Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l MR: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAH ÁCS.' LAP\A ' \ 1971. NOVEMBER 11, CSÜTÖRTÖK Ära 8» fülét XXV. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM FONTOS A MUNKAFEGYELEM. (3. oldal) • • • SZERKESSZEK VELÜNK (4. oldal) államigazgatás— magasabb szinten Jelentős műszaki fejlesztés a lakásprogram teljesítésére Egy ér atatt megkétszereződött m termelési érlék a Békéscsabai Építő és Épület karbantartó Ktss-ben Naponta sokezren fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a tanácsokhoz, a különböző hivatalos szervekhez. Tapasztalatból tudjuk: sokszor még a legsimábbnak látszó ügyek intézése is hosszú időt és főleg sok utánjárást igényel. Néha napok mennek rá, míg megtudja az ember, hogyan is fogjon hozzá, hol is kezdje, milyen iratokat szerezzen be, vagy vigyen magával, hogy kérelme, beadványa megfeleljen a formai követelményeknek. Igaz, sok minden történt már az utóbbi másfél évtizedben az állam- igazgatási adminisztráció egyszerűsítéséért, azért, hogy az állampolgár érezze: őérte van a hivatal, de még mindig túlontúl sok íróasztalt jár meg egy-egy akta, regiment pecsét, bizonylat, aláírás árán születik meg csak a döntés. Ezek a mindennapi gondok kerültek szóba az MSZMP Központi Bizottságának november 3-i ülésén, amikor az államigazgatási munka továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Mindannyian érezzük annak igazát: államigazgatásunk megfelelően ellátja alapvető feladatait, jobb, tökéletesebb ma a munkája, mint évekkel ezelőtt volt, nagyobb lelkiismeretességgel, körültekintéssel, több emberséggel intézik ügyeinket. Naponta hallunk híreket, olvasunk tudósításokat arról, hogy az állam- igazgatás megyei és helyi szervei, a tanácsi apparátusok menynyire szívügyüknek tekintik az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, az új tanácstörvény helyes alkalmazását, s keresik a gyorsabb, a hatékonyabb ügyintézés módszereit, lehetőségeit. Ennek a munkának ad most további lendületet, iránymutatást az MSZMP Központi Bizottságának az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló állásfoglalása. A Központi Bizottság állásfoglalása messzemenően találkozik az állampolgárok igényeivel, kívánságával: minden területen egyszerűbbé, hatékonyabbá kell tenni az államigazgatás munkáját, meg kéll gyorsítani a döntéseket, a határozatok meghozatalát, csökkenteni kell az ügyintézésben még mindig fellelhető bürokratikus vonásokat, s tovább kell erősíteni a hatósági munkában is a szocialista törvényességet. Természetesen nem máról-holnapra valósíthatók meg a Központi Bizottság határozatában foglalt célkitűzések, bármennyire is rokonszenvesek azok, hissen sokféle anyagi, technikai és személyi feltétel szükséges ahhoz, hogy simábban gördüljenek a hivatali ügyintézés kerekei. Itt van például a hivatali hatáskörök felülvizsgálatának az ügye. Ésszerű és megérett a követelmény a hatósági ügyintézés további decentralizálása, annak az igénye, hogy az ügyeket elsősorban azoknál a szerveknél intézzék el — elintézésről és nemcsak intézésről van szó amelyeknek a működési területén előfordulnak. Főleg, a községi, a városi tanácsok ügyintéző apparátusára kell nagyobb hatáskört, s vele együtt több felelősséget ruházni. Ehhez azonban nem elegendő egyszerűen annak kimondása, hogy ezentúl nem a minisztériumban, vagy nem a megyei tanácsnál, hanem a városi, a községi tanácsnál kell ezt, vagy azt az ügyet elintézni. Olyan emberek olyan felkészült tisztviselők, a köz szolgálatát élethivatásnak, megtisztelő meg. bízatásnak tekintő állami, tanácsi alkalmazottak is kellenek hozzá, akiknek a száma ugyan egyre több, de még nem mindenütt találkozni velük. Nemcsak a szakmai, hanem az emberi követelmények is csorbát szenvednek ma még olykor a tanácsi apparátus személyi ösz- szetételének megválasztásánál. Nem mindig azok kerülnek a hivatali asztalokhoz, akiknek a jelenléte a legkívánatosabb lenne, hanem sokszor, akik éppen adódnak, hiszen az esetek jórészében nem könnyű és nem is hálás feladat ma még tanácsi dolgozónak lenni. Nem is beszélve a dolog anyagi oldaláról. A Központi Bizottság állásfoglalása azonban azt a meggyőződést kelti, hogy a párt, az ország vezetése világosan látja a tennivalók sokaságát, s eltökélt szándéka a helyzet alapvető, gyökeres javítása. Az igazgatási folyamatok és az ügyvitel felülvizsgálata, kritikai értékelése, amelyet az állam- igazgatási tevékenység korszerűsítéséhez elengedhetetlennek tart a Központi Bizottság állás- foglalása, természetesen nem jelenti azt, hogy ami eddig volt, minden rossz volt, akik eddig a köz alkalmazottaiként intézték ügyeinket, mind rosszul dolgoztak, hanem azt, hogy társadalmi és gazdasági fejlettségünk magasabb színvonalához igazítjuk — nemcsak a mai igényeket figyelembe véve, hanem már a holnapiakra is számítva — az államigazgatási munkát. Tehát itt is: magasabb szintre lépünk. A IV. ötéves terv idejére 230 lakás építésének szervezésére, bonyolítására és kivitelezésére kaptunk megbízást a Békés megyei lakásfejlesztési program keretében — mondotta Püski Mihály, a Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz elnöke. E feladatot a szövetkezet csalt igen jelentős műszaki fejlesztéssel Judja megoldani. A ktsz vezetősége következetesen készült e munkára. A műszaki fejlesztést két részre bontotta. Ennek megfelelően külön kezelik a szervezési és külön a gépi beruházási teendőket. Tekintettel arra, hogy a 230 lakás építése nem hagyományos módon, kisméretű és nagyméretű tégla kézi falazásával valósul meg, hanem téglablokkos technológiával, ennek a ktsz-nek is olyan szervezési intézkedéseket kellett tennie, hogy alkalmassá váljon a megnövekedett feladatok ellátására. Elsősorban a szellemi beruházást valósították meg Mérnöki képesítésű műszaki vezetőt állítottak munkába. Az építésvezető is új, középfokú technikusi végzettségű, máshol már részt vett téglablokkos lakásépítési munkákban. A szövetkezet három művezetője szintén technikusi képesítésű. A korábbi években az előbb említett vezető beosztású helyeket szakmunkások töltötték be. A műszaki fejlesztés másik része a gépi beruházás. Ahhoz, hogy a 230 lakás építésére, a téglablokkos technológia alkalmazására felkészüljön ez a ktsz, másfél millió forint értékű gépi beruházás szükséges. Gyorsfelvonót, habarcsszivattyút, vakológépet és a befejező munkálatokat gyorsító — szakipari — kis- I gépeket szeretnének vásárolná. A gázszerelés kivételével a lakás- építkezésen előforduló összes szakipari munkára az utóbbi két évben alkalmassá vált ez a szövetkezet. Az építőipari termelés ebben az esztendőben már eléri a 12 millió forintot, s ha a gépi beruházást megvalósítják, akkor évente az építő1 pari. részleg termelésének értéke meghaladja az évi i8 milliót. Az asztalos részbe már E4 dolgozót foglalkoztat. Három és fél Ebben az esztendőben 3 mii-1 lió forintot irányoztak elő a * szeszélyes vízjárású Sebes-Körös folyamszabályozási munkálataira. A nagy esésű és gyors vízjárású folyó a folyóvizeik törvényszerű építő- és rombolótevékenysége következedében igen gyakran változtatja medrét. A tavalyi nagy árvíz idején sok változás következett be a Sebes-Körös mederszakaszai- tian. A meder több . helyen annyira megközelítette asz árvédelmi töltést, hogy ennek megvédése szükségessé vált. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei kialakító1, ták a Sebes-Körös elméleti szabályozási vonalát megtervezték az ennek megfelelő partmillió forint eszközzel 11 millió forint értékű asztalosárut, nyílászáró szerkezetek — bejárati ajtók, belső ajtók, ablakok, kapcsolt gerébtokos ablakok, 28— 30 féle változatban — készülnek a békéscsabai telepen. Az évi 13—14 ezer nyílászáró szerkezet 90—95 százalékát a TÜZÉP rendelkezésére bocsátják. A megye különböző TÜZÉP-telepein hoz-í zák forgalomba a kislakásépítkezésben igen keresett cikkeket. Két évvel ezelőtt évi 1 millió i forint termelési értéket állított elő az asztalosrészieg. Az elmúlt időszakban megvalósított műszaki fejlesztéssel — korszerűi gépek beszerzésével — a termelési értéket 11 millió forintra növelik. Már lassan szűknek bizonyul a Kétegyházi úti 8 ezer négyzetméter alapterületű szövetkezeti telep. A lakásépítési program megvalósítása és a lakosság növekvő igényeinek kielégítése ajtókból, ablakokból szükségessé tette egy új központ kialakítását, amely Békéscsabán az északi ipartelepen már el is kezdődött. Itt 23 ezer 400 négyzetméter alapterületű telken rendezkedik be az Építő és Épületkarbantartó Ktsz nyílászáró szerkezetek gyártására, az anyagraktál- kialakítására, a központi irodák és a szociális létesítmények elhelyezésére. Ezeket az épületeket már lealapozták. Jövőre tető alá hozzák és beköl- tözhetővé teszik, mivel december 31-re a régi telephelyüket át kell adniuk a városi tanácsnak. (dnpsi) talk. E területe munkában a nemzetek közötti barátság ápolásának tennivalói változatlanul a Hazafias Népfront keretein beiül marad. Ezért a megyei, járási, városi és nagyközségi béke operatív bizottságokat Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságokká szervezik át. Érmek első aktusa volt ez az értekezlet, melyen a jelenlevők egyhangúlag kimondták a megyei Nemzetközi Béke és Barátsági Munka- bizottság megalakulását. Az előterjesztett javaslat alapján elnöknek dr. Pirityi Károlyt, titkárnak Vichnál Pált fogadták el. A bizottság összetétele, melyben vállalatok, intézményék, társadalmi és tömegszervezetek képviselői vesznek részt, biztató arra, hogy megyénkben a béke és barátsági muníka új, és eredményes fordulatot vesz. Erről az első eszmecsere során sok szó esett. Megíogaimozó- dott: az igény a munkabizottság jövő évi tervének összeállítására. Ebben helyet kell kapnia többek között a nemzetközi agitációnak, kiállítások rendezésének, filmek vetítésének, és ebben az első helyet a Szovjetunió bemutatása foglalja el. Főbb vonalakban tehát már az alakulóülésen tisztázódtak a feladatok, mélyek a dolgozó nép alapvető érdekeiből és igényéből fakadnak: a Szovjetunióval és az egész szocialista közö«ség népeivel — a megye lehetőségein belül — a legszorosabb együttműködés, egymás életének megismerése, baráti találkozók szervezése. Dolgos hétköznapok sorra áll tehát a bizottság’ tagjai előtt, melyeket a béke és barátság áoolá- sánák lelkiismeretes munkája töi+hef- meg tartalommal. Hasonló munkabizottságok megalakítását tervezik a járási, városi és a nagyközségi népfront-bizottságok elnökei is. MssrendszaöáSyozták a rakoncátlan Sebes-Köröst Megalakult a megyei Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottság Elnöki Dr, Pirityi Károly, titkár Vichnál Pál Huszonöt megyei szerv7 képviselői tanácskoztak november 10-én Békéscsabán a népfront székházában. A Hazafias Népfront megyei bizottsága azzal a céllal hívta meg a barátsági munkával foglalkozó szervek képviselőit, hogy együttes elhatározás alapján megalakítsák a népfront megyei elnöksége mellett működő Nemzetközi Béke és Barátság Munkabizottságot. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitójában indokolta a munka- bizottság megalakításának szükségességét. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján ez év első felében a Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége ’megszűnt, helyette az üzemekben, szövetkezetekben és intézményekben — a páriszer- vefk közvetlen irányítása alatt — MSZBT-ta£ csoportok alakulvédő műveket. A szükséges partbiztosítások kivitelezése során a vízügyi igazgatóság I-es számú gyomai főépítésvezető- sóge 2000 köbméter rozsét, 4500 tonna terméskövet épített be a partszakaszba. A 22,5 kilométernél levő partvédő műnél szükségessé vált a meder és a folyó sodorvonalának áthelyezése is. Az új meder vezérárkát csaknem 30 ezer köbméter föld megmozgatásával 0,5—1 méteres élővízben dolgozva a III-as számú főépítésvezefőséff dolgozói gépi erővel termelték üti. A folyamszabályozási művek építését a Sebes-Körösön a múlt héten fejezték be. fizathmári Gábor
