Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
A napokban egy gyűlés szünetében néhányan arról beszélgettek, hogy az egyik felszólalónak mennyire más volt a véleménye egy évtizede. „Magnetofonra kellett volna venni, amit akkor a tsz szervezésekor mondott és most lejátszani neki. Lehet, hogy még így is letagadná” — mondta az egyik beszélgető. Igazság ez csak a megróvó hangsúly tette igaztalanná. Igaz, hogy mindannyiunk véleménye, gondolkodás- módja sokat változott tíz, húsz huszonöt év alatt. Ezt a változást észre sem igen vesszük, mert folyamatosan megy végbe. De igazságtalanság lenne ezért bárkit is elmarasztalni, mert ez esetben nem’ az emberi jellem ingadozásáról van szó. A változás mindannyiunkban végbemegy, ha nem is egyforma intenzitással. Ez az élet törvény- szerű rendje. Hiszen tudatunkra hatnak a mindennapi munka során szerzett közvetlen tapasztalatok, a szűkebb vagy tá_ gabb körből szerzett információk. ismeretek. így alakul, formálódik az egyes ember, az egyén tudata, amely cselekvését is szabályozza. Egy-egy termelőszövetkezet nem akkor lett kollektív gazdaság. igazi szövetkezet, amikor megalakult, hanem akkor kezdett azzá lenni, amikor az „én” helyett a „mi” nyomult előtérbe. Vagyis, amikor a közösen vállalt kudarcok élménye, tapasztalata, a közös sors tényleg közösségi emberré formált mindenkit, vagy legalábbis a többséget. Az üzemi munkás sem a gyárbalépés pillanatától válik munkássá, hanem csak jóval később. Akkor, amikor kezdi átvenni a régi munkások szokásait gyakorlatát, gondolkodását, amikor a gyár gondja-baja, munkaeredménye kiszorítja fejéből a régit, amikor kapálás idején már nem kísérti az üzemből való mulasztás gondolata sem. Az ember tudata és környezete között nagyon szoros a kapcsolat. Nemcsak az emberek kisebb-nagyobb csoportjai élnek, dolgoznak többé-kevésbé azonos környezetben, hanem a környezet azonossága nagyjából egész társadalmunkra is érvényes. Ebből következik, hogy az egyénnek tudata nemcsak sokszínű, hanem sok azonosságot is tartalmaz. Ez az azonosság jelenti a közgondolkodást, a társadalmi tudatot A közgondolkodás milyensége nagyon fontos tényező egy társadalom életében. A közgondolkodás nemcsak a közös egyéni Társadalmunk kozgoaidolko dásár ál írta: Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára gondolkodás színvonalára, minőségére mutat hanem hatással van, befolyásolja, formálja az egyéni tudatot is. Sok emberi magatartást törvény szabályoz. Aki ez ellen vét, azt a törvény alapján felelősségre vonják. De vannak úgynevezett íratlan törvények is, amelyek a társadalom tudatában vannak. Aki ezek ellen vét, azt nem büntetik meg, de a közvélemény elítéli, megveti. Tetteinket, magatartásunkat a köz véleménye jelentős mértékben befolyásolja. Gyakran elhangzik: „nem tehetem, mert mit szólnak az emberek!” A mi társadalmunkra a jelen időszakban a szocialista tudat a jellemző és ennek további erősítése nagyon fontos feladatunk, mert jelentősen gyorsíthatja társadalmi, gazdasági előrehaladásunkat. „Szocialista építőmunkánk, társadalmi életünk fontos eleme a szocialista köz- gondolkodás, közfelfogás, erkölcsi normák érvényesülése” — hangsúlyozta a X. pártkongresz- szus. N apjainkban elég gyakran beszélünk a gondokról, a problémákról, amelyek megoldásra várnak. Tapasztalható, hogy ennek során előfordul az eredményekről való elfeledke- zés. Idegen szemében úgy tűnik, ez, mintha mi is — mint az egyszeri kereskedő — a „ráfizetésből” élnénk. Pedig jogos büszkeséggel tekinthetünk elmúlt negyedszázadunkra, különösen az utóbbi másfél évtizedre. Bárhová is nézünk, újat, az embert szolgáló alkotásokat hoztunk létre, a szó igaz értelmében gyökeresen változott meg életünk. Mindezt csak az nem veszi észre, aki a rész-problémától nem látja az egészet, a fától az erdőt. A szocialista tudat formálódása, erősítése nem önfejlődés útján megy végbe, hanem a társadalom anyagi — gazdasági, politikai, kulturális életével szoros összefüggésben, kölcsönhatásban. Nemzetközileg is elismert előrehaladásunk társadalmunk közgondolkodására is jellemző. t«a«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*k Most már harminc éve egyedül ő beszól kamaszul. De nincs ebben valami ellentmondás? Hogvan lehet „egyedül beszélni”? Hogyan nem felejtette i el, ha harminc éve nincs kihez' szólnia kamaszul? De van! Az isten. És ez az érdekes, a világon valóban egyedülálló vallásfilozófia tartotta fenn harminc éven át a nyelveit. Klaudia Plotnyikova ugyanis rendkívül istenfélő. De nem is jó ez a kifejezés, mert nem fél az istentől, inkább barátkozik, beszélget vele. Kizárólag kamasz nyelven. Meggyőződése ugyanis, hogy ez a leghatásosabb. „Mert ugye — magyarázta — oroszul és minden más nyelven sokan szólnak az istenhez. Először is kérdés, megérti-e valamennyit? De ha megérti, hogyan tud különbséget tanná annyi orosz, an^od, francia meg egyéb között?! De kamaszul csak én beszélek a világon, és ha ezt a nyelt et hallgatja az isten, ezt megérti és azt is tudja, horv csak én, Klaudia szólhattam hozzá”. És verseket, énekeket is tud, kamaszul. Fordít is, oroszból kamaszra. Elbeszéljék — természetesen — az egyetem történetét is. Az egyetem 1 R??-ben alakult, akkor német nyelven, később a cári orosz elnyomás időszakában csak orosz nyelven volt szabad tanítani. Az októberi forradalom óta taníthatnak észt-nyelven. A bölcsészeden kívül orvos- tudom"~3ri, természet tudományi, Közgazdasági, jog‘"d'v«á- nyi karók vannak. Minden karon sok nemzetiség tanul. Magyar — elsősorban az orvos- tudományi karon — mindig akad. A világon elsőnek, már 1803- ban finnugor tanszék alakult a tartui egyetemen. A hallgatók az első két évben együtt tanulnak, aztán szakosodnak. Észit nyelvet és más finnugor nyelveket, irodalmat, néprajzot, tanulhatnak. Ariste pro-' fesszor név szerint ismeri minden tanítványát. Örömmel újságolta, hogy tanítványai közül három lány: Marike Vark- saar, Vesta Maim és Éne Pekk Debrecenben vannak (illetve: akkor voltak), a nyári egyetemen. Az egyetem könyvtára a Baltikumban a legnagyobb; kétmillió kötetes. A helye is szép: a tartui vár székesegyházában helyezték el- Az egyetemnek is vannak múzeumai, van klinikája és egv csodálatos botanikus kertje 1750 fajta növénnyel. Csaba — Gáldonyi (Folytatjuk) A magyar társadalom szellemi élete soha nem volt még ennyire pezsgő, eleven, felszabadult, mint napjainkban. Pártunk másfél évtizede következetesen gyakorolt változatlan elvi politikájának társadalmi tükröződése ez a közgondolkodásban. Egyre jobban értjük és tesszük a szocialista demokratizmus teremtette jogokat és kötelességeket. Fokozódó hozzáértéssel és felelősséggel az egyén gondjává, törődésévé nő a közélet mind szélesebb területe. Véleménye, aggódása, büszkesége is az egyes embernek az üzem, a szövetkezet, az intézmény, a város-, községfejlesztés terve, gondja, sikere. Széles visszhangja van az anyagi érdekeltség érvényesülésének, az öntudatos munka becsületének. A megyénkben is egyre izmosodó szocialista brigádmozgalom ezt tükrözi, kifejezi azt a törekvést, hogy a jó munka mellé a kulturáltság, az önképzés, a környezetünkkel való sokoldalú törődés úgy hozzátartozik, mint az élethez a só. Nemzeti hagyományaink tartalmas megbecsülése páratlan, egyedülálló a múlt időkhöz viszonyítva. A Hazafias Népfront szervezésében tömegmozgalommá nőtt a honismerettel, a helytörténettel való foglalkozás. A szocialista hazaszeretet egyik megnyilvánulás® ez a kapitalista idők frázist pufogtató nacionalizmusával szemben. Talán nincs a megyének egyetlen községe, ahol ne gyűjtötték volna össze, vagy ne munkálkodnának a forradalmi hagyományok feltárásán. Most is száz és száz munkában elfáradt reszkető öreg kéz nyúl pennához, hogy leírja okmányokban nem rögzített harcát a kizsákmányolok ellen, vagy diktálja a jól író úttörő és KISZ-es fiataljainknak. Ez a hazafiság az igaz, az őszinte: ez nem szavakban, hanem tettekben jutott és jut ma is kifejezésre. Ez a hazafiság testvére az internacionalizmusnak. Szovjetunióbeii testvérmegyénk, Penza megye itt járt népes képviselőinek fogadtatása, a megyénkből ott jártak tapasztalatai a legfrissebb gyümölcse közgondolkodásunk internacionalizmusának. Közéleti aktivitásunk egyre erősödő vonását mutatja az is. hogy széles tábora van az önkénteseknek, akik köszönetét sem várva dolgoznak a közösségért minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Nemcsak a párttagok több tízezres megyei seregére kell gondolnunk, akik élenjárnak ebben is, hanem a tömegszervezetek, tömegmozgalmak százezres táborára. A köz- érdeklődés intenzitását mutatja az olyan jelentősnek nem tűnő jelenség is, mint az, hogy egy- egy tv-műsor kapcsán társadalmunk nagy részén áthullámzó vita bontakozik ki. Nemcsak a közéleti aktivitás, érdeklődés növekedését állapíthatjuk meg, hanem a növekedés sokirányú — mondhatjuk — minden irányú kiterjedését is. A marxista-leninista eszmék terjedésének mindebben meghatározó szerepe van. Napi gyakorlattá lett az a tanítás, hogy nemcsak szemlélni és magyarázni kell a világot, hanem céljaink szerint változtatni is. Társadalmunk közös erőfeszítése pártunk politikába alapján a szocializmus teljes felépítése irányában formálja, változtatja a mi világunkat. E munka során erősödik és a munka minőségére vissza is hat a szocialista közgondolkodás, az emberek szocialista öntudata. A marxizmusnak uralkodó szerepe van közgondolkodásunkban, s törekvésünk is, hogy ezt tovább erősítsük mindaddig, amíg kizárólagos szerepre nem jut. Nem parancsra, hanem a társadalom egyetértésével, közreműködésé- sével valósul ez meg. A lakosság több mint egyötöde marxista képzésben vesz részt. Ideológiánk meghatározó az iskolai oktatásban, az irodalomban, a művészetekben is. Ezek hatása mind szélesebb. A közoktatásban elért történelmi eredményeink ezt igazolják. A felszabadulás előtt nyolc osztályt 20 százaléka se Végezte el a gyerekeknek. Ma 90 százaléka fejezi be, s ennek 80 százaléka továbbtanul. Négyszer többen végeztek középiskolát, háromszor többen egyetemet, főiskolát, mint régen. De a mennyiségi változás nem fejezi ki ári; a minőségi fordulatot, ami a változás mögött meghúzódik. A szülők le tudják ezt mérni az általuk tanult és a gyermekeik által tanult tananyagon. A közművelődés terén hasonló a helyzet A sajtó, rádió, televízió, színház, múzeum, könyvtár, ismeretterjesztő tanfolyamok, stb. — mind-mind alapvetően a szocialista közgondolkodás erősítésének irányába hat. Ezeket figyelembe véve jogosan állapította meg a párt X. kongresszusa: „Társadalmunkban erősödik a szocialista fejlődés eredményeinek tudatformáló hatása, s már megjelentek és hatnak a jövendő, osztálynélküli kommunista társadalom elemei.” T ársadalmunk közgondolkodására alapvetően hat az a körülmény, hogy társadalmunk jellege szocialista (a munkás- osztály hatalma valósul meg széles szövetségi politika alapján, a párt vezetésével; a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, s a lenini szocialista kultúrforradalom céljai realizálódnak); hogy a szocialista világrendszer tagja vagyunk, melynek meghatározó ereje a Szovjetunió; hogy a marxizmus—leninizmus térhódítása világméretekben tapasztalható. A mi társadalmunk átmeneti jellegű. Még nem a felépült szocializmusban vagyunk. Az átmeneti jellegből következik, s ezt tapasztaljuk is, hogy közgondolkodásunkat olyan tényezők is befolyásolják, kedvezőtlenül, amelyek zömmel a kapitalista múlt maradványaiként vannak jelen, amelyek társadalmunk meglevő eTl en tmon ő á s a ibőJ, hibáiból táplálkoznak, illetve a kapitalista környezet hatására kerülnek tudatunkba. Ezek közül legjelentősebbek a kispolgári gondolkodásmód és magatartás megnyilvánulásai. Fontos feladataink közé tartozik ezek ellen fellépni, ezeket leleplezni és megszűntetni. Itt nem a kispolgárokról van szó: a kisárutermelőkről. kiskereskedőkről. A kispolgáriság: kétarcú gondolkodásmód, magatartás, amely szembeállítja a magánérdeket a közérdekkel önző, egyéni anyagias érdekei alapján. Ez a magatartás nyilvánul meg a spekulációs törekvésekben, a harácsolásban, a vesztegetési kísérletekben, a protekció utáni szaladgálásban, a munka nélküli jövedelemszerzésben, a törvények, szabályok csak formai betartásában, a közéleti passzivitásban, politikai közömbösségben. Ez a magatartás testesül meg az úgynevezett „tulajdonosi szemléletben”, amikor a javak birtoklása céllá válik, s nem eszköz marad az életszükséglet kielégítésére. Bunda, gépkocsi, víkendház elsősorban azért kell a kisnolgári magatartású embereknek, mert a másiknak is van, s embertársait nem érdemei, munkája alapján rangsorolja, értékeli, hanem a birtokolt javak alapján. E gondolkodásmódra jellemző a nacionalizmus, a kozmopolitiz- mus is, de az erkölcsi lazaság is. L ehet ma olyan véleményeket hallani, hogy társadalmunkat kispolgári hullám önti el és ezt a gazdaságirányítás új rendjével is kapcsolatba hozzák. Az ilyen vélemények a felszínt, az egyes jelenségeket látják, s nem a lényeget. Nem veszik figyelembe azt, hogy éppen gazdaságirányítási rendszerünkkel is összefüggésben, a párt politikája alapján a szélesedő szocialista demokratizmusunkban nyíltabbá vált minden és ami eddig rejtve volt, az a közösség elé került. Élesebben látjuk a kontrasztokat. Például a kötelező tüdőszűrő vizsgálat után a statisztikában megugrott a tüdőbetegek száma. Balgaság lenne ezt a tüdőszűrő vizsgálatok számlájára írni. Ez egyszerűen csak feltárta és — ez fontos körülmény — jobb lehetőségét teremtett a betegség felszámolására. • A szocialista demokratizmusunk erősödése, közgondolkodásunk szocialista fejlődése hasonló ehhez. Jogosan állíthatjuk ezt, hiszen a kispolgári, a közösséggel szembenálló magatartás gondolkodásmód szélesedő bírálata éppen azt bizonyítja, hogy társadalmunk zöme elutasítja ezt a gyakorlatot és magatartást; bizonyítja közgondolkodásunk egyre jobban kiteljesedő szocialista jellegét. November 16—19 között rendezte meg a Belkereskedelmi Kutató Intézet a KGST-orszá- gok idegenforgalmi közgazda- sági kutatásokkal foglalkozó intézeteinek és intézményeinek első tanácskozását. E négynapos konferencia keretében megismertették a résztvevőkkel a hazai idegenforgalmi tudományos kutatás módszereit, bemutattak nekik néhány speciális idegen- forgalmi jelentőségű helyet. A pénteken lezajlott egri zárótanácskozáson Barta Alajos, a Heves megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelent hazai és külföldi idegenforgalmi szakembereket, majd dr. Pápai Gyula, a Heves megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tartott előadást Eger és környékének idegenforgalmáról. Részt vett a tanácskozás munkájában dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese is. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy e nemzetközi méretű tanácskozást nagyon időszerűvé teszi az az élénk fejlődés, amely ma már nemzetközi méretekben jellemzi az idegen- forgalmat. A tennivalók sokoldalúságát elemezve többek között rámutatott, hogy a szocialista országok közötti turizmus fejlesztése terén még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A szocialista országok közötti idegenforgalom kölcsönös fejlesztésével kapcsolatos elgondolások megfelelő visszhangra találtak a tanácskozás résztvevői körében. Ennek kifejezéseként, s egyben a tanácskozás befejező aktusaként aláírták azt a magyar fél által javasolt megállapodást, melynek értelmében megszervezik a publikációk közös cseréjét, a szakmai delegációk kölcsönös fogadását, s általában kiszélesítik a tapasztalatcserét. Befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi konferenciája
