Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI' PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA’ 1971. NOVEMBER 17., SZERDA Ara 8« miét XXVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Aláírták as inierssputnyik-egyesményt Komócsin Zoltán pártnapi előadása Békéscsabán Ma, szerdán délelőtt 11 óraikor, Békéscsabán, az Ifjúsági és Űt- törőházban az MSZMP békéscsabai bizottsága pártnapot rendez. A pártnap során Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja az időszerű nemzetközi kérdésekről tart tájékoztatót. lói baladnak az őszi munkák a msjye mezőjazdasáai üzemeiben Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter — aki a magyar delegáció vezetőjeként részt vett a KGST újonnan alakult szerve, a postai és Kedvező a sertéstenyésztés helyzete, nyugodt és egyenletes az állatpiacok forgalma — ez állapítható meg az állatforgalmi és húsipari vállalatok őszi jelentéseiből. A legutóbbi — október 30-i — állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány 731 ÜOO-rel, a kocaállomány pedig ötezerrel nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Két héttel ezelőtt összesen 27 400 malacot kínáltak eladásra, 18 000 talált gazdára, ebből az állami felvásárlás kereken 3800 volt. Süldőből országosan 10 000-ret hajtottak fel, hatezret adtak el, ebből 1500-at az áilat- forgalmi és húsipari vállalatok vásároltak meg. Jelenleg az árak 28—36 forint körül alakulnak, ami azt jelenti, hogy az állatok lényegében az állattartók között cserélnek gazdát. Azokon a vidékeken, ahol „szóhoz jutnak” a vállalatok, tehát az eladók elfogadják az állami felvásárlás árajánlatát, ott hétről- hétre nagyszámú malac és süldő kerül a vállalatok tulajdonába. A felvásárolt állomány legnagyobb részét termelőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba irányítják. Augusztus 15-e óta csaknem 80 000 süldőt kaptak ilymódon a termelőszövetkezetek. az állami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek. Az állatok „fogadásában” úgy teszik érdekeltté a nagyüzemi gazdaságokat, hogy a Magyar Nemzeti Bank hiteleKoMan diába és iVyugat- Németországba „utazik“ a török- mogyoró facsemete Szarvasról A vidághfrü szarvasi Arborétum faiskolájában több száz fajta — közöttük ezüsthárs, platán, törökmogyoró, vöröstölgy, mocsáriciprus, varázsmogyoró — parkdíszítő fából, afcznövényből nevelnek facsemetét. Százezerszámra küldik az ország minden tájára és külföldre a 3—5 éves, erőteljes, jó gyökerű facsemeté- I két. Az őszi nagyszállítás megkezdődött Kecskemétre, Miskolcra, Szegedre, Gyulára, Békéscsabára, Budapestre és más városba kérik a szarvasi facsemetéket. Hollandiába és Nyugat- Németországba főként a 2—3 méter magas törökmogyoró facsemetét kérik, amit hatalmas fö’dlabdával emelnek ki a földből. A törökmogyoró előnye többek között: gyorsan nő a parképítésben nagy szerepet játszik, ráadásul a bútoripar számára a rózsafával egvenértékű alapanyagot szolgáltat. A szarvasi Arborétum csupán Hollandiába és Nvugat-Németországba több ezer dara* törökmogyoró facsemetét szállít távközlési állandó bizottság első ülésén, és aláírta az inter- szputnyik-egyezményt —, kedden hazaérkezett Moszkvából. két biztosít a hizlaláshoz, e hitel állatonként általában ezer forint. A november közepi tapasztalatok szerint a szabadpiaci takarmányforgalom az ország nagyobb állattartó vidékein általában kielégítő; szemes takarmányban sehol sincs hiány, a tápokból azonban többre lenne szükség. A gazdaságokban is elegendő takarmányt tárolnak az átteleltetéshez, illetve a hizlaláshoz. Lényegében a kedvező takarmányellátás is hozzájárul ahhoz, hogy a sertéstenyésztés jelenlegi helyzetéről egyenletes megfelelő téli belföldi ellátásra lehet következtetni. A megye mezőgazdaságaiban ismét nagy munkában vannak a betakarító gépek és a szántó traktorok. Ezen a tájon — bár évtizedek óta a legjobb kukoricatermést produkálták a mezőgazdasági üzemek —, mindössze 8 ezer holdon vár még törésre az abraktakarmány. A szárvágás szintén jó ütemben haladt, mélyszántással régóta nem állt ilyen jól november közepén Békés megye, mint most. Csupán a termelőszövetkezetek határában 180 ezer holdon forgatták. már meg a talajt, ami ötvenezer holddal haladja túl az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményét. Munka és közélet A közélet megítéléséivel kapcsolatban mostanában a sóik hasznos és jó meglátás mellett problémák is jelentkeznék. Egyesek hajlamosak arra, hogy a közéleti munkát bizonyos tisztségek viselőinek tulajdonítsák. Mások azt mondják, hogy az ember közéleti szereplése akkor kezdődik el. amikor vajami.'yen társadalmi funkciót kap. Persze a közélet az egészen más, nem olyan, mint ahogyan azt egyesek próbálják megítélni, kisajátítani hibás elméletük igazolására. A közélet maga az élet, a dolgozó emberek — vezetőik, munkások, beosztottaik — mindennapi tevékenysége a munkahelyen, a társadalom különböző szervezeteiben és egy kicsit talán még odahaza a családban is. A közélet teSiát a munkapadok mellett, a munkaasztaloknál kezdődik, amikor valakire rábíznak valamilyen munkát, amely a társadalmat közelebb viszi célkitűzéseihez. Ha ezt a feladatot jól teljesíti, akkor a közélet első lépcsőfokán jól állja meg helyét, jól szerepel a társadalom javára .Miért mondjuk ezt? Azért, mert ha egy üzemben történetesen gépalkatrészeket gyártanak, ezeket beszerelik valamelyik traktorba, vagy autóba és ha ez a gép jól működik, megbízhatóan jár. akkor nem okoz gondot az üzemeltetése. A rajtaülőknek jó a közérzete, a teljesítménye, és keresete. S ha valakinek erejéből, idejéből, ezenkívül még jut arra is, hogy az üzemen kívüli közéletben is tevékenykedjen, akkor a közösség, a nagyobb értelemben vett közösség számára felbecsülhetetlen hasznot hajt. Ha emberek ügyében élj ár, ha társait valamiről tájékoztatja, akkor ez szintén közéleti munka, dicsérendő. mert ez nem jár bizonyos tisztség viselésével. Ha pedig valakit erre külön megválasztanak, ha külön megbíznak valamilyen feladat ellátásával, akkor ez a legnagyobb elismerés és a legnagyobb megbecsülés jele. Ekkor az emberekkel. a társadalommal szemben az illetőnek már kötelessége van! A közéleti szereplés ilyen értelemben összetettebb, bonyolultabb, hiszen emberek, embercsoportok érdekében kell eljárni olymódon, hogy a társadalompolitikai célkitűzések valóra váljanak. Ha pedig valakit azzal bíznák meg, hogy egy település, táj egész lakosságának érdekét, ügyét szolgálja, altkor a közéleti szereplésnek talán ez az egyik legmagasabb lépcsőfoka. A közéleti munäca magvait értelmét és célját mindig az emberi sorsok jobbra fordítása adta és adja. Talán éppen ezért nyitották tágra a különböző tisztségviselők lakás, és irodaajtaikat, hogy munkájukat; minél szélesebb rétegeit véleményére alapozhassák. Fogadónapokat, panasznapokat tartanak, hogy a dolgozó emberek, a községet és a várost lakó polgárok üevét megbízatásuknak megfelelően teljesíthessék. Mindennapi életünk így ötvöződik a munkaasztaloktól a tisztségviselők tevékenységéig. S ha jó a közélet, a közhangulat, a közbiztonság, akitor a munka üteme, a fejlődés irama is egyre jobb. Példák tanúsítják, hogy nálunk a közélet egészséges irányban fejlődik. A mindennapi életben, az apróbb munkákban, összességében pedig a szocializmus építése közben nő az a nemzedék, amely azt vallia, hogy a közéletiség nem a tisztségviseléssel kezdődik. hanem áz üzemekben, vállalatoknál, intézményekben a mindennapi helytállással. Dupsi Károly niBe£aceaaac8M*afr<4*cit«tsM*«ssessaa* *MHM«MM9S»MeM99«S9S«99M99a999*a«9» «Me*«*«B*§»*a*a9eaa*«ae»BaBaaBB#aBBa«» Szeghalom — festészetben A 260 éves jubileumát ünneplő Szeghalom nemcsak helytörténeti dokumentumok bemutatásával gazdagította múltjának megismertetését, hanem a nagy érdeklődést kiváltó festmény-kiállítással is. Mint már arról beszámoltunk, a négynapos ünnepség keretében nyitották meg Veress Gy. Zoltán Szeghalomról elszármazott festőművész ..Falum tükörképe” című kiállítását .mely hűen adja vissza a falu régi arculatát. Veress Gy. Zoltán festőművész egyik képe SÍ-Falum tükörképe” olaj, 1928. Ilyen veit a község látképe a Szeleskert felől, (Fotó; Márton) 730000-reI főbb sertés^ mint tavaly ilyenkor Egyenletes forgalom az állatpiacokon
