Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
Takarékszövetkezeti kirendeltség nyílt Biharugrán Képűn a kirendeltség megnyitásának első perceit mutatja be. Fotó; Balkus Imre Több éves kérést teljesített a közelmúltban a Vésztői Takarékszövetkezet azzal, hogy Biharugrán kirendeltséget nyitott. A kirendeltséget 175 biharugrai szövetkező hozta létre. A megnyitáskor 270 ezer forint betétállománnyal rendelkezett e szövetkezeti pénzintézet. A kirendeltség létrehozásának jelentőségét növeli az a tény, hogy eddig Vésztőre kellett a biharugraiaknak menniök, ha pénzt akartak betétbe elhelyezni, avagy kölcsönre volt szükségük. A község központjában megnyílt kirendeltség minden kedden, csütörtökön és szombaton egész nap a biharugraiak rendelkezésére áll. A 175 alapító tag megválasztotta öttagú intéző bizottságát is. II mezőgazdaság aktuális közgazdasági kérdései Előadássorozat a tsz-ek szakembereinek A termelőszövetkezetek üzemgazdászai, főkönyvelői és mezőgazdászai részére a megyei Köz- gazdasági Társaság a IV. ötéves tervidőszak mezőgazdasági problémáival foglalkozó előadássorozatot szervezett Legutóbb november 24-én, szerdán délután dr. Módos Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem mezőgazdanyugszik a „nagy hadvezér* hét koporsóban. Párizs jelképe az Eiffel-torony — jellemzői : 327 méter magas a televízió antennával együtt, 7 ezer tonna sú.yú, 12 ezer fé.ndarab- ból áll, 8 frankért visz fel a lift a harmadik szintre. Történelmet őriz a Vendóme tér, ahol Napóleon az ellenség ágyúiból 43 méter magas bronz obeliszket emeltetett, a csúcsra helyeztetve saját szobrát. Jártunk a Kiéber sugárúton és láttuk azt a palotát, ahol a vietnami és az amerikai küldöttség folytatja tárgyalásait. A párizsiak kedvelt pihenőhelye a 25 hektár nagyságú Tuilleirák kertje és a Bois de Boulogne, Párizs „városligete”. A Montmartre-hegyen épült ki a Pigalle, a játékkaszinókkal, revű- és sztriptizbárokkal, mozikkal és egyéb szórakozóhelyekkel. A „híres festőd negyedben” ma is festegetik, mutogatják képeiket az ecset „mestered”. A városnézést fejezzük be a városon 12 kilométer hosszan átfolyó Szajnával. melyen 36 híd ível át és köti össze a két városrészt. Legnagvobb szigete a Cité, melyen ringott Párizs történelmi bölcsője. E szigeten nevezetes építmény a No*re Dame és az Igazságügyi Palota. Egy másik szigetet teljes egészében betölt az államosított Renault Autógyár. Párizs utcáin sétálva azt éreztük, mintha egy nagy-nagy sági gazdaságtana tanszékének munkatársa tartott előadást a MEDOSZ békéscsabai Luther utcai székházában. Ez alkalommal a termelőszövetkezetekben végzendő elemző munka fontosságáról beszélt, illetve ismertette annak szakaszait. Előadása második részében a gazdálkodás eredményességét befolyásoló tényezőkkel foglalkozott. A kollektív szerződésekről Beszélgetés dr. Takács Lőrinccel, az SZMT titkárával A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa felülvizsgálta a kollektív szerződéseket, melyek ez év közepéig készültek el és léptek öt évre szólóan érvénybe. Előkészítésükhöz jó alapot nyújtott. hogy az első negyedévben az igazgatók és a szakszervezeti bizottságok számot adtak a dolgozóknak az előző kollektív szerződéssel kapcsolatos tapasztalatokról. Ezeken a tájékoztatókon sok vélemény és javaslat hangzott el- A legtöbb szó esett a bérezésről, a részesedési alap felhasználásáról, a munkaruha- és a természetbeni juttatások mértékéről. Ezektől a kérdéseikről beszélgettünk dr. Takács Lőrinccel, az SZMT titkárával, aki bevezetőben elmondta, hogy a kollektív szerződés előkészítése során a dolgozók által felvetett igények általában reálisak voltak, amit a legtöbb helyen figyelembe is vettek. A nem teljesíthető javaslatokra azonban nem adtak mindenütt magyarázatot, ami súlyos mulasztás volt — Hogyan ítéli meg a kollektív szerződéseket az SZMT általában? —> Helyesléssel lehet megállapítani, hogy nagyobbrészt összhangban állnak a IV. ötéves terv célkitűzéseivel, ezen belül is az életszínvonal emelésére vonatkozó elvekkel. A Munka Törvénykönyve keretei között, a helyi sajátosságok figyelembevételével készültek és így lényegesen hozzájárulnák a megfelelő munkahelyi légkör kialakításához, elsősorban ahhoz, hogy a dolgozók saját ügyüknek tekintsék a vállalat gazdálkodásának alakulását és fejlesztését. <—i Bizonyára hiányosságok is tapasztalhatók... — Igen. Kevés kollektív szerződés foglalkozik a bérfejlesztéssel és amelyikben van is erről szó, például csak 2—4 százalékot rögzít. Ennél pontosabb meghatározásra van szükség. Célszerű a bérfejlesztési politika kelétében előírni, hogy hány százalékban részesülnek a szakmunkások, a törzsgárdatagok, a férfiakkal azonos munkát végző nők, stb. A dolgozók így előre tudják, hogy mire számíthatnak és megelőzhető, hogy kedvüket nemzetköz találkozó lenne a városiban. Talán nincs a földkerekségének olyan népe, kinek „képviselői” ne érnének Párizsban; japánok, kintiak, törökök, hinduk, arabok, négerek. Magyarokkal is találkoztunk. Párizs közlekedési eszközei: a metró, az autóbusz, a taxi és a gépkocsi. Villamos, trolibusz nincs. Nem véletlen, hogy a 14 vonalon közlekedő 341 állomással rendelkező metrónál a közelmúltban lezajlott sztrájk óriási bonyodalmat okozott a város közlekedésében. Ezek azonban csak villanásnyi képek Franciaország fővárosáról. Autóbuszunk indult ta/ább és újabb nevezetességeket ismerhettünk meg. Utunk a festői szépségű Loire folyó völgyébe, „Franciaország kertjébe” vezet. A Loire Franciaország leghosszabb, 1010 kilométer hosszú folyója. Völgye termékeny. Szőlcskertek, gyümölcsösök, zöldséges és virágoskertek, erdők sokaságát látja az utazó. A folyó két partját a világhírű Loire ments kastélyok füzére szegélyezi, melyek letűnt korok gazdagságáról, királyi önkényéről, az építőművészetek fejlődéséről mesélnek. Köztük leghíresebb a Chambordi kastély, mely „három csillagos” idegenforgalmi nevezetesség. Orleans, Blods, Tours szép Loire menti városok. Le Maxisban rendezik a híres júniusi egésznapos autós versenyt A közel 200 ezer lakosú Rennes — Bretagne egykori fővárosa — érseki székhely és egyetemi központ. Elérkeztünk a tengerpartra. Normandia egyik legérdekesebb és legnagyobb műemléke előtt álltunk. Nem véletlen hívják a „Nyugat csodájának” a Szent Mihály hegyet, a Modnt-Saint-Michel ezeréves apátságát hiszen a parttól 1806 méter távolságra egy tenyérnyi kis ságiét a tengerben álL Amíg a hozzá vezető utat nem építették meg, naponta két alkalommal a dagály 8—10 méter mély vízzel vette körül és zárt el a szárazföldtől. A ságet egyetlen kúp alakú sziklatömb. Tetején áll a bencés papok apátsága, körülötte a csaknem 300 főt számláló kis falu. Évente félmillió turista keresd fel. A tengerparton tovább haladva elérkezünk Arromanches kis halászfaluba. E kis falucska, 1944. június 6-ával írta be magát a történelembe. Itt és környékén volt a híres normandiai partraszállás. E vidék ma is őrá a történelem e korszakának emlékeit. A hitleristák szétrombolt bunkeréi, a mesterséges kikötő maradványai, számtalan emlékmű és a partraszállás történetét maketteken, térképeken, dokumentumokon, filmen, bemutató múzeum. Molnár Lajos mg.-mémök (Folytatjuk) vesztve más munkahelyre menjenek. Elvként jegyzem meg, hogy különösen a szakmunkások bérét keli emelni. — Hogyan osztják fel a részesedési alapot? — Ennek a szabályozása általában helyes. Meghatározzák, hogy hány százalékot fizetnek, mennyi a bér, a (törzsgárdata- goknak) az időarányos rész, mennyit használnak fel premizálásra, jutalmazásra, lakásépítésre, stb. Itt kell azonban meghatározni a nyereségprémiumban részesülők körét is. Bevonhatók azok, akiknek a tevékenysége az egész vállalat gazdálkodására kihat. Célszerű kiterjeszteni olyan szakmunkásokra is akik munkájukkal lényegesen hozzájárulhatnák a vállalat nyereségének növeléséhez. — A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban mi tapasztalható? — Általában az eddigi szinten maradtaik. Kevés kollektív szerződésben kapott helyet a gyermekintézmény és a dolgozók lakásépítésének támogatása. Az utóbbinál viszont nem szabályozzák, kiknek mennyi kölcsönt, milyen feltételek mellett lehet adni és aki kilép a vállalattól, azzal szemben milyen rendszabályt alkalmaznak. *** _A kollektív szerződéssel egyidejűleg több szabályt — mellékletet vagy függeléket is — kellett készíteni. Hogyan oldották meg ezt a vállalatok? —• Akadnak kedvezőtlen tapasztalatok. Tudni kell többek között azt. hogy az újítási, a munkavédelmi és a törzsgárda- szabályzat a kollektív szerződésnek nem melléklete, hanem önálló szabályzat. Több vállalatnál a részesedést és a premizálást függelékként dolgozták ki, bár ez a kollektív szerződés része. Melléklet például a nők által be nem tölthető és az egészségre ártalmas munkakörök jegyzéke. Függelék a gyáregységi szabályozás, megállapodás. —• Tapasztalható volt törvénysértés Is? — Több helyen előfordult például, hogy a kollektív szerződésben nem szabályozták, hogy egyes munkakörökben mennyi a munkaidő. Az is, hogy a kereten belül nem osztották be a munkaidőt napokra, illetve a hét egyes munkanapjaira. így nem állapíthatja meg a dolgozó, hogy mikor teljesít túlórát Ezért fel keli tüntetni a naponta meghatározott munkaidő kezdetét és végét. A napi rendes munkaidőt meghaladó foglalkoztatás túlmunkának minősül, amiért az előírt ellenszolgáltatás jár. — Szabályozni kell a túlóra elrendelésének a feltételeit is? — Igen. Meg kell határozni, hogy kinek nem lehet túlórát elrendelni. így például az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozóknak, a kisgyermekes és terhes anyáknak, a fiatalkorúak- nak és azoknak sem, akik a részükre megszabott túlórameny- nyiséget már teljesítették. Szabályozni kell, hogy ki, milyen formában (írásban, szóban) rendelhet el túlórát és azt, hogy a teljesítésnek mi az ellenértéké. — A normakarbantartás miatt olykor vita támad. A kollektív szerződésben szükség van ennek szabályozására is? — Ahol nem határozták meg a munkanormák bevezetésének és megváltoztatásának rendjét, ott törvénysértő módon jártak el. Ilyen vonatkozásban szabályozni kell a szákszervezeti szervekkel való együttműködést is. — Nem egy kollektív szerződésben a helytelen fogalmazás okoz zavart. Tudna ilyen példát mondani? —• A Gyulai Építőipari Vállalat így fogalmaz: „Kiváló dolgozó jelvénnyel és a vele járó oklevéllel jutalmazott dolgozót minimálisan kétheti átlagkeresetének megfelelő pénzjutalomban lehet részesíteni.” — Nem lehet, hanem kell. Talán elírásnak tekinthető, hogy a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a Kiváló dolgozónak kétheti alapbért állapít meg. Van olyan kollektív szerződés, amely kimondja: általában az áthelyezéshez a dolgozó beleegyezése szükséges. — Miért „általában”? — Milyen új, a nők helyzetének javítását célzó törekvések tapasztalhatók a kollektív szerződésekben? —* Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a textiliparban igyekeznek megszüntetni a kisgyermekes anyák éjszakai műszakját, mégpedig úgy, hogy a keresetük nem csökken. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában például az a dolgozó nő, akinek a családjában az egy főre jutó kereset nem éri el az ezer forintot vagy három gyermeknél több van, az iskolaév kezdetén gyermekenként 400 forint segélyt kap. Ugyanitt azokat a nőket, akik 15 éve fizikai munkások és az 50. évüket betöltik, havi 200 forint bérkiegészítés illeti meg. A Békéscsabai Kötöttárugyárban az egyedülálló nagycsaládos anyák akik három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodnak, a varrodában egy műszakban, a három- műszakos üzemekben pedig két műszakban dolgozhatnak. Természetesen a keresetük nem csökken. — A kollektív szerződéseket hogyan célszerű a dolgozók körében megismertetni? — Az a helyes, ha annyi példányban készül el, hogy legalább minden művezetőnek és szakszervezeti bizalminak jusson belőle. Oktassák a dolgozókat és tegyék számukra is hozzáférhetővé a kollektív szerződést. — Mikor és kinek lehet a kollektív szerződésben foglaltakon változtatni? <— Meg kell változtatni azt, ami törvénysértő, vagy amit a körülmények indokolttá tesznek. A feladat együttesen a vállalatra és a szakszervezeti bizottságra háruL A változást előbb a dolgozók körében vitára kell bocsátani. A módosítás — amit függelékként kell kezeim — a kihirdetést követő 15. naptól lép érvénybe. Talán érdemes még emlékeztetnem arra, hogy a kollektív szerződés a vállalat olyan okmánya, amely a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket rendezi. Jogszabály jellege van, betartása kötelező. A jól elkészített kollektív szerződések minden bizonnyal elősegítik majd azt, hogy a vállalatok eredményesebben dolgozzanak és sikeresen oldják meg a feladatukat — fejezte be nyilatkozatát dr. Takács Lőrinc. Pásztor Béla A 31. se. AÉV 112. se. Építésvezetősége felvételre keres anyagkönyvelőt és gépírni tndó általános adminisztrátort Jelentkezés az Orosházi Síküveggyár építkezésen, a 31. sz. ÁÉV-nál 218406
