Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

Tízéves a PNYME megyei szervezete Emlékünnepség és szakmai tapasztalatcsere NDK-vendégekkel a Kner Nyomdában SJgy évtizeddel ezelőtt alakult >meg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés me­gyei szervezete. Ebből az alka­lomból tegnap, csütörtökön egésznapas ünnepséget és szak­mai tapasztalatcserét rendezték Békéscsabán, a Kner Nyomdá­ban mintegy száz részvevővel. A rendezvényre több szakem­ber és testvér-szervezet képvi­selője érkezett a megyeszékhely­re Budapestről, Borsod, Hajdú, Szolnak, Nógrád és Tolna me­gyéből. Rajtuk kívül népes NDK-küldöttség tisztelte meg látogatásával az ünneplőket. A szakmai találkozón először • drezdai Planéta nyomdagép- gyártó vállalat képviselője, Münch mérnök tartott előadást a Planéta gyártmányú ofszet­gépekről és az ofszet-nyomta­tásról. Előadását dia- és filmbe­mutató kísérte, amelyből a je­lenlevők még jobban megismer­kedhettek a drezdai vállalat korszerű termékeivel. Ezután rendezték meg a PNYME megyei szervezetének jubileumi ünnepségét. Vida Gel­iert, • szervezet titkára köszön­tötte ® részvevőket, köztük W. Hübnárt, az NDK budapesti nagykövetsége kereskedelempo­litikai osztály Polygraph-Ex­port képviseletének vezetőjét, O. Meinhardot, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosának he­lyettesét, Bakó Ignácot, a MTESZ megyei elnökségének tagját, Varga Andrást, a Kner Nyomda pártszervezetének csúcstitkárát és Sándor István S2fb-ütkárt. A szervezet elmúlt évtizedes munkájáról és eredményeiről Botyánszky Pál, a Kner Nyom­da igazgatója, a megyei szerve­zet elnöke emlékezett meg ün­nepi beszédében. Elmondta, hogy 1961 őszén mintegy nyolcvanan alakították meg a szervezeteit, amelynek ma már 130 tagja van. Az egyik legnagyobb eredmény — hangsúlyozta —, hogy az el­múlt tíz év során kiemelked­tünk provinciális helyzetünkből és a vidéki magyar nyomdaipar egyik legerősebb bázisává nőtte ki magát műszaki egyesületünk. A szervezet tanulmányutak szervezésével, kiállításokkal, ok­tatással és továbbképzéssel se­gítette a műszak? és szakmai ismeretek gyarapítását, az ipar­ág fejlesztését. Befejezésül szólt arról, hogy akárcsak eddig, a jövőben is mindent megtesznek a szakmai kultúra további nö­veléséért Az ünnepségen ötven alapító tag kapta meg az emléklapot, közülük azok, akik a legeredmé­nyesebben dolgoztak, tárgyjuta­lomban is részesültek. A jelenlevők ezután nagy fi­gyelemmel hallgatták meg Bállá Ferencnek, a Könnyűipari Mi­nisztérium Beruházási Vállalata létesítményi főmérnökének elő­adását a magyar dobozgyártás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, amelynek hazánkban egyik út­törője a Kner Nyomda volt Előadását igen jó1 reprezentálta a rögtönzött doboz-kiállítás. A jubileumi ünnepség rész­vevői délután üzemlátogatást tettek a nyomdában s működés közben tekintették meg a dél­előtti előadásban ismertetett Planéta ofszetgépeket, majd fe­hér asztal mellett folytattak ba­ráti és szakmai eszmecserét. P, P. Víruspróba Elefántcsont műfogak — Cleopatra balesete Ä fogorvoslás történetéről, a fogászati hónap ürügyén Aligha van olyan betegség, amely összegezve annyi szenve­dést okozna az emberiségnek, mint a fogszuvasodás és követ­kezménye, a fogfájás, őskori csontleletekből tudjuk, hogy az ősembert is kínozták ilyen be­tegségek. A fogszúvasodás és az ebből kiinduló állcsonti gennye- tlések nyomait meg lehet állapí­tani az egyes leleteken. Kétség­telen azonban, hogy a fogbeteg­ségek nagyon ritkán fordultak elő, nem úgy mint ma, ami az­zal függ össze, hogy a mai em­ber már nem rág olyan erőtel­jesen, mint az őse. A modern konyhai berendezések és eljárá­sok, a korszerű főzés és sütés sokkal puhábbá, pépesebbé teszi a mindennapi táplálékunkat. Minden olyan szerv, amelyet nem használunk kellő módon, a degenerálódás, visszafejlődés, romlás állapotába kerül. Ahogy a betegségnek, úgy a gyógyításnak is megtaláljuk tör. téneti és társadalmi nyomait. A legősibb fogorvosi kezeléseket az ókori Egyiptom írásos és fosszilis leleteiből ismerjük. Puha, jól megmunkálható, kb 18 karátos aranyból készítették tö­méseket a fogakba, melyek he­lyét kézi szerszámokkal alakí­tották ki a szájban* Az első fogpótlások is ebből a* időkből valók. Sírkamrákból kerültek elő az első, elefánt- csontból faragott műfogak — mélyeket még igen kezdetleges eszközökkel erősítettek fel a megmaradókhoz. Sőt — az írá­sos feljegyzések szerint ekkor történt az első sikeres fogátül- teté* is. CJeopátráról jegyezték fél, hogy egyszer hosszú ruhá­jában úgy botlott meg, hogy esés közben az első metszőfoga kitörött Állítólag egyik rabszol­ganőjének fogát használták fel a súlyos kozmetikai hiány pót­lására. A görögöknél és a rómaiaknál már gyakrabban találkozunk fogászati témájú említésekkel, sőt a különböző gyógyszerek reklámozásával is — mélyek Pompei-i ásatásoknál kerültek elő. A középkor már mindennapi ténykedésként jelöli a fogászati kezelést, ami általában a húzás­ra korlátozódott. Sok híres réz. karcon, domborművön már a aeborvosok és borbélyok — mai | szemmel nézve enyhén szólva j drámai — foghúzási módszerei­vel is megismerkedhetünk. A legtöbb világváros múzeumában sorozatban láthatunk ebből a korból származó fogorvosi mű­szereket — habár ezek még kí­nosan emlékeztetnék a majdnem hasonló célú inkvizíciós „mű­szerekre” is. Kezdetleges, helytélen felfo­gások szerint, mely a fogászat­ban sokáig — egyes helyéken még a XVII. században is — uralkodott, úgy képzelték él, hogy rosszindulatú féreg fész­keli be magát a lyukas fogba, melyet teljesen szétrág, elpusz­tít és ezzel idézi elő a fájdal­mat* A modem fogászat alapjait a XIX. század élején fektették le. Ettől az időtől kezdve már tu­dományos szinten kezdték ke­resni a szuvasodás okát és az ellene való védekezés lehetsé­ges módszereit Ekkor alakultak ki azok az elméletek és módsze­rek amelyeket továbbfejlesztve még ma is alkalmaznak. A me­chanika kidolgozása — megte­remtette a lábhajtós fúrógépet mély már lényegesen megköny- nyítette a tömés technikai kivi­telezését. Rájöttek, hogy ha ezüstöt higannyal gyúrnak ösz- sze, lágy fényes massza keletke. zik, mely a szú vas anyagtól megtisztított fog üregében meg­keményedik. Elülső fogakon fé­mes színévéi azonban kozmeti­ka ilag előnytelen volt. Később a kémia fejlődésével megjelen­tek az úgynevezett „szilikát ce­mentek, ezután már a látható fogakon ezzel tömtek. Jelenleg különböző színárnyalatokban kapható és szinte egybeolvad a fog természetes színével. A beteg fogbél kezelése még viszonylag elég rövid időre, 50 —60 évre tekinthet vissza. Ele­inte még igen durva és fájdal­mas módszerekkel próbáltak „ideget ölni” — amely napja­inkban szinte teljesen fájdal­matlan műveletté finomodott. Nagy lépéssel vitte élőre az or­vostudományt az érzéstelenítés feltalálása, melyet a fogorvosok az esetek túlnyomó többségében injekció formájában alkalmaz­nak. Eleinte a legfőbb ható­anyag a Novocain volt, mélyet legújabban még hatásosabb vegyszerrel, a Lidokainnal pótol­nak. Sőt, a hatás fokozására bi­zonyos érszűkítőkkél együtt ad­va az érzéstelenítés idejét is je­lentősen meghosszabbították. Ma már olyan injekciók vannak forgalomban, amelyek semmifé­le mellékhatást nem okoznak. Az emberek nagyobb része még mindig fél a fogorvostól, ennek oka egyrészt, hogy keve­sen ellenőriztetik rendszeresen fogaikat, és legtöbbször már a fájdalom jelentkezésekor, érzé­keny foggal kerülnek az orvos­hoz. így a fájdalom sokkal gya­koribb a kezelések során, mint indokoltsága egyébként fennáll­na. Sok esetben a szakrendelé­sek túlzsúfoltsága miatt a fog­orvos sem tud elég gondot for­dítani a túl érzékeny beteg megnyugtatására. Ezért igen sok múlik azon, hogy milyen lelki felkészítéssel és elképzeléssel kerül a beteg (főleg a gyermek) a fogorvoshoz. A fogászati hó­nap évenkénti megrendezése és sikere a biztosítéka, hogy ez is megoldható. Az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriuma állapí­totta meg, hogy a hazánkban egyre gyakoribbá vállit influen­zás megbetegedéseknek az A— 2-es vírus az okozója. A la­boratóriumiban az ország kü­lönböző részeiből érkező min­tákat tojásokba oltják s ebből a táptalajból ven anyag alap­ján áflapítják meg, hogy m A—2-es vírus okozta-e a meg­betegedést A vedóoflfásoklhOE eddig az intézet több mint 200 000 adag oiltóanyaigot szál­lított. (MTI totó — Csikós Gábor Dr. König János, MENCS vezető főorvosa A Szabadkígyós! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet felvételt hirdet 1 fő gondnok« 1 fő anyagkönyvelő« 1 fő adminisztrátor munkakör betöltésére. Követelmények. Gondnoknál: villanyszereid, lakatos vagy vízvezetékszerelő szak- képzettség szükséges. A gondnoknak szolgálati lakást biztosítunk. A követelményeknek megfelelően házaspár előnyben. Jelentkezés az intézet gazdasági hivatalában. fefliv. — KS) SZOVJET ÉLET v»-»E9ess9ss<r«s**«*»e*s*9«««9K***B*«*i**aas??*9E«BBa!«i»5M9*s8S9SBa»»ssaaae!3oaK' Ritkaságok gyűjteménye Több mint negyven éven át gyűjtötte össze ritkaság-kollekci­óját Igor Nyedol szovjet agro- nómus és ifjúsági író. A gyűj­temény bemutatása legalább 320 négyzetméter alapterületet igényel. Van itt bálvány a Hús- vét-szigetekről, karneolból ké­szült szkíta üveggyöngy, bi­zánci bronzváza, középkori pá­Gyógyítás önhipnózissal Neurózisban szervedők gyó­gyítására Kiszlovodszk, Szocsi és néhány más szovjet város klinikáin sikeresen alkalmaz­nak pszichológiai gyakorlatokat. A kiszlovodszki orvosok által kidolgozott önhipnózisos gyógy­A Moszfilm koprodukciós kapcsolatai Harminc külföldi filmrendező működik valamilyen formában együtt az idén a Moszfilm neves szovjet filmstúdióival. További szerződéseket is kötnek. Így pél­dául olasz filmszakemberekkel előzetes szerződést írtak alá az 1917-es Nagy Októberi Szoci­alista Forradalomban részvett amerikai újságíró életútját meg­örökítő John Read című film közös forgatásáról. A rendező AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR gyakorlattal rendelkezi esztergályosokat keres felvételre, bérezés megegyezés szerint kakast meghatározott időn belül biztosít a gyár. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 218392 | vás pecsétgyűrű, kókuszdió ÖJ- I Guineából — ahol a híres orosz tudós és utazó Mikluho-Maklaj élt, — valamint megviselt ti­beti kézirat. Ritka kincseit a gyűjtő lakó­helyén, a Fekete-tenger híres fürdőhelyén, Adler egyik mú­zeumában szándékozik elhelyez­ni­mód hat gyakorlatot tartalmaz. A reggel és este 15—15 percig végzett ömhipnotikus kezelés kedvező hatást gyakorol fejfár- jásban, álmatlanságban, asztmá­ban, valamint különféle veget», tív zavarokban szervedőkre. Szergej Bondarcsuk lesz. Ké­szül az Egy olasz Oroszország­ban című olasz film forgató- könyve is. Carlo Ponti a szov­jet filmstúdió segítségével szán­dékozik újra filmre vinni az Anna Karenin át — Sofia Loren- nel a főszerepben. Fmnország- beli, NDK-beli, egyiptomi, ju­goszláv és más ajánlatok is ér­keztek filmek közös gyártására.

Next

/
Thumbnails
Contents