Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Napirenden Olimpiában - Olimpiáról A Zeos-t'TOp’om robosztus ►r*5mh-m«rndv<nya!b61 némi fogalmat alkothatunk a hajdani méretekről. A stadion Nem tudom, más hogyan van vele, de én azonnal a stadionhoz siettem. A versenyzők valami­kor egy 32 méter hosszú fedett folyosón át jutottak a stadion­ba. Ma a bejárati boltívet csu­pán egy szelvény Jelzi. A bejá­rati alagúton nem szabadulha­tok a gondolattól, hogy az év­ezredes kövek megannyi szo­rongásnak, reménynek, milyen verseny előtti izgalmaknak le­hettek tanúd. A pályáin a versenyzők testét nem fedte ruha, ezek után per­sze azon sincs mit csodálkozni, hogy csak egyetlen nő, Déméter papnője vehetett részt a játé­kokon. A folyosókon áthaladva a ma­ga egyszerűségében tárulkozik ki a stadion. Egyik oldala maga a Kronosz domb földbevájt ülé­seivel. A másik oldala már em­beri kéz munkája, ez teljesen el­pusztult; A nézőtér oldalai becs­lésem szerint öt-hat méter ma­gasak lehettek. Mindössze egyet­len kőpáholy volt, a versenybí­rák és az előkelösiégek számára, az ősi olimpiai stadion egy mai, modem olimpiai stadion mére­teihez persze nem hasonlítható, ennek ellenére 35—40 000 em­ber fért el a lelátókon. A stadiont sok-sok év munká­jával teljeB egészében tulajdon­képpen csak 1960—61-ben ás­ták ki. Az archeológusok a startköveket és a célvonalat is csaknem sértetlenül megtalál­ták. A fehér mészkőből készült startköveken két párhuzamos rovátka van, ide helyezték lá­bukat a futók. Ez volt tehát a startgép őse. Ezekről a kőkü­szöbökről húsz atlétát Indíthat­tak. A startkő és a Célvonal kö­zötti táv egy olipmiai stadion, azaz 192 méter és 27 centiméter. Az olimpiai stadion volt a rö­vidtáv és ennek többszöröse pe­dig a közép, és hosszútávok. Aranykéssel metszett olajág Á nézelődésből felocsúdva hirtelen arra leszek figyelmes, hogy valaki szinte mérnöki pre- ciztással, acélmérőszalaggal mé­ri a pálya hosszát és szélességét, valóban helytállóak-e a bédeker adatai. S amikor konstatálja a méret pontosságát, megelége­detten tekeri fel mérőszalagját A férfiú, akit felesége Harisnak szólít, csak ezután néz szét a látnivalók között. A romantika ebben a rekkenő, tüdőt szúró hőségben sem vesz ki az emberekből. Hárman, né­gyen szabályosan elhelyezkedtek a startköveken, s ha nem is olimpiai gyorsasággal, végigfut-] ják a távot. S tekintve, hogy a példa általában ragadós, a fia- talabbja, fiúk és lányok köve­tik a kezdeményezőket. Egy ke- fefrizurás amerikai futás köz­ben még filmezted is magát Keresek egy tenyérnyi árnyé­kos helyet, hogy legalább gon­dolatban felelevenítsem mi tör­ténhetett a győzelem után. Em­lékezetem szerint a győztes ju­talma volt hogy meggyújthatta Zeuesz oltárán az áldozati lán­got A televíziós közvetítések al­kalmával bárki meggyőződhe­tett arról, micsoda boldogság aj győztesnek átvennie az olimpiai aranyérmet. Az ókorban a győ­zelem díja csupán egy arany- késsel lemetszett odajág volt, bizonyára nem kevesebb büszke­séget és boldogságot okozva a győztesnek! Szöveg és kép: Boros Béla (Folytatjuk) A rtf'11"" bejárati alagútjának már csak egyetlen boltíve ép. Az 1972. évi versenynaptar és a sporterjyesuleti állami támogatások elosztása Tájékoztató a sportmozgalom átszervezéséről Idei utolsó ülését tartotta a napokban az MTS megyei taná­csa elnöksége. Ekkor tárgyal­ták meg az 1972. évi verseny­naptárat, sportegyesületí álla­mi támogatásokat, majd tájé­koztató hangzott el a sport­mozgalom átszervezéséről. Az első napirendi pontot ösz- szeállító Caál Géza módszerta­ni főelőadó szóbeli kiegészítést tett az előterjesztett anyaghoz. A versenynaptár 24 sportág; asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, kerék­pár, kézilabda, kosárlabda, lab­darúgás, lovaglás, modellezés,, motorkerékpár, ökölvívás, röp­labda, sakk, sportlövészet, súly­emelés, tájékozódási futás, te­ke, tenisz, természetjárás, tor­na, úszás, ás vívás jövő évi ese­ményeit foglalja magában. El­készítésekor figyelembe vették Békés megye személyi és tár­gyi feltételeit. A nehézségeik ellenére több száz sportversenyt rendeznek, melyeken mint­egy 50 ezer ember sporto­lását biztosítják — az alap­fokú vetélkedőktől egészen az országos versenyekig. A tömegspori-renuez vények lebonyolítására külön verseny- naptár készült, amely alapos egyeztetés után egyaránt tar- taanazza a megyei TS, SZMT, KISZ MB és a KISZOV sajátos, illetve közös sportrendezvénye­it. Az 1972. évi program a kü­lönböző szervektől és a társa­dalmi aktíváktól igényli a se­gítséget a sikeres lebonyolítás­hoz. Az ülés következő napirendi pontjaként Bobcsek István gaz­dasági vezető elóterjesz.ése alapján megvitatták a sport- egyesületeik jövő évi állami tá­mogatásának elosztását. A sport­körök 1972-ben egymillió 595 ezer forintot kapnak alaptámo- ga.ásként, a sportiskolák 632 ezer forintot Az esetenkénti céltámogatás 176 ezer forint, míg az eredményességi támoga­tás összege 274 ezer forint lesz Békés megyében, összességé­ben tehát az állami támogatás 2 millió 677 eaer forint Labdarúgásra az elmúlt évek­hez hasonlóan a TS nem biz­tosít állami támogatást. Ilyen­irányú segítséget csak azok a sportkörök meghatározott szak­osztályai kapnak, melyeiknél a minőségi eredmények jelentő­sek. A támogatás tehát cél­jellegű és amennyiben az illető szakosztálynál minőségi ha­nyatlás következik be (máshol Totátippielnk 1. Atalanta—Catanzaro 1 2. Cagliari—Fiorentina* 1 3. Juventus—Sampdoria 1 4. Lanerossi—Intemazionale x 2 5. Mantova—Varese 1 6. Milan—Roma 1 7. Napoli—Torino 1 8. Verona—Bologna 1 x 9. Cesena—Monza 1 x 10. Foggia—Bari 1 x 11. Genoa—Modena 1 x 12. Reggiana—Brescia 1 x 13. AS Reggina—Taranto 1 x Pótmérkőzések ugyanakkor fejlődés, színvonal-' emelkedés történik), a tá.noga- táis csökkentiető, illetve átcso­portosítható. Az elnökség a továbbiak­ban meghallgatta Krivik Andrásnak, a megyei TS elnökének, majd peaig Ino- kai Jánosnak, az MSZMP megyei bizottsága PTO he­lyettes vezetőjének tájé­koztatóját, az MSZMP Po­litikai Bizottsága állásfog­lalásáról, a testneveléssel és a sporttal kapcsolatban. A Poliukai Bizottság no.em­ber 30-án megtartott ülésen ktmondi.a, hogy 1972-ben elő! kell készíteni az állami sport- j vezetés kialakítását. Ennex a munkának az irányítására g mtóisztorelnük-halyettes vezeté­sével bizottságot kell létrehoz­ni, amely alapos, körültekintő munka után 1972. november 15-ig éljen javaslattal az MSZMP Politikai Bizottsága fe­lé a sportmozgalom átszerve­zésére vonatkozóan. A Politikai Bizottság állásfoglalása alapján 1973. első felében kerül sor az átszervezésre. Jövőre a testnevelés és a sport vezetését az illetékes társ. szervekkel közösen (szakszerve­zet, KISZ) az MTS végzi, az 1972. januárra tervezett III. kongresszusra azonban már nem kerül sor. A december 18-1 konferenciákat még megtartják, azonban a vezetőtestületek megválasztására nem kerül sor. I i ! Jelenleg legfontosabb, hogy a fő figyelmet a soron kö­vetkező feladatok megoldá­sára fordítsák sportvezető­ink. Különösen a müncheni olimpián való sikeres sze­replésre kell az erőket koncentrálni, változatlanul kulcskérdés azonban a tö- megtcstnevelés és a tömeg­sport helyzete is. Ezen a téren ugyanis, bár van fej­lődés, de az nem kielégítő. A falu arculatának változásá­val, a falusi sportélet fejlődése nem tart lépést Gátló ténye­zőként jelentkeznek a testne­velés fejlesztésénél, hogy a városrendezési tervekben nem szerepelnek kellő mértékben sportlétesítmények fejlesztésére vonatkozó résztervek. Rohamo­san növekszik a sportszerek és sporteszközök ára. Megoldatlan az üdülőikben a sportolási lehe­tőség. A Politikai Bizottság az is­kolai testnevelés és sport hely­zetét különösen negatívan érté­kelte. A művelődési szervek nem tettek meg mindent an­nak érdekében, hogy a tanulók testi nevelését biztosítsák. Sok a felmentett tanuló, kevés a testnevelési óraszám. A felnö­vekvő ifjúság fizikai felkészí­tése nem kielígítő, amely meg­mutatkozik többek közt a ka- ] tonaii sorozások alkalmával is.1 Az iskolák költségvetésében a testnevelésre és sportra kevés fedezetet biztosítanak. A hagyo­mányos iskolai tomaünnepélye- ket a leg.öbb helyen megszün­tették. Mindezek megváltozta­tására hatékony inézkedést kell tenni. Az élsport kedvező vagy ked­vezőtlen helyzete a közhangu­lata: nagymértékben befolyá­solja. A hullámzások, a nagy nemzetközi versenyeken való szereplésünkben nem megen­gedhető (atlétikai Európa-baj- nokság Helsinkiben). Ezért fo­kozni keld a sportegyesületí veze.ck, az edzők felelősségét. A sport.ezetők-edzők össze­hangoltabb munkájára van szükség. A bázisszervek támo­gatását az anyagiakon túl politi­kai és erkölcsi vonatkozásban is fokozni kell. A különböző hírközlő szer­veknek (sajtó, tv, rádió) több sportpolitikai jellegű kérdéssel kell foglalkozni. Tevékenységük ne csak az eredmények közlé­sére terjedjen ki, emellett tar­talmas, elvi anyagok közzététe­lére van szükség. A TS-szervek munkája terv­szerűbbé vált az utóbbi évek­ben. A fejlődést elősegítő, jó határozatokat hoznak, de a vég­rehajtásra már nincs meg a kellő erő. A sportszervek meg­felelő elismerése, partnerként való elfogadása nem kielégítő. Növő! ni kell a szakszövetségek hatáskörét is. összegzésképpen a Politikai Bizottság megállapította, hogy 1963-ban az MTS lét­rehozása, nem volt hiába­való. Több területen fejlő­dést eredményezett, a re­formálásra, továbbfejlesz­tésre mégis szükség van: a sportvezetést állami jogkör­rel kell felruházni. Több szerv ugyanis az MTS meg­alakulása után a felelőssé­get csak a sportszervekre hárította, a mozgalom fej­lesztése viszont az állami és a tömegszervezeteknek egy­aránt feladata. A tanácsoknak és a szakszer­vezeteknek, a KISZ-nek, az MHSZ-nek. a szövetkezeteknek és az egyes minisztériumoknak a jövőben nagyobb részt kéll vállalni a testnevelési és sport­feladatok ellátásában. Fontos, hogy az átszervezés ne csak a „cégtábla” átfestését” jelentse. Elsősorban az iskolai tcs'nevolés és sport, a sportis­kolái rendszer, és a falusi sport felülvizsgálása, a soron követ­kező legfontosabb tennivalók. Fel keM számolni a drukker- szemléletet — a sport szakmai kérdésekben a képzett sportve­zetők döntsenek. Olyan sport­vezető-szerveket kell létrehozni, amelyek hatósági intézkedése­ket tesznek. A felkészülés legyében Egerben szerepeitek a gyomai gimnázium roptabdásai 14. Lazio—Perugia 1 15. Catania—Livorno 1 16. Palermo—Arezzo 1 A totó 50. heti telitalálata: 2, 1, x, 2. 1, 1, 2, 2, 1, 2, 1, 2, 1. 1. 13+1 találatos szelvény két da­rab van, nyereményük 203 935 forint. A hat darab 13 fajlatos­ra 82 183, a 12-esekre 4383, a Il-esekre 303, a 10 fajlatosok­ra 56 forint nyeremény jut. R BtlKS HFCmsézi 197L DECEMBER 14, A hót végén hatodik alkalom­mal rendezték meg Egerben if­júsági röplabda-csapatok részé­re a Bornemissza Kupát A lányok mezőnyében 14 csa­pat ve t részt a küzdelmekben, köztük a gyomai Kiss Lajos Gimnázium gárdája is. A me­zőnyt egy négyes és két ötös csoportba osztó ták, majd kör­mérkőzések alapján dőlt el a csoportelsőség. A gyomaiak az A-csoportban kaptak helyet, a Kis erényéi Bányász, a DVTK és a BVSC társaságában, ahol 1 végül is a 2. helyet szerezték meg a BVSC mögött. Az A-csoport eredményei: Gyomai Kiss Lajos Gimn.—Kis­toronyé 29:3, Gyomai Kiss Lajos Gimn.—DVTK 44:3, BVSC— Gyomai Kiss Lajos Gimn. 27:21. A 2x12 perces mérkőzések kö­zül kiemelkedőt a Gyoma— BVSC találkozó, melyen magas színvonalú küzdelmet vívtak a lányok. Sajnálatos, hogy 13:13- as állásnál Szilágyi megsérült és ezután az egyébként is kt.űnő játókerejű, rutinos fővárosiak előnyt harcoltak ki. A torna ki űnően szolgálta a gyomai csapat felkészülését a középiskolai bajnokság követke­ző állomásárai

Next

/
Thumbnails
Contents