Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

Wo* proletárját, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG -ÉS A-MEG-YEI TANÁCS LAPJA. . mi. DECEMBER 31., PÉNTEK Ara: 89 fillér XXVI, ÉVFOLYAM, 3«8. SZÁM Mas eredmények, tervek, GONDOK AZ ÉLELMISZER" GAZDASÁGBAN (3. oldal) TÖBB JÁRMŰ — KEVESEBB BALESET (4. oldal) SZÁMADÁS 1971-R0L (S. oldal) C.I fokozat a tervezésben ^ szocializmus kollektív ta­pasztalata nagy kincs. Ha oko­san élünk vele — jegyezte meg L. L Brezsnyev a Német Szo­cialista Egységpárt VIII. kong­resszusán mondott beszédében —, óriási hasznára lesz mind­egyik testvéri országnak: nem kell fölöslegesen kutatniok má­sok által már megtalált meg­oldások után és mentesülnek attól, hogy megismételjék má­sok korábbi tévedéseit, hibáit” A KGST-tervezéssel foglalko­zó szervei eredményes munká­val összehangolták az 1971—■ 1975. évi ötéves terveket. Erre még akkor sor került, mielőtt közösségünk országai a maguk végleges terveit kidolgozták volna. Ennek eredményeként sikerült az együttműködés el­mélyítése érdekében sok prog­rampontot felvenni a nemzeti tervekbe. Példaképpen említjük a Szovjetunió és az NDK között .ss 1971—1975. éveikre vonat­kozóan végrehajtott tervegyez- xtést. Ennek keretében több mint 30 megállapodást kötöt­ték. Ezek a komplex megálla­podások kiterjednek a tudomá­nyos kutatásokra ,a technoló­giai folyamatok kidolgozására és megfelelő kapacitások léte­sítésére és nagy szerepet ját­szanak a vegyipar, az elektro­nikai ipar, az elektrotechnikai .par és számos gépipari ágazat fejlődésében. A kölcsönös ter­melési kapcsolatok elmélyülése a két ország közötti külkeres­kedelmi forgalom növekedésé­vel jár. 1971—1975. között ez összesen 22 milliárd rubelre rúg és a korábbi ötéves időszak­hoz képest csaknem 60 száza­lékos növekedést mutat. 1975- ben az áruforgalom eléri az 5,2 milliárd rubelt, ami jelen­tősen felü'múria az NSZK és az Egyesült Államok vagv az NSZK és Franciaország közötti külkereskedelmi forgalom érté­két. Ugyanezek teljes mértékben vonatkoznak a KGST többi or­szágára is. A partnerállamok tervezési szerveinek fő célja most olyan komplex-megoldások kidolgo- sása, amelyek a legfontosabb problémák sokoldalú figyelem­bevételével biztosítják az üzem-, anyag- és energiaipar, valamint a nyersanvagtermelő iparágak fejlődését, újtípusú be­rendezések létrehozását és a szocialista országok közötti szállítási kapcsolatok fejlesz­tését. E bonyolult feladatokat csak akkor lehet sikeresen megolda­ni, ha az an vasi. pénzű gvi és munkaerő-tartalékokat az egves országok gyorsütemű gazdasági fejlődését és az egész szocialis­ta közösség gazdasági poten­ciáljának erősödését biztosító legfontosabb objektumokra koncentráljuk. Itt van például a vas- és acél-hengereítáru- problémája: e cikkben minden szocialista ország igénye gyor­san növekszik. Tudvalevőleg nem mindegyikük rendelkezik gazdag vasérc, és kokszolható szénkészlettel. A műszaki-tudo­mányos haladás olyan termelő- kapacitások létrehozását teszi szükségessé, amelyek optimális műszaki-gazdasági mutatókkal működő nagyszabású berende­zéseken alapszanak. Ilyen kö­rülmények között került napi­rendre, hogy közös erőfeszítés­sel olyan hatalmas kohászati kombinátot építsünk, amely — mondjuk — szovjet vasércen és lengyel kokszon alapszik. Nyil­vánvaló, hogy ez a megoldás nagy beruházásokkal jár, meg­valósítani pedig csak akkor le­het, ha a tervezéssel foglalkozó és más nemzeti gazdasági szer­vek a maguk távlati terveik­ben végrehajtották a kellő mó­dosításokat. A KGST-országok távlati tér. veinek összehangolása érdeké­ben szükséges, hogy a gazda­ság, a tudomány és a technika legfontosabb területeire vonat­kozólag közösen készítsenek prognózisokat. A prognózis­készítés a szocialista tervezés egész folyamatának első sza­kasza, a hosszútávú és ötéves népgazdasági tervek kidolgozásé, nak egyik előfeltétele. A KGST-országok tervezéssel fog­lalkozó központi szervei en­nek figyelembevételével közös szervezeti és módszertani alap­elveket fogadta el az e terü­leten való együttműködést ille­tően. Az együttműködésben a leg­közelebbi időszakban fontos helyet foglal el az egyes ága­zatok és termésfajták közös tervezése. Ez új, magasabb fo­kozatot jelent a terveik össze­hangolásában. Már készülnek a tervek bizonyos típusú fém­forgácsoló szerszámgépek, vas- és acél-hengerelt-áruk és — csövek, valamint elektronikus számítóberendezések közös gyártására, konténeres szállító­rendszer m^eze’-vezés^re. A ki­dől Po^ott metró' lapodá<x>k meg­szabják a felek felelősségét a vállalt kötelezettségek teljesíté­séért. Kets4gt°len, hoev amint felhalmozódnak a tanaszta’a- tók, e<TvTP több iraráe-q és termékj’sitára terjed majd ki a közös tervezés A Sulman a közgazdasági tudományok kandidátusa Feldolgozzák a megye telefonhálózatának fejlődéstörténetét Levéltári adatok alapján fel­dolgozzák megyénk telefonháló­zatának fejlődéstörténetét. Az eddigi kutatások alapján kide­rült: az első telefonkészülékeket 1894-ben szerelték fel. Békéscsa­bán például összesen 7 telefon­készülék volt forgalomban. Em­lítésre méltó, hogy a közigazga­tási szervek nem az elsők között szereltették fel a telefont. Első­nek gabonakeresked jk, újságírók és ügyvédek rendelkeztek tele­fonnal. 1972. január 1-1 ől Megyénkben ötvenegymilliő forint a felemelt családi pótlék Több min! negyvenháromezer gyermek után A január 1-én életbelépő, a családi pótlék felemeléséről szóló kormányrendelet és a to- vábbdolgozásra ösztönző nyug­díjpótlék törvényerejű rendele­té sokakat érdekel és jónéhány családot érint megyénkben is. Ezért felkerestük Sorbán Józse­fet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalomba ztasí .ási Főigazgatóságának megyei igaz­gatóját, hogy tájékoztatást kiér­jünk, megyénkben mit jelent ex a családoknak, hogyan készül­tek fel ennek lebonyolítására? A családi pótlék emelésével az MSZMP X. kongresszusa vala­mint a Szakszervezetek XX. kongresszusa foglalkozott, s a mostani rendelet az akkor ho­zott határozat realizálása — mondotta Sorbán József.. A cél elsősorban a több gyermekes családok anyagi segítsége. A társadalombiztosítás dolgozói-, nak az ilyen munka soha sem jelent különösebb megterhelést, örömmel teszik mert a máso­kon való segítés ösztönöz. Megyénkben összesen 15 twr 262 családnak jelent a 100 fo­rintos gyermekenkénti pótlék­eméi«“ többletbevételt. Jó érzés, hogy a népgazda­ság ereje lehetővé teszi, hogy többet juttathatunk az egyedül­álló anyáknak és a sok gyer­mekes családoknak. Rü gyénk- ben 3 335 egyedülálló anya, va­lamint 8 648 háromgyermekes csklád van, ezenkívül a négy­gyermekesek száma 1901 és vannak olyan nagylétszámú csa­ládok, ahol nyolc, sőt 10 gyer­mek után is kapnak pótlékot. így havonta 6—800 forinttal emelkedik a jövedelmük, a 14 ki lencgyermek.es családnál ez kilencszáz forintot jelent ha­vonta, és a 3 tízgyermekes családnál pedig havi 1 000 fo­rintot. A megyében összesen 43 ezer 258 gyermek után fizetnek felemelt családi pótlékot ami évente 51 millió forint nö­vekedést jelent Ennyivel fi­zetnek nagyobb összeget e cél­ra, mint az idén. Az igazgatóság felkészült a többlet munkára, bár az eddig forgalomban lévő csekkek he­lyett újakat kell készíteni, ennék ellenére legkésőbb február 20- ig mindenki megkapja a januári fe’emelt családi pótlékot Tájékoztatást kamtunk a nyugdíj korhatárt elért dolgo­zók foglalkoztatásáról, valamint a nyugdíj- és nyugdíjfolyó­sító rendszer módosításáról is. Az igazgató elmondotta, hogy az új rendelkezésnek kettős célja van: Á nyug­díjjogosultságot szerzett dol­gozók, valamint a nyugdíjas- sok hatékonyabb foglalkoztatá­sával a munkaerő helyzet fe­szültségének enyhítése, és egyes nyugdíjas rétegek szociális hely­zetének javítása. A7 új ren­delkezések a nyugdíjjogosult­sággal kapcsolatos kérdéseket nem érintik. Ennek megfelelő­en a dolgozók szerzett jogaikat megtartják. Előnyös változás., hogy az ösztönző nyugdíjpótlék bevezetésével a nyugdíjjogo­sultság megszerzése után tovább dolgozók többlet juttatásban részesülnék. Megyénkben még 'nem lehet felmérni, hogy ez hány embert érint, mennyien vállalnak munkát, de máris ta­pasztalható a nagy érdeklődés, mely bizonyára megmutatkozik majd a termelésben és a csalá­dok életszínvonalának növeke­désében. K. J. Terven felül 1509 tonna kőolaj megyénkből A Nagyalfö’di Kőoiajtermelő Vállalat orosházi üzeme teljesí­tette éves tervét s december 31-ig összesen terven felül 1509 tonna kőolajat ad a népgazdaságnak. Földgázból a megrendelők igényé­nek megfelelő mennyiséget adtak az üzemek és a lakosok tüzelő- ellátására. Az üzem nagy gonddal készült fel arra. 'hogy az elkö­vetkező években — a gázprogramnak megfe’elően — a nagyobb igények kielégítését biztosítani tűi ja. Az üzem területén egyébként 43 szocialista brigád do’gozik, az ossz dolgozók 85 százaléka a szo­cialista brigádokban versenyez a több termelésért, a költségek csökkentéséért )BoooBe®Qoaeaeaa® eeo0Booo«oooooooaoooooo9oo«aQaooo®e0BWBooooQtsQoe0GBBe3st3{»0OBS0BaQeM9eo37GX3OOoeooQaoE)oaooQsaBaQQcxio0saoaQac)oas(iXi:-i Az új év első heteiben költöznek Szarvas városközpontjában szép lát ányt nyújt az Impozáns két új épfllpt: az OTP 24 lakásos háztömbje, vala­mint az MSZMP és a járási tanács székbáza. Mindkettőn az utolsó simi ásókat végzik, az új lakásokba már 1972. január első heteiben beköltözhetnek a tulajdonosok. Az MSZMP- zékházát előreláthatóan az év má­sodik hónapjában adják át rendel-etésére.

Next

/
Thumbnails
Contents