj és a mozdonyok hujjo- gatása is. Mbzőben állt: hullámzó, ezüst tajtékos rozstábla közepén. Zenét is hallott, kalászi zenét. Szél ci rókái ta rozskalászok citeraszavát hallotta. A mindenségnek kenyérszaga volt Párolgó, ünnepre szegett új £ kenyér szaga. Egyszer csak megresdeetett, j és felmorajlott a föld. A mező £ egész hosszában végighasadt. A £ mélységből füst csapott fel. £ Vastag, zsíros, kátrányos kondo- | rolás. És egy bika: egy vaspatás, tüzet prüszkölő szörny is bömbölni kezdett. Hosszan kitartva, acéltorokkal. Erre félelmében elszürkült, üveggé dermedt a világ, s az égről — szíven lőtt sármány — buckázva hullott alá a nap. De otthon? (Folytatjuk) ' ’ „ megakadályozása, de emellett egész sor más okból is szükség van a fogyasztási cikkek dotációjára. Iiyen ok elsősorban az, hogy a fogyasztói árakat a vállalati törekvések, üzleti célú ármozgások közepette is a tervben körvonalazott keretek között tarthassuk; oly módon legalábbis, hogy egy-egy termékcsoport drágulásét más termékek árstabilitása vagy olcsóbbodása ellensúlyozza akár a közpénzek terhére is. Ami most már a tényeket Illeti, a fogyasztói típusú költség' vetési támogatások összege 1968-ban 13,5 milliárd forint volt. Az alapvető közfogyasztási cikkek jelentős része központi ártámogatással kerül forgalomba — a tej például 65 százalékos, a sertéshús 44 százalékos támogatást kap —, de érdemes a fogyasztói ártámogatás kérdés- csoportját egy, a folyamatot ér. zékelhető példával szemléletűi. Tavaly jelentősen emelkedett a kávé világpiaci ára, ám, hogy ennek hatásai ne érződjenek a pesti eszpresszókban, először a kávé imoortadóját törölték él, majd dotációt kaptak a kávékereskedelmi vállalatok és mindez együtt 520 millió forint költségvetési többletkiadással járt Fontos külön szólnunk a szolgáltatások áráról. A hazai árrendszer szerkezetében ezek az árak rendkívül alacsony értékekkel szerepelnek. (Említsünk meg ismét egy nemzetközi példát: az NSZK-ban 1950 és 1960 között 23 százalékkal nőtt a létfenntartási költségindex, de ezen belül a szolgáltatási árszínvonal 39 százalékkal emelkedett.) Jóllehet, nincs mód a bóhyolult szolgáltatási terület támogatásainak elhatárolt összegezésére, sokat mond az az adatsor is, hogy a munkások- alkalmazottak országos fogyasztói árindexében — az előző évet száznak tekintve —. a szolgáltatások 1966-ban 101,3 és 1970-ben csupán 101,7 százalékkal szerepeltek, a növekedés tehát mérsékelt, amit elsősorban a közös pénztárból kiáramló támogatásokkal sikerült elérni. A támogatási rendszert, minit ismeretes, sok szempontból vitatják, és — a népgazdasági hatékonyság növelése érdekében — nem kevés pontján korrekcióra is szorul. Mégis fontos, hogy érzékeljük: az átírt árcédulák mögött legtöbbször olyan erőfeszítések húzódnak, amelyek eredményeként az ármozgás tervszerű keretek között tartható. Tábori András Tár gy aló! er emfe 51: R „totó-király” 3 év 6 hónap szigorított birtöist nyert Nem mindennapi bűnügyet tárgyalt a közelmúltban a békéscsabai városi bíróság. Brachna György 31 éves, Békéscsaba, Partizán u. 50 szám alatti lakos állt a bíróság előtt három rendbeli visszaesőként elkövetett csalással és visszaesőként elkövetett csalás kísérletével vádolva. Brachna nem makulátlan előélettel került a vádlottak padjára. Ugyanis 1963- ban már három évet kapott társadalmi tulajdon elleni lopás és más bűntett miatt, 1966 ban pedig újabb két évet hasonló bűncselekmények elkövetéséért. Most a bírósági ítélet több évre ismét „kivonta a forgalomból.’ Miért? Brachna 1971 januárjában került hivatalsegédnek a békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe. Néhány hónappal később, április 17-én a békéscsabai ÁFÉSZ-szel baromfihizlalásra kötött szerződést. A szerződés szerint október 30-ig 150, november 30-ig újabb 150 hízott libát kellett volna leadnia. Erre a célra 10 ezer forint előleget vett fel. Persze az enész libahizlalási terve csak „kacsa” volt, hiszen es-eágába sem jutott, hogy eleget tegyen a szerződésnek. Csupán pénzre volt szüksége. ho<ry hódolhasson káros szenvedélyének a totózásnak. M’nden pénzért totót vett és amilven a „s-erencséje” egyik szelvénnyel sem nyert. Egy hónappal később, májusban az egyik, intézeti tanártól ötezer forintot kért kölcsön. Rábeszélési készségének tudható be, hogy bár a tanárnak nem volt pénze, sikerült rávenni arra, hogy az OTP-től vegyen fel — természetesen nem Brachna névre — kölcsönt. Ígéretet tett arra, hogy ennek részletét havonta, és pontosan visszafizeti Mindössze egy részletet fizetett vissza. És az ötezer forintért is csapatokra fogadott. Még egy hónap sem telt el június 9-én felkereste Püski László békéscsabai lakost, akivel korábban együtt dolgozott. Azzal a mesével állított be hozzá, hogy lakást vett Szarvason, ehhez azonban nincs elég pénze és kellene 50—55 ezer forint Arra hivatkozott — s azzal próbálta a bizalmat megszerezni —, hogy az Állami Biztosítótól nagyobb összeget kap hamarosan. Püskinek nem volt ennyi pénze, ezért egyik ismerősétől kért még kölcsön 36 ezer forintot Egy héttel később egy másik Ismerősétől újabb 20 ezer forintot kért. de „csak” 16 ezer 300 forintot kanott. Júliusban egy szakoktatót környékezett meg. Mindössze két hétre 40 ezret kért tőle. Itt 11 ezer 500 forintot’ kanott Valamennyi kölcsönkért pénzt összesen: 68 ezer 800 forintot totózásra költötte Brachna. A bíróság nem méltányolta Brachna „játékos kedvét” és 3 ev 6 hónani szigorított börtönre Ítélte, a kö-riicyek gyakorlásától 4 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Évente csaknem félmillió forinttal segíti idősebb dolgozóit a megyei szolgáltató szövetkezet Sokan úgy vélik: a szolgáltató szövetkezet tágjainak könnyű, szinte szórakozás a munkájuk. Az mindenesetre bizitos, hogy kedvvel csinálják és ha elkészül egy-egy szép nőd, vagy divatos férfi frizura, maguk is gyönyörködnek abban. Ám, aki közelebbről ismeri a fodrászók munkáját, az korántsem nevezi azt könnyűnek. Naponta nyolc órát állni nem kis fizikád megerőltetés, s ha elgondoljuk, hogy a szakma régi művelőd ezt már tizenöt, húsz, esetleg több éve teszik, nem csad átkozhatunk azon sem, hogy többek között éppen a fodrászokból kerül ki a legtöbb visszeres, beteglábú ember, akinek már élete derekán más, könnyebb munkát javasol az orvos. Mindezeket tudva határozta el a szolgáltató szövetkezet veEs most egy különleges meglepetés: MINDENKINEK ARANY MOKKA A M4GYAR ÉDESiPAR KEVEREK KEKSZÉS OSTYAGYÁRA zetősógé ant a humánus intézkedést, hogy már nyugdíj előtt nagyobb anyagi megbecsülésben részesíti a szakma régi művelőit. Azok a nő dolgozók, akik elérték 50-ik életévüket, a vezetőség döntése alapján havi keresetük összegéhez még 7 százalék plusz fizetést kapnak. Ugyanígy az 55 évet betöltött férfi fodrászok is részesülnek a plusz hét százalékos fizetéskiegészítésben. Ez idén nyolc női és harminckét férfi fodrászt érintett megyénkben ez a döntés, ami 90 ezer forint bérnövelést jelentett a szövetkezetben. De nem csak a nyugdíj előtt álló dolgozót segiti a szövetkezet, hanem a már nyugdíjba vonultakat is. Különféle kisegítő munkát biztosít annak a 21 nőnek és 26 férfinak, akik túllépték már a nyugidíjkort. Ezen a módon 1971-ben mintegy 282 ezer forint bérkifizetéssel növelte a szövetkezet a nyugdjükat és 70 ezer forint összegű SZTK járulékot fizetett utánuk, összesítve, évente csaknem félmillió forintot áldoz arra a megyei szolgáltató szövetkezet, hogv megkönnyítse azoknak az idősebb dolgozóinak az életét, akik hosszú éveken át becsületes . munkával hozzájárultak a szövetkezet erősitéséhez. Közgazdasági egyetemi vég. zettségű dolgozót felvesz mezőgazdasági nagyüzem. Jelentkezés írásban. „M—2” jeligére a békéscsabai Hirdetőbe.
