Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Címzett a Vendéglátóipar! Vállalat F1- Mikl'ás békéscsabai olva­sónk több kifogást is emel a Körös Hotelben tapasztaltak éL len. Még szeptember 4-én. tör­tént, hogy társaságával együtt este fél 8-tkor a Körös Hotelbe men/t, s meglepetve tapasztal­lalást és a vendégeik megelége­désére üzemeltetni a megye­székhely együk közkedvelt szó- rakozóhelyét. A vendéglátóipar bírálatóról egy másik levél is érkezett szerkesztőségünkhöz. Gyulán, a fia .hogy az asztalok többségére a Foglalt feliratot helyezték. Körbejárták az éttermet, végül egyetlen asztalt találtaik, ahol ez a tábla nem volt kitéve. He­lyet foglaltak. Ám csalódottan tapasztalták, hogy bár a pincér feltűnő gyorsasággal érkezett, megrendelést nem vett' fel, mi­vei kijelentette, hogy ez az asz­tal is foglalt, s a vendégeket nem szolgálhatja ki. A kijelen­tést némi vita követte, végül hívták az üzletvezetői, aki a pincémé^ adott igazat, mond­ván, hogy a Körös Hotelben ez a szokás. Miután a válasz nem elégí­tette ki olvasónkat, kérte a pa- naszikönyvet. Levelét ezek- mén a következőkkel folytatja: Azt hiszem nem lehet türel- metlenséggel vádolni, mert las­san két hónapja történt az eset. de eddig a vendéglátóipari vállalattól válaszra sem mél­tattak ... Olvasónk nem tud­ja mire vélni ezt a közömbös­séget és két hónapi várakozás után fogott .tollat, megírva a tapasztalatait, s néhány javas­latát is. hogyan lehetne meg­szüntetni az ilyen előre fog­Komlú étteremben történt több ipari tanulóval, akik a helyi szabó fctsz, valamint a haris­myaigyár dolgozói . Levélírónk közli,v hogy előfizetéses étke­zésre járnak ide, s a kérdéses napon, amikor leadták az ebéd jegyeket, csak a levest hozták ki, a második fogásra — a szilvásgomlbócra — hiába vár­tak. Déli 12 órától 14 óráig nem hozták ki, végül többen felálltak, miivel két órára a munkahelyükre be kellett ér­mek. így korgó gyomorral, éhe­sen dolgoztak egészen este 6-ig. Később megtudták, hogy voltak olyanok is, akik még tovább várakoztak mim ók, mégsem kanták meg a második, fogást. Ezek étán érthető, hogy nem éppen a legnagyobb dicsérettel ír olvasónk a Komló Étterem dolgozóinak munfkájáröL Mivel mindkét téma, egy vállalatot érint, és vizsgálatra szőrül örömmel vennénk, ha a vállalat illetékesei a pana­szokat megvizsgálva tájékoztat­nának bennünket annak ered­ményéről. Lapunk hasábjain ennek szívesen helyt adunk,' Két levél Hol az igazolás? Válaszolnak az illetékesek Vizsgálat, állatkínzás ügyben Lapunk október 28-i számá­ban Állatkínzás Almáskamará­son címmel bíráltuk a helyi termelőszövetkezet fogaitosának magatartását. A cikk nyomán Bálint Ferenc tsz-eUnök, Nagy János állattenyésztő és a® ál­latorvos vizsgálatot tartottak. A cikkre írt válaszban a kö­vetkezőket írtók: Nagy Mihály tsz-flogatofs a kérdéses napon valóban szállított, s mivel a (kocsi a rakomány súlya alatt lesüllyedt, nehezen tudta elin­dítani a fogatot, annál is in­kább, mivel a helyszín gödrös, siippedékes volt. Ez a tény megállapítható abból, hogy az első fuvarnál simán ki tudott hajtani, a másodiknál viszont már erőgépre volt szükség. A helyszíni vizsgálat, valamint az állatorvosi vélemény azt tanú­sítja, hogy Nagy Mihály szilárd tárggyal nem ütötte, illetve vasvillával nem szürkülte a lo­vaikat, az indításhoz kizárólag ostort használt. A fogaitos egyébként ezt el is ismerte. A termelőszövetkezet vezető­sége Nagy Mihályit figyelmez­tetésben részesítette és szigo­rúan felhívta figyelmét arra, hogy járművével csak olyan súlyt lehet szállítani, amely a fogat erejét nem haladja meg. Felhívta továbbá figyelmét ar­ra .hogy hasonló eset megis­métlődésénél más munkakörbe helyezik át. Végül a hozzánk küldött le­vélét ezzel fejezi be: terme­lőszövetkezetünk vezetősége a Békés megyei Népújság ilyen irányú cikkét segítőezándéfcnak veszi, s kéri a jövőt illetően, hogy minden közösséget érintő problémára hívja fel a figyel­met. A megjelent cikkei, kö­szönettel vesszük, Csikként a garanciális idő A szolgáltatások megjavítása állandóan napirenden van saj­tóban, rádióban és más fórumo­kon — írja egyik békéscsabai ol­vasónk. — Ezzel kapcsolatban központi utasítás is megjelent, most mégis egy olyan esetről van szó, amely nem válik dicső­ségére a szolgáltatóiparnak. A Lampart Zománci pari Művek gázkonvektoraira tudomásom szerint két év a garanciaidő. Ennek tudatában hívtam ki a DÉGÁZ szerelőjét, aki viszont esek 30 forint ellenében volt hajlandó elvégezni a körülbelül öt perces javítást, mondván, hogy a garanciális idő közben, egy évre rövidült. Olvasónk ezután azt kérdi, va­jon miért történt mindez? A DÉGÁZ-tŐi kaptunk vá­laszt ahol arról tájékoztattak bennünket, hogy egyes készülé­kekre még vonatkozik a kétéves garanciális idő, ez attól függ, hogy mikor adták ki. A gyártó cég viszont az 1970 júniusa után kiadott készülékekre már csak egyéves garanciális időt vállalt. A penészes cigarettákat kivonták a forgalomból A rovat hasábjaim több ál­ltái óimmal foglalkoztunk ázzál, hogy a vésztői hóitokban pené­szes cigarettákat árusítanak. Emiatt olvasóink kifogást ás emelteik levélben és személye­sen. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézettől a megje­lent írások hatására Vésztőn helyszíni ellenőrzést tartottak a 2-es. 5-ös, és 10-es számú ve­gyesboltban, valamint az 1-es és 9-es önikíszolgáló-bolfbain. Az ellenőrzés során az 5-ös és 10- es boltiban szakszerűtlen raktá­rozás miatt penészes és beázott cigarettákat, találtak. Ezeknek a® értékesítését megtiltották. Ezenkívül felhívták a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak: figyelmét arra, hogy az említett boltok naktárfcere do­hányáruk tárolására nem alkal­kedést és köszönjük. Remél­jük, hogy olvasóink a jövőben megelégedéssel tapasztalják, hogy Vésztőn nem kapnak pe­nészes cigarettát. Ebből adódik az, hogy a lakások egyikében a javításért fizetni kell, máshol viszont még garan­ciális javítást végeznek. Jobb megoldás nincs? Október 14-én „Két jelzés a postának" című írásunkban szóvátettük többek között, hogy vasárnap és ünnepnap rendszer­telenül érkezik meg Bucsa községbe a megyei lap. Kértük az illetékeseket, hogy változtassanak ezen az áldatlan helyzeten. Mi történt azóta? Sajnos, arról kell beszámolni, hogy csak november hónapban már két alkalommal maradt le a Népújság arról az autóbuszról, mely 10 óra 45 perckor indul hétköznapokon Szeghalomról, s mely az AKÖV és a MÉHIV között történt meg­állapodás értelmében Kertészszigetre és Bucsára szállítja a hír­lapot. A lemaradás oka — az autóbuszon szolgálatot teljesítő gép­kocsivezető szerint — az a vállalati utasítás, mely szerint az a járat, amelyen kalauz nem teljesít szolgálatot, nem köteles pos­mss. Örömmel fogadituík az intéz­tát szállítani. Vajon jó ez így?,. Sz. A vonatkésésről Mezfflwrényböl kit levelet is Kaptunk, mind a kettőt vonatkésés ügyben írták. A nagyközségből so­kan járnak Békéscsabára dogozni, ez nem Is lenne baj, hiszen általá­ban a közlekedés ezt lehetővé te­szi. Csupán az éjszakai műszak­ban, illetve három műszakban dol­gozóknak okoz gondot, ha vala­melyik vonat késik. Madácsi Pálné azt írja levelében, hogy örömmel hallotta a rádióban még a nyáron elhangzott nyilatkozatot, hogy a vonatok a téli hónapokban nem lógnak sokat késni, a MÁV gon­doskodik erről. Még csak a tél kü­szöbén vagyunk, mégis sokszor tapasztaljuk, hogy a mezöberényi vonalon főleg az éjszakai órákban nagy a késés. Az esti személy, amely 21 óra SS perckor érkezik Békéscsabára, időnként fél és egy órát is késik, s emiatt azok, akik, 10 órakor kezdik az éjszakai mű­szakot, munkahelyükre lényegesen későbben érkeznek. Így Járt Hajkó Györgyné mezöberényi olvasónk Is, áld a konzervgyárban dolgozik. Furcsának találja, hogy Budapest­ről ma már két és fél óra alatt Békéscsabára lehet érkezni, a 300 kilométer távolság úgy látszik sokkal kisebb, mint a Mezőberény— Békéscsaba közötti, ugyanis nem­egyszer előfordult már, hogy a vonat késése miatt 3 és fél óra alatt' érkezett munkahelyére. Mindkét mezöberényi olvasó a bejárók nevében kéri, hogy a MÁV változtasson ezen a helyzeten. Azt is megoldásnak vennék, ha Gyo­méról egy motorvonat járna az esti órákban ,hiszen onnan is ér­keznek Békéscsabára dolgozók, így valószínű, kifizetődő lenne egy Ilyen éjszakai vonat közlekedtetése. A kérést ezúton továbbítjuk és vár­juk a MÁV illetékeseinek válaszát. Legutóbb Koiroczó ViteioeBal tör­tént meg, aki Kevermesról Békés­csabára utazott' egy hétfői napon, és a busz miatt, amely nem vette fel, később érkezett a munkahe­lyére, Természetesen az Ilyen ké­séseket sehol nem nézik jó szem­mel, ezért ő Is arra törekedett, hogy igazolást Jsapjon arról, hogy IPoK&AíMi IRODA Fogalmak — fókuszban © a késésért nem ő volt a hibás. Az igazolásért a Volán Hunyadi téri forgalmi irodájához fordult, azon­ban ott nem kapott. Az igazgató­sághoz küldték, ahol hasonlókép­pen Járt. Sajnos nem az etoö eset az Ilyen. már többen fordultak hozzánk hasonló panasszal, s kér­dik, vajon hol kapnak a késésre Igazolást, ha történetesen az autó­busz az oka. A másik panasz szintén u Volán­nal kapcsolatos, Kovács Zoltánné kérdi, hogy a békéscsabai 11-es helyi járat mostanában miért csak a Hűtőházig megy ki és nem a Hizlaldáig, ahová korábban is járt. Mindkét kérdésre várjuk a vá­laszt a volán illetékeseitől Hatékonyság, vagy pontosabb... A beruházások egy évvel való megrövidítése — ma a százmil­lió forint feletti nagyberuházá­sok átlagos kivitelezési, ideje 5—- 7 év — esztendőnként 18—20 milliárd forinttal növelné a nemzeti terméket, a korábbi ho­zam és a más célra felszabaduló ráfordítások révén. A dilemma — leegyszerusítve — tehát a következő: kevesebb beruházást rövidebb, vagy többet, hosszabb idő alatt? Nyilván, az elsőt he­lyesli az olvasó is, csakhogy, . mi maradjon el, kerüljön hát­rébb? Minden iparterület a ma­ga fejlesztését nemcsak fontos­nak tartja, de indokolni is tud­ja. (Ezért is, hogy I960 januárja és 1971 januárja között a kivite­lezés alatt álló építési beruházá­sok mennyisége 26 százalékkal nőtt.) Könnyű szívvel teheti, mert a beruházások alaésony ha­tékonysága ma még az építőknél nem, a beruházóknál pedig alig mérhető. A vesztes, sajnos, a népgazdaság. Azaz, a hatékony­ság nem vizsgálható csak válla­lati, csak népgazdasági körben. A kettő kölcsönhatásának fölmé­rése elengedhetetlen. Miért szükségszerű? Sokféle elemzés eredménye­ként * Gazdaságkutató Intézet a következő több megállapítá­sokra jutott: 1960 és 1970 között a népgazdasági hatékonyság ja­vult; szembetűnő a mezőgazda­ság hatékonyságjavulása; bár az ipar és az építőipar hatékony­sága is emelkedett, a ráfordítá­sok alapján elvárható mértéktől elmaradt; nincs tisztán haté­kony és nem hatékony tevékeny­ség, hanem mind vállalati, mind iparági értelemben a kettő ele­gyedése szabja meg a hatékony­ság színvonalát. Miért hivatko­zunk az intézet megalapításai­ra? Egyrészt azért, hogy rámu­tathassunk: nem létezik eszmé­nyi hatékonyság sehol, még a leggyilkosabb konkurrenciahar- cot folytató kapitalista válla­latok, iparterületek esetében sem, másrészt, hogy föltehessük az eddigiekből következő kér­dést, miért szükségszerű a haté­konyság növelése? Miért fon­tos. miért emlegetjük annyit; di­vatba jött vagy valóban a fej­lődés törvényszerű útja, módja? A kérdésre így felelhetünk: az életszínvonal tartósan csakis ak­kor emelkedhet, ha a gazdasági hatékonység javul. A mennyi­ségi fejlődés tartalékai ugyanis kimerültek. A nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokban előtérbe kerül a minőség és a műszaki szint, ugyanakkor változik a belső fogyasztási szerkezet is. s az ugrásszerűen megnőtt kö­vetelményeknek a termelőerők hagyományos bővítésével nem lehet megfelelni. A párt X kongresszusának határozata a többi között ezért mondja ki: „Nagy gondot kell fordítani az Ipar szerkezetének további ja­vítására, a gyártanányössze tétéi korszerűsítésére, a gazdasági hatékonyság növelésére.” Ám nemcsak az iparnak vannak meg a maga feladatai e kérdés­ben. A negyedik ötéves tervről ' szóló törvény — a hazai terve­zés történetében első ízben! — a fő helyre a hatékonyság növelé­sét állította, a fő irányt hatá­rozva meg vele. Több úton t E fő irányban több úton Jár­va kéU haladni. A nemzeti jö­vedelem növekedése 85—90 szá­zalékban a termelékenység emel­kedéséből származzék; a magas termelékenységű ágazatok az átlagosnál gyorsabban bővítsék termelésüket; az iparnak a nem­zeti jövedelemhez való hozzá­járulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növeke­désénél gyorsabban — 40—42 százalékkal emelkedjék; a me­zőgazdaságban a termelés növe­kedését teljes egészében a ter­melékenység javulása fedezze. Miként lehet e konkrét fel­adatok végrehajtásának össze­geződéseként a hatékonyság egészén javítani? Ismét több utat járva. A termelés élőmun­ka- és eszközigényességének csökkentésével, illetve ezek nö­vekedése esetén arányos több­leteredményekkel. A fejlesztés irányának helyes megválasztá­sával. Az alacsony hatékonysá­gú tevékenységek fölszámolásá­val, illetve rr. ha érdemes —

Next

/
Thumbnails
Contents