Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
Harminc évvel ezelőü 1941—1942 őszén és tóién hatalmas ütközet bontakozott ki a Szovjetunió fővárosa, Moszkva körzetében. Ez a csata a második világháború egyik legnagyobb katonai eseménye volt. A Vörös Hadsereg hősi védekezés után elsöprő erejű ellentámadással szétverte és messze hátravetette Moszkva falaitól Hitler legjobb haderőit. Az ellenséges hadak megsemmisítésében jelentős részt vállaltak a ■népi ellenállok; a partizánok. nevétől. Ilja Kuzin az egyik partizánalakulat gárdista csoportját vezette. Ez a csoport azt a feladatot kapta, hogy az ellenség hátában tartsa ellenőrzés alatt a főközlekedési utat, és ne engedjen át egyetlen tartálykocsi üzemanyagot se. Kuzin és bajtársai becsülettel teljesítették a parancsot. A ve- lokalamsZká országúton napokig lángoltak a partizánok által felgyújtott benzines tartályok. Összhangban a hadsereggel A szovjet fővárost fenyegető halálos veszedelem idején Moszkva egész lakossága fegyvert ragadott a hitleri hordák ellen. Mindenütt önkéntes munkászászlóaljak, partizánalakulatok és diverziós csoportok alakultak. amelyek bekapcsolódtak az ellenséggel folytatott elkeseredett küzdelembe. A Moszkva-kömyékl partizán- harcokra jellemző volt a had- vűveletek állandó koordinálása a népi ellenállók és a Vörös Hadsereg reguláris alakulatai között. A Moszkvát a legdöntőbb frontszakaszon, Vodokalamszk irányában védelmező 16. hadsereg katonáival a legszorosabb együttműködésben harcoltak a lotosdnóá, az osztasevói, a ruzai, a volokalamszki és az isztrai körzet partizánosztagai. A partizánok számtalan esetben hajtottak végre rajtaütést az ellenség hátában, megrongálták szállítási vonalaikat, felderítéseket végeztek, megsemmisítették a hitleri megszállók kisebb helyőrségeit Közismert például az Ugodszkij Zavodi hadművelet, amelyet négy egyesült partizánalakulat és a Vörös Hadsereg egységei közösen hajtottak végre. November 23-ról november 24-re virradó éjszaka V. A. Ka- raszev és M. A. Gurjanov parancsnokságával a partizánok váratlan és merész csapással szétverték a 12. német hadtest vezérkarát. A Yolokalamszki országúton Az egész megszállt Mosz&va- kömyék visszhangzott a bátor robbantó partizán, Hja Kuzin Az osztasevói partizánok harci sikere a jól megszervezett felderítés eredményeként jöhetett létre. A csapat legbátrabb félderitöje két komszomolista, Vologya Koljadov és Tolja Su- mov volt. Mindketten hősi halált haltak, mint a legendás hős, Zoja Kaszmogyemjanszkaja. A Moszkva-kömyéki partizánok hőstettei között dicső helyet foglal el az az ellenség hátországában tevékenykedő bátor leánycsoport, amelyet Jelena Koleszova vezetett, aki a háború előtt a 47. számú moszkvai középiskola úttörővezetője volt Krjukovo település körzetében, ahol 1941-ben a Vörös Hadsereg elkeseredett csatát vívott a hitleristákkal, új város keletkezett — Zelenograd. Fejlesztési terv szerint a város ig.fc««mina.fc száma meghaladja majd a 100 ezret. Afjosa ataman A géppisztollyal, gránátokkal és gyújtópalackokkal felfegyverzett lányok többször is keresztülvágtak a frontvonalon, és csodával határos tetteket hajtottak végre a front mögötti ellenséges területeken. Jelena Köles zovát páratlan bátorságáért, vakmerőségéért és találékonyságáért társnői Aljosa ata- mánnak nevezték eL Ez a név hamarosan megjelent a németek falragaszain, amelyek Aljosa atamán kiadására szólították fel a lakosságot. Jelena Koleszova fejére hatalmas összegű vérdíjat tűztek ki. Az ellenség minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, hogy leszámoljanak Jelena Koleszo- vával és társnőivel. Végrehajtották, amit hazafias kötelességük megkívánt A Moszkva-kömyékén folyó partizánharcban 4i partizánosztag és 377 diverziós csoport vett részt, együttesen több tízezres létszámmal. Harci tevékenységüket a kommunista párt tizenkét illegális körzeti bizottsága és a területi vezérkar irányította .amelynek mintegy száz partizán-bázist sikerült létrehoznia a sűrű rengetegben. A Moszkva- kömyéki partizánok és diverziós csoportok 1941 októbere és 1942 januárja között hazafias kötelességük teljesítése során több mint 17 ezer fasisztát semmisítettek meg, lelőttek 6 repülőgépet, 22 tankot és páncélkocsit, megsemmisítettek 34 lőszerraktárat, kisiklattak 5 vonatot, felrobbantottak 35 hidat, 1034 helyen átvágták a tedefon- és .távíróvonalakat aláaknáztak 81 utat... Elismerés a hősöknek A haza méltóképpen elismerte a Moszkva-kömyéki népi ellenállók tetteit: több mint 400 partizán kapott különféle kitüntetéseket és rendjeleket, öten pedig a Szovjetunió hőse címet kapták meg. • A szovjet partizánok tevékenységének hatásosságát kénytelen volt elismerni a hitleri propagandagépezet is. Idézet a Frankfurter Zeitung 1942. május 24-i számából: „Csak az tudja megítélni .milyen nehézségekkel kell megbirkózniuk a hátországban tartózkodó egységeknek, aki átélte a t^let Keleten. Az otthoniaknak fogalmuk sincs erről a számunkra oly szokatlan harcmodorról. Az ellenség úgy csap le, mánt a villám, aztán nyomban elűtnik, támad, elvágja a közlekedési vonalakat, felrobbantja a vasúti pályákat. Ismer minden ösvényt. Csak, aki kipróbálta már ezt a két- frontos háborút, az tudja megítélni, mit éltek áf csaptaink ezen a télen”. Ékesszóló beismerés. APN Az ellenség egyik fontos támaszpontja a Moszkvától 40 kilométerre fekvő Krjukovo település volt, amelyet az ellentámadás e'ején foglaltak vissza a szovjet csapatok. A visszavonuló hitleristák hátrahagyták hadfelszerelésüket. Könyv a hős városokról A Szovjetunió Legfelsőbb Ta_| nácsa 1965-ben, a fasizmus felett aratott győzelem huszadik évfordulóján hős város címmel tüntette ki Moszkvát, Lenin- grádot, Kijevet, Volgográdot, Odesszát és Szevasztopol-t, valamint hős erőd címmel Bresz-, tét. j Hősök városai —városok hősei címmel ezeket a helységeket mutatja be a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kiadásában megjelent több, mint 200 oldalas kötet, mely a kitüntetett városok rövid történelmét, a hozzájuk kapcsolódó irodalmi alkotások néhány szemelvényét és részletes bibliográfiájukat tartalmazza. Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma Az új számiban PuUai Árpád, nak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a tollából jelent meg elemző írás pártunk nőpolitikájának aktuális kérdésedről. — Napjainkban a figyelem előteréből lövő nemzetközi problémák közül a folyóirat három cikket közöl Latin-Ame. rákéról. L. Padilla Bolivia Kommunista Párja Központi Bizottságának tagja elemzi azokat az okokat, amelyek közrejátszottak abban, hogy az elmúlt két évben kibontakozott forradalmi — demokratikus folyamatot az imperialistáknak sikerült föltar tóztani. Ugyanakkor fölvázolja a reak- cács puccsista rezsim elleni harc lehetséges útját. A. Ferreto, a pórt poMtikai bizottsága tagia számol be a Costa Rica-i kommunisták XI. kongresszusáról. Tájékoztat az ország politikai helyzetéről, a pórt elfogadott programjáról és a pártépítésd elvekről. Igen hasznos és tanulságos összeállítást tartalmaz a folyóirat melléklete egész Latin-Ameri- ka gazdasági helyzetéről. Részletes statisztikai táblázatok, főleg az elmúlt két évi tizedre vonatkozó bő tényanvag felhasz. nálásával demonstrálja a kontinens gazdasági elmaradottságának, kiszi polyozottságának okait. I. Nörlund, E. Zucker— Schilling és I. Sedivi neves kommunista úiságírók ezúttal egy kolhozt látogattak meg a Szovjetunióban, a Krím félszigeten. A szerzőik azokról az érdekfeszítő problémáikról számolnak be, amelyek a gazdálkodás fejlődésévé!, a vezetési módszerekkel, a kolhozde- moknáciávai a pártszervezet munkájával, továbbá az állami és a csoportérdekek összhangjának megteremtésével kapcsolatosak. Az üzemi párt- szervezetek és szakszervezeték életéről az üzemi demokrácia érvényesítésének és .,az iparirányításnak a tapasztalatairól Bulgáriából kapunk tanulságos beszámolót. A munkáskollektí- va tekintélye címmel. A folyóirat gazdag elmé’eti. ideológiai rovataiból különösen négy cikkre hívjuk fel a figyelmet: J. Aldridge neves angol író politika a morálban és morál a politikában címmel rendkívül érdekes oldaláról mutatja be a brit uralkodó osztályok kétarcú politikai erkölcsét, a tömegekkel, elsősorban az ifjúsággal és az értelmiséggé! szemben alkalmazott manipulációt. J. Reyno'ds a freudizmus és neofreudizmus legújabb áramlataival foglalkozik a nyugati világban. E. Hahn német szociológus pedig A szocialista személyiség fejlődése címmel ismerteti egy alapos szociológiai vizsgálat tapasztalatait az NDK-ban. V. Bászká- kov szovjet fi’mkritikus a legutóbbi moszkvai filmfesztivál kapcsán í'eitegeti hogy a világ filmművészetében akárcsak más művészeti ágakban, fokozódott a nolari-íáriós folvamat a szocialista indítású és a burzsoá, deka. dens szemléletű művek között. A folyóiratban közzétett egyéb cikkek többek között a szocialista integráció időszerű kérdéseiről ,a Fülöp szigetekről, és a szovjet békeoffenzíva nyugati sajtóvisszhangjáról tájékoztat.
