Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-30 / 307. szám
Milyen lesz a szilveszter? Köszönet a becsületes megtalálónak A karácsonyi csúcsforgalomban történt. Békéscsabán, az ÁFÉSZ Orosházi úti 4-es önkiszolgáló boltjában. Egy nyolc éves kislányt édesanyja vásárolni küldte, s 500 forintost adott. A kislány a nagy forgalomban, az áru keresése közben véletlenül elhagyta a pénzt, özvegy Vígh Mihályné, Szegfű u. 21 szám alatti lakos nyugdíjas asszony szintén ekkor volt a boltban vásárolni. A narancsos rekeszben ráakadt az 500 forintosra és azonnal leadta a pénztárnál, gondolván a tulajdonosa bizonyára hamarosan jelentkezik. Amikor a kislány a pénztárhoz jutott és fizeni akart, csak akkor vette észre, hogy hiányzik a pénz. Keserves sírásra fakadt, de ez nem sokáig tartott, hiszen a pénztáros átnyújthatta neki a megtalált 500 forintost. A bolt dolgozói hívták fel szerkesztőségünket, hogy ezúton mondjanak köszönetét a becsületes, idős asszonynak, s örömmel nyugtázták, hogy a boltnak ilyen vásárlói is vannak. A szerkesztő megjegyzése A Szerkesszen velünk rovathoz minden héten sok-sok levél érkezik, s örömmel fogadjuk ezeket, természetesen azokat is, amelyekben különböző panaszokra kérnek orvoslást, de azokat különösen, amelyek dicsérő- teg írnak valamiről, valamilyen jelenségről, vagy esetről. Mindig helyt adtunk ezeknek az frázisoknak, még akkor is, ha időnként hely híján vagy unit. Az év folyamán több száz levélre kaptunk választ az illetékesektől és sok-sok ügyet sikerült orvosolni, elintézni, természetesen úgy, hogy azok, akiket bírálat ért, megszívlelték, & amennyiben lehetőség volt rá, teljesítették a kívánságokat, vagy felelősségre vonták azokat a dolgozókat, akik hibát követtek el. Ilyenkor év végén ml is számvetést csinálunk, s úgy érezzük — legalábbis a köszönő levelekből ítélve —, hogy a Szerkesszen velünk rovat betölti hivatását. Olvasóinknak kívánjuk, hogy a jövőben inkább több örömről, szép esetről írhassanak, mint panaszról. Minden levélírónknak, olvasónknak, s az Illetékeseknek is kívánunk eredményes, boldog új évet! Jogos-e vagy jogtalan? Ezt a kérdést intézte hozzánk Péter János békési olvasónk, aki levelében egy szerinte példátlan és udvariatlan magatartásról ír. Békéscsabán a 42-es számú Univerzál Vas- és Edélyboltban vásárolt egy zárat 32,60 forintért. Kifizetés után nézte meg, hogy csak két darab kulcs tartozik a zárhoz. Mivel neki há- j rom darabra volt szüksége, *gy: ez nem felelt meg. Tudván, hogy a külföldi zárhoz nem tud még nyers kulcsot sem vásárolni, ezért visszavitte az eladóhoz még abban a percben és kérte, hogy vegyék vissza a zárat, az összeget pedig levásárolja. Az eladó meglepően durván válaszolt, ami sértette olvasónkat, annál is inkább, mert még részegnek is titulálta. „Miért nem nézte meg fizetés előtt, különben is ez nem italbolt, hogy vitázni lehessen” — mondotta. Majd amikor a vásárló továbbra is csak azt kérte, hogy vehessen valamit azért a pénzért, fel- indultságában a másik eladónak kiadta az utasítást, a következőképpen: „Adjatok neki egy kiló szeget. aztán menjen...” Olvasónk, ezután az ott dolgozó, már nyugdíjkorban levő eladóhoz fordult, aki természetesen udvariasan kiszolgálta, odaadta a kívánt árut a 32,60-ért. Ügy hisszük, nem lehet különösebb vita tárgya, hogy jogos volt-e Péter János panasza, vagy sem. 5 A Szerkesszen velünk ro- i vatot összeállította: ; Kasnyik Judit Kedves gyermekkori mondo- kám első két sora jutott eszembe, amikor kezembe került a „Sajtóterjesiztósi Híradó” októberi száma, s benne — sok más egyéb között — az alábbiakat olvastam: „A postai forgalomnak átadott mennyiségből több, mint 40 ezer zsák hiányzik, amely körülbelül 10 millió forint értéknek felel meg.” Gondolom nem nehéz most már kitalálni, azt a népköltésből eredő mondókát, melynek első két sorára gondoltam. Ugye emlékszik rá minden hajdani elsőosztályos kedves olvasó? „Hátamon a zsákom, zsákom, ban a mákom,.” és ki tudja még mi minden lapul, dagad, hever abban a 40 ezer zsákban, mely eredeti rendeltetése szerint hírlapot, levelet, pénzt rejtett magában. Nem is kísérlem meg, hogy az eshetőségek sokaságát j' csak részben is felsoroljam. He- ; lyette inkább két kérdést ten- ! nék fel. A zsákok tartalmukkal vagy í nélkülük tűntek el? (Ha tártál- ; mukkal, akkor tovább nem nyo- 5 mozok, azok után a levelek után, : melyek az utóbbi időben nem • érkeztek meg címemre.) Mikor vették észre a „zsákfe- j ■ Ä 6»ös számú í VOLÁNnak I címezve C. Sándor telekgerendás! ol- • vasonk precíz ember és kelle- • metlen tapasztalatai alatt gon- ! dőlt arra is, hogy felírja annak : az autóbusznak a rendszámát S (GC 2699), amely december 19- > én este 17.30-kor a telekgeren- ! dási megállónál nem vette fel • feleségével és gyermekével; együtt, holott szerinte lett volna s hely a buszon, hiszen ennél a ■ megállónál nyolcán vagy tízen ■ szálltak le. Ugyanígy jártak még j néhányan rajta kívül, s bár soha j nem fordult még senkihez pa- j nasszal ,ezt kénytelen volt meg- ■ írni, mert ráadásul a kalauz: sem volt éppen a legudvaria-! sabb. Azt kéri tőlünk, továbbit- ; suk véleményét, s mi ezúttal a : 6-os számú VOLAN-nak címez- ! zük — tudomásunk szerint: ugyanis ez a járat ehhez a vál- ■ lalathoz tartozik. Reméljük az i eset kivizsgálása nem marad eL ? lelösők”, hogy eltűnt zsákok száma 40 ezer tőié emelkedett? (Ha már az ezredik eltűnt zsáknál észrevették, hogy valami nem stimmel, szerintem nyűgöd, tan szólhattak volna akkor is.) Gondolom az illetékesek most az eltűnt zsákok „nyomába szegődtek”, s a „mulasztást” elkövetők, elnyerik méltó büntetésüket Zsákszámra készülnek majd a fegyelmi úton történő felelősségrevonások, s azok időben el is jutnak a címzettekhez. Végezetül még azt kérem az Illetékesektől, hogy ne legyenek túl szigorúak a felelősségrevonások során, mert lehet, hogy az esetek többségében csak ártatlan félreértésekről van szó. Persze, bárhogy is nézzük a dolgot, ebben az ügyben mindenképpen: — Kibújt a „szög” a zsákból! De miért csak ilyen későn? Szilárd Ádám 4b Ügy tűnik, ezúttal felesleges volt az óvóintézkedés. Sértetlenül ért el a telke határához, majd a sufnihoz. Megkönnyebbülten dobta le a nehéz dróttekercset, letette a földre a bőröndöt is, leoldotta csípőjéről az oldalzsákot. Kulcsot halászott elő a nadrágzsebéből, kinyitotta az ajtót Bement, meggyújtotta a mennyezetről lelógó viharlámpát és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmikért. Éppen a dróttekercsért hajolt le, amikor a fekete semmiből előviharzott Samu, és hátulról úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka. Kárörvendő mekegés, aztán — csend. Dolga végeztével a fantom éppoly nesztelenül távozott, mint ahogyan felbukkant Fura jószág az emberi lélek. Bármilyen meglepő, Kopra Tibor megnyugodva, szinte elégedetten tápászkodott fel. Foghúzás után van így az ember. Fáj, sajog a helye, de jó érzés, hogy vége, túl van azon, arrán előbb- utóbb túl kell lennie. Leporolta nadrágját, ingét behordta a sufniba a cókmók- ját, kirakodott A sarokba támasztott nyugágyat felállította a kamra közepén, pokróccal kibélelte. Levetkőzött, eloltotta a lámpát, lefeküdt Belebámult a sötétbe és szokása szerint gondolatban számbavette, hogy mit Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, de így év vég előtt egy nappal már úgy is sokan tudják, hogy hol és hogyan töltik a szilvesztert. Szerintünk az idei még vígabb lesz a szokásosnál, hiszen a fizetést előtte megkapjuk. Az már más lapra tartozik, hogy ki hogyan gazdálkodik a pénzével — majd elválik... Bár az is lehet, hogy az új év első napjaiban e rovatban aktuális lenne a következő kérdés: Maradt valami a fizetésből...? Most persze csak azt kérdezzük a kollégáktól, hogy véleményük szerint: milyen lesz az idei szilveszter ? JZJLÚjuG! — Újszerű! Szokatlan! Véget ér vele az 1971-es év és kezdetét veszi az 1972-es. Azt hiszem, ilyesmi ritkán fordul élő...! —kép—* O. Jánosné fürjesi olvasónk még az iskolások téli szünideje előtt írta levelét, melyben a 3. osztályos általános iskolás fia és a hozzá hasonló korú iskolás gyerekek helyzetéről tájékoztat. A Gsanádapécai úton többed- magukkal várakoznak reggelenként az úgynevezett Hrabovszki megállónál. A gyerekeknek bérletük van, s az Orosháza felól érkező autóbusszal mennek a békéscsabai V. számú általános iskolába. Sajnos nem egy esetben .előfordult, hogy a busz ennél a megállónál nem állt meg, hanem jónéhány száz méterrel arrébb, a hizlaldánál Ez történt december 15-én, reggel 7.50 is csinál majd másnap. Először természetesein rendbehozza azokat a károkat, amiket a bakkecske minden bizonnyal hétközben okozott a telkein. Aztán kijelöli a nyomvonalat és a kaputartó oszlopok helyét, mert az Árkos utca felől nem élősövény lesz, hanem valódi kőalapos kerítés. A megfelelő méretre levágja azokat a másfél collos vascsöveket, amelyeket még a múlt héten vásárolt a faluban egy új villatulajdonostól. Nagyüzemi főmérnök a lelkem, mindenből kétszer annyit szerzett, — ő tudja, milyen úton —, mint amennyire szüksége volt az építkezéshez. Aztán Pauk nénitől kölcsönkéri azt az egyszerű, de okos masinát, amely kézierővel működik és dróthuzalból kerítés-fonatot lehet készíteni vele ... Tovább nem jutott a tervezgö- téstoen, érezte, már pilláin az álom. De a sors úgy határozott, hogy ezen az éjszakán a Déli Üjság fiatal munkatársa tíz percnél tovább ne pihenhessen zavartalanul. Szendergéséből súrló-csikorgó hang rezzen tette fel. A pesti buszok fékeznek ilyen zajjal a megállók előtt, főleg pedig a kanyarokban, ha hirtelen kell sebességet csökkenteni ok. Dehát ez nem Pest, ez a Kopasz-hegy, itt nem járnak autóbuszok „= Csak nem — Rosszabb, mint a tavalyi, éjfélkor idősebb leszek egy évvel. i —nyik. — Mint a tavalyi. Akkor sem volt semmi. v. d, — Mondd, másnap beváltja a karácsonyfadíszeket a bizományi? —va—ti — A vendéglátóipart forgalom és pénztárcák tartalma közötti kibékíthetetlen ellentét még ki- békíthetetlenebb lesz, de erre csak akkor döbbenünk rá igazán, amikor már kialudtuk a szilveszteri „fáradalmakat”. V. Z. —* Január 20-tól érezzük... —sik. — Tiszta ráfizetés. Ám az semmit sem jelent, ngyanis január 1-től a-r ország lakosságának 80 százaléka úgy is ,,új életet” kezd... —szkí —• Nem érdekel! Egy évtizede nem tartom számon a, éveket! —ák órakor is, a gyerekek hiába integettek a buszvezetőnek. Szerencsére nem volt nagy hideg, így hát elindultak gyalog. Olvar sónk azt írja, hogy talán a buszvezetőnek nincs gyermeke? Meri ha lenne, akkor gondolna ezekre az iskolásokra is. írását azért közöljük, mert nem lehet egyetérteni az ilyen magatartással, még akkor sem., ha a busz zsúfolt Tudni kell, hogy a gyermekeknek iskolába kell menniük. Figyelmeztető ez a téli szünidő utáni hetekre, hónnapokra, amikor feltehetően hidegebb idő is lesz, s a gyermekek nem maradhatnak az országúton. Samu csinál odakint még valami galibát?! ... Nem, ilyen hangot csak valami jármű adhat ... Jármű ezen a tájon?! Éjfélkor?! Kikelt a nyugágyból, cipőbe dugta a lábát és csak úgy rövid klottnadrágban, meztelen felsőtesttel, elindult hogy kinyomozza, honnan eredt a rejtelme® hang. A sufni előtt megállt, körülnézett Jobbfelől — semmi. Ide látszanak özvegy Paukné roskatag házikójának elmosódó körvonalai. A két ablak sötét Persze, az öregasszony egy kicsit nagyot hall. Azért nem ébredt fel a lármára, azért nem gyújtott villanyt Vagy talán nem is történt semmi, csak ő hallucinált? Nagyon csábította vissza a nyugágy, ezért hajlott is volna erre a feltevésre, bár milyen valószínűtlennek is tűnt. Ekkor azonban, balfelé fordulva, halványan derengő fényt vett észre. A telek végén, egészen hátul. Onnan jött a. fény, ahol vagy harminc négyszögölön meghagyta az ősbozótot mert egy apró, hangulatos tisztást öleltek körül a tüskés bokrok. Vad-kempingezők vertek volna tanyát ottan? Bánja a macska, de miért hagyták égve a tüzet? Még felgyújtják a bozótost! És a zaj, azt mivel okozták? Óvatosan indult hátra, elért a bokrokhoz, besurrant közéjük. Mélyen lehajolva, szinte négykézláb közelítette meg a tisztást. Attól, amit látott, földbe gyökerezett a lába. Nem voltak ott semmiféle vad-kempingezők, tábortűz maradványa sem parázslott Három rövid, vékony még Buszvezetők figyelmébe a téli szünet után Megy a zsák vándorútra
