Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
Á bátor emberek... Nyikoláj Katkóv novellába A 7 píipfíide}e már réeueu elmúlt, de az esti csúcsforgalmi idő 'még nem érkezett el, így az étteremben alig lézengtek. Az egyik asztalnál három férfi, egy másik asztalnál pedig magányosan egy nő ült. A férfiak sűrűn néztek a pohár fenekére és egymás szavába vágva vitatkoztak. Kokuskin verte a mellét éu dicsekedett: — Bn senkitől sem féléki Érted? Senkitől sem! De mondd csak megértettél te engem, vagy nem? Bárkinek a szemébe mondom, hogy nem félek. Ha kell, felállók egy hordóra és onnan kiabálóm, hogy item félek... Nekem teljesen mindegy, hogy kivel állok szemben. Lehet Lobov, de lehet egy szürke farkas is... Nyálról, vagy közönséges tolvajról nem is beszélve... Nekem mindegy... Elbánok mindenkivel... Hallod? De ne szólj közbe! Én, bará- ’ ócskám, elbánok még veletek is— Világos? .Ha nem tudnátok én bátornak születtem— Hogy nyomatéket adjon szavának, Kokuskin öklével az asztalra csapott. — Lassan, lassan a testtel, — tartotta vissza barátja — még a végén ösztöröd a poharakat... — Nekem mindegy. Akár pohár, akár szürke farkas... Világos? Én a főnöktől sem félek, senkitől, még attól a nőtől sem, aki ott ül... No...! Barátja megfogta Kokuskin mutogató {carját és csitította: — No, ne légy pajkos, Vaszlij... Nyugodj meg... Látom, hogy nem félsz, látom... — Szóval megértettél? De mondd, igazán megértettél? Mert tudhatod, hogy ilyen vagyok... Gyere, Grisa kedves, had csókoljalak meg... Tedd a szívedre a kezed és úgy mondd, megértettél te engem? — Hát persze, hogy megértettelek... Hiszen én is olyan vagyok! — Bátr-? — De még milyen...! Ide azzal a szürke farkassal! Mit farkassal1. Barna medvével...! A harmadik teS: ben is fellángolt a tűz. — Hát én ki vagyok? Gyáva?_ Azt mondjátok Voflmuth Frigyes rajza meg- Csak egy szóval, hogy gyáva...! Kokuskin átölelte a harmadik cimborát is. —i Te sem vagy gyáva— Mi, mind a hárman bátrak vagyunk... De igyunk, barátócskáim, a bátrak és a merészek egészségére...! Ittak és tovább folytatták a vitát a bátorságról és a hősiességről. Az egyedül ülő nő asztalához fiatal férfi érkezett — Szabad? — Tessék! A fiatalember leült, nézte a , csinos asztaltársai és közben figyelte * három szesztestvér virtuskodását. Hirtelen a nőhöz fordulj és lumgoaan szólt: — Véggé le az óráját! A nő megijedt és kezéből kiejtette a poharat, ami csörömpölve hullott az asztal alá. A három cimbora, a három bátor ember asztalánál csend lett, egyszerre fordultak arra és nézték a nyugodt délután szokatlan jelenetét. Az áldozat, csatolta le az óráját és nyújtotta aZ idegennek, aki nagy lelkinyugalommai kipróbálta a felhúzó Szerkezetet, meghallgatta az óra ketyegését, majd nyugodtan zsebébe tette, s mint aki jól végezte dolgát, kiment. A kirabolt nő felugrott az asztaltól és kiabálni kezdett: — Tolva), tolvaj! Fogják meg. kirabolt! Elvitte az órámat! Kokuskin felállt és mintha nem látott volna semmit, kérdezte: — Miről is van szó? A nő mérgesen toporzé- kolt. — A szemük előtt rabolnak ki egy védtelen nőt... — Én ugyan nem láttam semmit... De ha így van, akkor én utána megyek... Nekem azután mindegy, ha tolvaj,. ha szürke farkas— De nem mozdult, csak a széket tolta hátrább és mondta tovább: — Visszahozom, ha addig élék is... Vissza... Nem fejezhette be a mondatot, mert a tolvaj váratlanul visszatért. Ko- kuskinhoz lépett, aki behúzott nyakkal ült le a székre Gyina Zlobina versel: A 16. év ciklusból Nem vagyok sem szép sem csinos hiába sütött rám a nap és szépített selymes víz hibáimat nem rejtem el Ügy is ismersz és Jut-e eszedbe hogy miattam tépd a hajad: ez a csúnya lány miért is szeret? Mondd csak hogy buta vagyok “• pedig ismerem ám ax érdét a rejtett zugokat ahol a gomba terem és nine* lány ki gyorsabb lenne nálam ha kölest kaszálunk és magas boglyákba rakjuk a rozst. Születésnap Hajnál, december. Csillagos bársonyba öltözöm. Huszonöt visszahozhatatlan érv huszonöt visszahozhatatlan ev„ Kislány. de Jé lett volna másképpen élni Bátrabban, boldogabban! Furcsa es így. Boldogság, rohanó patak Beomlott partok, Vízbe hullt kövek égbe hullt kövek... rjjalm közt gyémánt hő szitái. Boldogság Vársz valahol? Bám nevetsz még, és én vissza rád? Huszonöt visszahozhatatlan év... Aztán még huszonöt, beszorozva az örökkévalósággal — Házal építek. Fenyöerdőben. Kék hold ül majd az ablakán. Ijedt nyulacskák surrannak arra — Anyácskám, ha eljössz hozzám, A fák is vidáman hajladoznak. Fordította: Sass Ervin Feketfrtavak — Így hívják Gyina Dmltrijevna Zlobina szülőfaluját. S ez a elme a fiatal penzai költónő legújabb, 1 »70-ben megjelent venseakötetének, melynek darabja a szülőföldről, az alkotó szivéhez legközelebb álló táj lakóiról szól. és zavarában az üres poharat hajtotta fel. Még nyelt is, mintha inna. A férfi sorra vette a három bátor embert, egyenként mérte fel őket, mintha a súlyukat és minőségüket mérte volna. Majd a nőhöz fordult és átadta az órát. — Bocsásson meg amiért megijesztettem... Nem vagyok tolvaj, csak éppen próbára tettem a három szájhős bátorságát... A nő mosolygott, a férfi köszönt és eltávozott. A három bátor ember lehajtott fejjel nézett az asztál alá. Kicsi az alja, pedig oda szerettek volna elbújni... Fordította; Borsos Csaba. NYIKOLÁJ KATKOV 1S23- ban született a Penza megyei Kuznyeck városban, A Nagy Honvédő Háborúban előbb azakaaz-, majd egy tankelhá- rltó üteg parancsnoka. A háború befejezése után elvégezte a gorkiji területközi pártiskola újságiról tagozatát és a penzai sajtónál dolgozott. Katkov első művei 195«-ban a Krokodilban jelentek meg. Humoreszkeken kivül állat- meséket. szatirikus és lírikus verseket, valamint elbeszéléseket ír. lSGO-ig megjelent fontosabb művei: Csillagom (1953), Szerelmi vallomás (1957) c. könyvei, az Ütegparancsnok (1955) és Tavaszi csepp című elbeszélései, valamint sok más írása. E mlékszem, amikor hírül jött, hogy Fábri Zoltán filmet készít Kaffka Margit Hangyaboly L című regényéből, önkéntelenül is fölmerült a kér_ dés: mit akar a neves rendező ezzel a századfordulói történettel, mit kíván elmondani napjainkban egy apácakolostor zárt világáról? A film elkészült és választ adott a kétkedésre Is: Fábri Zoltán kicsengésében, mondanivalójában nagyon is mai filmet alkotott. Es jó filmet. 1. Kaffka Margit az első világháború idején írta a regényt. Hatvány Lajos szerint arra törekedett, hogy a „szent falaik közt lélegző ártatlan leányok apró társadalmában bemutassa az egész nagy társadalmat összes szenvedelmeivel, szennyével, de egyszersmind szomorú szépségével is.” Érdekes, s izgalmas olvas, many ' Kaffka regénye, amelyben kitárulkozík egy fojtott levegőjű zárt világ, ahol súlyos kötelmek közepette megcsontosodott középkori szellem uralkodik. S mert e közösségben csupa nő él együtt, kitörnek az elfojtott vágyak, s eltorzult érzések keresik, csontosodott kötelmeket és szokásokat hirdető konzervatívok. De amíg a regény utolsó lapjain békésen meg_ fémek egymás mellett a korábban összecsapott nézetek, addig a filmben seLtl. te robban a dráma, és a szónak teljes értelmében elbukik az a Virginia, aki az új eszméli szószólója volt A film Ismét meggyőzött arról, hogy Fábri szívós, következetes rendez®, aki még egy ilyen távolinak tűnő közegben is érvényesíteni tudja művészi célkitűzéseit, s a sercegő mécsesek, és szent ájtatosságok hangulatában is keresd, kutatja az erőszak forrásait, a magatartásformák rugóit A kérdés persze feltehetői megfelelő keretet ad-e egy középkori apácarend élete a mai mondanivaló megfő., galma zásához ? Ügy látszik igen. A film alkotóinak ugyanis az önkénit vállalt lelki erőszakra épülő zárt világ hiteles ábrázolásán túl sikerült behozni az ódon falak közé a mai élet politikai cselszövéseit, hatalmi mesterkedéseit sőt. egy nagyszabású jelenetsoron keresztül még az ifjúság forradalmi lendületét is. 3. Fábri Zoltán nagyszerű stílusérzékkel és mértéktartó fegyelemmel. formálta Hangyaboly Fábri Zoltán új filmje kutatják a kapcsolatokat. A lelkeket nyűgöző érzelmek mögött azonban másfajta indulatok is feszülnek. Az apácarend főnök- asszony- választásra készül, két pártra szakadnak a vélemények, s a felkavart „hangyabolyban” valóságos korteshadjárat kezdődik, amely aztán a konzervatívok győzelmével fejeződik be. 2. A film írói — Illés Endre, valamint a rendező Fábri Zoltán — a hűtlen hűség módszerével közeledtek a regényhez. Bátran változtattak a történeten, de vigyázva őrizték a kaff- kai szellemet, a gondolatokat. Fábri úgy ábrázolja a „hangyaboly” belső világát, ahogyan az ő alkotó fantáziája elképzeli, de mégin- kább úgy, ahogyan mai élettapasztalata diktálja. Érdemes itt idézni egy régebbi Fálbri-nyila/tkozaitot: „Filmjeimben az erőszak kérdéseit járom körül. Igyekszem bemutatni különböző forrásait, formáit. Számvetés ez, s egyben lel- kiismeretébresztő figyelmeztetés”. Igen, erről van szó új filmjében is. Ezért hangszerelte át a történetet, ezért kap nagyobb hangsúlyt a választás körül dúló vihar, de mondhatnánk úgy is, korteskedő politikai harc. A harc kimenetele nem kétséges, győznek a megmozgalmassá a szinte eseménytelennek tűnő történetet. A Kaffka-regény hangulatát sugalltak a templomi csendek, a felvillanó arcok, s az elfojtott érzések ábrázolása éppen úgy, mint az apró mozaik-drámák robbanni kész indulatai. Bs ismét egy felejthetetlen Fábri jelenetsor: a növern*. dékek csodálatosan koreog- rafált fáklyás tüntetése, amely szinte figyelmeztető döbbenetét parancsol a né° zőre. Az operatőr — Illés György — ismét kitűnő alkotótársnak bizonyult. Finoman tompított színei jól érzékeltették a zárda különös világát, szépségét és nyomasztó hangulatát isi Közelképei gyönyörűek, a tüntetés megoldása bravúros. Gyakran leírtuk, most la igaz: Fábri remekül válou, gatja össze és mozgatja színészeit. Most is tehetségük legjavát adják a film sikeréhez. Csak a neveket soroljuk: különösen Törő- esik Mari, Vass Éva, Makai Margit, Fónay Márta, Pap Éva, Kohut Magda, a fiatalok közül pedig Andai Györgyi, és a csehszlovák vendég Jarka Schallerová alakítása tetszett. * ' Szép regényt, kimagasló értékű irodalmi alkotást vetített emberközelbe Fábri Zoltán új filmje. De gazdagabbak lettünk a kiszól«, gáltatott ember újabb ábrA, zoiásával is... Márkus^ László
