Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Növényvédelmi tanácsadó: Kárt okozó kalaposgomkák a házikertekben és a szórvány* gyiim'áicsisiikbsn KERT és háztáji Virágrügyről — — Kémhatásról dil? a borkő mennyisége, hogy az j oldalakról a borba hull, s ez már nem kívánatos. Ilyenkor j ürítsük ki a hordót és szedjük le a borkövet, ami jó áron eladható a MÉH Vállalatnak, A talaj kémhatása Valamely folyadék lúgos, savas, vagy semleges voltát nevezzük kémhatásnak. Jelölésére a „pH” betűket használjuk. Számszerű jellemzésére 1-től 14-ig tartó számsort alkalmazunk. (A számsor nem önkényesen választott, hanem az oldat hidrogénion koncentrációjának tízes alapú negatív logaritmusai.) A semleges oldat pH-ja (kémhatása) 7; az ennél kisebb értékek a lúgosságot jelzik. A talajokat kémhatásuk alapján a következőképpen oszthatjuk fel: 4,5 pH alatt erősen savanyú, 4.5—5,5 pH savanyú, 5,5—8,5 pH gyengén savanyú, 6,5—7,5 pH közömbös, 7,5—8,2 pH gyengén lúgos, 8,2— 9,0 pH lúgos, 9 pH fölött erősen lúgos. Gyümölcseink közül a körte, a cseresznye, a meggy, a szilva és a dió számára a 6,4:—8,2 pH a legkedvezőbb. Az őszibarack 7,5 —9,0 pH-jú talajon díszük a legszebben. Az alma tűri leginkább a savanyú talajt; 5,5—8,2 pH-n is .jól terem. A savanyú talajokat ügy javíthatjuk (úgy tehetjük kevésbé savassá), hogy mészport, cukorgyári mésziszapot vagy sárgaföldet terítünk rá. A lúgos talaj lúgosságát gipsszel vagy lignitporral csökkenthetjük. Dísznövényeink téli védelme Termőrügyek kialakulása Énnek időpontja sok tényezőn múük, amelyek hatását nem ismerjük pontosan. Az egyes fajokra, illetve fajtákra jellemző a termőrügyek kialakulásának időpontja. A körülményektől függően 3—6 hetes elcsúszással mindig ugyanazon időszakban megy végbe. Egy-egy fajtán belül az időjárási viszonyok, a tápanyagellátottság, a gyümölcsös fekvése a döntő tényező a fejlődési szakasz megindulására. Az egyéb tényezők közül figyelemre méltó a metszés; a metszetlen fákon korábban kezdődik, mint a metszésben részesített fákon; idősebb, rövid vesz- szőkön olykor egy hónappal hamarabb kialakulnak a termőrügyek, mint az egyéves hosszú hajtásokon. A fajták és a fajok közötti eltérések az öröklött adottságokból adódnak. Például a lassan növő fajták termőrügyei korábban, az erőteljes növekedésűeké későbben fejlődnek ki. A nyári fajtákon korábban indul meg a fejlődés, mint a télieken. A termőrügvek a virágzást megelőző évben — a fajtától fügsően — fő1 eg június és szeptember között kezdenek megjelenni. Fejlődésük a leetöbb esetben télen is folytatódik. A ribiszke termőrügyei például június eleién kezdenek feilődni, az almafajtáké július eleién, egyes málna- és szamócafajtáké szeptemberben. A keletkezett termőrügvek mennyisége is több tényezőtől függ. Fiatal korban vagy rossz tápanyag-ellátottság esetén például kevesebb képződik. Borkősav Á szőlő legjellegzetesebb sava a borkősav. Mennyisége a szőlőben éppúgy, mint a borban fajtánként és tájanként változik. Éppen ezért mennyisége döntően befolyásolja és egyúttal megadja a bornak az úgynevezett fajta- és tájjeleget. Ha például túl sok van belőle, ez okozza a bor „vad savanyú” ízét. ha viszont a bor javításakor túl sokat távolítunk el belőle, italunk jellegtelenül lággyá válik. A borkősav mennyisége a szőlőbogyók éréséig folyton nő, de az érés folyamán már nem képződik, sőt a borkősav egy része a légzés következtében elbomlik, más része sók alakjában kicsapódik. A must átlagosan 2—8 g borkősavat tartalmaz literenként. Erjedéskor a seprővel együtt sok leülepszik belőle, miután borkősóvá alakult. Az újborokból tárolás idején kemény kristályok alakjában rétegesen rakódik le a borkő a hordók falára. így a bor borkősavtartalma fokozatosan kisebb lesz, mint a musté volt, s általában 0,5—5,5 g/1 között állapodik meg. Sokan abba a hibába esnek, hogy rendszeresen lekaparják a borkövet a hordók faláról. Nem helyes, mert ez nem szennyeződés, hanem jelentős szerepe van a hordóba kerülő bor íz-, illat- és zamatanyagának kifejlesztésében. 5—6 évenként — főleg a savasabb borok hordóinak dongáin — azonban annyira felszaporoBímJMfss 19 U. DECEMBER 14, A váratlanul leihullott hó betakarta a kertet és félbeszakította a méjg hátralevő teendőket. Egyik ilyen fontos munka a kertben kinttelelő növényeink betakairása a tél hidege edlen. Ha elolvad a hó — s erre számíthatunk — ezt a munkát még pótolhatjuk. A díszkert állandó növényei a fák és cserjék. Legtöbbjük károsodás nélkül vészeli át a telet Esetleg előfordul, hogy a fiatalabb hajtásvégek megfagynak. Ezeket azonban tavasz- szád metszéssel eltávolíthatjuk. Üj telepítés után tanácsos a fák és bokrok tövét takarni, a fák törzsét karóhoz kötni. A törzstakarás csak ott szükséges, ahol a vadak kártételére számítunk. Ellenük, illetve rágásuk ellen viszont csak a PVC törzsvédői, vagy tüskés drótból, illetve rózsaágból készült védőikosár használata eredményes. A rózsák takarása föltétlenül szükséges. Az alacsony törzsű, illetve bokorrózsák tóvét 15— 20 cm magasan kupacoljuk fel humuszos, lombos kerti földdel. Magas törzsű rózsát már csak néhány helyen találunk a kertekben — bár most újra divatba jönnék. A fiatalabb, vékonyabb törzsűeket szokás volt lehajlítaná a föld felszínéhez, és koronájukat leföddelni. Az idősebbeket, ha már nem vol tak hajlíthatok, állva takarták, úgy, hogy koronájukat körülburkolták papírzsákokkal, csomagolópapírral. Az évelők — ide sorolhatjuk a pünkösdirózsát, a páfrányféléket, a hortenziát — megérdemlik, hogy vékonyan betakarjuk töveiket lombba] és arra szórt komposztföldded. Ez a takarítási módszer kétszeresen hasznos. Először a fagy ellen' védd a növényt, másodszor ta- S vaszig lassan elkorhad a hó i alatt, és humuszt pótol a kerti földben. Egy rózsalugas évről évre lehulló lombja alatt a telepített aljnövényzet, páfrányok, évelő virágok, az erdei ciklámen, primulák kitűnően érzik magukat. Csak nem szabad kisöpör- ná közülük a rájuk hullott leveleket. Az erdőben is azért nyílik a fák és bokrok alján a sok, változatos kis virág, mert a lomb természetes takaró számukra, nemcsak télen, de nyáron is — a szárazság ellen. Rosszul gondolkodik tehát az a házikert-tulajdonos, alki minden ősszel tisztára takarítja kertjét a falevelektől. Inkább terítsünk a lombszőnyegre vékony rétegben földet, s akkor a szél sem hordja széjjel. Az ősszel kiültetett virághagymák — a tulipán, jácint, nárcisz — is feltétlenül igénylik a takarást. Takanóanyagként elsősorban szervesanyagot használjunk. Komposztot, melegágyi vagy gombatrágyát, de jó a tőzeg, a faforgács is és csak végszükségből a szalma- és a nád- törmciélk. A két utóbbi kivételével mindegyik a területen maradihat a növények tavaszi kihajtása után is. Tavasszal a takaróanyag megvédi a talajt a szelek szárító hatásától, melegíti azt, s ha egy-két nappal késlelteti is a növényeik, fejlődését, védőhatása annál nagyobb. Összegezve: a takarást minden növény igényli; ha azonban idő hiányában nincs módunk az egész kertet védőta- karásfcan részesíteni, hagyjuk meg legalább a természetes lombtakarót, és az ősiszel újonnan ül'etett növényeket védjük meg elsősorban a téli fagyok káros hatásától. A növénybetegséget okozó 1 gombák túlnyomó többsége szabad szemmel nem látható, hanem csak károkozásuk és az ehhez kapcsolódó tünetek. Ezekkel szemben a kalaposgombák termőtesteikkel már messziről szembetűnnek. A leggyakrabban előforduló Ilyen gomba a gyökéren élősködő mézesgalóca. Gyökérpenészt és korhadást okoz. A gyümölcsfák közt az almán kívül a szilvára, a körtére, a kajszira, az őszi barackra a mandulára, a cseresznyére, a dióra, szokott rátelepedni és sokszor azokat ki is pusztítja. | Házikertekben rendszerint ott lép fel, ahol a talaj túl nedves, vagy rosszul szellőzik. Megelőzhetjük fellépését, ha gondoskodunk a felesleges víz elvezetéséről, valamint mélyebb talaj munkával (mély ásás) a talajt kiszárítjuk. Ennek következtében a napsugárzás fertőtlenítő hatása is érvényre jut A megtámadott fák — sajnos — nem menthetők meg. Legjobb ezeket kivágni és megsemmisíteni. A talajt jó mélyen megforgatni és abból minden gyökérmaradványt eltávolítani , elégetni. Ugyanarra a területre 3 évig fás növényt ne ültessünk, hanem azt szántóföldi növényekkel hasznosítsuk. Újratelepítés előtt a talajba négyzetméterenként 2—5 kg mészport keverjünk. Sok kerttulajdonos a különböző eszközök használatával sérüléseket okoz a fákon, cserjéken. A kezeletlen fasebeken, valamint a sérült gyökereken keresztül jut a gyümölcsfába a centiméteres méretű, ezüstszürke termőtestű gomba — az ólomfényűség okozója. Gyakrabban az .alma-, szilva-, a kajszi- és az őszibarackfa levelein mutatkozik. Az őlomfényűsé\agv gyakorlattal rendelkező 1 tő autómotor- és 1 fő villany- szerelőt felveszünk. Bm. Szik- víz és Szeszipari Vállalat, Békéscsaba, Luther u. 5/b. 350448 A békéscsabai Hizlalda 1. gz. telepe felvesz etetőket és rakodómunkásokat. Jelentkezni Kétegyházi u. 1931. 350449 • • • 18 évet betöltött lányokat csévelőnek felvesz a Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 3 hét. Ezen idő alatt bavi 1050,— Ft bruttó fizetést és napi 1,— Ftért ebédet biztosítunk. Lakást get az egész fát elárasztó sné- reganyagával hozza létre. Mivél ez a betegség erdei fákról, főleg bükkrői terjed, tehát a kertünkben vagy közvetlen közelében lévő száradó erdei fák jelenléte veszélyes, eltávolításuk indokolt. Az ilyen fából készült kerítésgyámok is az ólomfényűség kiinduló forrás« lehetnék. A gyümölcsfák, különösen a beteges, pusztulófélben lévő fák törzsén, vastagabb ágain gyakran látni különböző színű és alakú gombákat. Ezek tapló- gombák, vagy más néven lika- esős gombák. Jellemző ezekre, hogy sokszor nincsen tönkjük csak kalapjuk. Féloldalasán tapadnák a fák kérgéhez. A gomba Eonalzata már jó ideje kiterjedten él a fában, vagy cserjében. A megjelenő taplógomba a spórákat létrehozó képződmény. A fák bármilyen jellegű sérülését lehetőség szerint kerüljük el, továbbá a termőtesteket, kalapokat mihelyt észrevesszük, azonnal távolítsuk el úgy. hogy a fa egészséges részéből is 1—2 eentimétemyit hozzáfaragunk. A sebéket megfelelő kezelésben kell részesíteni. A metszéskor, ágfűrészeléskor keletkezett sebfelületeket, a fa repedéseit, ág- töréses részeit simára le kell faragni ős sebziró anyaggal (sebkátrány, fabalzsam) bekenni. A fent leírt gombák igen sok kellemetlenséget és problémát okoznak a házikert-tulaj- donosoknak, tehát szükséges figyelemmel kisémi a fertőzés alakulását, és indokolt legmegfelelőbb módon védekezni. Jeszenszky Géza növényvédelmi szakmérnök: minimális térítés mellett leány- otthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés: Írásban a PTM Jacquard Szövőgyára munkaerőgazdálkodásán, Buda., pest, xm„ Szekszárdi üt 19—SS. •m Középiskolai végzettséggel és, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező raktárvezetőt keresünk. Baromfifeldolgozó Vállalat, Békéscsaba, Orosházi út Ifi. Jelentkezéseket a Kereskedelmi Osztályra kérjük megküldeni. SS0S8S • • e & Budapesti KSzlekedézS Vállalat állandó S műszakos beosztással azonnali belépésre keress kőműves, tetőfedő, ács-állványozó, kövező. épületasztalos. épületlakatos, épületbádogos, vfe-gázszerelő, központi fűtésszerelő, gépszea félő. vasbetonszerelő. 8 műszakos beosztásban: gyalus, marós szakmunkásokat, valamint építőipari betanított és segédmunkásokat. Felveszünk továbbá: szakma nélküli férfi munkaerőket, vasúti pályajavltási és építési munkára, női munkaszéket, pályatakaritásl munkára. Egyenruhaellátás. Felvételre keresünk továbbá: 48 órás munkahéttel vizsgázott kazánfűtőket. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk. Bérezés: a kollektív szerződés szerint Mindem dolgozó és családtagja részére autóbuszra. villamosra« HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest vn.. Kertész utca IS. és a vállalat valamennyi telephelyéit 438« A lakás ingóságaiban keletkezet! tűzkárt a HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS alapién megtéríti az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Közösetek munkaerőigénye
