Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
Wäg proletárja^ egyesüljetek! MR NÉPÚJSÁG *• A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1971. DECEMBER 29., SZERDA Ara: 8« fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM imONTSZlNHÄZ (fíSfew York-i tudósítás) (2. oldal) VÁLASZOK 1972-REÍ Í3. oldal) A SS. BÉKEKÖLCSÖN NYERŐSZÁMAI (6. oldal) Aliim íilksilimixkii tills Minden kornak, 'időszaknak, sót évnek is megvan a maiga divatos témája. Amiről legtöbbért; beszédnek. Ami előtérben van. Olykor valóban csak divat, semmi más. Más esetben jóval több annál. Csak divatosnak tűnik, pedig sorsdöntő. Ilyen volt, s1 meg ma is ilyen a gazdasági mechanizmus reformja. Ennek során vádit divatossá a közgazdász pálya, lett divatos beszédtéma a közgazdasági munka. Pedig nem divat! Nem múló szeszélyről van szó csupán. Hanem arról, hogy a környezetünk objektív valóság. Azaz: létezik. At. tód függetlenül, hogy edismerjük vagy sem. A reform bevezetése arról tanúskodik, hogy elismertük. Ez már önmagában is nagy jelentőségű, pe nem minden! Környezetünk (a tőkés világ) de céljaink is arra kényszerítik, sarkallják népgazdaságunkat, hogy vegye fel a versenyt a „piacon”. S ha állni akarjuk a sarat, azt csak egyféleképpen tehetjük meg: aktív alkalmazkodással. Vagyis életfeltételeinkhez (amedy tulajdonképpen nem más, mint az elismert, vagy ed nem ismert környezetünk) úgy kell alkalmazkodnunk, olyan magas szinten, hogy partnereinket, „ellenfeleinket” magunk is alkalmaskodásra kényszerít- sük. Mivei a verseny résztvevői végső soron a termelőegységek <tehát az ipari és mezőgazdasági üzemek), versenyképességük biztosításához, megteremtéséhez, fokozásához sok egyéb mellett belső ellenőrzésük is jelentősen járul hozzá. A belső ellenőrzés azzal, hogy átfogja (ellenőrzi, értékéli) a vállalati munka egészét, lehetővé teszi a hibák megelőzését, illetve az ésszerű gazdálkodás követelményeinek érvényesülését. Az ellenőrzés tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy a revizor még egyszer kiszámítja, amit már mások kiszámítottak, vagy ellenőrzi az utasítások végrehajtását. A belső ellenőrzés szükségességét nem a „több szem többet lát” elve indokolja, igazolja. Arról van sző, hogy a vállalati önállóság kiterjesztésével, párhuzamosan megváltozott az ellenőrzés belső tartalma. Helyesen kialakított rendszerében ma már minden intézkedésre jogosult vezetőnek tisztában kell lennie tervezett utasításának .műszaki, kereskedelmi és egyéb következményein túl az eredményekre és a költségvetési kapcsolatokra gyakorolt hatásával. Ez önmagában is elég bizonyí- ak ahhoz, hogy éppen a belső eilen őrzés — mint a vállalati j munka egészét átfogó különböző típusé, egymást kiegészítő, értékelő tevékenységek rendszere 1 ■— az, amely lehetővé tessfi a vezetés számára a vállalat gazdaságos működtetését. A belső ellenőrzés tehát (amellett, hogy célja a társadalom tulajdon védelme, valamint a szabálytalanságok és hiányosságok feltárása és ezek megszűntetésének biztosítéka. Illetve, hogy feladata a vállalati tartalékok és veszteségforrások feltárása, továbbá a vállalaton belüli rend és szervezettség fenntartása és fejlesztése) elsősorban a vállalat vezetésének az eszköze E legfontosabb szerepkörében éppen, a gazdaságirányítás új rendszerében háruj rá legtöbb felelősség, feladat. A beüső ellenőrzés rendszerének munkája az ugyanis, amely a vállalatok önállóságát „reprezentáló” döntéseket előkészíti, összességében azáltal, hogy a vállalati tervekben meghatározott célkitűzések és feladatok gyakorlati végrehajtását, megvalósulásának folyamatát vizsgálja. Az így nyert információkkal a vállalatvezetés irányító tevékenységét alapozza meg. A belső ellenőrzés körébe az előbbiek következtében beletartoznak á vezető állású és egyéb dolgozók munkakörével összefüggő ePenőrzési feladatok is. Ezenkívül az is, hogy a munkafolyamatokat, az ügyvitelt eteve úgy alakítják, szervezik, hogy egy-egy részművelet elvégzése egyben egy korábba művelet ellenőrzését jelenti. Ez az úgynevezett munkafolyamatba épített automatikus ellenőrzés. De a gazdasági folyamatok sokasága és bonyolultsága következtében a vezetők nem képesek ellátni az ellenőrzést külön függetlenített szem'lyek, belső revizorok nélkül. Hiszen miként az a bevezetőben ús világossá vált: a követelmények, az elvárások rendkívül megnőttek. megszaporodtak, megszigorodtak. Az önálló vállalati élet legfontosabb, legalapvetőbb feltételévé, a rendszeresen és intézkedésre alkalmas tartalommal nyert információ — az információ- szerzés — vált. Ezt hivatott biztosítani a belső ellenőrzés rendszere, amelynek egyaránt keli tudni információt „szállítani” a fronttal (a piaccal) kapcsolatban. az ellenségről (a versenytársakról) és a hadsereg (a saját vállalat) hangulatáról, állapotáról, tevékenységéről. Nem új dóőg, évezredes tapasztalat, hogy az ütőképesség egyik alapvető feltétele a „jói informáltság”. A vállalati belső ellenőrzés célja, feladata pedig éppen e feltétel megteremtése, amellyel tulajdonképpen az aktív alkalmazkodást teszi lehetővé. Naponta ti tasakolt tej Szeghalomból Műszaki átadás a Sárréti Tej Tsz Közős Vállalkozásnál tegnap, december 28-án jelentős szakaszához érkezett a Sárréti Tej Társulás. Elkészült a központi telep Szeghalmon — bár nem teljes egészében —, így sort keríthettek a műszaki átadásra. A csaknem 26 millió forintos beruházás kivitelezésén három vállalat tevékenyke- I deli. Fórján János, a MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének dolgozója elmondotta, hogy ezt a beruházást nem koordinálta generál kivitelező. így a MG- ZÖBER-nek és a Sárréti Tej közös vállalkozás vezetőinek kellett bizonyos összhangot teremteni a négy kivitelező munkájában A szeghalmi szövetkezetek építőipari közös vállalkozás dolgozód Kiss Ferenc, a Sárréti Tej igazgatója szerint de- rekas munkát végeztek. Minőségi kifogást nem emeltek tevékenységük ellen. Az AGROTÁP, amely a gépészeti részeket szerelte, szintén jó ütemben tett eleget vállalt kötelezettségének. A Tejipari Szállító. Szolgáltató és Készletező Vállalat a tej technológia szerelésben jeleskedett. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a szennyvíz elvezetését és elhelyezését oldotta meg. Ez az építkezés tulajdonképpen 1969-ben kezdődött, amikor- is a Tejipari Vállalat tej átvevőjét átalakították a Sárréti Tej közös vállalkozás céljainak megfelelően. Azóta szinte minden esztendőben valamilyen jelentősebb tejipari létesítménnyel bővítették a teliepet. Hkészült a 80® négyzetméter alapterületű feldolgozó rész, ezenkívül a fehér-fekete öltöző, a kazánház, az elektromos kapcsolóház, a központi épület és a 26© négyzetméter alapterületű sajtérlelő. A műszaki átadáson megjelentek az építők, a technológia szerelők képviselői, a MEZÖBER megbízottja, a Tsz Tej Együttműködési Iroda, a Körös- vidéki Tsz-ek Területi Szövetségének képviselői. Elküldték megbízottaikat mindazok a vállalatok és intézmények is, melyek munkavédelem, egészség- védelem, tűzbiztonság és a feldolgozott* tej értékesítésében érdekelték. A Sárréti Tej Szövetkezeti Közös Vállalkozást a szeghalmi járás 15 termelőszövetkezete A zöldségtermesztés iránti ér- j deklődést tanúsítja az a tény, hogy az orosházi Petőfi Tsz-ben és a Szabadság Tsz-ben, továbbá a tótkomlósa Viharsarok Tsz- ben a termelőüzemek és az | ÁFÉSZ szakcsoportok kérésére | palántanevelésre rendezkednek be. Beigazolódott: palántaneveléssel csak az erre specializálóhozta létre. Azzal a eeM, hogy tasakolt tejből 9 ezer litert, kannatejből 1500 litert, ezen túl túrót, tejfölt, sajtot, tejszínt és vajat állítsanak alő a nagyüzemekben termelt tejből. A műszaki átadás során megállapították, hogy a tasakolt tsz-tejből a szeghalmi járásban, a békési járásban, Békéscsabán és Debrecenben jelentősen növekedett a lakosság Igénye, így a tervezett 9 ezer liter napé. kibocsátás helyett 15 ezer literi, dolgoznak fel értékesítésre. Kannatejből 2000 litert adnák. Ezenkívül tavasszal elkezdik a túró és a sajt készítését. Tejfölből 300 litert, tejszínből 150 litert, vajból pedig 250 kilót csomagolnak naponta a kereskedelemnek. (dapsi'l dott üzemekben érdemes fogtad kozna. Tehát megtört a jég. A növények fajtamegbízhatósága és a nevelt palánták minősége jóval felette áll a korábbi években tapasztaltaknak. A békéscsabai Lenin Tsz már ebben az esztendőben is jórészt az orosházi Petőfi Tsz-ből szerezte be a korái szántóföldi primőr termesztéséhez szükséges káposzta, karfiol, karalábé és kelkáposzta palántákat. A kondor ősi Dolgozók Tsz — itt az utóbbi években nagy mennyiségű palántát állítottak elő saját aöldségkertészetük részére — szintén az orosházi Petőfi Tsa- szel termelteti meg palántaszük- ségleténék jelentős részét. Az orosházi Petőfi Tsz szállít majd a gerendása Petőfi Tsz-be, a csanádapácai Köztársaság Tsz- be és az Üj Barázda Tsz-be iß korai, szabadföldi termesztésire alkalmas káposztaféléket Ez a közös gazdaság 1972-ben kereken 2 millió palántát ad a felsorolt , nagyüzemeknek és a csanádapácai ÁFÉSZ keretén belül működő zöldségtermesztő szakcsoportnak. A kertészsziget! Győzelem Tsz és a kaszaperi Lenin Tsz az orosházi Szabadság Tsz-ből szerzi be palántaszükségletét. Innen 1 millió különböző fajú és fajtájú zöldségpalántára számítanak. A tótkomlós! Viharsarok Tsz a mezőmegyeri Béke Tsiz- nek, a medgyesegyházi és a gyulai termelőknek nevel fólia alatti hajtatásra alkalmas Cecei paprikapalántát. A palántanevélő központokból kikerült áru a termelők kérésének megfe'elően, határidőre ke. ,rül az üzemekbe. A megtermelt korai zöldséget és később a fehér és a pritamin paprikát a Békés megvei MÉK — a palán- tanevelő központok kiállításának egyik szorgalmazója —• szerződéses alapon termelteti és vesa át értékesítésre. Elakadást jelző háromszögek A növekedő gépkocsiforgalom szükségessé teszi, hogy az országúton műszaki hiba mta»» «„jr'cglő járművet jól láthatóan jelezzék. Ezért 1972. ápffiUi" i-a«» az elakadást jelző háromszögek használatát kötelezővé teszik. Az európai szabványnak megfelelő, a fényt visszaverő — nappali és esti világításnál jól látható háromszögek gyártását megkezdték az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén. IMTS Ffflé© —» Bojkos József (elv. KS) Kialakulnak a palán tanc»e!ő központok Legalább 5 millió növény tavaszra IKÓvéry & Péter
