Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
UDOMANY ECHNIKA A laser jelene r • •• rr • es jowoye A lázersugár technikai alkalmazása egy évtizedes múltra tekinthet vissza. 1965-ben már lehetett látná, hogy a lézer a mérési technikát számos területen forradalmasítja, de a régi eljárásokat azért nem szorítja ki, ellenkezőleg, inkább kiegészíti. Ma elmondhatjuk, hogy a lézersugár hatótávolsága hár nem végtelen, felhasználási skálájának határait nehéz lenne megjósolni. Az osakai világkiállításon mutatták be a japán Hitachi konszern lézeres vetítő rendszerének prototípusát, amely a színes tv- képek nagy felületre történő kivetítését teszi lehetővé. A berendezés kettős polarizációjú forgó-sokszögű tükör moduláaú. ős rendszer. A japánok úgy oldották meg működését, hogy a kék és a zöld szint argon lézer, a vörös nyalábot nagyobb hullámhosszú kripton lézerrel közvetítik. A három színt közös tengelyre kombinálták. A nagy fényerejű 8 W-os teljesítményű berendezés mozivászon nagyságú vetítést tesz lehetővé. A berendezések sorozatgyártását 1975- ben kezdik éL A tűzesetek világszerte jelentős károkat okoznak. Ezért A Fra Maura vidék kora A Földre juttatott holdkőzetek (az Apollo—11 a Nyugalom-tengeréből, az Apollo—12 a Viha- rok-tengerónek térségéből) kormeghatározása 3,3 és 4,6 milliárd év közötti értéket adott. Ebből arra következtettek, hogy a ,,holdtengerek” az égitest kialakulásának korai szakaszában, mintegy 4,5—4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek Meglepetést hozott azonban az Apollo—14 talaj próbája a Fra Mauro vidékén. Négy alkalommal végeztek kormeghatározást, melyek alapján egyértelműen 3,85—3,95 milliárd évesre becsülik e térség kőzeteit,’ tehát sokkal fiatalabb, mint korábban feltételezték. áldoznak jelentős összegeket a különféle elven működő tűzjelző és riasztó készülékek fejlesztésére. Lawson angol tudós nevéhez fűződik a lázersugár tűzjelzésre történő felhasználásának felfedezése. A Lawson- féle berendezésnél a jelzést a keletkező hő vagy füst adja. A jelzőberendezés lényege a lá- zensugárnyaláb fókuszában elhelyezett foto-elem. Amennyiben a sugárnyaláb eltér a cellától, működésbe lép a riasztó szerkezet Nyugati szaKiapcfe hasábjain olyan értelmű előrejelzések olvashatók. hogy a lézer ebben az évtizedben szerepet fog játszana a meteorológiai kutatás területén is. A közeljövőben lehet számolni a hatvanas évtizedben kifejlesztett lidar műszer tökéletesítésével. A lidar működésének lényege, hogy egy lázer berendezés fény-impulzusokat bocsát ki. A céltárgyról visszavert jeleket a vevőkészülék érzékeli. A jelek alakja és nagysága függ a légköri jelenségektől és a légkör optikai tulajdonságaitól. Ez a módszer a légkör tanulmányozására és meteorológiai problémák megoldására alkalmas. A hetvenes évtizedben a lázer fokozottat) szerephez jut mind az orvos-biológiai kutatásoknál, mind a háromdimenziós képrögzítés területén. Ennél a módszernél a lefényképezendő tárgyat lézersugárral világítják meg, amelyről'fényérzékeny negatívra verődnek vissza a sugarak. Ezzel egyidőben a megvilágító lázersugárnyaláb egy részét kiiktatják és közvetlenül is fényt bocsátanak a negatívra. A kétféle sugárnyaláb összetalálkozása hozza létre a negatívon a hologramot, amely a tárgyat a térben minden dimenzióban ábrázolja. Az előhívott negatívot természetesen lézersugárral kell átvilágítani, hogy az illető tárgy háromdimenziós képet megkapjuk. Várható tehát, hogy az elkövetkező években ki fogják fejleszteni a háromdimenziós lázer. mozit. Ily módon a televízió és a filmtechnika egyaránt részesül a lézersugár adta új technikai lehetőségek kiaknázásában. Lázer irányítja a földalatti munkákat Üj típusú lázer-kereső segítségével meg lehet gyorsítani a metró és a víz-, gázvezetékek, a telefon és az elektromoskábelcsatornák építését. A kis műszer — amely leginkább egy filmfelvevőhöz hasonlít — bármely pillanatban pontosan meghatározza mélyben dolgozó mechanikus fúrópajzsok helyzetét Ideálisan pontos munkát biztosít, az eltérés mindössze plusz-mínusz egy centiméter. A műszer ezt a pontosságot biztosítani >túdja — 30 foktól + 40 fokos hőmérsékletek között. A lézersugárral egyben ellenőrizhetik a földalatti alagutak belső borításai is. A íázerműszer hatósugara 290 méter. Alomíényképek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elektronmikroszkóppal urán- és tóriuma- tom-felvételeket készített. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról lehet készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára. 6 Atomenergia a béke szolgálatában ság fettételeinek gondos elemzése mellett. A kimerültnek látszó olajmezők utánpótlását többször is sikerült már föld alatti atomrobbantásokkal helyreállítani. Szovjet mérnökök és nukleáris szakemberek figyelemre méltó módszert dolgoztak ki a begyulladt földgáz- és kőolajkutak megfékezésére. Mélyen a föld alatt elhelyezett harminc kilotonnás bombák felrobbantásával zárják el a tüzet tápláló gáz, illetve olaj útját Radioaktív isolópok A radioaktív izotópok alkalmazása ’már eddig is rendkívül jelentős eredményekre vezetett Fizikusok, vegyészek, biológusok, orvosok, agronómusok csodálatos dolgokat hajtanak végre segítségükkel. A radioaktív jód le- hetővé teszi a pajzsmirígy működésének és működési zavarainak megismerését. A radioaktív nátriummal a szív- és vérkeringési betegségeket lehet felismerni és tanulmányozni. A radioaktív foszfor az agydaganatok pontos lokalizálást segíti elő, s ezzel megkönnyíti az operáció útján történő eltávolításukat A radioaktív kobalttal és céziummal hallatlan erősségű sugárforrásokat lehet létesíteni a belső daganatok „célzott” szét- roncsolására. E kobalt- és céziuma gyük sugárözönében élelmiszereket is sterilizálnak, tartósítanak, laboratóriumi és ipari méretekben egyaránt Az agrárszakemberek nemess- tési kísérleteket végeznek radioaktív sugárkezeléssel. Részint a vetőmagok besugárzásával, részint a növények sugárhatásnak való kitételével érik el meglepő, jobb és több terményt létrehozó eredményeiket Ez év szeptemberében Immár negyedszer gyűltek össze a világ atomtudósai, hogy az ENSZ kezdeményezésére létrejött konferencián az atomenergia békés hasznosításának kérdéseivel foglalkozzanak. Az első tanácskozásra 1955-ben került sor, amikor a Szovjetunióban már működött a világ első atomerőműve, felcsillantva a reményt az emberiség számára, hogy az atomenergia nemcsak a pusztítás eszköze lehet, hanem a tudományt, a haladást, a jólétet szolgáló törekvéseké is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a világon ma körülbelül 700 atomreaktor van, részben üzemben, részben az építés stádiumában. Ezek közül 367 kutatóreaktor, amelyek 47 különböző országban működnek. Az egykori atomtitok mitosza tehát alaposan szertefoszlott az elmúlt egy-két évtized alatt. Egyre több atomerőmű, A világ atomerőműveinek összteljesítménye ma 20 000 megawattra tehető, ami Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária együttes villamosenergia-terme- lésének felel meg. A jelen évtized során tizenötszörösére, az évezred-fordulóig pedig százötvenszeresére (!) nő majd az atomerőművek villamos energiát termelő kapacitása — vélik a szakemberek, hozzátéve, hogy 2000 körül a teljes villamosenergiafelhasználás felét atomerőművek fogják adni. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy a Föld nagyon is véges szén-, olaj- és földgáz-készleteinek tudható-e be e tendencia, vagy más okok is közrejátszanak az atomerőművek elterjedésében? Annyi bizonyos, hogy a vizek és a levegő szennyezettségének alakulására jótékony hatással lesznek az atomerőművek. Hogy anyagforgalomban milyen mértékű a megtakarítás, arra szolgáljon példával a „Szever” típusú atomerőmű egy 1500 kilowatt teljesítményű energiablokk 30 kg 235-ös uránnal öt éven át üzemel! E teljesítmény eléréséhez 25 ezer tonna olaj elégetésére lenne szükség hagyományos erőműben. Pedig a „Szever” a legkisebb méretű reaktorok közé tartozik, ma már nem ritkaság az 1—1,5 millió kilowatt teljesítményű nukleáris erőmű sem (sőt, a Leningrád mellett most épülő óriás atomerőmű kapacitása 2 millió kilowatt lesz: új „világcsúcs”). A jövőben a hajózás éppúgy igényt fog tartani a nukleáris energiaforrásokra, mint az űrkutatás. Az űrhajókban, mesterséges holdakon elhelyezhető kis reaktorok már túljutottak a kísérleti stádiumon. Kezdetben még 100 kg-os reaktorsúly volt szükséges minden kilowatt elektromos teljesítmény előállításához, ma már 30 kg-nál tartanak. Irányított robbantások Az egyébként félelmetes pusztításra képes atomrobbanás megfelelő irányítás és felügyelet mellett az építés szolgálatába állítható. Több példa van már rá, hogy nukleáris töltet felrobbantásával hatalmas víztároló medencéket, gátakat alakítottak ki, hegyeket mozdítottak el, a szó szoros értelmében. A legjobb úton vagyunk aífelé, hogy ez a módszer félelemmentesen és el- terjedten használatossá váljék, természetesen az alkalmazhatóMiniatűr atomtelep Az atomenergia, békés célú felhasználhatóságának sokoldalúságát jól példázza az alábbi alkalmazási lehetőség. A szívstimulátorok (pacemakerek) energiaforrásaként eddig kis akkumulátorokat használtak, melyek élettartama egy—másfél év volt. A telepcseréhez szükséges operáció elkerülésére nía már 10—15 éves élettartamú radioaktív energiaforrásokat építenek be a szívbetegek szervezetébe. E plutonium 238 -cal vagy prométium 47-tel működő nukleáris telepek teljesen veszélytelenek, sugárzásuk dózisa nem haladja meg a világító számlapú karóráét A jövőben a hallásjavító készülékek áramforrásaként is szóba jöhet ez a hosszú életű kis nukleáris telep. Tanreaktor mm egyetemem Egyetemeink hallgatói ma már tanulmányaik alatt közeli ismeretséget kötnek az a torn technikával. A Műszaki Egyetem EK— 10-es típusú, urán 235-ös fűtőelemekkel működő tanreaktora segítségével tanulmányozhatják a nukleáris elektronikát és a gyakorlatban szemlélhetik egy atomreaktor működését. Felhasználhatják e kis teljesítményű, de annál hasznosabb reaktort sugárforrásként magfizikai és neutronfizikai mérésekhez, radioaktív izotópokat állíthatnak vele elő. Az atom csend-egyezmény és az atomsorompő-szerződés kedvezőbb légkört teremtett a világ tudósai számára, hogy békés célú tevékenységükkel „kikövezzék” az atomkorszak felé vezető utat. B. L 1971. DECEMBER 21. j&orszerű egészségügyi izotépvizsgálai.
