Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
if As — NŐTT A NYUGDIJAK ÖSSZEGE <«. oldal) — MILYEN BÉLYEGGEL LEHET KÜLDENI AZ ÜDVÖZLETEKET (S. oldal) Csak a haszonért? Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VII. koegresszesa Kedden reggel az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének szék. házában összeült a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi minisztej, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, valamint a párt-, az állami és társadalmi szervek több más képviselője. A háromnapos tanácskozást Rácz Gyufa, a SZÖVOSZ elnökségének tagja, a szövetkezeti mozgalom veteránja nyitotta meg. Az elnöki megnyitó után a kongresszus megválasztotta a munkabizottságokat, s jóváhagyta a tanácskozás munkaprogramját, amelyben elsőként dr. Molnár Fr igyes, a SZÖVOSZ elnöke szóbeli ( beszámolóval egészítette ki a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának írásos jelentését. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, sz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Nyers Rezső elvtárs felszólalása A gyufa óriási találmány, ráadásul magyar ember, Irinyi Janóé találta fel. Amúgy azonban kicsinység. Ha valakinek nincs pénze, egy doboz gyufa ára sincs a zsebében. Jelentéktelen összegű kiadásokat a gyufával összehasonlítva szoktuk emlegetni: mondjuk, egy újság ennyi vagy annyi doboz gyufa árába kerül Az infláció idején a heti bér, mire megkapták az emberek nem ért többet húsz doboz j gyufa áránál. Ezzel szemben, azt is el lehet mondani, hogy valaki kihúzta a gyufát. Vagyis alaposan ráfizetett valamire. A gyufa ennek ellenére nélkülözhetetlen apróság. Különösen a dohányos ember számára. Nincs nagyobb kincs, mintha éjszaka rá akarok otthon gyújtani, van cigarettám, de nincs gyufám. S ha az embernek szeles időben támad kedve egy cigarettára. S a szél minduntalan elfújja a gyufa aprócska lángját, Tantalusz kínjait éli át A gyufa tehát rendkívül fontos dolog. Annak, akinek szüksége iwn rá. Ezzel szemben rendkívül lényegtelen annak, aki árulja. Mit lehet egy 30—40 filléres skatulya után keresni? Fogalmam sincs, de néhány fillérnél többet biztosan nem. Alighanem ez az óka annak, hogy az eszpresszókból, vendéglőkből, italból tokból, ahol egyébként trafikárut is árulnak, lassan, de biztosan eltünedezik a gyufa. Körülbelül fordított arányban azzal, ahogy ezekben a boltokban megjelennek a drágább cigaretták. A képlet: 25—30 forintos amerikai cigaretta van, 40 Síiére® gyufa nincsen. Mert a gyufával nyilván bajlódni kell, nem éri meg. Múltkoriban tanulmányoztam, miként reagálnak a különböző emberek az egyébként rendkívül csinos, s ennek tudatában megfelelően határozott kiszolgáló kisasszony nemleges közlésére. Az ideális állampolgár, aki kért egy doboz drága cigarettát, s hozzá gyufát, szó nélkül beletörődött, hogy cigaretta van. Átvette a dobozt, s busás borravalót adott. A bosszúálló szintén nem mondta le a tígarettaiende. lést, de egy fillérrel sem fizetett többet érte, mint az ára. Az önemésztő nem mert egy szót sem szólná a kisasszonynak, de amikor az valahol másutt el volt foglalva, a szomszédos asztalnál ülőkkel közölte: ezt már nem lehet kibírni. Az ideges ráripako- dott a felszolgálóra, hogy akkor cigaretta sem kell. A törvényismerő kérte a panaszkönyvet s mivel azt nem kapta meg, mert úgy is minek adták volna oda, asztalához kérette az üzletvezetőt. Az üzletvezető türelmes magyarázatba kezdett, hogy azért nincs gyufa, mert kifogyott, s ugyan tulajdonképpen semmivel többet nem mondott, mint amennyit a vendég már úgy is tudott, az megnyugodott: mégis csak más, ha bepillanthat a kárvallott a mechanizmus működésének bonyolultságaiba. Aztán akadt nemtörődöm vendég it», aki azonnal tudta: ebben az eszpresszóban is a piacról élnek a felszolgálók, sőt ebből él az őket alkalmazó vállalat is, következésképpen neki kötelessége úgy viselkedni, ahogy a nyereségérdekeltség kívánja. Vidáman fölkelt hát, s ~zó nélkül átszaladt a szomszédos trafikba, egy doboz gyufáért Az eszpresszó teljes személyzete, a vezetőtől a mosogatóig nagy elismeréssel nézett utána. Ha divat lenne még a dicsőségtábla, alighanem kitették volna a képét az előcsarnokba, közvetlenül a ruhatár mellé. Itt kell elhaladni a mosdó félé is, ez a legforgalmasabb hely: hadd lássa mindenki, milyen az ideális vendég — megérti a kereskedelem, a vendéglátóipar problémáit, amelyek rendkívüli módon nehezek, de tulajdonképpen mégis könnyen áthidalhatók. Akadt azonban a vendégek között egy túlokos ember is. Aki úgy vélekedett a dologról, hogy a gyufahióny egyszerű disznó- eság. Akármennyire elégedetlenek á' fizetésükkel, még a vendégekkel is az alkalmazottak, kutyaköteiességülk arról gondoskodni, hogy legyen gyufa. & a dolog — éppen a trafikba átugró vendég mutatott példát — rendkívül egyszerűen megoldható. Át kell valakinek mennie & trafikba, vennie kell mondtuk száz doboz gyufát összesen négy. ven forintért, s aztán lesz gyufa a cigarettához. Ez az egyszerű megoldás azonban alighanem azért járhatatlan, mert túl egyszerű. És kiagyalásához szokatlanul primitív gondolatmenet szükséges. Olyan, ami nem veszi figyelembe a magasabb összefüggéseket. Azt ,hogy némelyek már azt hiszik, hogy a nyereség- érdekeltség azt jelenti: minden mozdulaton keresni kell, s lehetőleg egyre többet kell keresni Továbbá abból indul ki, hogy apróságokból derül ki, hogyan is végzi valaki a munkáját. Meg egyáltalán: hogyan érts azt, amit csinál. Mert nem elég ám valamiből élni, valamiért élni is keik Mondjuk, a vendéglátó szakmában azért, hogy a vendég ne bosszankodjék, hanem a vendég megkapjon mindent, amit kíván. Persze, a gyufa nem minden. A gyufa apróság. Gyufaügyben soha senki nem fogja kihúzni a gyufát. Viszont elmondhatjuk: nemcsak a gyufát találta fel magyar ember, hanem a gyufa nélkül árusított cigarettát is. Pintér István Tisztelt Elvtársnők és Elvtársak! Pártunk politikája szempontjából kedvezőnek Ítéljük és elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négy éves fejlődését. A kongresszusi jelentések jól tükrözik, a való élet tényei pedig bizonyítják, hogy 1967 óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik, a szövetkezetekben, erősödnék a szocializmus jellemző vonásai. Mit várjunk a jövőtől? Sokasodhat-e az, ami most jó, csökkenhet-e az, ami fogyatékosság? Igen, ha széleskörű lesz a jobb munkára való törekvés. Bízzunk abban, hogy az új szövetkezeti törvény alapján az állami szervek jobban ellátják majd az állami feladatokat, az új alapszabályok keretében a szövetkezetek jobban megállnak a saját lábukon, tovább nő a gazdasági hatékonyság és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. Egy dologra azonban nem számíthatunk arra, hogy ami most nehéz, a jövőben könnyűvé válik, hogy ami bonyolult, az mind egyszerűsödik. A szocializmus építésének mai, fejlettebb szakaszában nehezebb a fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre 5—7 százalékkal több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye, miközben gyorsan változik a termelés és a fogyasztás szerkezete. Növekvő átlagjövedelem mellett természetesen és jogosan nő a fogyasztók igénye, viszont a termelésnek és a kereskedelemnek mincj nehezebb jobban szolgálnia — és kiszolgálnia — a fogyasztókat. De nem hátrálhatunk. Ha nehezebb is a feladat, meg kell tudni oldani, mert gazdaságpolitikánk szocialista céljai jórészt éppen ezen a ponton realizálódnak a dolgozó emberek számára. — Kedvező, hogy az ország 578 fogyasz ásj szövetkezete 22 000-nyi kereskedelmi egységével lépést tart a fejlődéssel. A szövetkezetek működési területén a fejlődés némileg gyorsabb, mint az állami kereskedelemben, ennek révén a falusi és vidéki életforma közeledik a városi színvonalhoz. Kedvező az is, hogy az áru útjának rövidítése jegyében növelik a szövetkezetek az ipartól való közvetlen árubeszerzést, s ezt még tovább1 ás lehet fokozni. Emellett javí-1 tani kell együttműködésüket a nagykereskedelemmel, amely az áruellátás fő csatornája marad. S hogy hava ásukat magasabb szinten teljesítsék, a szövetkezeteknek jobban meg kell ismerniük a fogyasztás alapvető egységeit, a családi háztartásokat, azok jövedelmi viszonyainak és fogyasztási szokásainak vál ozását, ismerniük kell. a hagyományok és az újítások növekvő konfliktusát a szokásokban, az új technika benyomulását a háztartásokban, ennek helyi lehetőségeit, határait és problémáit. Mindez nem könnyű. A háztartások fejlődési irányzatai nehezen megismerhetők, de nem megismerhetetlenek. A jövő igénye e térén nagyobb lesz a mainál, a fogyasztói szolgálatnak szélesebbnek kell lennie, hogy a fogyasz ási színvonal lépést tartson a termelés fejlődésével. De egyúttal vessük el azt az ábrándot, hogy a fogyasztás színvonala jobb lehet, mint termelésünk színvonala. — A 385 Takarékszövetkezet ezernyi fiókjának hálóza ával szintén a fogyasztói háztartások szolgálatát látja el, s ezt eredményesen teszi. A háztartási meg akarí tások összegyűjtése, hitelek nyújtása a háztartás fejlesztésére és a ház körüli termelésre — mindez természetesen hivatás® a takarékszövetkezeteknek, s ezen elvi alapon a tevékenység további fejlesztésére szükség és lehetőség van. De nem lenne helyes, ha azon igyekeznének, hogy kiterjesszek mai tevékenységüket a termelési, vagy a kereskedelmi szféra bank-ügyleteinek intézésére. A bank-funkciót a szocializmusban az állami bankok jól ellá ják, Itt valóságos szükséglet nincs a szövetkezésre, ennek híján pedig erőszakolt lenne, kudarchoz vezetne ilyen funkcióra törekedni. Bő tere van még annak, hogy a mai elvi alapon bővítsék tevékenységüket a .takarékszövetkezeteik és fejlesszék közvetlen szolgálatukat a tagok részére. — A sok új lakásszövetkezet létesülése, a meglevők fejlődése az elmúlt négy év szembetűnő eredménye. A kongresszusán képviselt 645 lakásszövetkezet és a kezelésében levő 70 000 la~ 1 kas már valóban tekintélyes szám. Miután © IV. ötéves terv1 lakásépítés! programja a 400 000 új lakás felépítése — felé tervszerűen haladunk ez évben és ezután is, a lakásszövetkezés fejlődése előtt széles az út. De nem mindig sima. Sok itt még a rendezésre váró dolog, a társadalmi összképre helyenként inkább a kavargás, mint a kristályosodás a jellemző. Éppen ezért a szövetkezet: emberek igazi pionír-munkája és elszántsága szükséges ahhoz, hogy a házvagyon értékének megóvását, az anyagi feltételeket, a jő ügyintézést, meg a folyamatos ellenőrzést biztosítani tudják. Fontos, hogy a lakásszövetkezetek még inkább maguk mögött erezzek a SZÖVOSZ segítségét, úgyszintén az állami és tanácsi szervek megértő támo- gatását. — A SZÖVOSZ-nak fontos feladata — hangsúlyozta többek között — hogy segítse a szövetkezeteket a gazdaságpolitikai irányvételben, a népgazdasági terv céljainak megvalósításában. A gazdasági reform és a párt szövetkezetpolltikája egyformán hangsúlyozza, hogy milyen fontos az általános közérdek ismerete és szolgálata a szövetkezetek részéről. — Szeretném üdvözölni a SZÖVOSZ és az egész fnagyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak évről évre való fejlődését — mondotta ezs- után. — Helyeseljük és támogatjuk a szövetkezők intenzív nemzetközi érintkezését. Egyfelől azért, mert ha fejlődésüli lendületét növelni akarjuk, mind több haladó külföldi módszer átvételére van szükségünk a szövetkezetek szervezésével és gazdasági működésében. Másfelől azért, mert a szövetkezeti nemzetközi fórumok jő eszközei a nemzetközi kérdésekben való gondolat-tisztázásnak, az érdekek egybevetésének, a különböző konfiktusok helyes megoldásának. Ügy véljük, hogy a szocialista országok szövetkezőinek és a nem szocialista országok mozgalmának végső érdeke egybeesik abban a törekvésben, amit mostanában úgy formutó- zunfc Pesten: „Biztonságon Európának, békét a világnak!” —■ Tisztelt Kongresszus! A mai teljesítmény értékes, de elmarad a jövő követelményétől, hisz a kereskedelmi munka körülményed a műszaki-technikai forradalom hatására mind bonyolultabbak lesznek. A mainál is jobb szakszerűbb vezetésre lesz szükség, ehhez kéül hozzánőnie a személyeknek, a testületeknek és a mozgalom szélesebb gárdájának. E gondolatok után engedjék meg, hogy eleget tegyek megtisztelő és legfontosabb megbízásomnak, átadjam a kongresz- szusnaic és a, egész tnoesalom- nak a Maevar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány szívből jövő üdvözletét, jókívánságait. További sikereket a szövete, zetfejlesztésben. haladást a szocializmus építésében? A beszámolók, felszólalások után befejeződött az első napi tanácskozás. A kongresszus ma folytatja munkáját. Moszkvába utazott az MSZBT küldöttsége Kedden Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az MSZBT alelnöké- nek vezetésével Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége a Szovjet "Baráti Társaságok Szövetsége, a Szovjete-Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1972—73. évi együttműködési tervének-aláírására,
