Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
A kotoitáragyárial tovább segítik az eleki Molnár családot Értékes ajándék karácsony előtt Lapunkban többször hírt adtunk az éleki Molnár család életéről, ahol az özvegy édesanya nyolc gyermeket nevel, többségük iskolás. A Békéscsabai Kötöttárugyár Május 1 és József Attila szocialista brigádja már több alkalommal segített a családon. Májusban ruhaneműt, élelmiszert juttatott a gyermekeknek, a tanév megkezdésekor tanszereket vásárolt, most pedig karácsony közeledtével téli holmikat, pulóvereket, melegítőket és egyéb ruhaneműt készített a gyermekek részére. A brigádok tagjai már augusztusban hozzáfogtak a pulóverek, melegítők varrásához, s az aiándékot november 22-én, hétfőn juttatták el Elekre. Többek között a két hatalmas csomagban 15 darab frotirtörülköző, 10 különböző nagyságú pulóver, több melegítő és garbó volt. Köszönet az áldozatkész brigádnak a család nevében is a szép ajándékért. Terebélyesedő mozgalom Tanácskoztak a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői Szándékosan szabad szombaton rendezték a szocialista őri. gádok vezetőinek értekezletét Ez egyúttal azt is kifejezte, hogy a kollektívák képviselői, a meghívott társadalmi vezetők, gazdasági és műszaki szakemberek pihenő idejük egy részét nem Sajnálva e napon B köz javára fordították. Igen, a közösség javára, hiszen a szocialista brigádmozgalom nemes célja elvitathatatlan. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is terebélyes, alkotó mozgalommá fejlődött. A kiváló cim kötelez Erről a fejlődésről szólt az elnöklő Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára, amikor elmondta: 1960-ban öt brigád mintegy nyolcvan tagja csatlakozott a szocialista raun- kavereny új formájához. Évről évre több lett a követőjük. Jelenleg 131 kollektíva csaknem 1159 tagja küzd a megtisztelő szocialista brigád címért. És, hogy milyen eredménnyel, arról Korek Ferenc igazgató tájékoztatta a tanácskozás .részvevőit. Korek elvtárs elismeréssel beszélt erről az újtípusú, szőri a’ista embert formáló mozgalomról, amely különösen taff Tavasz a télben Virágzó szegfűerdők megyénk hajtatóházaiban * 9> összefüggő hőtakaró borítja megyénket. A rendkívül korán beköszöntött télben tavaszra emlékeztetnek a termálvíz-, illetve a földgázfűtéses hajtatóházak. Virágzó szegfűerdő fogadja a látogatót t> gyulai városi kertészet, az orosházi Dózsa, Szabadság termelőszövetkezetek és a tótkomlós! Viharsarok Tsz hajtatóházában. Hat színben pompáznak a Dániából importált óriásvirágú szegfűk. A vágott .szegfűt Orosházán, Békéscsabán, Gyulán. Budapesten és más városban értékesítik. A megye hajtatóházaiból az elkövetkező napokban összesen több mint félmillió szál vágott szegfű kerül eladásra. valy járt igen figyelemre mél-1 tó eredményekkel. A 104 brigád közül 90 érdemelte ki egyszer vagy többször a szocialista címet. Közülük ll kollektíva arany-, 9 ezüst-, 18 pedig bronzkoszorús lett. Az 6 munkájuknál!, többet akarásuknak köszönhető elsősorban, hogy múlt évi eredményeikkel kiérdemelték a Kiváló Vállalat címet. Ez a megtiszteltetés azonban kötelez. S, hogy megvan erre a törekvés, azt az idei három- negyedév több kedvező tapasztalata tanúsítja. Az egy év előttihez képest 13 százalékkal növekedett az építésszerelés mennyisége, ami 33— 40 millió form inaik felel meg. Biztató jel, hogy ennek a forrása a terme1 “Venvség emelkedése volt, valamint az, hogy javult a bérgazdálkodás, az egy év előttihez képest egv- harmadára csökkent a túlórák száma. Az eddig elért nyereség viszont — ami szintén nem közömbös — növekedett. De legalább ilyen fontos, hogy az időarányos lakásátadási tervet teli esi‘■ették éc a kiemelt építkezéseken tartották a részhatáridőket. Hatékonyabb termelést nem már Van Természetesen mindez jelenti azt, hogy most semmi gondjuk sincsen, ebből is bőven. Az Igazgató erre jócskán mondott olyan példákat, amelyek megoldásához elsősorban a szocialista rímért versenyző kollektíváktól kérik é« várják a segítséget. Érdemes ezeket felsorakoztatni, mert végülis ezek adják a jelen és a jövő munka- programjának gerincét. Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a hármas jelszó: a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni — követelmény szellemében cselekedjenek min. denkor a kollektívák tagjai. Elő-előadódnak ugyanis esetek megyei szövetségeik vannak. A szövetségek főbb feladatai: Az értékesítés szervezése (raktározás. feldolgozás, értékesítés, piackutatás). Az áruk és árak védelme a közhatalommal szemben. Együttműködés szervezése. Hitelnyújtás intézése. Szaktanácsadás tagjai részére. Az országos szövetségnek négyezer mérnök és technikus szak- tanácsadója van. A szövetség szerint számos problémával küzd a szövetkezeti mozgalom. Ezeket főleg az okozza, hogy a nagy kapitalista gazdaságok, melyek nincsenek szövetkezetekben nagy nyomást gyakorolnak az államra, hogy a szövetkezeteknek nyújtott kedvezményeket nyirbálja meg, illetve vonja vissza. Ezek közül nekünk is elmondtak néhányat. Az egyik jogi vonatkozású: a szövetkezetek árut csak tagjaiktól vásárolhatnak. A piacok — főként export — megtartására eddig 15—35 százaléknyi meny- nyiséget a kívülállóktól is átvettek. Azonban az 1967-es kormányrendelet szerint az így vásárolt termények után kereskedelmi adót kell fizetniük, amely nafiyon magas. A rendelet szerint 1972-ig kell eldönteniük, hogy vásárolnak-e ilyen módon vagy nem. Hasonló természetű probléma, hogy csak a szövetkezetek tagjaitól vásárolt termékeket árusíthatták. A magánkereskedő viszont bármilyen termék kereskedésével foglalkoz- hat. Példaként említették, hogy ezek a kereskedők a yoghurt mellett mosóport is árulhatnak aminek megemeli az árát és így nő a nyeresége. Problémáik másik köre péna-. és helyzetek, amikor éppen közülük sérti meg valaki a szocialista együttélés szabályait, vagy vét a munkafegyelem ellen. A vállalat társadalmi és gaz. dasági vezetése azonban nemcsak ennek megszüntetésében, hanem a mindennapi munkában is elsősorban rájuk alapoz. Nevezetesen abban, hogy még szervezettebben működjenek küzre az élőmunka hatékonyságának fokozásában, az eszköz- gazdálkodás megszilárdításában, valamint a termelés-szervezés gyorsabb fejlesztésében és a társadalmi tulajdon védelmében. Azért is, mivel csak ez teremtheti meg a nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülés alapját Márpedig >bben eddig sem volt hiány .amint Galo- vicz György szb-titkár beszámolójában elmondotta. Az elmúlt-három esztendőben a szocialista brigádok között csaknem 165 ezer forint jutalmat osztottak ki. Évente öten-hatan részesülnek jutalomüdülésben, a Kiváló Dolgozó jelvények 75—80 százalékát a mozgalomban részvevők kapják. És még lehetne sorolni a megbecsülés más olyan megnyilvánulásait, amelyek mind azt jelzik, hogy érdemes jobban, a vállalat gazdájához méltó módon dolgozni és élni. Hasonló értelemben beszéltek a felszólalók is, miközben a fogyatékosságokat sem takargatták. Szinte visszatérő ref- —volt: Becsüljük meg egymás munkáját Amiért ezt az igényt többen köztük Juhász Pál és Káposzta János műhelybizottsági titkárok hangsúlyozták, annak megvan az indítéka. Az építkezéseken az egymást váltó műveleteknél, szereléseknél nem egyszer tönk. reteszik mások munkáját Ez kárt okoz a vállalatnak, az egész kollektívának. Igaza van Lajtai Lajos főtechnológusnak, aki a következőket mondta: Valamennyi szocialista brigád legfontosabb tennivalója a minőség javítása. El kellene érni azt — fűzte hozzá —, hogy a brigád neve védjegy legyen. Ehhez azonban az is szükséges — erről szintén Jó néhányan beszéltek, mint például Papp Ferenc festő, Putnoki Győző kőműves szocialista brigádvezetők éS mások —, hogy a mun. kahelyi vezetők ig legalább így megtegyék a magukét. Vagvis időben gondoskodjanak megfelelő munkaterületről, anyagról. Esvikük-másikuk pedig a modorán, az embereikkel való bánásmódon is változtathatna. Több kezdeményezés követését javasolta felszólalásában Podina Sebő, az Építők Szak- szervezete bér- és munkaügyi osztályának vezetője. Ennél a vállalatnál is hasznos lenne a DH, vagyis a Dolgozz hibátla- nul-mozgalom elterjesztése, vagy például az értékesebb gépek szocialista megőrzésre való átadása. Mindez, párosu'va, a politikai és szakmai műveltség gyarapításával, növelné a terebélyesedő szocialista brigád- mozgalom jó hírét, ezzel együtt kibővítené az erkölcsi és anyagi megbecsülés lehetőségeit. És tegyük hozzá: egymástól sem szégyen tanulni, mint ahogyan a valóban közös dolgaikat tárgyaló tanácskozáson mindenki okult is. így hát a há- rorti küldött: Tímár Sándor kubikos és Rusznyák Pál kőműves szooiahsta brigád vezetők, valamint Kertész Ferenc főművezető, a vállalat békéscsabai Szocialista Brigádok K'ubjának vezetője, akik társaikat képviselik majd az or- száeos iparáéi értekezleten, gazdag útravalóval felvértezve utazhatnak Budapestre. Podina Péter A Tours melletti zö’dségkertéssríek helyileg kialakított öntöző- gépének kocsija, törzse és szárnyvezetéke, Te'eHeftélgetés három orosházi iermeüisziMezeüel — Két kérdésre szeretnék választ kapni. — "fessék..; — Hogyan állanak az őszi mezőgazdasági munkákkal és a dolgozók téli foglalkoztatását miként oldják meg? — Igen, mondjuk..2 Új Élet Tsz — Az Üj Élet Tsz-ben az őszi mezőgazdasági munkákat már jórészt befejeztük. A búzavetést 110 százalékra teljesítettük, így már a földben a jövő évi ke- nyémekvaló. A kukoricát is betakarítottuk 2194 holdról. A termésátlagunk 34 mázsa körül van. Most folyamatosan végezzük a kükoricaszárítást, napi átlagban 2000 mázsa nyers kukoricát szárítunk meg. Megtörtént a szárvágás is. A mélyszántás 72 százaléka készen van, azaz előkészítve a föld a jövő évre, ami 4791 holdat jelent. A szántást most is folyamatosan végezzük. — A tagok téli foglalkoztatása is megoldott. Fél évP indult meg a tésztaüzemünk, amely a nődolgozókat köti le, biztosít számukra jó munkalehetőséget. Jelenleg három dagasztógépünk van, de rövidesen megérkezik a negyedik is és akkor a jelenlegi 55 fő helyett tízzel több asszony dolgozhat itt. Az üzem napi kapacitása jelenleg 9—10 mázsa tarhonya és metélt tészta. A férfimunkaerő foglalkoztatása főleg Kiscsákón jelent nagyobb gondot, de ezt is megoldjuk. Több kooperációs lehetőségünk kínálkozik a budapesti, hódmezővásárhelyi, makói ktsz- szel. Faipari munkákat végzünk maid, parkettaevártást vagy sík- vázkeretet készítünk. Béke Tsz — Az őszi munkákkal végeztünk. 722 holdról betakarítottuk a kukoricát, 2184 holdon elvetettük a búzát. A mélyszántást 1000 holdon végeztük el, hátra van még körülbelül 2500 hold- nyi. — A téli foglalkoztatást, főleg az aktívan dolgozó tagok részére megoldjuk. Morzsolást, zsákfoltozást végeznek majd. másokat pedig az állattenyésztéshez osztunk be. De szükség van emberre a tégla te’epre, a gépműhelybe, a magtárba a szárításhoz is. Dózsa Tsz —• Igen, az őszi munkákkal kapcsolatos adatokat mondjuk máris, kukorica betakarítva 1200 holdon, valamint a 770 hold háztájin, a mélyszántás jó részét elvégeztük már. még körülbelül 95C holdnyi van hátra, a búza vetését befejeztük, 2000 holdon földben a mag. — A tagokat télen is tudjuk foglalkoztatni, a nőket a műanyagüzemben, ahol most 20 fő dolgozik, a kertészetben pedig mintegy 60 asszony kap munka- lehetőséget, virágot szednek a melegházban. De szükség vaii a munkaerőre az alma- és zöldségválogatáshoz is. hogy biztosítani tudjuk a zöldség, és gyümölcsbolt téli ellátását. Lejegyezd«: Fülöp Béla 2 fő szervizmiintósl felvesz a BÉKÉSCSABAI AUTÓSZERVIZ. Békéscsaba, Szarvasi út. 350234 y Agyi jellegű. A szövetkezetek eddig beruházásaikhoz — még 1960-ban is — 40 százalék állami dotációt kaptak. A nagy kapitalista gazdaságok nyomására ez a dotáció ma már megoszlik 20—20 százalék arányban a szövetkezetek és a magánosok között Ügy látják, hop! e tendencia tovább fokozódik és a szövetkezetek támogatása egyre tovább csökken. Általában jellemző a francia mezőgazdaságra, hogy keresik az utat a kibontakozás, a fejlődés felé. Ezt bizonyítja az említett sokrétű összel fogás, társulás. szövetkezés, j Egyre többen úgy ítélik meg,! hogy a termelés vonalán is sző- j vetkezetet kellene létrehozni, j Jól jellemezte ezt Michel Slmié, | a 22 hektáros gyümölcstermelő: l „A mezőgazdasági termelést ak- i kor tudnánk fejleszteni, ha mi is termelőszövetkezetet alakíta- j nánk. Így mind a rendelkezésre álló munkaerőt, mind a gépeket, épületeket gazdaságosabban ki tudnánk használni.” Molnár Lajos í mg. mérnök (Folytatjuk)
