Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
« Vízgazdálkodási lehetőségek, feltételek A tervek készítője: a Kö/ösv;déki Társulatok Egvüttmüködési Szervezete Nem kevesebbek a férfiaknál Nyerscserépgyártó asszonyok« lányok A békéscsabai J-cs számú téglagyár 16 tagú Kállai Éva nyerscserépgyártó ötszörös szocialista brigádjának a munkája a szalagcserép-présnéi kezdődik. Etető Korin Mátyásné. Ö rakja a garatba a szalagon érkező agyaghasábokat. amelyek a gépben automatikusan etetőcseréppé formálódnak. Amint ezek sorban előjönnek, farámát kell alájuk rakni. Ezt a feladatot Matoviczki Dorottya és Lő- rincsik Pálné látja el a gép üteméhez igazodó mozdulatokkal. A nyerscserép ezután szalagon jut tovább az első és a második emeletre, ahol a többiek magas szárítóállványokra rakják. Az előző években egy műszakban 20—22 ezret értek el, ma pedig 24—25 ezer az átlag. Nem nagyobb erővel dolgoznák, hanem okosabban. A brigád javaslatára átszervezték a munkát, aztán — begyakorlással — következtek az újabb és úiabb rekordok« amiért egy-egy kus hordó sör lett a jutalom. Most már tartják a szintet. A követelményhez képest 1 százalékos túlteljesítést* vállalták, de 10 hónap alatt két és fél százalék többlettermelést értek el. Közben csökkent a selejt és nőtt az I. osztályú cserép aránya. Hogy mi volt a hajtóerő, azt Felföldi Pétemé, a brigád vezetője így magyarázza meg: Műsziv, nyolc órán át A szovjet Klinikai és Kísérleti-sebészeti Kutatóintézetben műszívet készítettek, amely már nyolc órán keresztül életben tartotta a kísérleti állatokat. A műszív elfér a tenyérben, gyakorlatilag egy miniatűr membrános szivattyú, amely a véráram hidrodinamikáját imitálja. A műszív ritmusát, a nyomás nagyságát elektronikus szerkezet szabályozza. A világ közvéleménye jői is— A tavalyi árvízkárok miatt még ma is sok cserép keli az országnak. Ki más segíthetne ezen, mint mi ? Nemegyszer túlórát vállaltunk. Azok sem sajnálták a fáradságot, akik vidékről járnak be. Az éjszakai vonattal utaztak haza és hajnalban jöttek. — Persze a keresetükön Is meglátszott... — Természetesen. M3 2400— 2500 forintnál alább nemigen adjuk. A legtöbben gyermekes anyák vagyunk, otthon ennyi pénzzel számolunk. De a lányok is férjhez mennek előbb- utóbb, nekik sem mindegy, hogy mennyit keresnek. Határozott asszony a brigádvezető, szereti a rendet, fegyelmet. Olykor — ha szükségesnek látja — erélyesebben is közbelép. Püski Zsófia erről így be- széli — Heten még nagyon fiatalok vagyunk, hajlamosak plety- kázásra, egy-egy gonoszkodó megjegyzésre. Ha összetűzünk — mert előfordul —, a brigád- vezető szembeállít minket és ránkparancsol: Most vitassátok meg a dolgot! Megvitatjuk és utána nincs harag. Jó hangulatban dolgozunk tovább. Mert ez is hozzátartozik az eredményes munkához. Ám akkor sem rejti véka alá a véleményét Felföldi Pétemé, ha éppenséggel „felfelé” támad nézeteltérése. Legutóbb példámért Barnard professzor és mások műtétéit. Ha feltesszük, hogy a szívátültetés megoldja a betegek kérdését, még mindig elkerülhetetlen a donor problémája. A megfelelő donor megtalálása időbe telik és így — közbeeső megoldásként — a Zu- barjev és munkatársai által feltalált és elkészített műszív biztosíthatja a beteg életbenmara- dását Ä Körösvidéká Társulatok I Együttműködési Szervezetét 1967-ben hozták létre Gyulán. Azóta ez a szervezet készíti a KÖVTZIG igazgatási köraetélbe tartozó mezőgazdasági üzemek komplex vízrendezési terveit. A vízrendezés eredményességéhez hozzájárul az is, hogy a vízügyi munkákat és hozzájuk kapcsolódó agronómiái feladatokat egyidejűleg tervezik. A szervezet e célból külön agrár- tervezői csoportot is foglállkoz- tatFarkas István, az együttműködési szervezet főmérnöke elmondta, hogy a fennállás négy éve alatt a szervezet állta a sarat a terület többi tervező szerveivel vívott .jkonlkunren- cia-harcbain”; (Ez már csak azért is említésre méltó, mert az együttműködési szervezet állami támogatás nélkül, önálló pénzügyi egységként működik és csak az ©gy év alatt felhasznált fénymásoló-papír több mint 80 ezer forintba került) A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a Körösök Vidéke Tsz-Szövétség és a KÖVIZIG javaslata alapján úgy döntött, hogy komplex vízrendezési tervet csak ez a szervezet készíthet. Természetesen ez a döntés a szervezet által elért magas műszaki színvonal figyelembevételével született Így most a XV. és az V. ötéves terv meliorációs munkáit is'a szervezet huszonkét tagú műszaki gárdája tervezi majd 1980-ig folyamatosan. A gárda tagjainak átlagos életkora harminc év. Közülük heten mérnökök és ugyancsak heten tanulnak tovább a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezek a fiatalok egyenként átlagosan az egy főre jutó munkabér négy-ötszörösét termelik meg Ahhoz, hogy a későbbiek során elmondottakat megközelítően is értékelhessük, a szükséges következtetéseket levonhassuk, egy-két alapvető tényezőt ismernünk kell. Mind Francia- ország, mind Olaszország iparilag fejlett. Az európai kapitalista országok mezőgazdasági termelésében befolyásoló, meghatározó szerepet töltenek be. Mindkettő tagja a Közös Piacnak. Ezen belül a tagállamokban nagymértékben befolyásolják — exportjukon keresztül — a mezőgazdasági termékek árát. A Közös Piachoz való tartozás más vonatkozásban csaknem károsan is hat, főleg jó termés idején. Amikor a nyugati piacon vaj- dömping van, akkor a tejtermelő parasztok traktorokkal felvonulva tüntetnek az állam árelnyomó politikája ellen. Tiltakozásuk jeléül a tejet az utcára öntik. Olaszországban, ha az árakat tartani akarják, akkor a jó minőségű gyümölcsöt besilóz- zák takarmánynak. Ezt láttuk is. Máskor — ahogyan Franciaországban elmondották — a terményt a tengerbe öntik. Mindkét országra jellemző, hogy európai viszonylatban a nagy országok közé számítanak. Franciaország területe 550 ezer négyzetkilométer — hatszor akkora, mint hazánk —, lakosainak száma meghaladja az 50 milliót. Mezőgazdaságilag művelt területe 34 millió hektár. Az ország mezőgazdasága ezekben az években nagy átalakuláson megy keresztül. Természeti adottságai lehetővé teszik, hogy jóformán minden mezőgazdasáegy évben. A termetőszövet- kezeteltnek és az állami gazdaságoknak húsizezer forinttól egészen egymillió forint értékig készítenek terveket Az együttműködési szervezet hélyiismerettei rendelkező mezőgazdasági, építész- és egyéb mérnökei már megtervezték a köröstarosai Petőfi Tsz 7 ezer holdjának, az ofcányi Alkotmány és Petőfi Tsz-ek 14 ezer holdjának vízrendezési munkáit Most készítik a Vésztő térségébe tartozó négy közös gazdaság: az Aranykalász, a Béke, a Petőfi és a Kossuth Termelőszövetkezetek összesen 23 ezer katasztrális holdjának vízrendezési tervét. A Gyula— Kétegyháza öntözőfürtbe tartozó négy gazdaság — a gyulai Munkácsy ezer, a Gyulai Állama Tangazdaság hétezer és az eOefki Lenin Tsz négyezer holdja — már a következő évben kerül sorra. Ezeken a területeken most a felméréseket végzik a szervezet szakembered. Mire az öntózőfürt üzembe lép, befejezik a vízrendezésit is. A mezőgazdasági üzemek vízrendezési munkáinak elvégzése egyébként a Tisza II vízlépcsőbe való bekapcsolódásuk előírt feltétele is. Ezen túlmenően a szervezet főmérnöke még arra is felhívja a gazdaságok figyelmét, hogy ne tartsák élengiedőnek a jó tervet, a sikeres vízrendezést. A kihelyezett műtrágyákat hozzáértően kéül kezelni, óvni, ápolni. Ehhez pedig legalább egy technikust kell alkalmazniuk. Különben ez a leggyorsabban megtérülő beruházás válik a mezőgazdasági üzemek legdrágább beruházásává. A vízrendezés célja egyébként sem a ■ fölösleges vizek egyszeri elvezetése, hanem a módszeres vízgazdálkodás lehetőségének, Mléiéleinek megteremtése W* OhtóL. . L (Kőváry) gi kultúrával foglalkozhasson és a termelés eltérő feltételeinek megfelelően, területi munka- megosztás alakuljon ki. Sok embernek — ha Franciaország szóba kerül — csak a szőlőtermelés, a francia bor, pezsgő, konyak jut az eszébe. Azt már kevesen tudják, hogy az európai kapitalista országok közül a legtöbb húst, tejet termeli! Szarvas- marha állománya jóval felül van a húszmillión! Hőkelő helyet foglal el a gabona, a kukorica- és a cukorrépatermcsztés- ben. Híres a francia virág- és zöldségkertészet is. A mezőgazdasági termelésnek e sok lehetőségű országában olyan tájakon járt csoportúink — Normandia Bretagne —, ahol jó minőségű termőföldek vannak. Az évi csapadék 800—1000 milliméter között változik. A franciák elmondása szerint alig van téL E terület Párizstól nyugatra terül el, kihúzódik az Atlantióceánig és a La-Manche csatornáig. Mi is kijutottunk a tengerhez. Arrafelé még a levegőn is érződik a sós tengervíz hatása. Olaszország területe 300 ezer négyzetkilométer, lakossága 1967-ben 53 millió volt. Az ország területéből 21 százalék síkság, 41 százalék dombvidék, a többi pedig nagyrészt kopár hegyvidék. A mezőgazdasági termelés feltételei Lombardiában — a Pó-Alföldön — a legjobbak. E vidék term szeti adottságai sok tekintetben hasonlítanak — hőmérséklet alakulása, napié- | nyes órák száma, talajadottság : — hazánk viszonyaihoz. Igaz * ugyan, hogy a csapadék meny- • nyisége tekintetében lényegesen ■ kedvezőbb a helyzet, mivel itt : 800—1500 milliméter esőt mér- 5 nek évente. Lombardia Olaszország leggazdagabb tartománya, fejlett iparral, mezőgazdasággal, kereskedelemmel rendelkezik. Az „olasz csizma” északi részén terül el, félkörben az Alpok hegylánca veszi körül. Ettől délre — Közép- és Dél-Olaszország — jóval szegényebb országrész, alacsony szintű termeléssel, nagyfokú munkanélküliséggel és nehéz megélhetési lehetőségekkel, Az utóbbi években a korszerű olasz gépipar és a fejlett vegyipar egyre több olyan új gépet, berendezést, anyagot bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, amelyek ma már a világszínvonal élvonalába tartoznak és a termelés gyors ütemű fejlesztését teszik lehetővé. Az itt elért termeléstechnikai és üzemszervezési eredmények, az előállított új fajták jól alkalmazhatók, illetve honosíthatók meg nálunk. Lombardia talaja rendkívül termékeny, öntözési lehetőségei szinte korlátlanok. A fejlett ipar kedvező hatást gyakorol a mezőgazdaságra. Mezőgazdaságára a belterjesség magas foka jellemző. Molnár t/»ios mg. mérnök (Folytatjuk) ül a csoportvezető nem szervezte meg kellően a munkát és a jó tanácsra csak félvállról válaszolt. Az asszony vitába szállt vele. Nem is nagyon udvariasan, mert amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Végül is a csoportvezető elismerte, hogy neki van igaza. Ritka az effajta vita, rendszerint zökkenőmentes a termelés és jó a hangulat Senki sem várja azt, hogy másra háruljon a munka neheze. Sőt! Amikor valaki hiányzik, a többiek helyette is dolgoznak. Egyszer Püski Zsófia annyit vállalt, hogy végül is a havi keresete elérte a 4500 forintot Alaposan kitett magáért, bár őt nem is annyira a pénz sarkallta, mint az tudat hogy az árvízkárosultaknaik nincs tető a fejük felett. A szorgos munka a közös célok és szép sikerek hatására a brigád tagjai között a baráti kapcsolat szálai erős kötelékké fűződtek. Ügy mondják, jóban, rosszban osztoznak egymással, bár inkább csak a szépre emlékeznek. Különösen a hangulatos névnapokra, amiről Kecskés Zsuzsanna, a gyári KlSZ-alap- szervezet vezetőségi tagja ezt mondja: — Az előző napokban összegyűjtjük a pénzt. Megvesszük az ajándékot és a névnapon nagy ovációval átadjuk az ünnepelt- nek. A következő vasárnap pedig irány a presszó. Az egész brigád. Ilyenkor aztán leöblítjük a port. — Colával? — Á, dehogy! Vannak sörösök és barackosok. Fejenként egy-két üveg sör vagy egy-két féldeci barack. Ilyenek a cserepesek. Persze mértéket tartunk. Kemény fából faragták őket, vagy talán a munkában edződtek meg? Ez is, az is. Annyi bizonyos. hogy a betegség náluk nem „divat”. Ezért respektálják őket a vezetők. Nevetve mesélik: — Az egyik fiatalember elment egy napra kukoricát törni. Annyira kifáradt, hogy belebetegedett. Nekünk az ilyesmi meg sem kottyan. A vállalatnál szombaton, no- 5 vember 20-án tartják a szocia• lista brigádok vezetőinek ta- ; nácskozását. Már előbb szó volt : arról, hogy ki menjen majd az 5 iparági tanácskozásra. Az egyik ! jelölt Felföldi Pétemé, a válla- : lat egyik legismertebb brigádjá■ nak a vezetője lesz. : — Mit fog mondani majd az ; értekezleten? — kérdezem tőle. í — Hozzák rendbe a nyerscse- j rép-prést úgy, hogy nyolc órát : egyfolytában dolgozhassunk. ■ Van még egy másik gondola- i ta. Ha 1974-ben elkészül az új S békéscsabai cserépgyár, kapja- ; nak ott helyet az asszonyok, lá■ nyok is. Azok, akik a munká- ; jukkái azt kiérdemlik. Tudják, ■ tanulniuk kell, de miért ne vál• lalnák azt is? Nem kevesebbek ■ ők a férfiaknál. Pásztor Béla A BÉKÉS MEGYEI AGROKER VÁLLALAT, Szerdahelyi úti telepére felvesz mezőgazdasági gépszerelőt és éiieliőrt ___________________350207 „ Narancsliget” a Versailles! kastély parkjában.
