Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

flz 1972. évi népgazdasági terv és állami költségvetés, előterjesztések a jövedeiemadórél, a tsz-ek nem mezőgazdasági tevékenységének szabályozásáról a Minisztertanács ülésén A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatást adott Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek 1971. november 23—27. kö­zött hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Az őszinte baráti légkörben folytatott tár­gyalásokon a magyar és a bolgár vezetők kölcsönösen tájékoztat­ták' egymást országaik belső helyzetéről, értékeltek a két or­szág kapcsolatainak helyzetét és azok fejlesztésének lehetőségeit. Kifejezésre juttatták, hogy to­vább szélesítik a magyar—bol­gár politikai, gazdasági, tudomá­nyos, kulturális együttműködést és kormányaik erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti kap­csolatok fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az illetékes minisztere­ket és országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok: konlkrét kérdései­ben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének előterjeszté­sét a jövő évi népgazdasági terv­ről, és intézkedéseket hozott az 1972. évi tervben foglaltak vég­rehajtására. A pénzügyminiszter előterjesz­tette az 1972. évi állami költség- vetés előirányzatait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a tör­vényjavaslatot, egyben úgy ha­tározott, hogy azt az országgyű­lés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A pénzügyminiszter előterjesz­tésére a kormány megtárgyalta az általános jövedelemadóról és a szellemi tevékenységet folyta­tók jövedelemadójáról szóló je­lentést. Az elfogadott jelentés nyomán hozott kormányrendele­tek külön szabályozzák az ön­álló szellemi tevékenységből, va­lamint a kisioari, magánkereske­dői és egyéb tevékenységből származó jövedelmeket. A Magyar Nemzeti Bank elnö­kének előterjesztése alapján a kormány kiegészítette, illetve módosította a hitelpolitikai irányelveket. A Nemzeti Bank­nak a rendelkezésre álló hitele­zési lehetőségeket továbbra is a TV. ötéves terv alapvető fejlesz­tési célkitűzéseivel összhangban kell felhasználnia, előnyt bizto­sítva az exportkapacitások növe­lésének, a gyorsan megtérülő, valamint az alacsonyabb építési igénnyel járó beruházásoknak. A jövőben a hitelnyújtáskor még következetesebben kell érvénye­síteni a beruházásokkal szemben támasztott jövedelmezőségi kö­vetelményeket. A vállalati kész­letek indokolatlan növekedésé­nek megakadályozása érdekében a gazdálkodó szervek — forgó­eszközeik tartós növekedése ese­tén — forgóalanjúkat kötelesek közvetlenül fejlesztési alapjuk­ból kiegészíteni. A kormánv megtárgyalta a gazdaságosabb termelési szer­kezet kialakítása érdekében te­endő intézkedésekről szóló elő­terjesztést. A gazdaságtalan ter­melés még mindig jelentős "erő­forrásokat köt le, ezzel fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésün­ket A termelési szerkezet ked­vezőbb kialakítása, a gazdaság­talan termelés visszaszorítása ér­dekében fokozni kell a központi iránvítő szervek kezdeményező, ösztönző és koordináló szeretjét. A kormány a jelentést jóváha­3 gyólag tudomásul vette és hatá­rozatot hozott a gazdaságtalan termelés csökkentéséhez szüksé­ges intézkedésekről. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miiúsztemeík és az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökének jelentését az 1971— 1972. évi energiaellátási helyzet­ről és a téli felkészülésről. Meg­állapította, hogy az energiaellá­tás biztosítására a megfelelő elő­készületek megtörténtek, a fo­gyasztók szükségletének kielégí­tése biztosított. A kormány a je­lentésben foglaltakat elfogadta és utasította a nehézipari minisz­tert, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy a téli időszakban folyama­toson kísérjék figyelemmel az energiaellátást, a készletek ala­kulását és a megfelelő intézke­déseket tegyék meg. Az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány ren­deletet hozott a szövetkezetek gazdasági tevékenységéről. A rendelet pontosan megjelöli azo­kat a tevékenységi köröket, ame­lyeket a szövetkezetek egyálta­lán nem vagy csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásá­val folytathatnak. A lakás- és takarékszövetke- .. zetek pedig a szövetkezeti ága­zatra vonatkozó jogszabályok­ban meghatározott tevékenysé­gen felül további gazdasági te­vékenységet csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásá­val folytathatnak akkor is, ha e tevékenység nem esik a most hozott rendelet által meghatáro­zott korlátozások alá. Ä Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előterjesz­tését a mezőgazdasági szövetke­zetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének szabályozásá­ról. A mezőgazdasági szövetkeze­tek a jövőben is korlátozás nél­kül végezhetnek mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó termény-, és termékfeldolgozást, elsődleges fagazdasági tevékeny­séget, továbbá elláthatják a me­zőgazdasági, élelmiszeripari és faipari termékek közvetlen bel­földi értékesítését. A kormány határozata alapján a mezőgaz­dasági szövetkezetek tevékeny­ségi körükhöz szorosan nem kapcsolódó gép, könnyű- és vegyipari árutermelést csak ál­lami vállalatokkal és intézmé­nyekkel kötött szerződés alapján Tegnap, csütörtök délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőházban tartotta ülését az újonnan választott KISZ me­gyei végrehajtó bizottság. Az első napirendi ponit, amelynek előadója Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizott­ságának titkára volt, az 1971— 72-es KlSZ-oktaiiásd év beindí­tásénak taipasztóilaitaiit elemez­te. Ezt követően Irházi Lajos írásbeli besizámolója — a KISZ Békés megyei 'bizottságának intézkedési terve a lakóterületi munka fejlesztésére és - be­járó fiatalok hovatartozásának rendezése — került napirend­re. A beszámolóiban hangsúlyo­zottan szereméit: A* -r«,- As a mezőgazdaság fejlődésének eredményeként az elmúlt évek­ben megnövekedett a tovább­tanuló, az iparban foglalkozta­tottak száma és csökkent a folytathatnak. A kormány a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével az ága­zati minisztériumok és a szövet­kezetek képviselőiből koordiná­ciós bizottság létrehozását hatá­rozta el annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége összhangban legyen a népgazdasági célkitűzé­sekkel, s a nagyipari kapacitás kiegészítését, a foglalkoztatási nehézségek megoldását, a helyi adottságok kihasználását szolgál­ja. Azokat a szövetkezeteket, amelyeknél a gép-, könnyű- és vegyipari tevékenység árbevé­tele a 30—50 százalék között Van, mezőgazdasági-ipari, ahol pedig az árbevétel 50 százalékát meg­haladja, a jövedelemszabályozás szempontjából ipari-mezőgazda­sági szövetkezetnek kell minősí­teni. Valamennyi mezőgazdasági szövetkezet ipari jellegű tevé­kenységét a tanácsoknak felül kell vizsgálni. Ezt összekapcsol­ják a mezőgazdasági szövetkeze­tekben működő ipari üzemágak szociális ellátottságának, mun­kavédelmi helyzetének felülvizs­gálatával és a bérezési előírások tételes ellenőrzésével. A könnyűipari miniszter a kis­ipar helyzetéről terjesztett elő jelentést, amelyet a kormány jó­váhagyólag tudomásul vett A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket 'tárgyalt. Nívódíj, fiatal színművészeknek A KISZ Békés megyei bä­zoíbsága 1971-ben Nívódíjait ala­pított, mélyet a Jóíkai Színház azon fiatal művészei nyerhet­nek el, akik művészi munká­jukkal és közéleti tevékenysé­gükkel a legfőbbet tették a me­gye fiatalságánják művészeti neveléséért. Az első ízben ääosztott Nívó- díj efliső fokozatát Felkar Esz­ter, a Jókai Színház KISZ- alapszervezeténék titkára, má­sodik fokozatát Csemák Árpád 'kapta. A díjakat Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára adta át a művészeknek. mezőgazdaságban dolgozó fia­talok aránya. Mindezek követ­kezményeiként jélenitősen nö­vekedett- a községekből, a vá­rosi üzemekbe és iskoláikba el­járó fiatalok, KISZ-tagok lét­száma. Van olyan járás — az orosházi —, ahol csaknem 2500 bejáró fiatal él, de jelentős a bejárók száma Gyula és Békés járás községedből is. Az ilyen „kétlaki” életet éttő KISZ-fiataldk problémáival foglalkozott a jelentés. Hogyan lehetne ezeket a kérdéseket a lehetőségeikhez képest megnyug­tatóan megoldani, hogy az el­vándorlás ne menjen a KISZ- munka rovására. Az írásbeli beszámoló meg­vitatása utón Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta a Vb tag­jait a KlSZ-vezetőségválasztás tapasztalatairól. tő — Megtartotta első ülését a KISZ megyei végrehajtó bizottsága * A beruházások főszereplői Akik megtervezik Megszületett a világos dön- j tés, azaz a • koncepció. Követ- ' ikezhet a második szakasz: dön_ tés a megvalósításról. Ez már a tervezés — tágaibb értelemben vett tervezés — része. A kon­cepció — tegyük fel — az volt, hogy új erőművek építésével, s nem a behozatal fokozásával keil fedezni a növekvő ener­giaigényekét. Elkészülnek a kü_ lömíböző tervváltozatok, s ezek­ből kiderül, hogy egy 800 me­gawattos kapacitású fűtőolajjal működő erőmű beruházása 1— 1,5 milliárd forinttal olcsóbb, minit a széntüzelésűé, s üzemi költsége is jelentősen alacso­nyabb. A ’terv e változatónak előnyei nyilvánvalóak, de to-, vábbi tervező, egyeztető mun-) kgt igényel, hogy mi módon j oldható meg az erőmű fűtő-1 olajjal való ellátása, e nagy. mennyiség nem okoz-e zavart a lakossági szükségletek fede­zésében, stib. A tervezés tehát több szakaszra bomlik. Először a koncepció beillesztése a nép- gazdasági szerkezet egészébe, az ágazatok egymáshoz való kapcsolódásába, az iparág szer­vezetébe ..., A tervezés e szakaszának sokféle, s minden szempontból lényeges feladata van. -Kívána­tos, hogy a beruházási munkák a népgazdaságban, annak egy- egy területén ne lökésszerűen, hanem egyenletesen jelentkez­zenek, ’ figyelemmel kísérni, hogy a költségek növekedése — túllépése — milyen mértéket ér. el, hiszen a népgazdaságnak még nem sikerült beruházási tartalékokat képeznie, s így to­vább. Láncszem és láne Láncszem a beruházás, lánc­cá kapcsolódik tehát. Üjabb példával élve házgyárat építe­nek, ez a döntés. A házgyári efemekhez betonvas, cement, stb. kell. Azaz a tervezők to­vább haladnak a „láncon” ke­resik a beruházás igényeit, il­letve fölmérik a beruházás ha­tásait. Megvizsgálják, kínálko­zik-e mód arra- hogy esetleg több érdekelt bevonásával — a fejlesztési alapok átengedé­sével, amire jogi lehetőség im­már van — valósuljon meg a beruházás, mindenki hasznát szolgálva. (Ez utóbbira mező­gazdasági közös vállalkozások kínálnak példát.) Mindez időt emésztő folyamainak tűnhet, de tény: inkább itt teljék él több idő, mánitsem az át-meg- áttervezésékkei, céknódosítá- sokkiai, „átlapolt” — egyébként szükséges szakaszokat átugró — tervezéssel és kávilteleZíéssel. Merít éppen a terveződ-előkészí- tői szakasz gyengeségednek tud_ haté be, hogy például a leg­korszerűbb technikával feűisze- relrt új beruházás, ahol import­anyaggal dolgoznak, s ahol a világcégeiknél jóval alacsonyabb, munkabért fizetnek, nem ké­pes a világpiacon helytálló ter­mékeit produülkálni. Ami nem­csak magának a beruházónak csalódás. Veszteség a népgaz­daságnak is. A válasz arra, miért követ­kezhet be ilyen helyzet, nem egyszerű. Csupán néhány ténye­zőt említve: az állami döntési rendszer nem volt elég követ­kezetés, engedett a „nyomás­nak” a hatékonyság, a verseny- iképesiség reális elemzése he­lyett szubjektív, esetleges ele­mek domináltak a döntésben. Azután: az időtényezőnek nem jutott; kellő szerep, s a döntés­kor kapós termék a beruházás megvalósításának idején már alig keresett. Túl sok hatóság és irányítószerv érvényesítette akaratát a döntésben, s ezek eredménye a cél maradéktalan megvalósítása helyett a senkit ki nem elégítő kompromisszum. Vagy csupán annyi történt, hoigv a vállal a+nak volt pénze, s elköltötte, Ment ez is meg­esik. (Az 1971, január 1-től ér­vényes szabályozó rendszer ezért is csökkentette a váhalaitS fejlesztési alapok növekedésé­nek ütemét, míg korábban 100 forint fejlesztési alap"* képzésé­hez átlagosan 380 forint (nyere­ség kellett, most 450.) iHajsza után... Három fő részre osztható a tervezés további szakasza: pénzügyi, muszt^-technikai és területi vonatkozásokra. (Ez utóbbinál pl." olyan részkérdés tisztázására, hogy rendelkezés­re áll-e majd a szükséges mun­kaerő a felépült létesítmény­ben.) Munkához látnak tehát a tervezés alsóbb lépcsőfokain dolgozóik, legtöbbször a beruhá­zótól sürgetve. Aminek ellenére hajszával készített tervek oly­kor hónapokig hevemnek, s csak azután veszik kézbe azokat a beruházók, a kivitelezők. Ez már sejteti a gondok egyik lé­nyeges forrását Azt ugyanis, hogy a főváliálikozói szerződés megkötésével legtöbbször maga a beruházó a körön kívülre áll. s a tervezés és a kivitele­zés [között semmiféle kapcsolat nincs. Rendkívül sok idő veszik él amiatt, hogy a kivitelező kész .,tervcsomagot” kap kézhez, s csak akkor kezdi a kifogá­solást, kéri a technikai, techno., lógiai adottságainak megfelelő módosításit... A tervezői vi­szont csak arra ösztönzi, a köt­bér, hogy időre elkészítse a do- kumenltációt, de arra semmi nem sarkallja, hogy esetleg idő előtt tegye asztalira; a tervezés ösztönzési rendszere sem jó. Nem irreális követélmény ennyi gond, eUenmondás föl- sorakoztaiiása után .gyorsabb, hatékonyabb munkát kívánni? Tervezési szó szerint Nem! Az adott körülmények Ssözött is sokféle mód vari a tervezői munka jobbá tételére, de ehhez a szó szoros értelmé­ben tervezni kéül. Annáik megállapítása mellett, hogy az elmúlt éhekben. a tervezői munka műszaki Színvonala, s ennek következtében a létesít­mények korszerűsége javult, ki­mondhatjuk: a késedelmek je­lentős része a tervezés szaka­szára jut. Már eleve hosszú határidőre vállalnák munkát a tervező vállalatok, intézeték —■, s nem tisztázzák félreérthetet­lenül a megrendelő igényeit, Megtorténák, hogy tévesen ér~ telmeaett alkotói szabadság­gal sajá^ elképzeléseiket a megrendelő érdekei fölé helye­zik, s ez később rengeteg vi­tára — nemegyszer perre — ad okot Hosszú a tervezési idő nagyobb létesítményeknél 1,5—2,5 év —, de ennek elle­nére 1965 és 1970 között lénye­gében nem változott a típus­tervek alapján megvalósuló be­ruházások aránya. Az igazga­tási épületeknek mindössze egy, az ipar iáknak 1,8 százaléka ké­szüli; csak típustervek alapján 1970-ben. Sorolhatjuk: a jó tervhez el­engedhetetlen a szerkezatepvez. teiés a kivitelezővel, ez utóbbi technikai, technollósiad felké­szültségének figyelembe , vétele, az anyagok beszerezhetőségé­nek mérlegeléséig így tovább. Ami ma sűrűn hiányzik, mert hiányzik a tervezők kellő anya­gi érdekeltsége és — felelőssé­ge! Ezért, hogy nem ritka eset. amint az éppen a napokban, az orszí — építőipari aktíván is elhangzott: a kivitelezők munkához látnak, de kiviteli terv még nincsen, csak részle­tek, vázlatok vannak, s már előrevatdk árnyékukat a végeit nem érő viták, az áttervezé­sek, a módosításók. a késedel­mek. Mészáros Ottó (Következik; Akik megvalósít. 1971. DECEMBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents