Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
Miről vallanak az évgyűrűk? Ä gyümölcsfákon látott kár- uoép alapján meg tudjuk állapítaná a kártevőt és ennek ismeretében dönthetünk, hogy a téli íatisztogatás során milyen mechanikai védekezést alkalmazzunk. A szűbogarefe által okozott* kárkép olyan, mintha a gyű- j mölcsfák törzsének vagy ágainak kérgébe sörétes puskával I lőttek volna. Ha a fa kérgén számos kerek, körülbelül 2—3 mm átmérőjű lyuk látható, ezt a kis vagy a nagy kéregszú okozta. Ezek a lyukak a szűk kibúvó nyílásai. A kéreg az ilyen fán össze-vissza van rágva és tele van kéregszú lárvákkal. Ha az említett lyukaknál vaSt’gethy Lászté k gabonaszalma és a knkoricaszár felhasználása Szakemberek körében nap mint nap vetődik fel a kérdés, hogy e két legjelentősebb szántóföldi növényünk melléktermékeit hogyan lehetne leggazdaságosabban értékesíteni, hiszen minden évben óriási mennyiségben .állnak rendelkezésre. Szigethy László elsőként foglalkozik ezzel a kérdéssel. Célja az volt, hogy a termelésben dolgozó agrármérnökök, technikusok, növénytermesztési, talajtani intézetek munkatársai számára a hagyományos módszertől eltérően világítsa meg a szalma- és kukoricaszár újszerű felhasználásának lehetőségét. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. íamive! nagyobb és ritkábban fekvő nyílásokat észlelünk, azt a .púpos szű okozta. A kérget lehántva megállapítható — az előbbi kártevőkkel szemben — hogy a járat nem a fatest határán halad, hanem behatol a fába. A károsítás egyes ágakra, de az egész gyümölcsfára is kiterjedhet. Az egészséges fáról a fertőzött ágakat távolítsuk el. Erősen megtámadott törzsű, kü-j lönösen fiatal, fagyfoltos vagy | egyéb okból beteg fákat márci- j us végéig vágjuk ki és égessük: ed. A farágő lepkék hernyói közül a kis farágó hernyója leggyakrabban az almafát és az orgonát károsítja. A kártétel felismerhető a fertőzött törzsek alján, avagy az ágak alatt található fűrészpor színű szemcsés hernyóürülék-halmocskákról. A fertőzött fiatal fák törzse Vagy az idősebb fák ága eltörik A nagy farágó hernyója leginkább az Idősebb fák törzsét károsítja Felismerhető a törzs tövénél látható vöröses színű, fűrés zporszerű ürülékhalomról. A sok járattal meggyengített törzset a vihar könnyen eltöri. Mindkét hernyó fejlődése 2 éves. A járatokba csipesszel tömény nyersnikotinba mártott vattát tömjünk be, s zárjuk le oltóviasszal. Az erősen megtámadott, pusztuló fákat, amelyek a kártevő gyűjtőhelyei, vágjuk ki. A fiatal telepítéseket tartsuk szemmel. A kéregmoly lárvájának kártétele a csonthéjas fákon a törzsből, a vázágakból kilógó ürülókhalomról, mézgafolyásról ismerhető fel, amely a fa körül is felhalmozódik. A csonthéjasokon foltonként! kéregelhalás is tapasztalható, az almás termésű eken pedig rákosodásra emlékeztető sejtburjánzás. Az elhalt kéregrészeket távolítsuk el és tisztítsuk meg a kérget a gyantától meg a rágcsálóktól. A kerekpajzsú pajzstetvek közül a kaliforniai pajzstetűn kívül a kisméretű pajzstetvek (2 mm) közül a sárga almapajzs- tetű és a piros köirtepajastetű jelentősebb. A nagyobb pajzstetvek (4—6 mm) közül a teknős pajzstetvek a veszedelmesebbek (akácpajzs- tetű és őszibarack-pajzstetű). Az akácpajzstetű sötétbarna, fényes, 4—6 mm átmérőjű, félgömb alakú pajzsai gyakoriak az akácfákon és valamennyi gyümölcsfán. Az őszibarack- pajzstetű az előbbinél valamivel kisebb, sötétebb barna, majd fekete pajzsú. Főleg az őszibarackfán, ritkábban a szilváién él tömegesen. Lárvái sok mézharmatot termelnek, amelyben megtelepedik a korompenész- gomba és a fa asszimilációs tevékenységét zavarja. A fekete bevonat elárulja a teknős pajzstetvek jelenlétét, A pajzs tetű irtásának első követelménye, hogy a fertőzött fa törzsét és vastagabb ágait (őszibarackfák vázágának a föld felé néző oldalát is) kéregkaparóval, drótkefével gondosan tisztítsuk meg. A vértetfi szívása nyomán az almafa törzsén meg a vastagabb ágakon látható sebeket (dudoros torzulásokat repedéseket, daganatokat) a téli fa tisztogatás során kacorral vágjuk ki egészen az ép részig, és utána oltóviasszal tapasszuk bé. A telelő takácsatka tojásoktól, állatoktól kéregkaparással tisztítsuk meg a fát. Dr. Kaczián Viktor A fás-szerű növények törzsében ás ágaiban található körkörös képződményeket évgyűrűknek nevezzük. Egy tenyészidőszak- ban egy évgyűrű fejlődik. A fa tehát annyi esztendős, ahány évgyűrűje van. A kambium osztódó sejtjei befelé fasejteket hoznak létre.A keletkező sejtek mérete a külső tényezőkön múlik. Az évgyűrű alapján tehát következtethetünk arra, hogy milyen hatások érték a növényt a tenyészidőszak alatt. Például, ha a fának bőségesen állt a rendelkezésére nedvesség a faszövet sejtjei nagyméretűek, és világosabb színeződésnek lesznek. Ennek alapján különböztethetünk meg az évgyűrűben egy szélesebb, világosabb, korai pasztát, amely tavasszal és a nyár elején keletkezett, és egy keskenyebb, sötétebb későd pász- [ Ä gondozatlan, magukra hagyott gyümölcsfák rendszerint szakaszosan teremnék. Az egyik évben sok gyümölcsöt érlelnek, a rákövetkezőben pedig keveset, vagy semmit. A bőtermő év nyarán kevés termőrügy képződik vesszed ben, így a következő esztendőben alig lesz termés. A szakaszos termelés okai még nem teljesen tisztázottak, de nagyon valószínűnek tartják, hogy a fa „kimerül” a bőven termő évben. ELADÓ 1972. őszi átvételre ipari vagy raktári telepre alkalmas, háromszáz négyzetméter alapterületű épület, egy szolgálati lakással. Gyula varos belterületén. Cím a kiadóban. x tát, amely a tenyészidőszak végén jött létre. A szakértők az épségben megmaradt vagy megkövesedett fatörzsek avagy törzsdarabok évgyűrűi alapján akár évszázadokra visszamenően is biztos következtetéseket vonnak le a fa életében uralkodott éghajlati viszonyokra vonatkozóan. A többéves fákban a belső évgyűrűk teljesen elhalnak, a sejtjeik cser- és színanyagokkal rakódnak tele Ezek az elhalt évgyűrűk már nem vesznek részt a szállításban. A fatestnek ezt a részét gesztnek nevezzük. A külső, még működő év* gyűrűk sávjának szíjács a neve Némely gyümölcsfa (például a kajszi és az őszibarack) szíjácsa igen vékony. Ezek törzsének sebzése (rágása, ütése, roncaolá- sa) fokozott veszéllyel jár. A sok gyümölcs tetemes mennyiségű tápanyagot von el, és a fa kevesebb termőrügy képzésével „védekezik” anyagcseréjének teljes felborulása ellen. A tapasztalat szerint egy sas- katlanul rossz esztendő szokta kiváltani a szakaszos termést. Ha oéldául tavasszal lefagynak a virágok, a nyár folyamán sok tern-őrügy képződik, és a következő évben bő termés lesz. A szakaszos termést rendszeres beavatkozással megszüntethetjük. Metszéssel, a virágok egy részének eltávolításával csökkenthetjük az egyik évben a gyümölcsök számát, s ez a másikban a több termést vonja maga után. A legfontosabb azonban az évenként történő egyenletes tápanyagutánpótlás. Ha csak két-három évenként trágyázunk, mi magunk kényszerítjük a fákat szakaszos termésre. Egyenletes tápanyagutánpótlással gondoskodhatunk a term őegyönsúlyról, vagyis arról, hogy minden évben legyen fáinkon gyümölcs is meg termőrügy i& Mi a szakaszos termés oka? less a karácsony gyermekének, i . ^ Általános Fogyasztási és Értékesítő fia aiaadeJzat az c.. .1 . v.. t k . f ____________ Szövetkezet szakuzleteibol kapja« 0 K AftACSOlNiyftA Kártevők a fatörzsön
