Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
A MEGYEI PÁR TBIZOT.ÍSÁG ÉS A MEGYEI TANÁ&S LAPJ'A 1971. DECEMBER 3., PÉNTEK Ara SO fillér XXVI. ÉVFOLYAM. 285. SZÁM Az anyag is pénzbe kerül Húsz helyett hetven vagon csabai kolbász készül a gyulai húsüzemben Szép eredményeitről számolhatnak be a szocialista brigádok fővárosi tanácskozásán Az esak természetes, vagja rá az olvasó, semmit nem adnak ingyen. Fizet a vásárló az üzletben, fizet a gyár az alapanyagért, a félkész-termékért. Az anyag emberi munkát sűrít magába; minél több munkát, annál értékesebb. Elemi igazságok ezek. Mégis, amikor az egyik gyárban — jó ötlet! — műhelyenként kiállítást rendeztek, s ott bemutatták, hogy a földolgozott anyagok, alkatrészek kilója, darabja mit kóstál, mindenki meghökkent. Ez az apró kis semmi négyszáz forint? Az a másik százhetven? Nocsak, hi. szén, ami időnként kiborul a műhelypadlóra, annak kilója ötvenhat forint? Az anyag is pénzbe kerül. Tudjuk. Csak éppen ritkán gondolunk rá, számolunk vele. Az úgynevezett összes termelési költséget hétféle tényező alkotja: az anyag-, a bérköltség, a társadalombiztosítási járulék, az illetmény-adó, az eszközlekötési járulék, az értékcsökkenési leírás s az egyéb költség., E hét tényező közül a legjelentősebb összeg az, amiért az anyagot ve- szik-adják. Csupán érzékeltetésül: a népgazdaságban 1960-ban 1,5 millió tonna cementet használták fel, 1970-ben mór 3,7 millió tonnát. Horganyzott acéllemezből 13 tezer, illetve 27 ezer tonnát, polietilénből 836 tonnát 1960-ban, de már 24,1 ezer tonnát 1970-ben, s hogy szakmánknál maradjunk: újságnyomó papírból 24,3 ezer tonnát tíz esztendeje, s 46,4 ezer tonnát a múlt évben. Az anyagfelhasználás évről évre bővül, mindenből több kell. Sűrűn azonban a több anyag nem jelentéktelen része pocsékba megy; elszóródik, kidobják, selejtté válik. Pedig pénzbe kerül. Sok pénzbe. Egy év alatt a textiliparban 22,3 milliárd forintra rúgnak a termelési költségek. Ebből csak az anyagár 15,1 milliárd. A közlekedési eszközök gyártásában a 23,9 milliárd forint termelési költségből 15,9 milliárd, a fémtömegcikk-iparban 11,1 milliárd- ből 7,3 milliárd forint az anyagért kifizetett összeg Nagy summái A szocialista ipar egészében az összes költségek 66,1 százalékát teszi ki az anyag értéke. A vegyiparban száz forint termelési költségből 69 jut az anyagra, az élelmiszeriparban 79,8 forint, de még olyan élőmunka-igényes iparterületen is, mint a műszeripar, 51,9 forint Azaz mindenütt a költségeknek legalább a fele, de inkább a kétharmada, háromnegyede. Ha valahol, itt érdemes a forintot megfogni! Volt idő, amikor a leegyszerűsített anyagtakarékosság inkább ellenszenvet, mintsem egyetértést keltett. A jó helyébe silány került, a túlbuzgók úgy vélték- az anyaghányadot mérsékelni, hogy egész egyszerűén az értékesebbet kispórolták a termékből. Aki így cselekszik, nemcsak mások, de a maga érdeke ellen is vét. Am az ésszerű anyagta- karélcosság, a rendszeres költség- elemzés,- az anyagigény pontos körülhatárolása az anyagnormák betartásával, a szigorú bizonylati rendszer — a kivételezés és elszámoltatás lazaságainak megszüntetése — elengedhetetlen feltétele annak, hogy az anyagnak, a félkész terméknek, az alkatrésznek becsülete, a szó szoros értelmében értéke legyen. Ami ma a legtöbb helyen nincs meg. Nincs, mek drága színesfémek tonnái kerülnek fölösen hulladékba: Acélöntvények ezertonnáit forgácsolják le, csupán azért, mert hiányzik a kellő méretválaszték. Építőanyagok hevernek szerteszét, alkatrészeket dobálnak selejtbe, a tárolás, a szállítás tovább növeli a veszteségeket... a legóvatosabb becslések szerint is évente milliárdok mennek veszendőbe. Két részre bontható a veszteség. Az egyik: a gazdaság egészét átfogó anyagellátás akadozása. a belőle következő kényszerű anyaghelyettesítés, a méretszabatosság elengedése, a szállítási egyenetlenségek, az árrendszer ellentmondásossága stb. A másik: a gyárakban, vállalatoknál tapasztalható, olykor meghökkentő lazaságok. Termékek ezrei kerülnek úgy gyártásra, hogy nem dolgoztak ki anyagnormát, a műhely, az üzem szinte tetszés szerint vételez ki a raktárból mindent, amit csak gondol, s a gyártás befejezésekor sem kéri számon senki, mi-mire ment el. A gazdasági reform támasztotta nagyobb követelmények mindenütt érezhetők, de érdekes módon e nagyon fontos kérdésnek, az anyagköltségnek jut a legkisebb figyelem. Mintha a nagy anyaghányad, a magas költség valami átok lenne, amit viselni, szenvedni kell. S közben lehetőségek sokasága marad kihasználatlanul. Az ötvözött alumínium sűrűn célszerűbb, mint a színes fém, a műanyag-cső fölöslegessé tenné a savaktól mart vezetékek rendszeres cseréjét, a korrózió- védelemre költött százezrek milliókat kamatoznának, s az áttekinthető bizonylati rendszer, az anyagnyilvántartás gépesítése elejét venné a pocsékolásnak, s a fölös készlethalmozásnak.- Csak éppen törődni kellene mindezzel, figyelni rá, kapni a lehetőségek után. Sok a panasz a termelő üzemekben: emelkednek a költségek, szigorúbb az adózási rendszer, nehezebb a nyereségterv teljesítése. Igaz. Ám e panaszok enyhítését sűrűn ott keresik, ahol legkisebb a haszon: az adóterhek könnyítésében — főként a helyben, a tanácsoknak fizetett adó esetében —, az eszközlekötési járulék fizetése alóli mentesítésben... A legfőbb tétel, az anyagköltség megmarad. Arra még papír, ceruza is ritkán jut, nemhogy alapos elemzés, piaci helyzetmegítélés, összetétel változtatásra serkentő javaslat; a szó szoros értelmében vett anyaggazdálkodás. Az anyag is pénzbe kerül. Mindannyiunk pénzébe. Bt. O, Ilyenkor, december elején rendszerint beszámolhatunk arról ,hogy a gyulai húsüzem teljesítette éves tervét és a hátralevő irőben a túlteljesítés jelentős összeggel jelentkezik. A megszokottól ezúttal sem kel eltérnünk, mert az idei eredmények méltón sorakoznak a korábbiak mellé. A Békés megyei ÁUatforgal- mi és Húsipari Vállalat számára az idén nemcsak a nagy- mennyiségű élőállat átvétel okozott gondot, hanem a vágási kapacitással szemben támasztott igény kielégítése is. A vállalat idén 89 000 sertés vágását tervezte, ezzel szemben 103 ezret vág, ami 14 ezres többletvágást jelent. A túlteljesítést a vágóhídon megvalósított műszaki fejlesztés, több modem gép beállítása tette lehetővé egyrészt, másrészt pedig a szocialista brigádok lelkes munkája. A vágás mennyiségének növekedésén túl jelentés munkatöbbletet, okozott az is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a sertések átlag- súlya darabonként ISO kiló volt, míg a vállalati terv csak 138 kilós átlagsúlyt irányoz elő. Az átlag-súlynövekedés tehát körülbelül 9 százalékos. Túlszárnyalta a tervelőirányzatot a vállalat . az exportkötelezettségének teljesítésében is. Szárazáru termelése ugyanis az előírt 256 vagon helyei* 311 lesz. Gyulaiból az előirányzat 236, a teljesítés pedig várhatóan 241 vagon, a csabaiból pedig az előirt 20 vagonnal szemben előreláthatóan 70 vagonra valót gyártanak. A teljesítések alapján érthető, hogy az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai között a Békés megyei vállalat a munkaegyenértékben számított termelékenységben az év első háromnegyed évében a második helyen áll. A vállalat szocialista brigádjainak küldöttei szerdán részt- vettek az élelmiszeripari szocialista brigádok tanácskozásán Budapesten. Ezen jóleső érzéssel számolhattak be elért eredményeikről, arról, hogy mindent elkövettek a negyedik ötéves tervben előirányzott húsprogram megvalósításáért. Tegnap, december 2-án az SZMT békéscsabai székházában a vállalatok üdültetési felelőseinek, részvételével ülést tartottak. Kiss István, az SZMT vezető könyvelője a szakszervezetek 1971. évi üdültetési tevékenységét értékelte, Gedó And- rásné, az SZMT munkatársa pedig ismertette az 1972-es év első felében igénybe vehető SZOT- beutalők megoszlását. E szerint jövő év júniusáig 13 turnusban összesen 2110 felnőtt kaphat magaslati; gyógyhelyi, MAs A VARSÓI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET k KÖZLEMÉNYE (2. oldal) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE (3. oldal) AZ ALKOHOLIZMUSELLENES KÜZDELEMRŐL «5. oldal) REJTVÉNY- PÄLY ÁZATUNK «7. oldal) A KGST Közlekedési Állandó Bizottságának budapesti ülésszaka Befejezéshez közeledik % KGST Közlekedési Állandó Bizottságának 41. ülésszaka, amelynek részvevői — a tagországok küldöttségeinek vezetői — csütörtökön már a kiegészítő egyeztetést igénylő kérdésekben cserélik ki véleményeiket, majd az utolsó plenáris ülésen összeállítják az ülésszak jegyzőkönyvét, s egyeztetik az ülésről kiadandó közös közlemény szövegét. A külföldi küldöttségek délután megtekintik a Hungaroca- mion cinkotai forgalmi-műszaki telepét, Európa egyik legkorszerűbb nemzetközi autófuvarozási létesítményét. A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága 41. ülésszakának jegyzőkönyvét pénteken délután írják alá. balatoni és egyéb üdülőkbe szak- szervezeti beutalót. Kétszáz ember pihenhet szanatóriumban'és összesen 232 gyereket vihetnek Párádra, Parádfürdőre, Parád- sasvárra és más gyermeküdülőkbe, két-, illetve háromhetes időre. A jövő év első hat hónapjában 283 családos beutalót oszthatnak ki a szakszervezeti tagok között. Külföldre pedig 23- an mehetnek. A csere és turista üdülőjegyek Lengyelországba, NDK-ba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba szólnak. •■•«■■■ceeaaa«flCMcaE»af? (KasaasaBaaBaaeaaBesaBaaaaaaeaeaaeaeaaaeaaaaassaBaeaeaMaaaeaBaaeseaBaneassBssMasssegaesaBsaaseeasBBBBaaaaaBBiia i i / Hádiőközvetítés Békéscsabáról Szerdán este az Ifjúsági és Üttörőház nagytermében hangversenyt rendezett a Magyar Rádió és Televízió Vegyeskara. A nagy csabai közönségsikert aratott műsort — melyben felhangzottak a kórusirodalom öt évszázadának jellegzetes alkotásai Lassus műveitől Petrovics Emil kompozícióiig — egyenes adásban közvetítette a Petőfi Rádió, 2118 fe nol!, 232 gyermek és 283 család kapha! szakszervezeti beutalói 1972 első félévében i* üdülési albizottság ülése
