Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

MINDENBEN MAGUK DÖNTENEK <3. oldal) TÁRGYALÓTEREMBŐL <4, oldal) VENDÉGSÉG (Színikritika) (5. oldal) Még ez évben megaSaku'nak a járási—várisi ( Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságok J — Decemberben háromnapos tanácskozás népirontvezetök részére Cheat tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Békés Anyagi megbecsüléssel, műszaki fejlesztéssel a piaci igényekhez igazítható megyénk zöldségtermesztése •negyei Elnöksége november 25- én ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson megjelent dr. Rusz- nák János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Nyári Sándornak, a Népfront megyei titkárának előterjeszté­se alapján az elnökség két na­pirendi pontot tárgyalt meg. 'Elsőként Vicánál Pál tett jelen­tést a megyénkben folyó nemzet­közi mozgalmi munka helyze­tről — különös tekintettel az MSZBT választott szerveinek megszűnése következtében je­lentkező új feladatokról. A vita során az elnökség a népfront negyedik kongresszu­sának abból a megállapításából indult ki, hogy a nemzetközi kérdésekben folytatott politikai munka különösen azóta fejlő­dött ki, amióta a békemozgalom a népfront keretei közé tarto­zik. A kongresszusi állásfoglalás os a megyei pártbizottság irá­nyítása alapján határozta meg az elnökség évről évre — a me­gye sajátosságainak megfelelően — a béke és barátsági, munka programját. Az eredményeket taglalva megállapította az el­nökség: a népfront helyi bi- aottságai megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak arra, hogy ébren tartsák, tovább erősítsék a népek közötti barátság gondo­latát Évente 25—30 alkalommal rendeztek baráti találkozókat a kulturális intézetek és nagy- követségek képviselőivel. Ekkor széles körben ismertették, népszerűsítették a testvéri szo­cialista országok életét, múltját, jelenét és jövőjét A barátsági rendezvényeknek csaknem 50 százalékát a szovjet szervekkel együtt (nagykövetség, Fáklya szerkesztőség. Hadsereg stb.) tartották meg. A megyei pártbi­zottság propaganda- és művelő­dési osztályának támogatásával akciót indítottak a szovjet la­pok: Fáklya, Szovjetunió, Asszo­nyok terjesztése érdekében, melynek eredményeiként évek óta megyénk elsők között szere­pel a szovjet lapok olvasottsá­gában. Az országból kimenő „béke- és barátság vonatok” mintegy felét megyénkből indí­tották. Az MSZMP PB 1970 júliusi határozatával megszüntette az MSZBT megyei választott testü­letéit és helyette az üzemekben, intéznrtényekben — a pártszer­vek közvetlen irányítása alatt — MSZBT tagcsoportok alakítását jelölte meg, de a barátsági mun­ka ápolásával változatlanul a Hazafias Népfrontot bízta meg. Ennek'alapján megyénkben 14 MSZBT tag­csoport alakult és számos he­lyen kérik a tagcsoport, ala­kítására az engedélyt, melyet az MSZBT országos el­nöksége évente április 4-én és november 7-én hagy jóvá. A hozzászólásokból egyöntetűen kicsendült, hogy egyre jobban szűnőben vannak azok az aggá­lyok, melyek az MSZBT ilyen átszervezése során kezdetben felmerültek. A további tennivalók között olyan döntés született, hogy a megyei munkabizottsághoz ha­sonló összetételbe» — 1971. de­cember 30-ig — alakuljanak meg a járási és városi népfront bizottságok mellett a Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságok. A nagyközségekben 1972. febru­ár 1-ig. A bizottságokba minden szinten jelöljenek elnököt és tit­kárt. Célszerű a bizottság mel­lett öt-tízfős élőadócsoportot alakítani és félkérni őket a bél­és külpolitikai kérdések folya­matos tájékoztatására. Az agi- tációs- és propagandamunkában fontos követelménynek tartja az elnökség, hogy rendszeresen, gyorsan és tényszerűen reagálja­nak helyben is az aktuális nemzetközi kérdésekre, az ellen­séges, vagy téves nézetekre. Az agitáeiós- és propagandamunka differenciált legyen, hogy meg­A TIT Űj előadássorozata be­vezetőjeként Nagy Péter főmér., nők ismertette és alkalmi kiól-' lítás keretében szemléltette a „Kiváló üzem” címmel kitünte­tett Békés megyei Nyomdaipari Vállalat belső tagozódását, ter­melési profilját és a negyedik ötéves tervben megvalósuló nagy rekonstrukcióját. A vállalat 1966 közepéig 82 dolgozóval, korszerűtlen techno­lógiával termelt, ekkor kapott megfelelő műszaki vezetést és kezdődött el a fejlesztés is. Ez idő szerint három telepük van: a békéscsabai üzem hírlap elő­állítással és ügyviteli nyomtat­ványok készítésével foglalkozik, a gyulavári telepen a kiegészítő tevékenységen kívül játékdobo­zokat készítenek, a gyulai köz­ponti nyomda pedig könyvek, kiadványok, címkék, naptárak és színes termékek mellett a la­kosság részén is végez szolgál­tatást A i 'dialat évi kapacitása 650 tonna nyomdaipari termék. A „Kiváló üzem” címet 1970-ben nyerték el, amikor a díszes, táj­képes naptáraik a brémai világ­kiállításon nagy sikert arattak és a második helyet érték el az NSZK naptárai mögött. Nyomdatermékeik magasnyo­mással, négy szín alkalmazásá­val készülnek. A terveket saját grafikusaik készítik. Specialitá­suk, hogy német, angol, francia, holland, orosz, szlovák, román,' eszperantó és ceyloni nyelven f készítenék termékeket. Űjabban itt készül a Gyulán szerkesztett román nyelvű sajtó: a Foaia Noastra. Beszámolt a főmérnök a mos­tani tervidőszak idején 40 mil­liós költséggel megvalósuló re­felé! jen az egyes rétegeik igé­nyeinek, vegye figyelembe sajá­tos helyzetüket és hangulatukat. Ez természetesen nagy odafigye­lést igényel a népfront-bizottsá­gok minden egyes tagjától. Az előterjesztett jelent® jó­váhagyása után az elnökség el­fogadta a népfront községi és városkerületi elnökei és titkárai részére rendezendő háromnapos téli tanácskozás tématervezetét és meghatározta annak időpont­ját. Eszerint a népfront-vezetők háromnapos tanácskozása de­cember 21—22—23-án lesz Bé­késcsabán. Ezt követően dr. Rusznák Já­nos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője adott hasznos tájé­koztatót a közelmúltban Cseh­szlovákiában járt népfront-dele­gáció tapasztalatairól, melynek tagjaként az ottani nemzeti frontnál szerzett. Az elnökségi ülés bejelentések tudomásulvé­telével ért véget, — r. ] konstrukció főbb eeí Kitűzéseiről is. Ezek megvalósulása után nemcsalt épületeik válnak kor­szerűbbé, hanem a gépállo­mányt is újakkal cserélik ki és modem technológiát vezetnek be, a dolgozók gyermekei pedig óvodát kapnák. A szakember­utánpótlást 41 ipari, tanuló biz­tosítja. A rekonstrukció eredménye­ként megkétszereződik a válla­lat kapacitása, évi 1300 tonna sajtóterméket és nyomtatványt termelnek majd. Megyénk állami, társadalmi szervednek, élelmiszeriparának és tsz-szöve'.ségeinek kezdemé­nyezésére tegnap, november 25-én megyei fórumon vi.átták meg az állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti, továbbá ipa­ri és kereskedelmi szerveink vezetői, képviselőd a zöldség- termesztés helyzetét és a komp­lex nagyüzemi zöldségtermesz­tés időszerű feladatait. Csatári Béla, a megyei tanács elnök- helyettese megnyitója után Ti- borcz György, a MÉM osztály­vezetőhelyettese elemezte a zöldségtermesztésben bekövet­kezett fejleményeket. Részlete­sen kitért a felszabadulás utá­ni évek egyes termelési szaka­szaira. Megállapította, hogy a zöldségtermesztés országosan és Békés megyében az elmúlt húsz esztendőben területileg és a termésmennyiséget illetően je­lentősen fejlődött. Hogy még­is kevés zöldség jut ipari fel­dolgozásra, a lakosság helyi ellátására és az iparvidékekre, azzal magyarázta, hogy a la­kosság és általában a külföldi piac igénye az elmúlt tíz esz­tendőben a friss zöldség és a zöldség alapanyagú konzervek beszerzésének irányába for­dult. 1 Hazánknak Európában leg­fejlettebb a tartósító ipara. Sajnos ennék kihasználása — a zöldségtermesztés viszonyla­gos visszaesése miatt — jóval a kapacitás alatt marad. A Bé­késcsabai Konzervgyár évente 6 ezer vagonnál is több árut képes feldolgozná. Ebben az esztendőben alig ad több kon- zervet 3 ezer vagonnál. Me­gyénkben az állami gazdasá­gokban és a termelőszövetke­zetekben rendelkeznek a ker­tészkedéshez szükséges szakis­meretekkel. Európában ha­zánknak élenjáró és elismert kertészgárdáját tartják nyilván. Mégis hogyan lehetséges, hogy ez az ágazat az utóbbi évti­zedben fokozatosan romlott? Erre a kérdésre az eladás so­rán és a vi'ában azzal vála­szoltak, hogy a kertészetté anyagi megbecsülése, a kerté­szeti termékek felvásárlási ár­politikája, az ágazat műszaki fejlesztés messze elmaradt az élelmiszeriparban végbement nagyarányú rekonstrukcióktól. Nagyon kevés korszerűen be­rendezett hajtatóházat üzemel­tetnek az országban. (Békés megyében mindössze kettőt: Tótkomlóson és Orosházán.) A .kertészeti palántákat jórészt szerfás hajtaitóházakban, meleg­ágyakban, vagy hollandi ágyak­ban nevelik 60—70 éves mód­szerekkel. Az árpolitika kialakítására jellemző, hogy a vöröshagyma és a paradicsom, de még több cikk termesztését ás mínusz jövedelemmel, azaz ráfizetéssel szervezhetik. Vöröshagymából holdanként — országos adat — 3800, paradicsomból pedig 3400 forint ráfizetése adódott egy- egy üzemnek 1971-ben. A ter­melői ár rendezése, az új fel­vásárlási árak meghatározása» továbbá a műszaki fejlesztés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Békés megye zöldség ermesz- tése a piaci igényekhez iga­zodjon. Nagy Mihály, a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetség titkára, Bo- zó József, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség elnökhelyet .ese. Zelenyánszki György, a Kon­zervgyár igazgatója. Török Im­re, a MÉK igazgatója, Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója, Fehér Miklós, a gerlai Magvető Tsz elnöke, Rajki János, a kondorosa Dol­gozók Tsz főkertésze, Kiss Sándor, a füzesgyarmatá Vörös Csillag Tsz főkertésze. Ácsai Pál, a tótkomlóst Haladás Tsz üzemegységvezetője, Timkó Bé­la, a szabadkígyósa szakmun­kásképző-iskola igazgatója fel­szólalásában egyértelműen ki­fejezte, hogv az ágazat iránti üzemi szemlélet megváltozásá­ra. előnyösen ha'na a közgaz­dasági szabályozók felülvizsgá­lása a jövedelmezőség iavüása céljából. (dupsi) (m. gy.) Magyar—bolgár kormányfői tárgyolások Az Országházban folynak a ma’.yar—bolgár tárgyalások. Képünkm: A tárgyaláson: oairol rock Jenő, vele szemben Sztanko Todorov, (MTI fotó— Vigovszkj Ferenc felv.—KS) Kilenc nyelven állítanak elő nyomtatványokat a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat ütemeiben

Next

/
Thumbnails
Contents