Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

Népfront-rendexvénr Hegyei elnökségi ülés Békéscsabán Megiufalmazfák a törzsgárdatagokat ünnepség Szarvason A Hazafias Népfront megyei elnöksége november 25-én, csü­törtökön délelőtt 9 órai kezdet­tel tartja ülését Békéscsabán, a népfront székházában. Elsőként a nemzetközi mozgalmi munka helyzetéről és feladatairól szóló jelentést vitatják meg — külö­nös tekintettel az MSZBT vá­lasztott szerveinek megszűnése Tízhónapos gázvezeték, és készü Itiksze-relő szakmunkás­vizsgára indítottak előkészítő tanfolyamot a DÉGAZ békés­csabai kirendeltség dolgozói­nak. A harminc részvevő ed­következtében előállott új fel­adatokra. Ezt követően a Ha­zafias Népfront községi és vá­roskerületi elnökeinek és titká­rainak téli tanácskozási téma­tervezetét tárgyalják meg. Ez egyben előkészítése lesz a decem­ber 21—22—23-án megtartandó népfront-vezetők tanácskozásá­nak. volabbi rendeltetése, hogy a későbbiekben létesítendő ki­sebb elosztótelepek bázisaként működjön majd. A Szarvasi Állami Gazda­ság szombaton, november 20- án ünnepséget tartott a város művelődési házában, melyen megjelent Vrbovszky György, a válrosi pártbizottság első tit­kára, az SZMT képviseletében Plavecz János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára és ott voltak a városi tanács vezetői is. Dudás Mihálynak, a gazdaság szakszervezeti bi­zottsága titkárának megnyitó szavai után Vrbovszky György emlékezett meg a* Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának 53. évfordu­lójáról. Ezután Nagy József igazgató üdvözölte a gazda­ságban dolgozó törzsgárda ta­gokat, majd kiosztotta a jel­vényeket, jutalmakat. Arany­koszorús jelvényt 123-an, aranyjelvényt 224-en, ezüst­jelvényt 206-an, bronzjelvényt 225-en kaptak Három dolgozó­nak arany pecsétgyűrűt adott át. A jutalomként kifizetett összeg csaknem háromnegyed millió forint volt Szatimonhás-e'ckrszílő lanfc'yam - Pb-gáz-csere!e!ep íizembeheiyezás dig betanított szerelő, vagy se­gédmunkásként dolgozott a ki- rendeltségen. A tanfolyam cél­ja a vállalat szakmunkásgár­dájának növelése, ezáltal a végzett munkák minőségiénielk javítása* • • • Ugyancsak a DÉGÁZ békés­csabai ki ren d el t'ségén üzembe- helyeztélk az 1300 palack befo­gadóképességű pb-gáz-cserete- lepet. A telep feladata, hogy biztosítsa Békéscsaba és a me­gye jobb pb-gázellátását, Tá­EríeLezík a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­ge megyei szervezetének el­nöksége november 25-én, csü­törtökön délután 2 órakor tart­ja meg soron következő ülé­sét. Ezen először a Bolyai Já­nos Matematikád Társulat me- megyed szervezetének tevé­kenységét vitatják meg. Ez­után Goldberger Jánosnak, az ideiglenes bizottság vezetőjé­nek tájékoztatója alapján az építőipar ipari hátterének biz­tosi‘ásáról tanácskoznak a rész. vevők. Télen siló, széna és abrak. Fanfani úr ottjártunkkor ab­rakként vízzel nedvesített 24 órai erjesztés után speciális darálón áteresztett, kissé öez- szenyomott árpát adott állatai­nak. Ehhez 5 századék pro­teint is kevert. A növénytermesztés szerke­zetű összetétele egyszerű: ku­korica, silókukorica, árpa. A terület nagyobbik Méhen mes­terségesen telepített, öntözött, füves-pillangós rét van. A ré­tet évente 8—9 alkalommal géppel lekaiszálják és takar­mány-elosztó kocsival behord­ják az állatoknak. Az elmondottakból kitűnik, hogy ezen gazdaságokat a tel­jes gépesítettség jellemzi. 15— 20 hektár területre jut egy traktor, főként Fiat és Ford típusú. Általában 10—15 hek­tár terü’etre jut egy mezőgaz­dasági alkalmazott, aki 40—60 tehenet és növendékeit gon­dozza. Havi átlagkeresete 120— 150 ezer Ura­Taikarmány-tárolás'ukra jel­lemző, hogy mindent fedél alatt tartanak. A szénát az is- tái’ónad'áson és a pajtáikban, a silót nagy PVC-zsákókban — melvből betárolás után kiszi- vatják a levegőt, a szemest pedig „H-rvestore” rendszerű silói omyokban. Érdemes a két ország szar­vasTTvarhaten vészt őséből egy pár következtetést levonni: Az áriatokat természetes kő­jdUmények —— vagy azt meg­BázsskéízpoitS és brmtzérent Gyula, Erkel Ferenc Művelő­dési Központ. A ' klubhelyiség félhomályá­ban vetítőgép berreg. A vásznon gyulai amatőrök munkáinak képsorai futnak. Két kisfilm kö­zött Jenei Kálmánnal beszélge­tünk: — Szép hagyományai vannak a városban az amatőrfilmezés­nek. Annak is jó fél évtizede már, hogy a Művelődési Köz­pont klubtagjainak alkotásain megjelent az „Amatőrfilm Stú­dió, Gyula” embléma. Elsősor­ban talán éppen ennek köszön­hetjük, hogy az idén Művelődé­si Központunk lett a megyei amatőrfilmes klubok, mozgalom bázisközpontja. — Milyen feladatokat ró ez önökre? — Elsődleges tennivalónk a megyében dolgozó amatőrfilme­sek továbbképzése. Ennek érde­kében december 12-re Békéscsa­bára hívjuk az érdeklődőket, hogy megismerjék a megyei klubhálózatok, illetőleg az or­szágos amatőrfilmes szövetség működését. Ezen a találkozón egyrészt előre meghatározott filmeket vetítünk, ugyanakkor azonban lehetőséget biztosítunk! arra is, hogy a helyszínen je­kőzelítő — között tartják (le-] geltetés, szabadtartás). Az év legnagyobb rá****'*’»- ■ olcsó, zöld, Jó minőségű tö- ■ megtakarmányt etetnek. Az < abrakfelhasználás arányosan: jóval kevesebb mint nálunk. : Mindkét országban magasa1- 8 a tejhoza mók, különösein az! olaszoknál A gazdaságok között nagy-! fokú a specializálódás: vagy • tejet, vagy húst termei sajá- : tosam megválasztott fajtáikkal.» Az állattartás épületei egy-j szerűek, a célnak megfelelőek: és olcsók. A szarvasmarha-tenyésztést: segítik elő a jól felszerelt mes- : terséges termékenyítő állomá- ■ sok. Olaszországban megtekin- 5 tettük a zorlescói állomást, mely- 8 nek tevékenysége Lombardiára ; terjed ki. Az állomás jól felsze- ■ relt laboratóriummal rendelke- j zik. A sperma — 180 fok Cél- : siusra hűtéséhez a folyékony nit-■ rogént saját maga állítja elő. I Körzetébe 50 ezer tehén tartozik. : Nyolcvan bikát tart fenn, mely- ? bői négy hús, 76 pedig tejtípu- : sú. A bikákat 8—13 éves korú- : kig tartják. Az állatok átlago- : san 13 mázsa súlyúak, de egy ál- } talán nem kövérek. Fejlett csőn- : tozatúak. Az állomás foglalkozik , még ingyenes takarmányvizsgá­lattal — csak a vegyszert kell a 8 gazdának megfizetnie —, vala- j mint szaktanácsadással. Molnár Lajos mg. mérnök (Folytatjuk) s Kiss Örs és Kiss István munka közben. lenfkezők alkotásai közönség élé kerülhessenek. Emellett tema­tikus árubemutatót és szak­könyv-vásárt tartunk. — További terveik? — Havonta egy alkalommal a megye különböző helységeiben szakmai továbbképzést rende­zünk, amelyen egy-egy konkrét témáról beszél majd az illető terület jól felkészült szakembe­re, utána pedig atnatőrfilm-be- mutatóra s a művek részletes értékelésére kerül sor. Nyáron ismét megrendezzük — immár harmadszor — a hagyományos alföldi tájegységi amatőrfilm- szemlét. Emellett egyre fejlődő, egyre jobban felszerelt laboratóriu­munkra támaszkodva, szolgál­tatásként segítséget nyújtunk az amatőröknek filmjeik előhívá­sában. másolásában, hangosítá­sában. Folyamatosan szeretnénk arra ösztönözni a megye amatőrjeit, hogy néprajzi jellegű alkotások­ban örökítsék meg megyénk éle­tét, sajátosságait, hogy portré­kat készítsenek legkiválóbb kép­zőművészeinkről ... Ismét pereg a film. A testvéri Penza megyében született ké­pek villannak fel — júniusban készültek, a Barátság-vonat út­ján: a Sarló és Kalapács ünnep színpompás felvonulása, néhány perc a nyikolszki üveggyárban, magyar vendégek sétája a pen- zai főutcán, megrendítő komoly- ságú mozzanatok a II. világhá­ború hősi halottainak tiszteleté­re rendezett koszorúzáson, fel­vételek egy televíziós kerekasz- tal-beszélgetósrőd... A filmet Kiss Örs, a gyulai klub vezetője forgatta. S az ő munkája volt az a három te­kercs is, amj a Penza Művész- együttes békéscsabai szereplé­séről készült s amit magukkal vittek a vendégek. — Talán már be is mutatták a penzai televízióban — mondja az alkotó. Ugyancsak a penzai- akhoz kapeso'ódik klubunk egyik legérdekesebb, legszebb sikere: egyik nap reggeltől a kora esti baráti találkozó kez­detéig kísértük a vendégeket a kamerával, s a találkozó végén már vetítettük is a frissen előhí­vott filmet — A jelentős gyulai esemé­nyek megörökítése egyébként az egyik legfontosabb feladatunk és célunk. Riportfilmeket készí­tettünk többek között a Dürer- évfordulóról, az ( Eszperantó Nyári Egyetemről, a Várszínház előadásairól. Foglalkozunk ezen­kívül az ember és a természet kapcsolatának megörökítésével. Portréfilmet tervezünk Kohán Istvánról, majd a Sebes-Körös­ről, valamint a fácánok életéről szeretnénk filmet csinálni. — Hány tagfa van a gyulai klubnak? — Jelenleg nyolcán dolgozunk. Van köztünk nyugdíjas, diák, főmérnök, orvos, technikus. Évente körülbelül tíz fűmet ké­szítünk. Nyolc és tizenhat milli­méteres, színes és fekete-fehér alkotásokat. Ezeket magunk hívjuk elő. magunk hangosítjuk — erre egyre gazdagabb techni­kai felszerelés áll a rendelkezé­sünkre. — Legjelentősebb sikerűk? — Legutóbb A darázs című természetfilm — Kiss István fényképezte, s közösen hangosí- tottuk — bronzdíjat nyert a Va­dászati Világkiállítás nemzet­közi természetfilm fesztiválján, emellett pedig megkapta Ortu- tay Gyula akadémikusnak, a TIT elnökéne!k a tudományos igényű, magas színvonalú ama­tőr munkáért kiírt különdiját. A legközelebbi időszakban a III. alföldi tájegységi fesztivál­ra, aztán az országos szemlére készülünk. Jó lenne, ha sikerül­ne ezeken is eredményesen sze­repelnünk. ...A látottak alapján a bá­zisközpont szervezeti keretei, technikai felszereltsége megfe­lelő alapot adnak erre. A siker a gyulai — s a megye más hely­ségeiben élő — amatőrök tehet­ségén, igyekezetéin múlik. Egy idegenvezető érmékéiből „Mit mondjak? Mi a szép eb­ből a munkában? Szeretek az utazás háziasszonya lenni Az emberek tőlem várják, hogy az út, amelyet választottak jó le­gyen, szép legyen, sok örömük teljen benne. Örök igazság, hogy ha jókedvű a háziasszony, jókedvű a vendég, a család is. Ha már így összeszok­tunk, mi kell még ezután? Az út, a táj ismerete — mert <v. nagyon fontos* — s aztán min­den megy magától. Ami a táj ismeretét illett nem elég csak a nevezetessége­ket tudni Hazánk városai, fal­vai, idegenforgalmi nevezetes­ségei évről évre fejlődnek, szé­pülnek. Mind g van tehát vala­mi új, amit meg kell ismerni. A sajtót, a rádiót, a televízió adásait ilyen szempontból is fi­gyelem. Jó ha tudom hol, mi épül, mi változott azóta, amióta legutóbb ott jártam, és ahová ismét egy csoportot viszek. Ezt adom pluszként, ahhoz, amit már ismerek. Nem csinálok jegyzeteket sohasem, nem sze­retek papírból beszélni. Ügy gondolom az ilyen közvetlen hangulat is közelebb hoz az em­berekhez. Egyszer ezzel kap­csolatban volt egy kedves ese­tem. Amikor éppen egy város nevezetességeit ismertettem, köz­beszólt egy bácsi: — Ilonka, mutassa meg, hol van a könyv, amiből olvas, mert­hogy fogadtunk a komámmal Azt állította, hogy könyvből ol­vassa, én pedig látom, hogy nincs a kezében semmi. Mosolyogtam ezen a fogadá­son, megnyugtattam, hogy nincs nálam semmilyen könyv, emlé­kezetből ismertetem a tájat Hogy melyik vidékre megyek szívesebben? Eddig körülbelül nyolcvanszor voltam már cso­porttal az ország különböző tá­jain. Mindegyik országrész na­gyon szép. de más és más, ter­mészetesen a maga sajátosságai­val Kedves tehát mindegyik, mert öröm bemutatni hazánk legszebb vidékeit azoknak, akik még sohasem jártak ott, de azért a legszívesebben Pécs környékére megyek. Ide vittem az első csoportot nyolc évvel ezelőtt, amikor idegenvezetői pályafutásomat kezdtem. Akkor nagyon izgultam és szerencsé­sen átestem a tűzkeresztségen A csoport nagyon jól érezte ma­gát. Az első út emlékei tehát kedvesek, s talán ezért is láto­gatok szívesen Pécsre. Végezetül mégis, mi a szép ebben a munkában? Az, ha má­soknak örömet szerezhetek. Ta­lán a legfelejthetetlenebb em­lék az a karácsony, amikor édesanyákat, apákat vittem ka­tona fiuk eskütételére, Dunán­túl egyik távoli városába. Késő éjszaka indultunk, hogy idejé­ben odaérjünk. A megyéből azonban nem egy helyről kellett vinnem az embereket, hanem el kellett jutnom községekbe. Min­denütt vártak bennünket, ki az országúton, ki az utcáin, s tud­tam, hogy ezeknek az emberek­nek bennem van a reményük. A nagy hófúvás, hides, bizony próbára tette idegeinket. De sze­rencsére mindenkihez eljutot­tunk, s azt a boldogságot, ami­kor a szülők magukhoz ölelhet­ték katona fiukat, soha nem fe­lejtem el. Ügy éreztem, örö­mükhöz én is hozzáiárultam, hiszen eljuthattak gyermekeik­hez. Szép karácsony volt, a leg­szebb az életemben. Elmondta: BereczkS Ilona* IBUSZ-idegenveziető Lejegyezte; Kasayii Judit

Next

/
Thumbnails
Contents