Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

Még egyszer A dr. még nem minden című írásról Az alábbi szövegű levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Elvtársaki Nem az a célom, hogy kese­regjek. Most már nyugodtan és tűrhető körülmények között élek. De „A dr. még nem min­den” című cikkel kapcsolatban, ami a Népújság november 7-i számában jelent meg, nekem it van néhány gondolatom. Azért, hogy az a bizonyos dr. odajuthatott, hogy a gazdaságot képviselje, én is mindig dolgoz­tam, amennyire csak az erőm­ből tellett. Bocsássanak meg, de összeszorul a torkom, ha egy dr. olyan hangú kijelentését hal­lom vagy olvasom, mint amilyet ő is tett. Én most már nyugdíjas korú vagyok, azonban még dolgozom. Sajnos, csak négy elemit jár­tam. A két lányom sem tanul­hatott, de az sem a mai rend­szerünk rovására írható. Szálljanak csak le a lóról azok, akiknek az államunk minden se­gítséget megadott, hogy a nevük elé odakerülhetett a dr. Nem kívánom nekik, hogy átéljék azt, amit nekem, a velem egy­korúaknák át kellett élnem. Mert az bizony nagyon szomorú volt, nem is jó rá visszagondol­ni A cikk írójával teljesen egyetértek. S ha egyszer talál­koznék a dr.-ral, egy kicsit elbe­szélgetnék vele. Megmondanám neki: legyen olyan, amilyennek szerettük volna akkor, amikor mi, idősebbek szinte mindent feláldozva dolgoztunk, hogy ő és vele együtt sok fiatal tanul­hasson. Elnézést a hibás írásért, de az elvtársak talán megértik, mit éreztem, amikor a cikket elol­vastam. őzv. Kiss Jánosné Békés, III., Bartók B, u. 16. kabátja alá rejtve. Az egyik csomagot követte a másik, a harmadik, végre tyíihály elér­kezettnek látta az időt, hogy az új elvtársat bevonják a sejt­be. Most aztán még kevesebb volt az ellenkezés. Egyedül Béred kapálódzott ellene, de őt alig hallgatta meg valaki. Az új sejttag a kommunista keresztségben „Laci” nevet ka­pott, s igen „radikálisan” látott neki a munkának. Alig merült fel kérdés, feladat, amire „La­ci” ne vállalkozott volna. Az elvtársak boldogan állapították meg, hogy milyen nagyszerűen söpör az új söprű. Szánté hara­gudni kezditek Bercire, aki nemcsak hogy nem hagyott fel ellenséges magatartásával, ha­nem a leghatározottabban azt kezdte magyarázni az elvtár­saiknak, hogy az új párttag, ez az igyekvő „Laci”: spicli. Olyan makacs volt, hogy ha az új elvtárs jelen volt valahol, Berci egy szót se szólt Ki tudja, meddig tartott vol­na ez a veszekedés, hogyha hamarosan le nem csap közé­jük a villám, ami aztán eldön­tötte ezt a szomorú vitát. „La­ci” büszkén mutatott rá min­den emberre s pontos magyará­zattal szolgált minden párt- funkcionáriusról. Vagy nyolcán kerültek csendőrkézre. Napo­kig ütötték, verték az embere­ket, de többet, mint amennyit „Laci” tudott, nem lehetett ki­verni a konok földmunkás- emberekből. Negyednapra az­tán mégis összeszedték azokat, akiket „Laci” érdemesnek tar­tott arra, hogy Szolnokra ke­rüljenek. Két asszonyt eresz­Megyénkben még nincs influenzajárvány - Látogatási korlátozások Állásfoglalás a gyermekintézményekben fizetendő térítési díj ügyében A rádió, a televízió és a sajtó már hírül adta, hogy hazánkban is megjelent az influenza, s mi­vel a megyénkkel szomszédos Romániában nagy méreteket öltött, szükségesnek tartottuk, hogy olvasóinkat tájékoztassuk megyénk jelenlegi helyzetérőL Dr. Maurer József, a KÖJÁL igazgató főorvosa adott tájékoz­tatást ezzel kapcsolatban. Töb­bek között elmondotta, hogy amikor tudomást szereztek a ro­mániai influenzajárványról, még mielőtt a központi utasítást megkapták, a határmenti közsé­gekben már megszervezték a járvány esetleges fellépésének figyelését. Megyénket eddig elkerülte a járvány, jelenleg csupán na­gyobb hurutos megbetegedések tapasztalhatók, ezek az ilyen változékony őszi időjárásban lépnek fel általában egy-egy te­rületen nagyobb számban. Az eddigi bejelentések szerint Bat- tonyán, Mezőhegyesen, Kétegy- házán és Tótkomlóson jelentet­tek hurutos megbetegedéseket. A KÖJÁL a héten végzi el az ezzel összefüggő vizsgálatokat, s ezt követően állapítható meg, hogy mi okozza a megbetegedé­seket. Ettől függetlenül, mivel hazánk egyes tájain fellépett az influenzajárvány, megyénkben is megszervezték a figyelőszol­gálatot a KÖJÁL-nál, ahol éj­jel-nappal ügyeletet tartanak, s ide érkeznek be a jelentéseik az esetleges megbetegedésekről. Felmérést végeznek a védőoltá­sokra is, g az oltásokat szintén ezen a héten megkezdik. Első­sorban a krónikus, idült beteg­ségben szenvedők, a szociális otthonok gondozottad, valamint az egészségügyi dolgozók része­sülnek védőoltásokban. Ezenkí­vül, amennyiben a közlekedési vállalatok igénylik, az itt dol­gozóknál is elvégzik az oltáso­kat, természetesen ez nem köte­lező érvényű. Bár az influenza tömeges elő­fordulása még nem tapasztalható sehol sem megyénkben, a szűk­MiiMiHHHMMHiaaiiBiiiiHaMaHamii»» tettek útjára csupán, az egyik j Varga Gábomé, a másik pedig ■ Berci .polgári nevén Balog • Mária volt. Ez a két lotyő — mondat- : ta „Laci” a jól értesült ember ; fölén yességével — csak stró- ; zsákja volt a sejtnek. Sose szól- • tak ezek egy szót se. Kár ve- | lük bajlódni. ■ Veder Mihályt, Varga Gábort, • Fábián Imrét viszont főcinko- ■ soknak állította be az újdon- j sült Sherlock Holmes. Így ju- : tott a hat jászsági kommunis- ; ta a szolnoki ügyészség kézé- jj be. ■ Pontosan hat hétre rá Var- ] gátié meglátogatta az urát Szol- : nokon, s egy szerencsés pilla- ; natban el tudta neki mondani, • hogy a múlt hét kedden este j „Lacit” valaki elnáspángolta. 5 Mégpedig tisztességesen. El- • törték a jobb karját, kiverték • két fogát és két ökölnyi daiga- ! natot vertek a szájára. Futó- • tűiként terjedt a hír a börtön- • ben a jászsági kommunisták ■ között, akik boldogan nevettek • össze a reggeli séta köziben, s j örömmel súgdosták egymásnak: • — A Berci. — Betyár egy vászoncseléd. | * « • Nyolcvan esztendeje, 1891. ■ november 4-én született Kari- I kás Frigyes, a magyar munkás, : mozgalom kiemelkedő harcosa, : a Tanácsköztársaság híres 39-eg i dandárjának politikai biztosa, : a kommunista szellemű magyar j elbeszélőirodalom egyik meg- ; teremtője. Ebből az alkalom- • bői közöljük fenti írását, í séges megelőző intézkedést meg­tették. így a mai naptól kezdve látogatási korlátozást rendeltek el a fekvőbeteg-intézetekben — kórházakban — és a szülőottho­nokban. Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét arra is, hogy a lehető­ség szerint kerüljék a nagy tö­megű összejöveteleket és ter­mészetesen az időjárásnak meg­felelően öltözködjenek, a táp­lálkozásba pedig minél több C- vitamin tartalmú ételt iktassa­nak be* Hogy milyen nehézségek között, ezt mondja el az ő utolérhetetlen jókedvű stílusá­ban: „Eredetileg hajnalban akar­tam indulni. De a köd miatt várni kellett. Az eső is per­metezett és a motor, valamint a gépem is átnedvesedett. De fél tíz tájban kisütött a felhők közül a .kobak tök”. És neki­indultam, buciit intve a szen­tesieknek. Néhány próbaspirál a starthely fedett, minden rend­ben volt a „sárkányon” és a motor egyenletesen harsogott. Megindultam a szentesi vas­útvonal fölött, a várost jobb kéz felől hagyva, Csaba felé. elrepülve a szentesi szőlők és szélmalmok felett, melyek őrölték a jó lisztet Repültem a vicinális vonalán Gádoros felé. A helységeket azonban már nem sikerült meglátnom, sűrű köd rejtette alattam a vidéket. Elővettem iránytűmet, de az­zal nem sokra mentem. A tű egy pillanatra sem maradt egyhelyben. Ez volt az oka, I hogy letértem a helyes útról. (Öcsöd felett ért egy „baleset” is, az egyik futóm gumija le­vált, és hogy-hogy nem, a pos­tamester udvarán ért földet. A postamester azonnal továbbí­totta, azzal a megjegyzéssel, hogy „Postai küldeményeket bélyeg nélkül nem lehet fel­adni.”) Gépem legalább 90 km/óra sebességgel repült, rövidesein egy falu fölött voltam. Keres­ve a vasútat vagy más tám­pontot, óriási kört írtam repülő­gépemmel a helység fölé. A kör végén fehér sávot pillan­tottam meg, lejjebb ereszkedve láttam egy folyót. Nyugat felé tájoltam magam a Nap segítségével és nemsokára ismét felcsillant hozzám. Ka­AUTÓSZERELŐ SZAKMÁBAN JÁRTAS műszaki vezetőt felvesz a békéscsabai autó­szerviz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni: AFIT 17. sz. Autójavító V.. Túrkeve. x mjMsm 5 1971. NOVEMBER 12. Az utóbbi időben egymástól [ eltérő gyakorlat alakult ki a bölcsődékben, az óvodákban és| az általános iskolai napközi ott­honokban fizetendő térítési díj megállapításánál, ami sok pa­naszra, reklamációra adott okot. Az érdekéit főhatóságok most együttes állásfoglalásban rögzí­tette a térítési díj megállapítá­sával kapcsolatos eljárást. A művelődésügyi, a munkaügyi, a pénzügy, és az egészségügyi mi­niszternek — a SZOT-tál egyet­nyargősságát figyelve tudtam, hogy ez csak a jó öreg bará­tom, a Tisza lehet Közben ret­tenetes széllökések dobálták a gépem, a köd hol tejfölösebb voU, hol át lehetett látni rajta. Végre derengeni kezdett. Füst- gomolyag tört fel hozzám alulról: egy gyárkémény küldte fej útbaigazító sóhaját. Motort fojtva leszálltam. Mintha lát­hatatlan kezek tépték volna fél előttem a ködfüggönyt, a Nap csillogó sugaraiban feltűnt egy gyönyörű kis mezőváros. Né­hány pillanat és egy közeli ba­rázdában értünk talajt. Még egy gumápukk és a jobb töm­lőm felszakadt. A felém roha­nó emberek lelkesen üdvözöl­tek, és itt tudtam meg, hogy mintegy 60 fokkal eltértem az iránytól, hasiz kérdésemre a kedves mezőtúriak válaszodgat- taik. A légcsavar pörgött, a motort nem állítottam le, fel­kértem két markos legényt, ők futottak a gépemmel egy dara­big, és így sikerült a vendég­marasztaló sártól elszakadni. Ismét 400 méter magasból for­dult alám a táj, végre felfe­deztem egy vékony fehér csík I szerepében a pest—csabai or-1 A megye takarékszövetkezetei közül a tótkomlósi és az endrődi ez év elején vette át az Állami Biztosítótól a működési körzeté­be tartozó lakossági vagyon- és életbiztosítási állományt, vala­mint az állományfejlesztéssel kapcsolaté« feladatokat. Most újabb takarékszövetkezet kap­csolódott be e tevékenység vég­értésben —■ hozott döntése sze­rint a térítési díj megállapítá­sakor az összkereset kiszámítá­sánál a Jutalmat és a nyereség- részesedést nem lehet figyelem­be vennL Az erről szőlő hivatalos közle­mény teljes szövege megjelenik a Pénzügyi, a Művelődésügyi, a Munkaügyi és az Egészségügyi Közlönyben, valamint a Taná­csok Lapjában. A közlemény részletes tájékoztatást nyújt az érdekelteknek a tudnivalókról. szágos utat. Ráültem az Irány­ra, de a szél minduntalan elté­rített. Ezer méter körül ér­tem Szarvas fölé, a váróét pá­ra takargatta, de a főutat tisz­tán felismertem. Szarvast átre­pülve Kondoroson, a falu szé­lén egy búzatarlón értem fői­det A falu népe körülfogott, de ideges lettem, Csabán már reggel óta vártak, nem akar­tam udvariatlan lenni. A fűszeres boltban olajat és benzint vettem, de pénzt nem fogadtak éL Kértem hűtővizet, erre kivonult a helybeli tűz­oltóparancsnok a lajttal, meg­köszöntem és indultam tovább. Kondoros tiszteletére és a kedves embereknek egy hatalmas tisz­teletikört repültem és 500 mé­ter magasból megpillantottam végcélomat, szülőföldem váro­sát, Békéscsabát. Világosan lát­tam a város nevezetes épülete­it, a templomokat, 'az iskolá­mat és kissé jobb oldalon fel­ismertem elhagyott hangáram deszlkatákalmányát Dédelgetett tervem tehát va­lóság lett és földijeim, a derék csabaiak valóságos hőst csinál­tak belőlem...” Eddig a történeit, mely a repülőnek szó] önmaga stílu­sában, és ha szobrot nem is emeltek neki, ennyiben szeret­tem vodnia bemutatni „jóízű” alakját, Klárafalvi Aladár zésébe. A napokban Kétegyhá- zán került sor az Állami Biz­tosító és a takarékszövetkezet között megállapodás aláírására. Képünkön Ventilla István, az Állami Biztosító gyulai járási fiókjának vezetője és Zselezsán Péter, a takarékszövetkezet ügy­vezetője aláírják a megállapo­dást. A repülés hőskorából Szentes és Békéscsaba között légvonalban 72 kilométer a a távolság. Ezt az utat repülte végig Kvasz András ,ma 60 éve, 1911. november 12-én egy szeles, esős vasárnap. Reggel indult Szentesről, s számos kaland után — eltévedés Mezőtúr felé — ér­kezett Békéscsabára. Bővül a takarékszövetkezetek szolgáltatása (Fotó: Balkus Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents