Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Szeghalom egyik új létesítménye, a mentőállomás . Im w ' 'S.,. / l | • 'I fLA^áíííé A Békés megyed pereroáliio•% ü» m 3©vo m yfabb gépeket is gyártanak A Budapesti Mezoaazdasági ©épgyár bélkéss gyárában jövőre megkezdik a balliszt i!k gabonaíeüszedő, rögzítő gép gyártását, amely óránként 30 tonna szemestakarmány rakodására, átforgatására alkalmas. A csigarendszerű szemestaikar- mány-szállítógéoek más faitáját ife gyártják majd, a műtrágya- szórót pedig nagyobb teljesít- unémyűne fejlesztik. ífj gyártmány lesz a KS—69—9 kaszáló adapter, amely egyelőre jugoszláv megrendelésre készül. lét üveggyár épül külföldre magyar segítséggel Jefeníleg bét nagy üveggyár i önül külföldön magyar beren- 1 élezésekből. Kubában most kezdték meg a havannai új üvegipari kombinát utolsó magyar kemencéinek és berende- aésemék műszaki átadását. Évente csaknem 15 000 tonna üvegíiparti terméket '»szít majd a gyár, amelynek dolgoséi ugyancsak magyar szakemberektől tanulják meg a szakmát, a berendezésék Ike- aeliését A földgolyó másik Mén, Indiában most kezdődött meg a Hyderabad! új üveggyár ms gvar berendezéseinek szerelése. Eddig 80 millió forint értékű gépet, felszerelést és egyéb szerkezetet küldtek a magyar üzemek az új g>’A- ■w t -•> Áz új gyárai; előreláthatóan 1973-bam helyezik üzemibe, amelynek eredményeként évente 25 000 tonna különféle öblös üveffet. palackot, háztartási üveget ég díszműárut készítenek ezen az ipartelepen, ®S®aBffi6S®affi£«5K»«SS«3r®®ÍS£3S3S5®-5*3SsSSI *52-35 tott és a reform élveiben megfogalmazott gazdaságpolitika célja az, hogy megoldja a leglényegesebb gazdasági és politikai feladatokat. Mindenekelőtt azt, hogy az anyagi érdekeltség következetes érvényesítésével megteremtse az egyén, a kollektíva és a társadalom gazdasági érdekeinek szerves egységét, kibontakoztassa az önálló, mindenre kiterjedő, alkotó kezdeményezést, — jelentősen fokozva ezzel együtt minden dolgozó és kollektíva felelősségét, így teljesebben élhetünk a szocializmus belső lehetőségeivel, a kapitalizmussal szemben meglevő előnyökkel, meggyorsítjuk a tudományos- technikai fejlődést, növeljük a munka termelékenységét, emeljük a társadalmi termelés hatékonyságát. E megszilárdult anyagi bázison lényegesen emelhető a nép életszínvonala és meggyorsul A társadalom előrehaladása a kommunizmushoz. A tudományosan megalapozott gazdaságpolitika tehát jóval túlmutat a szigorúan vett gazdasági kereteken és nagy társadalmi, politikai, ideológiai és erkölcsi jelentőségre tesz szert A gyakorlat bebizonyította, hogy a reform elveinek következetes megvalósítása biztosítja az egyén, a kollektíva és a társadalom érdekeinek összehangolását. (Folytatása következik.) mások között a legkorszerűbb, legjobban felszerelt a szeghalmii, melyet a napokban adtaik át rendeltetésének. Az egymillió 800 ezer forintos költségei — Hőőő-rukk! Nyolcán, tízen rugaszkodnak neki a hatalmas „vasszefcrény- nek”. A fiatalok nyüzsgését, lármáját a mozgó szekrény dübörgése nyomja eL Pedig itt a MEZŐGÉP Vállalat békéscsabai központi gyáregységének elektromos berendezéseket gyártó üzemében műanyagból van a padló. Szokás helyett szigetelés —■ A műanyag a legjobb az áramütés ellen — magyarázza Jenei Gábor villanyszerelő. Éppen egy víztároló szivattyúnak automatikus vezérlő berendezését szereli. Békésen született, Budapesten tanulta a szakmát és Békéscsabán volt katona. Egy éve dolgozik itt. A többiek szerint magas fokon olvassa a „kottát”, ami nem más, mint a kapcsolási rajz. Keze beszéd közben is tovább mozog a színes huzalok között. I — Rólunk, villanyszerelőkről azt tartják — mondja —, hogy megszokjuk az áramütést. Ez nem igaz. Csák kevésbé félünk tőle, mint mások. A szökés helyett jobban véd a szigetelés. — Inkább úgy mondanám, hogy félni ugyan félünk tőle, de azt is tudjuk, hogy mikor és hol kell félni — veszi át a szót Pétervári János, aki márciusban került az üzembe és 2200 forintot keres havonta. Ezzel a fizetéssel vágott neki a lakása építésének. — Van egy 4 éves fiam — büszkélkedik —, mire felnő, talán a családi ház is készen lesz. Hamarabb nem hiszem, pedig a tv árát is félretettük rá. így most az anyósoinékhoz járunk a műsort nézni, mere a srácot nem lehet lebeszélni róla. Az „elnémult” vasszékrény mögül előkerül a brigád vezetője, Mártii László is. Harminc- nyolc ember munkáját irányítja, de könnyű dolga van. — Mi ennek a „titka”? — Talán az, hogy jóval idősebb vagyok a brigádtagok átlagos életkoránál — közli mosolyogva. — Az csak 22 év, én pedig már 25 éves vagyok. (A legfiatalabb ■— Vozár Ica — 15 éves.) Kiderül, hogy a „szekrény” egyike a budapesti MÁV Vezérigazgatóság részére készülő nagyteljesítményű elektromos berendezéseknek. De itt készítik a budapest—szobi vasútvonal villamosításához az áramelosztó és a térvilágítási berendezéseket is. — Oj gyártmányunk a váltó- fűtő berendezés. Ezt a srácok, a műszakiak fejlesztették ki. Az körülbelül feJe-fcfle arányban az Országos Mentőszolgálat és a Szeghalmi Nagyközségi Tanács, illetve a járáshoz tartozó községeik fedezték. A mentőállomás, négy kocsival, négy garázzsal, rádióállomással renországban egyedül mi csinálunk ilyet. Tizenegy már kész van, ezek a szolnoki új állomásra kerülnek. De úgy hallottam, hogy a külföldiek is „harapnak rá” — fejezi be a brigádveaető Maguk osztják a prémiumot A vasszekrény menete állunk Csetneki Istvánnal, az üzem műszaki csoportvezetőjével és Lesz- kó Máriával, a vállalat KISZ- tiükárával. A szekrény tetejéről egy fiú huppan közénk. — Elnézést, arrébb tolnánk — szabadkozik Kelemen Imre, aiid másfél hónapra ismerkedik itt az elektromos berendezések szerelési munkálataival, Ha minden jól megy, jövőre felsőfokú technikumban folytatja ugyanezt elméletben. Tóth Károlyné szakmunkás. Az átlagéletkort ő sem „rontja”. — Öi éve kezdtem 5,50 forintos órabérrel. Most 9 forintnál tartok. A segédmunkás férfiak 7 forintot keresnek. Az egyenjogúsággal tehát nincs baj. Különben is Tóthné ugyanazokat a munkákat végzi, amit a férfiak. Természetesen a „fiúk” nerp hagyják rá a nehezebb fizikai munkát igénylő feladatokat. — Szeretnék olyan szakmai tudásra szert tenni, amilyennel egy öreg szaki rendelkezik — mondja Tóthné. — Az ugyanis három forinttal többet ér óránként az én tudásomnál. Bartolák Pálné, a nőbizotíság elnöke most ér oda a seprűvel. Ma ő a „körletes”. Névsor szerint mindennap más takarít. (Ezzel egy takarítónőt „takarítanak” meg.) — Ne értse félre —- fordul hozzám Bartolákné —, Tóthné az előbbi dolgot komolyan gondolta, Akik itt vagyunk, mind szeretjük a munkánkat. Egyetlen kivétel talán csak Petrovszki György, akinek más az elképzelése: — Nem azt mondom, hogy ez rossz meló, vagy hogy valami egyéb baj van. Engem a tüzeléstechnika érdekel meg a szerszámgépelektronika, nem ez. A fiú dohog amiatt, hogy a vállalat Pestről szokott ilyen szakembereket lehívni szükség esetén. Igaz, hogy ő még nem beszélt senkinek az ambícióiról. (De hátha kitalálja valaki.) Egyébként ezek a fiatalok nemcsak a munkájukat, a kollektívát is nagyon szeretik. Van is miért. A brigád nemrég szavazta meg a három fiatalasz- szonynak, hogy reggel 6 helyett 7-re járjanak be, hogy gyermeküket el vihessék a bölc°ődébe. (A munkaidő reggel 6-tól déldelkezük. Az építkezés gyorsabb befejezéseihez a gépkocsivezetők és mentőápolók 800 társadalmi munkaórával járultak hozzá. (Fotó: Márton László) után 2-ig tart. Ezt is a fiatalok „találták ki’’. Azért, hogy lehren idejük strandolni nyáron.) De közösen döntik el azt is, hogy a brigád által (Anyert célprémiumból kit mennyi illet meg. Ilyenkor összeülnek. Kiosztják mindenkinek a magáét. Jut a „lógósoknak” is. Persze, nekik csak a ietolásböL Adnak egymás véleményére Ez utóbbit már Cfeetnsfe Istvántól tudom meg. Ö a brigád patrónusa, és arról nevezetes, hogy a műhelycsarnokiban hamarább megtalálható, mint az irodában. Elmondja, hogy ez a brigád tavaly év elején alakult, a brigádok újjászervezése idején és a József Attila nevet vette fel. Hogy miért, arra Leszkó Mária, a KISZ-titkáf válaszd: — Valamelyikük rábukkant egy József Attila versre, amelynek az a címe, hogy: „Érted haragszom én, nem ellened”. Ebből a szemléletből azóta sem engedtek semmit. Szigorúbbak egymáshoz, mint az üzemvezető, Szűcs Ferenc, de hallgatnak is egymásra. Nem csoda, hogy állandóan ők vezetnek a brigád- versenyben. Valószínűleg meg is kapják a szocialista címet. — Hat fiatal szakmunkással indult el az üzem. Két év alatt alakult ki a mai létszám. A műhelycsarnokot kommunista vasárnapokon maguk a fiatalok építették fel 500 ezer forint értékű társadalmi munkával. Ha munkáról van szó. abban nem ismernek tréfát. Természetesen, ez a munka minőségére vonatkozik. Egyébként ugyanis nagyon jókedvű társaság. Rengeteget kirándulnak. Öfc veszik legtöbbször igénybe a vállalat autóbuszát. Tavaly májusban a Budapesti Villamos Előszerelő Vállalatnál jártak tapasztalatcserén. Kirándultak a Duna-kanyarba, Egerbe, Miskolc-Tapolcára. Idén pedig Pécsett vdtak. Időközben Szűcs Ferenc üzemvezető számokkal, teleírt papírt lobogtatva nyit be a műhelybe: — Megint meglesz a négy nap jutalomszabd — újságolja, majd hozzám fordul. — A tervezett évi 9 millió forint termelési érték helyett eddig már tizenkettőt csináltak meg a „gyerekek”. Tavaly a hasonlóan jő munkáért az egész üzem — a segédmunkástól az üzemvezetőig — négy nap juta lomszabadsá got kapott karácsony és szilveszter között Erre „pályáznak” most iß. És nem reménytelenül. Kőváry & Péter Mindenben maguk döntenek Ifjúmunkások az üzemben Agitátorok Minél si keresebb a szód áira» mus magasabb szántén való építése, annál mélyebbé válik az embereiknek rendszerünk utáni érdeklődése. Ez természetes, hiszen a jobb munka forrásává válik a nagyobb anyagi jólétnek, a kultúrának, a politikai és az általános műveltségnek. Elmúlt az az idő, amikor a város és a falu lakosságának íöbosége azért nem • olvasott; könyvet és újságot, nem hallgatott rádiót, mert/ azoknak elemi, anyagi feltételeivel sem rendelkezett. A felszabadulási; követő 26. esztendőben aligha van olyan munkás, paraszt és értelmiségi, aitinek lakásában, ne lenne rádió, és ne fizetne éLő egy vagy több újságot. A lakosság nagy része a 1957- íőL folyamatosan elterjedt televízió-műsoroknak rendszere® nézője. Az anyagi, kulturális életköriiiményék javulásával, a tájékozódási lehetőségiekké! való élés új helyzet eié állítja a kommunista kollektívákat és a pártonkívüii agitátorokat is. Az alulról felfelé és felülről lefelé kialakult és folytonosan, fejlődik a tájékoztatás. A poétikai, mozgalmi szervak ankétokon és más fórumokon keresik és sok kérdéskén meg is találják a választ. A sajtóból, rádióból és televízióból a városi és falusi lakosság öntevékenyen is sok kérdésre megleli a* helyes magyarázatot. Am nagyon fontos annak felismerése, hogy a sajtó, rádió és televízió miközben ezernyi üzemi, termelőszövetkezeti, intézi ményi dolgozót felvilágosít, a- közben új kérdéseket, vitaié- hatóságét is táplál. Az egyéni és szóbél! agitációnak éppen, az tartja meg, sőt növeli időszerűségét, hogy ott, ahol az egyes bei- és külpolitikai esemény nem válik világossá, a kommunista és pártonkívüii agitátorok segíthetik a megértést. Az üzemekben, termelőszövetkeze tékbein, intézmények, ben keletkező kérdéseket csakis a párt- és tömegszervezeti agitátorok válaszolhatják meg. Az igazi agitátor munkája^ ahol arra szükség van, meg is mutatkozik. A népművelő a szocializmus igazságát hirdeti a termelési tanácskozási felszólalásával, a szakszervezeti és ifjúsági gyűlésen. Kiváló agítációs lehetőség keletkezük a csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával. A közvetlen, oldott légkörben bátrabban hangzanak el a kérdésék és természetesen hatásosabb az érvelés is, A szocializmus ügyét szolgáló népművelő egyéni képzéssé! is fejleszti rátermettségét. Az alaposság, a tisztánlátás ad a népművelőnél!; biztonságot ahhoz, hogy minden téves nézettél merjen vitatkozni. Bizonyos, hogy megvan annak a lehetősége, hogy miközben az agitátor nyütam,, őszintén magyaráz, aközben saját maga is tévedhet. De az csak akkor okoz embertársaiban csalódást, ha a népművelő ragaszkodik az élet által is megcáfolt nézeteihez. Az agitátorokat az üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi dolgozók kérdései foglalkoztatják. E helyzetből is következik, hogy a népművelők irányítását legjobb sikerrel az alapszervezetek végezhetik. Az adapszervezetek a mindennapos, nagyon fontos politikai munkát öntevékenyen, mind nagyobb hozzáértéssel végzik. A legtöbb üzemi, termelőszövetkezeti és hivatali pártvezetés arra ösztönzi a hozzátartozó kommunistáikat, hogy megbízatásiként vállaljanak agítációs munkát lőnyaá Sándor
