Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
„Szup eríöldgcp” traktora Sfiríteti gázzal h-iitolí motor m 'kődtett a Kubányi Mezőgazdasági Intézetben kifejlesztett új * 8 * ' traktort. Jól látható a gépen a gáztartály, A szíriai aranyhörcsög és az agyhártyagyulladás A Choriomeningitis egyike azoknak a fertőző betegségeknek, amelyek állatról emberre terjedhetnek. A betegség vírusának terjesztőiéként eddig csak a házi egér volt ismeretes. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy a szíriai aranyhörcsög — a mind divatosabbá váló „háziállat” — veszélyes mértékben terjeszti ezt a súlyos betegséget. A betegség tünetei gyakran nem jellegzetesek, megegyeznek egyéb lázas, fertőző betegségekével, ami természetesen megnehezíti a felismerést. A vírus egyes esetekben agyhártya-, vagy agyvélőgyulladást okoz. de megtámadhatja a tüdőt és a csontvelőt is. A betegség biztos diagnózisa csak a vérben vagy az agyvízben talált kórokozó alapján állapítható meg. Az egereknél a vírus a még az anyaméhben levő magzatot, vagy röviddel megszületése után, a kis egeret fertőzi meg. Egy ilyen módon megfertőzött egér élete végéig vírusgazda marad és fertőzőképes. A betegségnek emberre való átvitele sárral, vizelettel, vagy az állat harapása útján történhet. Így elsősorban azok a falusi emberek vészé0 Bmmmsssű 1971. NOVEMBER 9. lyeztetették .alkik gyakrabban kerülnek közvetlen kapcsolatba az egerekkel. Eddig csak a lakosság e rétegénél tapasztalták a betegségeit. A betegség járványtanát azonban egy 1970 tavaszán észlelt eset teljesen új megvilágításba helyezte. Először állapították meg a beteséget városi környezetben élő embernél, akinek kapcsolatba kerülése egerekkel kizárható volt. A páciens azonban néhány héttel előbb egy szíriai aranyhörcsögöt kapott és gondozott. Bár már 1968-ban megállapították, hogy a _ szíriai aranyhörcsög is megfertőződhet a choriomeningitis vírusával, de fertőzőgócként nem tulajdonítottak neki nagyobb fontosságot. Ma már semmi kétség nem fiér ahhoz, hogy a szíriai aranyhörcsög e betegség terjesztésének fontos láncszemét képezi és mint vírusgazda, fokozódik a jelentősége. Kölnben és Frankfurt am Mainban több olyan eset vált ismeretessé, amelyeknél kivétel nélkül a szíriai aranyhörcsög volt a fertőzés forrása. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a Kölnben és Frankfurtban található szíriai aranyhörcsögök fertőzöttségi foka 20 —100 százalék között mozog. A szíriai aranyhörcsöggel folytatott idevágó kutatások eredményét nemrég egy Bad Neuheim- ban tartott állatorvosi kongresz- szuson ismertették. A világ gazdaságilag fejlett országai mind a nagyüzemi gazdálkodás útján haladnak, ez viszont traktorok nélkül elképzelhetetlen. A gépesített mezőgazdaság egyik fő követelménye az egyre fokozódó traktor-teljesítmény. Ezért folynak állandó kutatások a traktorok teljesítményének növelése érdekében. Természetesen a teljesítmény mellett más szempontokat is figyelembe kell venni a fejlesztésnél: a biztonságot, a jó úttartást és a gazdaságosságot. A műszaki világ az időnként megrendezésre kerülő mezőgazdasági gépkiállításokon győződhet meg arról a fejlődésről, amelyet a traktorok tervezésénél egyes államok elértek. GUMIABRONCS, VAGY LÁNCTALP? A hatásfok igen fontos tényező a traktorok esetében. A Német Szövetségi Köztársaság területén például összesen 1,3 millió traktor üzemel. Ezeknek évi fenntartási költsége több mint 2 milliárd márka. A gumiabroncsokon átvitt vonóteljesítmény hatásfoka kb. 47 százalék. Ha a hatásfokot 52 százalékra tudnák növelni, az évi 100 millió márka megtakarítást jelentene. Gumiabroncs vagy lánctalp? Ez a kér. dés gyakran merül fel a traktorok tervezésénél. Bizonyos terepeken ma is csak a lánctalpas traktorok képesek dolgozni, így egyelőre a lánctalp nem megy ki a divatból. A VEZETŐFÜLKE — MUNKAHELY Napjaink kutatása főként a traktor több célú mezőgazdasági géppé történő felhasználására irányul. A mezőgazdasági gépek üzemeltetése, meghajtása ideálisan oldható meg traktorral, így a jövőben a traktorok mezőgazdasági mozgó mini-erőművekké válhatnak. Másrészt a teljesítménynövekedés rohamos fejlődése összkerékhajtású, bolygóA lépegető exkavátorok fé'e'.me- tes gépóriások, a modern technika csúcsteljesítményei. Külszíni szénfejtéseken, nagyméretű és hosszútávú talajmunkáknál annál gazdaságosabb az üzemeltetésük, minél nagyobb a teljesítményük. Ez sarkallja a konstruktőröket a minden eddiginél nagyobb „szupergépek” létrehozására. A Szovjetunió „Uralmas” nehézgépgyárában most építés alatt álló óriás exkavátor alighanem „világrekorder" lesz: a talaj minőségétől függően 89— 100 köbméteres (!) kassal dolgozik majd. A gép egyes nagyméretű alkatrészei egészben el sem készíthetők. A hatalmas gép irányítófülkéjének forgatását biztosító fogazott gyűrűt például 24 darabból szerelik össze, mint az a képen is látható. Az üzem kontsrnktórei szerint a 100 köbméteres kastérfogat még korántsem a felső határérték, gyakorlatilag 250 köbméteres kas-térfogatú exkavátor létrehozása is megvalósulhat a közeli években, ha szükség lesz rá, kerekes-hidrosztatikus meghajtású konstrukciók tervezésére ösztönzi a tervezőket. A különféle hidraulikák mind a vezérlési, mind a kapcsolási műveleteknél szintén nagy szerepet játszanak. A traktorvezetők kellemetlen rezgésnek vannak kitéve munkájuk közben. Ezek a huzamos vibrációk károsak az ember egészségére. Német kutatók nemrégiben „Aerolastik”-nak nevezett pneumatikus rugózású ülést szerkesztettek a rezgések kiküszöbölésére, illetőleg elvisel- hetősége érdekében. Viszonylag sokat foglalkoznak a korszerű, jó kilátást biztosító, borulásbiztos, kényelmes vezetőfülkék kialakításával is. A traktor esetében a vezetőfülke egyben munkahely. A vezető egész munkanapját ebben tölti, a fülkék szerkesztésénél tehát többféle szempontot kell figyelembe venni. Érthető, hogy ergonómiai szempontok (zaj, ülésképzés, kényelmes tér) mellett biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. TRAKTOR — VEZETŐ NÉLKÜL Milyen lesz a jövő traktora? Erre a kérdésre ina még nehéz egyértelmű választ adni, de több országban végeznek kísérleteket vezető nélküli és távirányítású traktorokkal. Az USA-ban nemrégiben be is mutattak egy vezető nélkül üzemeltethető mezőgazdasági traktort. A követendő útnak — például a szántásnak — megfelelően a földbe a szint alá 50—70 cm mélységben PVC szigetelésű kábelt fektetnek. A kábel kis áramerősségü jeleket ad. Ezeket a jelzéseket veszi a traktor elejére szerelt észlelőfej, amely segítségével hidraulikus úton hajtja végre a traktor a szükséges manővereket. E. I. II Szovjetunió erdökincse A Szovjetunió a világ erdőiben leggazdagabb országa — az összes erdőterület mintegy egyötödét mondhatja magáénak. Különösen fontos körülmény, hogy a legértékesebb faanyag — a tűlevelűek — világméretű készleteinek egyharmada szovjet területen található. A szovjethatalom idején egyre intenzívebb erdőpótlás eredményeképpen ma már évente mintegy egymillió 200 ezer hektáron ültetnek, illetve vetnek erdőt. Évről évre növelik az erdők termelékenységét is. Így például jelentős talajjavító munkálatokat folytatnak az ország észak- nyugati mocsaras erdőségedben. Eddig 25, az erdők víztelenítését és útépítési munkákat végző speciális állomást állítottak fel Nagy figyelmet szentelnek különféle erdősávok telepítésére. Az elkövetkező években több, mint egymillió hektáron szándékoznak új erdőket ültetni, de körülbelül 500 ezer hektár mezővédő erdősáv létrehozását is tervbe vették. A városok levegőszennyeződése olyan méreteket ölt, hogy lényegesen megváltoztathatja a városi ember anyagcsere-folyamatát. Városlakó és dohányos ember- néfl a narkózis fenntartásához nagyobb adag gyógyszerre van szükség, mint falusiaknál — mutatta ki egy erre vonatkozó vizsgálat Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegővel, valamint a cigarettafüsttel nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe azok az enzimek, melyek a gyógyszerek lebontásához szükségesek. Bizonyítja ezt az is. hogy a fejlődő országokban a betegek szokatlanul erősen reagálnak minden nyugtatószerre. HDOMÁNY ECHNIKA An na és a holnap A levegőszennysződés hatása a narkózisra
