Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

i#4t #m*m*** a%€*mm**i 4 r&lí * $*ÖC:*t»C Mí-Ö K ft A t A P.A « * "*"& J("p |Th'fj' ^ A f* * ^ A Ml FÖLDÜNK: A Ml ÉLETÜNK swta: íxaicamtí mvm :'.’ V. -> •. >i ■ r; ’ * &*>**<<$ &<<• x# ?$*• I VK«>-»mr»»Ar «»**>3*1## ü* * ■ .<• .ww<s«/jx4c«'. -cSíll -iKéivisv:a^1jL«Í«'a. ők. m-i<t«rí*.>**.'***. /«. v: :*íMí$m*í • í»x*Sfc>A* * •••:• Azon a napon 1941. de- cember 34-én, szerdán, valamivel korábban indult meg a Conti utcai pártház és szerkesztőség szu terén jóben a Jó öreg rotá­ciós. Dübörögve ontotta magá­ból a gép a 40 oldalas Népsza­va másnapi, 1941. december 25-4 keltezésű karácsonyi szá­mát E lap első példányát sür­gősen továbbítani kellett az ügyészségnek a cenzúra pe­csétjével ellátott levonatokkal együtt. Ügyészi engedély nél­kül a lap nem kerülhetett ki az utcára, a pályaudvarokra, az ország különböző tájaira in­duld vonatokra. Pedig, ha va­laha szívügyünk volt a Népsza­va, most az volt. Tudtuk — sokan álltuk körül akkor este a szorgalmas masinát — rend­kívüli esemény tanúi vagyunk. Pártemberek voltak jelen, szp- dáldemokraták, kommunisták és mások; a lap munkatársai; nyomdászok — szedők, akik nem mentek haza; és mintegy 100 „Népszava-látogató”, vagyis az éjszakai szeminárium részt­vevői. Még Max is otthagyta rejtekhelyét,ahol a titkos világ- vevőt hallgatta. Szőts Áron, az öreg harcos, az egykori főispán, aki ebben az időben szerkesz­tőségi „alti tikár” volt, megha- tottan forgatta az első lapot: „Milyen jó illata van ennek az újságnak — mondta —, milyen jó kézben tartani...” És Osz- vald, az egyik expeditőr és ügyészségi futár szorongva je­gyezte meg: „Csak az utolsó pillanatban ne lépjen közbe mégis az ügyészség... Már volt rá eset..Igen, volt rá eset, nem is egyszer,.. Túlzás nélkül nyien becsíptünk akkor este a friss lappéldányok különleges illatától. Azon a 40 oldalon, a magyar közéleti személyiségek közül olyanok cikke jelent meg, mint Bajcsy-Zsilinszky Endréé, Szekfű Gyuláé, Móricz Zsig- mondé, Benedek Marcellé, Jor- dáky Lajosé, Balogh Edgáré, Szakasits Árpádé, Kállai Gyu­láé. Csoda történt? Mi, akkor olyasvalaminek tartottuk. Kü­lönféle pártállású és világszem­léletű politikusok, művészek, közéleti személyiségek talál­koztak a lap hasábjain, hogy világgá kürtöljék: szabad, füg­getlen, demokratikus Magyar- országot akarnak. Minden egyes írás azt hirdette: vagy létre­jön a nemzeti ellenállás a fa­sizmus ellen, vagy dicstelenül, gyáván elpusztul a magyarság. Nemzeti parancs volt tehát: a halál útjáról az élet útjára keld terelni a magyarságot és meg­álljt kell kiáltani az irredenta részegségében a végzet félé tántorgó felső vezetésnek. Ezt a feladatot vállalta a Népsza­va 1941-es karácsonyi száma — s hozzátehetem: az illegális KMP kezdeményezésére. Nem bántok meg senkit, nem kicsi­nyítem az érdemét, senkinek, ha -idézem a történelmi tényt: a KMP népfront politikája nél­kül ez a fegyvertény aligha születetett volna meg. Amikor Szakasils moflcrata pártvezetőség elé ter­jesztette a laptervet, Peyer dü­hösen elutasította, kalandorsá- got emlegetett Azt mondta, nem szabad kockáztatni a ke­reteket — a pártot, a szakszer­vezetéket, az AFSZ, a takarék, a nyomda létét —, mindent At kell menteni csendben, megla­pulva. „Nélkülünk la gyérnek majd az angolszászok” — mondta, Kéthly elnézően mo­solygott, nem hitt abban, hogy akad olyan polgári politikus, aW vállalni meri cikkének megjelenését a Népszavában. Mónus szkeptikusan jegyezte meg: „Ugyan, ki fogja kivinni a bérét a vásárra, amikor a Vár gőgös ura még a halk pissze­gést is megtorolja?" Nos, Szekfű Gyula kivitte. Színvallásával egész naciona­lista múltját tagadta meg Be­nedek Marcell megint úgy vi­selkedett, mint 1919-ben, pe­dig két évtizeden át üldözték miatta Jordáky Lajos és Balogh Edgár az erdélyi magyar tábor­nokok dühét zúdították maguk, ra. Móricz Zsigmondot pedig azzal fenyegették meg, hogy nem adják lei díszkiadásban életművét, ha a cikke a Nép­szavában megjelenik. De sem Móriczot, sem a kommunista Földes Ferencet, Kállai Gyuláit, Mód Aladárt nem rettentették vissza. A szociáldemokraták pedig Szakasits Arpédddal az élükön vállalták a teljes eg­zisztenciális pusztulás veszélyét is. Kásztel , és Gosztonyi, ké- -sébb, amikor a KMP tagjai let­tek, életükkel fizettek hősi helytállásukért A Népszava belső munkatár­sai tudtak minden lényegeset a politikai és katonai helyzet titkairól. Elsősorban a KMP segítette jólinformáltságukat De volt saját apparátusuk is: illegális világvevő-készülékük, összeköttetésük sok hazai és külföldi fórumhoz és számtalan. m csatornán ömlött hozzájuk a hiteles tájékoztatás. Kasztéi: András, a dragonyos termetű,: szőke, kékszemű marxista, he- ■ tériként informálta a titfkársá- ■ got a harcterek eseményeiről. S Gergely „Győző mesterien fo-£ galmazta a lap külpolitikai ; cikkeit — később meg is ölték ; érte. E sorok írójának az volt S a különfaladata, hogy statisz- : tikai adatok egybegyűjtésével • dokumentálja a Reich szükség- » szerű pusztulását. Hitler vil-! lámháborúja akkor már csődöt mondott Moszkva alatt, a szov­jet katona megroppan tattá a nácj fenevad gerincét. És a szi­gorú tényék azt bizonyították, az elnyúló háborút Hitler nem bírhatja sem emberrel, sem hadlartnyaggal, sem élelmisze­rekkel. A lap. karácsonyi száma he­tekig tartó titkos előkészítő munkával készült. A szerkesz­tőség kommunista és szociál­demokrata munkatársai együt­tesen megá’lapították: a máso­dik világháború nem 'a kormá­nyok háborúja, hanem a né­met fasiszták által időlegesen letiport és megalázott népeké. Ezek pedig együtt tartanak a Szovjetunióval, egyedül tőle remélhetik felszabadulásukat: minden lehetőt meg kell tenni tehát a Szovjetunió támogatá­sáért. Jól tudtuk, milyen mély hatást tett 1941. tavaszán a magyar népre a 48-as zászlók hazatérése és a szovjet kiállí­tás a budapesti BNV-n. Aztán jött a háború, szűkössé váltak az élei nr szer adagok, utalvány­ra adták a lábbelit, a tüzelőt, naponta Ú1 korlátozások követ­keztek. Éjjel-nappal rohantak kifelé a magyar föld kincseivel megrakott vagonsorok Német­országba, de a hazai volksbun- disták már olyan térképeket mutogattak, amelyek az egész Dunántúlt hitlerista Gau-nak ábrázolták. Tiltakozni *■*; kellett a fasizmus ellen. Ezért szervezte meg a KMP a nagy­hatású 1941-es tüntetéseket a Batthyány emlékműnél; a Ke­repesi temetőben Kossuth és Táncsics sírjánál; s ezért bon­totta ki a népfront zászlaját Ezt a politikát tette magáévá a Népszava karácsonyi számá­ban Bajcsy-Zsilinszky is, ami­kor arra utalt hogy "egy nagy­lelkű és bátor nemzet minden igaz fiának szembe kell fordul­nia a fasizmussal. Nos, a Nép­szava karácsonyi száma bom­baként robbant a korabeli ma­gyar reakció táborában. Meg­riadtak, fenyegetődztek, átko- zódtak és minden korábbinál kegyetlenebb megtorlást köve­teltek. De a magvetés sikerűit 1942. tavaszán megjelent a Történel­mi Emlékbizottság híres dekla­rációja, amelyet Illyés Gyulá­tól Pátzay Pálig, Bemáth Au­réltól Veres Péterig, a jeles magyarok, demokraták és sza­badságharcosok hosszú sora Irt alá. Valamennyien a Népszava karácsonyi számában meghir­detett kommunista népfronit- póUtiUca alapján követelték az antifasiszta harcot a szabad, független, demokratikus Ma­gyarországért Három évtizede ennek. Földes Mihály Ifjúmunkások kitüntetése a Centrum Áruházban A békéscsabai Centrum Áru­házban mintegy 40 fiatal dolgo­zik, eredményesen. - A közel­múltban a Centrum Áruházak Központja értékelte azt a ver­senyt, mely 1970-71-ben külön­böző kitüntető címek elnyerésé­ért folyt. A versenyben a bé­késcsabai Centrum Aruház négy fiatal dolgozója végzett a leg­jobbak között Ismeretes, hogy minden szakmának külön ren­dezik meg ezeket a versenyeket így történt hogy a csabai "'áru­ház különböző osztályain dolgo­zó fiatalok nyerték el a kitünte­tő címeket A Kiváló Ifjú Munkás címet és a vele járó 300 forintos pénz­jutalmat Bagyinka Judit, a kon­fekció osztály dolgozója kapta, aki az elérhető 100 pontból 91 pontot szerzett Kiváló Ifjü Szakmunkás kitüntetést és 500 forint pénzjutalmat kapott Alt Zsuzsa, az áruátvétel dolgozója és Polgár István a lakástextil­osztály eladója A Szakma Ifjú Mestere címet Wrkom József ne az üveg és ajándékosztály dolgo­zója nyerte eL A kitüntető cím­hez 800 forint pénzjutalmat ka­pott A kitüntetéseket Szlávi* La­jos, az áruház igazgatója adta át a fiataloknak, és kívánt ne­kik további jó munkát, éa újabb eredményeket az áruház vala­mennyi ifjúmunkásának. Az ÁFÉSZ karácsonyi ajándéka a jamínaíaknak ife' Kedves ünnepség keretében adta át a napokban Csícsely Pál békéscsabai AFÉSZ-elnók Jaminában a Szamuely utcai új önkiszolgáló élelmiszerboltot és bisztrót A 360 négyzetméter alapterületen megépült impo­záns kereskedelmi és vendéglá­tóipari egység kialakításéra, be­rendezésére 1 millió <300 ezer forintot költött az ÁFÉSZ. Bo­ros Gergely MESZÖV-eln&k, Várai Mihály, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, Van tara János, a városi tanács vb el­nökhelyettese gratulált a szövet­kezet igazgatóságának, amiért egy ellátatlan, munkás lakta ne­gyedben megoldotta a kiskeres­kedelmi éa vendéglátóipari el­látását a válláról. Benne egésznapi élel­me, spirituszoe kis kávéfőző, szappan, fogkefe, törülköző és különféle apró holmi. A balke­zében ütött-kopott bőrönd, a jobbkarja könyök-hajlásban pe­dig újságpapírral sokszorosan át­csavart hatalmas drót-tekercs. Ilyen alaposan felmálházva lép le a végállomáson a busz peron­járól, miközben biccentéssel vesz búcsút az álmos, fáradt jegyke­zelőtől. Elhalad a postaépület mellett, visszafelé megy a mű­úton. Nem sok idő múltán elága­záshoz ér, zúzott kővel felszórt földúton baktat tovább, míg el­jut a Szakács-rét széléhez. Itt megáll, léengedi lába mellé a bőröndöt, rövid pihenőt tart. A lejtős földút átlósan szeli át a rétet, a túloldalon teljesen be­épült a környék. Házat mégsem lát, ezek beljebb vannak, gyü­mölcsfák takarják el őket. Sze­mérmes nép az itteni, nem sze­reti, ha belátnak az otthonába az arra járók. Villanyfény sem szűrődik ki a fák közül. Minden­ki régen nyugovóra tért már. A helybeliek Is, a hétvégi nyara­lók is. A Szakács-rét innenső oldalá­ról fut fel a Kopasz-hegyre az Árkos utca Annak a legvégén van a parcellája, oda igyekszik a kései vándor. A Hold fukar fé­nyénél egy pillantást vet a kar­órájára. Csaknem összeér már fent a két mutató. Mindjárt éj­fél. Kopra Tibor nagyot sóhajt, felemeli a bőröndjét — jó nehéz, mindenféle vasak, szerszámok, szögek, csavarok, festék es dobo­zok vannak benne — és rossz előérzettel a szivében, gondter­helten lódul neki a kapaszkodó­nak. Mi az oka ennek a szorongás­nak? Igaz, kihalt a táj, sötét is van, ha valaki gonosz szándék­kal lapul valamelyik fa mögött^ A Déli Újság fiatal munkatársá­nak azonban semmi oka, hogy rablótámadástól tartson. Erre­felé évtizedek óta nem fordult elő jelentősebb bűneset De még ha rátörne is valaki, alighanem az húzná a rövidebbet. Kopra sovány, vékony fiú ugyan, de fürge, erős, és néhány éve még sikeresen versenyzett a Dózsa cselgáncs szakosztályának első csapatában. Ami pedig a kísér­teteket illeti — hiszen ez most az ő órájuk —. azokban egysze­rűen nem hisz. Marad a bokaflcamtól való rettegés. Ennek már Igazán len­ne alapja. A meredek Árkos Ut­cának ugyanis csak a neve utca, valójában ez egy közlekedési fél­reértés. Nemhogy járdája nincs, a, úgynevezett úttesten sem akad négyzetméternyi sík felület Gödör gödör mellett, kiállóan éles kövek, kátyúk, buktatók. Mindettől eltekintve azért sem igazi utca, mert csak az alján, ott is csak a völgy felőli oldalon sorakozik egymás mellett vagy Egy különös éjszak» 1. Menetrendszerűen tört rá a fé­lelem. Mint már annyiszor, ezen a nyáron. És mindig szombaton. Ilyenkor, éjféltájt. Kopra Tibor most is az utolsó busszal érkezett ' M. községbe. Rajta kívül nem volt más utas. Örömmel jött volna ő is koráb­ban. Délután, napvilágnál, ami­kor nem fenyegeti veszedelem. Dehát késő estig minden szom­baton a szerkesztőségben ma­rás ztották a vasárnapi lap elő­készületi munkálatai. És annyi önismerettel is rendelkezett, hogy a„ utazást nem halasztot­ta másnapra. Bizony, semmi sem lett volna a kora reggeli felke­lésből, ha az éjszakát pesti la­kásán, kényelmes heyerőjén töl­ti. Mert imádott aludni. Akkor elszalasztja nemhogy a hétórás, a tízórás járatat is, kárba vész az egész délelőtt. Neki viszont a hétvége minden szabad percét ki kell használnia Ha törik, ha sza­kad, még az őszi esőzések be­állta előtt előbbre kell jutnia a telkén a természet nagyszabású átalakításával. Hisz a becsülete forog kockán... Kopra farmernadrágot, nagy. kockás, rikító színű Inget visel. Púposra tömött oldalzsák lóg le

Next

/
Thumbnails
Contents