Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
flz 1972. évi népgazdasági terv és állami költségvetés, előterjesztések a jövedeiemadórél, a tsz-ek nem mezőgazdasági tevékenységének szabályozásáról a Minisztertanács ülésén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatást adott Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének 1971. november 23—27. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Az őszinte baráti légkörben folytatott tárgyalásokon a magyar és a bolgár vezetők kölcsönösen tájékoztatták' egymást országaik belső helyzetéről, értékeltek a két ország kapcsolatainak helyzetét és azok fejlesztésének lehetőségeit. Kifejezésre juttatták, hogy tovább szélesítik a magyar—bolgár politikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködést és kormányaik erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok: konlkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a jövő évi népgazdasági tervről, és intézkedéseket hozott az 1972. évi tervben foglaltak végrehajtására. A pénzügyminiszter előterjesztette az 1972. évi állami költség- vetés előirányzatait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a törvényjavaslatot, egyben úgy határozott, hogy azt az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány megtárgyalta az általános jövedelemadóról és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról szóló jelentést. Az elfogadott jelentés nyomán hozott kormányrendeletek külön szabályozzák az önálló szellemi tevékenységből, valamint a kisioari, magánkereskedői és egyéb tevékenységből származó jövedelmeket. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány kiegészítette, illetve módosította a hitelpolitikai irányelveket. A Nemzeti Banknak a rendelkezésre álló hitelezési lehetőségeket továbbra is a TV. ötéves terv alapvető fejlesztési célkitűzéseivel összhangban kell felhasználnia, előnyt biztosítva az exportkapacitások növelésének, a gyorsan megtérülő, valamint az alacsonyabb építési igénnyel járó beruházásoknak. A jövőben a hitelnyújtáskor még következetesebben kell érvényesíteni a beruházásokkal szemben támasztott jövedelmezőségi követelményeket. A vállalati készletek indokolatlan növekedésének megakadályozása érdekében a gazdálkodó szervek — forgóeszközeik tartós növekedése esetén — forgóalanjúkat kötelesek közvetlenül fejlesztési alapjukból kiegészíteni. A kormánv megtárgyalta a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása érdekében teendő intézkedésekről szóló előterjesztést. A gazdaságtalan termelés még mindig jelentős "erőforrásokat köt le, ezzel fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésünket A termelési szerkezet kedvezőbb kialakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében fokozni kell a központi iránvítő szervek kezdeményező, ösztönző és koordináló szeretjét. A kormány a jelentést jóváha3 gyólag tudomásul vette és határozatot hozott a gazdaságtalan termelés csökkentéséhez szükséges intézkedésekről. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miiúsztemeík és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1971— 1972. évi energiaellátási helyzetről és a téli felkészülésről. Megállapította, hogy az energiaellátás biztosítására a megfelelő előkészületek megtörténtek, a fogyasztók szükségletének kielégítése biztosított. A kormány a jelentésben foglaltakat elfogadta és utasította a nehézipari minisztert, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy a téli időszakban folyamatoson kísérjék figyelemmel az energiaellátást, a készletek alakulását és a megfelelő intézkedéseket tegyék meg. Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a szövetkezetek gazdasági tevékenységéről. A rendelet pontosan megjelöli azokat a tevékenységi köröket, amelyeket a szövetkezetek egyáltalán nem vagy csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával folytathatnak. A lakás- és takarékszövetke- .. zetek pedig a szövetkezeti ágazatra vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenységen felül további gazdasági tevékenységet csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával folytathatnak akkor is, ha e tevékenység nem esik a most hozott rendelet által meghatározott korlátozások alá. Ä Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének szabályozásáról. A mezőgazdasági szövetkezetek a jövőben is korlátozás nélkül végezhetnek mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó termény-, és termékfeldolgozást, elsődleges fagazdasági tevékenységet, továbbá elláthatják a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari termékek közvetlen belföldi értékesítését. A kormány határozata alapján a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi körükhöz szorosan nem kapcsolódó gép, könnyű- és vegyipari árutermelést csak állami vállalatokkal és intézményekkel kötött szerződés alapján Tegnap, csütörtök délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőházban tartotta ülését az újonnan választott KISZ megyei végrehajtó bizottság. Az első napirendi ponit, amelynek előadója Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára volt, az 1971— 72-es KlSZ-oktaiiásd év beindításénak taipasztóilaitaiit elemezte. Ezt követően Irházi Lajos írásbeli besizámolója — a KISZ Békés megyei 'bizottságának intézkedési terve a lakóterületi munka fejlesztésére és - bejáró fiatalok hovatartozásának rendezése — került napirendre. A beszámolóiban hangsúlyozottan szereméit: A* -r«,- As a mezőgazdaság fejlődésének eredményeként az elmúlt években megnövekedett a továbbtanuló, az iparban foglalkoztatottak száma és csökkent a folytathatnak. A kormány a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével az ágazati minisztériumok és a szövetkezetek képviselőiből koordinációs bizottság létrehozását határozta el annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége összhangban legyen a népgazdasági célkitűzésekkel, s a nagyipari kapacitás kiegészítését, a foglalkoztatási nehézségek megoldását, a helyi adottságok kihasználását szolgálja. Azokat a szövetkezeteket, amelyeknél a gép-, könnyű- és vegyipari tevékenység árbevétele a 30—50 százalék között Van, mezőgazdasági-ipari, ahol pedig az árbevétel 50 százalékát meghaladja, a jövedelemszabályozás szempontjából ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek kell minősíteni. Valamennyi mezőgazdasági szövetkezet ipari jellegű tevékenységét a tanácsoknak felül kell vizsgálni. Ezt összekapcsolják a mezőgazdasági szövetkezetekben működő ipari üzemágak szociális ellátottságának, munkavédelmi helyzetének felülvizsgálatával és a bérezési előírások tételes ellenőrzésével. A könnyűipari miniszter a kisipar helyzetéről terjesztett elő jelentést, amelyet a kormány jóváhagyólag tudomásul vett A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket 'tárgyalt. Nívódíj, fiatal színművészeknek A KISZ Békés megyei bäzoíbsága 1971-ben Nívódíjait alapított, mélyet a Jóíkai Színház azon fiatal művészei nyerhetnek el, akik művészi munkájukkal és közéleti tevékenységükkel a legfőbbet tették a megye fiatalságánják művészeti neveléséért. Az első ízben ääosztott Nívó- díj efliső fokozatát Felkar Eszter, a Jókai Színház KISZ- alapszervezeténék titkára, második fokozatát Csemák Árpád 'kapta. A díjakat Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára adta át a művészeknek. mezőgazdaságban dolgozó fiatalok aránya. Mindezek következményeiként jélenitősen növekedett- a községekből, a városi üzemekbe és iskoláikba eljáró fiatalok, KISZ-tagok létszáma. Van olyan járás — az orosházi —, ahol csaknem 2500 bejáró fiatal él, de jelentős a bejárók száma Gyula és Békés járás községedből is. Az ilyen „kétlaki” életet éttő KISZ-fiataldk problémáival foglalkozott a jelentés. Hogyan lehetne ezeket a kérdéseket a lehetőségeikhez képest megnyugtatóan megoldani, hogy az elvándorlás ne menjen a KISZ- munka rovására. Az írásbeli beszámoló megvitatása utón Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta a Vb tagjait a KlSZ-vezetőségválasztás tapasztalatairól. tő — Megtartotta első ülését a KISZ megyei végrehajtó bizottsága * A beruházások főszereplői Akik megtervezik Megszületett a világos dön- j tés, azaz a • koncepció. Követ- ' ikezhet a második szakasz: dön_ tés a megvalósításról. Ez már a tervezés — tágaibb értelemben vett tervezés — része. A koncepció — tegyük fel — az volt, hogy új erőművek építésével, s nem a behozatal fokozásával keil fedezni a növekvő energiaigényekét. Elkészülnek a kü_ lömíböző tervváltozatok, s ezekből kiderül, hogy egy 800 megawattos kapacitású fűtőolajjal működő erőmű beruházása 1— 1,5 milliárd forinttal olcsóbb, minit a széntüzelésűé, s üzemi költsége is jelentősen alacsonyabb. A ’terv e változatónak előnyei nyilvánvalóak, de to-, vábbi tervező, egyeztető mun-) kgt igényel, hogy mi módon j oldható meg az erőmű fűtő-1 olajjal való ellátása, e nagy. mennyiség nem okoz-e zavart a lakossági szükségletek fedezésében, stib. A tervezés tehát több szakaszra bomlik. Először a koncepció beillesztése a nép- gazdasági szerkezet egészébe, az ágazatok egymáshoz való kapcsolódásába, az iparág szervezetébe ..., A tervezés e szakaszának sokféle, s minden szempontból lényeges feladata van. -Kívánatos, hogy a beruházási munkák a népgazdaságban, annak egy- egy területén ne lökésszerűen, hanem egyenletesen jelentkezzenek, ’ figyelemmel kísérni, hogy a költségek növekedése — túllépése — milyen mértéket ér. el, hiszen a népgazdaságnak még nem sikerült beruházási tartalékokat képeznie, s így tovább. Láncszem és láne Láncszem a beruházás, lánccá kapcsolódik tehát. Üjabb példával élve házgyárat építenek, ez a döntés. A házgyári efemekhez betonvas, cement, stb. kell. Azaz a tervezők tovább haladnak a „láncon” keresik a beruházás igényeit, illetve fölmérik a beruházás hatásait. Megvizsgálják, kínálkozik-e mód arra- hogy esetleg több érdekelt bevonásával — a fejlesztési alapok átengedésével, amire jogi lehetőség immár van — valósuljon meg a beruházás, mindenki hasznát szolgálva. (Ez utóbbira mezőgazdasági közös vállalkozások kínálnak példát.) Mindez időt emésztő folyamainak tűnhet, de tény: inkább itt teljék él több idő, mánitsem az át-meg- áttervezésékkei, céknódosítá- sokkiai, „átlapolt” — egyébként szükséges szakaszokat átugró — tervezéssel és kávilteleZíéssel. Merít éppen a terveződ-előkészí- tői szakasz gyengeségednek tud_ haté be, hogy például a legkorszerűbb technikával feűisze- relrt új beruházás, ahol importanyaggal dolgoznak, s ahol a világcégeiknél jóval alacsonyabb, munkabért fizetnek, nem képes a világpiacon helytálló termékeit produülkálni. Ami nemcsak magának a beruházónak csalódás. Veszteség a népgazdaságnak is. A válasz arra, miért következhet be ilyen helyzet, nem egyszerű. Csupán néhány tényezőt említve: az állami döntési rendszer nem volt elég következetés, engedett a „nyomásnak” a hatékonyság, a verseny- iképesiség reális elemzése helyett szubjektív, esetleges elemek domináltak a döntésben. Azután: az időtényezőnek nem jutott; kellő szerep, s a döntéskor kapós termék a beruházás megvalósításának idején már alig keresett. Túl sok hatóság és irányítószerv érvényesítette akaratát a döntésben, s ezek eredménye a cél maradéktalan megvalósítása helyett a senkit ki nem elégítő kompromisszum. Vagy csupán annyi történt, hoigv a vállal a+nak volt pénze, s elköltötte, Ment ez is megesik. (Az 1971, január 1-től érvényes szabályozó rendszer ezért is csökkentette a váhalaitS fejlesztési alapok növekedésének ütemét, míg korábban 100 forint fejlesztési alap"* képzéséhez átlagosan 380 forint (nyereség kellett, most 450.) iHajsza után... Három fő részre osztható a tervezés további szakasza: pénzügyi, muszt^-technikai és területi vonatkozásokra. (Ez utóbbinál pl." olyan részkérdés tisztázására, hogy rendelkezésre áll-e majd a szükséges munkaerő a felépült létesítményben.) Munkához látnak tehát a tervezés alsóbb lépcsőfokain dolgozóik, legtöbbször a beruházótól sürgetve. Aminek ellenére hajszával készített tervek olykor hónapokig hevemnek, s csak azután veszik kézbe azokat a beruházók, a kivitelezők. Ez már sejteti a gondok egyik lényeges forrását Azt ugyanis, hogy a főváliálikozói szerződés megkötésével legtöbbször maga a beruházó a körön kívülre áll. s a tervezés és a kivitelezés [között semmiféle kapcsolat nincs. Rendkívül sok idő veszik él amiatt, hogy a kivitelező kész .,tervcsomagot” kap kézhez, s csak akkor kezdi a kifogásolást, kéri a technikai, techno., lógiai adottságainak megfelelő módosításit... A tervezői viszont csak arra ösztönzi, a kötbér, hogy időre elkészítse a do- kumenltációt, de arra semmi nem sarkallja, hogy esetleg idő előtt tegye asztalira; a tervezés ösztönzési rendszere sem jó. Nem irreális követélmény ennyi gond, eUenmondás föl- sorakoztaiiása után .gyorsabb, hatékonyabb munkát kívánni? Tervezési szó szerint Nem! Az adott körülmények Ssözött is sokféle mód vari a tervezői munka jobbá tételére, de ehhez a szó szoros értelmében tervezni kéül. Annáik megállapítása mellett, hogy az elmúlt éhekben. a tervezői munka műszaki Színvonala, s ennek következtében a létesítmények korszerűsége javult, kimondhatjuk: a késedelmek jelentős része a tervezés szakaszára jut. Már eleve hosszú határidőre vállalnák munkát a tervező vállalatok, intézeték —■, s nem tisztázzák félreérthetetlenül a megrendelő igényeit, Megtorténák, hogy tévesen ér~ telmeaett alkotói szabadsággal sajá^ elképzeléseiket a megrendelő érdekei fölé helyezik, s ez később rengeteg vitára — nemegyszer perre — ad okot Hosszú a tervezési idő nagyobb létesítményeknél 1,5—2,5 év —, de ennek ellenére 1965 és 1970 között lényegében nem változott a típustervek alapján megvalósuló beruházások aránya. Az igazgatási épületeknek mindössze egy, az ipar iáknak 1,8 százaléka készüli; csak típustervek alapján 1970-ben. Sorolhatjuk: a jó tervhez elengedhetetlen a szerkezatepvez. teiés a kivitelezővel, ez utóbbi technikai, technollósiad felkészültségének figyelembe , vétele, az anyagok beszerezhetőségének mérlegeléséig így tovább. Ami ma sűrűn hiányzik, mert hiányzik a tervezők kellő anyagi érdekeltsége és — felelőssége! Ezért, hogy nem ritka eset. amint az éppen a napokban, az orszí — építőipari aktíván is elhangzott: a kivitelezők munkához látnak, de kiviteli terv még nincsen, csak részletek, vázlatok vannak, s már előrevatdk árnyékukat a végeit nem érő viták, az áttervezések, a módosításók. a késedelmek. Mészáros Ottó (Következik; Akik megvalósít. 1971. DECEMBER 3.
