Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
Mit jeleznek ■ « W I II f P | . V a novenylevelek szmyaltozasaií növényvédelmi tanácsodé: Mit jelent a letális dózis? — Méreg-minősítés Nagyon fontos, hogy jól ismerjük gyümölcsfáink talaját. Csak így tudjuk megállapítani, hogy milyen gyümölcsöt, milyen fajtát— milyen alanyon — érdemes telepítenünk, továbbá csak így dönthetünk a talajjavítás módjáról. A trágyázás szempontjából sem elhanyagolható a talaj ismerete. Talajaink ismerete Nem elég azonban csak a talajfelszínt megvizsgálni, mert a gyökerek zöme a mélyebb rétegeket hálózzák be. Ássunk 1,5— 2 méter mély gödröt, hogy függőleges falán különféle színű, esetleg más-más szerkezetű talajréteget lássunk. Vegyünk mindegyikből egy kilónyi mintát és hagyjuk kiszáradni. A megszáradt mintákról szerkezetük alapján nagyjából megállapíthatjuk, hogy milyen talajból származtak. Minél több a mintában a rög és minél kevésbé tudjuk szétmorzsolni, annál kötötteb a talaj. Ez az ismeret azonban még nem elegendő. A mintákat — de legalább hármat — küldjük be valamelyik közel levő talaj- vizsgáló laboratóriumba (például az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet valamelyik körzeti laboratóriumába). Kérjük elsősorban a talajminták vegyi elemzését. Nézessük meg, mennyi a foszfor, a kálium, a mész és a humusz a talajban. I tarack A kertek igen gyakori és veszedelmes gyomnövénye. Különösen azoknak a kertészkedőknek okoz sok vesződséget, akik gondozatlan vagy elparlagosodott területet kezdenék művelni. A tarack — vagy tarackbúza — rendkívül szapora gyomnövény. Erős, nagyon ellenálló földalatti hajtásai, tarackjai (in. nen kapta a nevét is) sok esetben szőnyegszerűen szövik be . a kert talaját. Rendkívül sok táplálékot fogyaszt, és mind a tápanyagokat, mind a vizet agresszíven vonja el a kultúrnövények elől. Kiirtása nem könnyű munka. Ha csupán kikapáljuk, akkor még sűrűbben nő utána, mert minden elvágott, darabokra szabdalt gyökérből új növény fejlődik. Körültekintő munkával azonban mechanikus módon is kiirthatjuk. Ássuk fel jó mélyen a talajt: a tarackgyökereket ge- reblyével vagy vasvillával szedA szerző amatőr kertész. Tudását saját tapasztalatain okulva szerezte; rózsadombi kertjében immár huszonöt éve termeszti szeretett dáliáit. Az 1067. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon híres dísznövénytermesztő nagyüzemeket előzött meg virágaival és évek óta — ősz elején — nagy sikerű dáliabemutatókat rendez otthonában. A Mezőgazdasági Kiadó — «sert kérte fel őt, hogy írjon jük ki és.rakjuk halomba, Sem. mi esetre sem szabad a gyökereket szétszórni. Ha a halomba rakott gyökerek némileg megszáradtak. tüzeljük eL Vigyázzunk, mert a látszólag teljesen megszikkadt tarackgyökerek is meggyökereznek, ha termőföldre esnek! Gramoxone-nal is irthatjuk a tarackot, ez azonban meglehetősen hosszadalmas munka. Egyetlen permetezés ugyanis csak legyöngíti, de nem pusztítja ki. A permetezést mindaddig kell ismételni, amíg az utánnöveke- dés teljesen megszűnt. I szobanővények igényei Szobanövényeink élénken reagálnak környezeti viszonyaikra, és küllemük jelzi, ha életkörülményeik rosszak. A levélcsúcsok sárgulása például a túl messzes földet vagy a szárazságot mutatja. Idősebb növényeken a sárguló levelek a fényhiányt jelzik, különösen őszszel, amikor rövidek a nappalok és a helyiség túl meleg vagy hideg. A fiatal levelek sárgulá- sának oka a túl száraz vagy túl nedves földlabda, a száraz levegő, a nitrogényhiány vagy a gyökérrothadás. A kisebb-nagyobb sárguló, majd besüppedő foltok a napÄ tolltetvek petéiket a tollak tövére rakják, s a kihúzott tollak szárán szabadszemmel is láthatók a szürkés-fehér petecsomók. A tojófészkekben nem ritkán több százezernyi is található belőlük, jelezve, hogy a tolltetvesség meglehetősein gyorsan terjed olyan állományokban, ahol zsúfolt az elhelyezés és az állatok gyakran érintkeznek egymással. A tolltetvek ide-oda mászkálva viszketegséget okoznak, nyugtalanítják az állatot. Egyes fajok a tollakat is megrágják, mások viszont — egyes feltevések szerint — vért is szívnak. Esetenként a tollák kihullanak, így az állat hőegyensúlya romlik; az állatok lesoványodnak, tojástermelésük csökken; más betegségek iránt is fogékonyabbá válnak. liakedvelőknek hasznos könyvet. A munka előnye tehát, hogy rendkívül sok gyakorlati tanácsot, tapasztalatot összegez. Mindezt az író közvetlen hangnemben, szellemesen mondja el. Érdekes olvasmány! Aki végiglapozza, a dáliával kapcsolatos valamennyi kérdésre választ kaphat, a szaporítástól a virágszedésen keresztül a postai szállításig. ved el a növény, ha túl sokáig szabadban tartjuk. Erősen színehagyott leveleiket végül is lehullatják azok a növények, amelyek nitrogénhiányban szenvednek, sok dohányfüstöt vagy etiléngázt, vagy ha nagy hőingadozást kell elviselniük. A sárgásbarna levélszíneződést a klóros és a meszes víz okozza, főként a savanyú közeget kedvelő növényeken. A sárgászöld színeződés (klo- rozis) többféle okból is keletkezhet, meszes talaj, tartósan használt klóros vagy messzes öntözővíz, túlzott műtrágyaadagolás, vagy tápanyaghiány, nehéz, levegőtlen talaj idézheti elő. A megvörösödött levelek túlzott nitrogénfelvételt és foszfor, savhiányt jeleznek. A tarkalevelű dísznövények megzöldülnek, ha kevés fény éri őket vagy túlzott a nitrogénadagolásuk. A lecsüngő levelek a száraz földet, vízhiányt jelzik. A nem fejlődő, ülve maradó növények ugyancsak a száraz szobalevegőt jelzik, vagy apró kis leveleket fejlesztenek, például a borostyán, a filodendron. A fényt minden növény igényli, az a növény lételeme. Ezért mindig abba az irányba fordul, ahol a leveleire merőlegesek a fénysugarak. Ha elfordítjuk ebből az irányból, bizonyos idő után visszafordul. Ezt a jelenséget nevezzük heli'jtropizmusnak. A kártétel súlyos esetekben tehát igen jelentős lehet És a védekezés? Ennek természetes módja a helyes takarmányozás mellett a szakszerű, nem zsúfolt elhelyezés, a homokfürdő — és ahol ezt a tartási rendszer megengedi — a szabadon való mozgás. A tolltetvek pusztítására a kontaktmérgék mellett a régi, jól bevált szerek a fluomátrium, kónvirág, ánizsolaj, kámfor hatásosak. A DDT 4 százaléknyi hatóanyagot tartalmazó talkummal por alakban vihető a tollak közé. Hosszabb ideig hatásosabb lehet, ha a baromfit DDT tartalmú szuszpenzióba mártják. Ha fluornáitriummal hintjük be az állatokat, akkor nagyon fontos, hogy a bőr száraz legyen, mert másként a szer bőrelváltozásokat okozhat. Ha ánizsoiajat használunk a védekezésre, akkor azt 5 százalékos alkoholos oldatban permetezzük a baromfira. Az illóolajtól a tolltetvek elmenekülnek. Kámforral a tojófészek is megtisztítható e külső élősködőktől. És végül még egy figyelmeztető: bármelyik szerrel védekezzünk is a tolltetvesség ellen, mindig gondosan ügyeljünk arra, hogy szembe ne kerüljön belőlük, mert legtöbbjük kötőhár- tyagyuladást okoz! BÉKÉS 1971. NOVEMBER 1«. Ä mövényvédőszerek a kártevők pusztítására használatos mérgek. Hatásuk azonban a hasznos áüiatokra és az emberre is káros lehat. Csak kevés olyan szer ismeretes, amely az utóbbiakra gyakorlatilag veszélytelennek tekinthető. Ilyen a Kvasszda. Az anyagok többsége mind a kártevőkre, mind a tötobi élőlényre mérgezőek. A kémiai növényvédelem gyors ütemű fejlődése számottevő tényezője mindennapi életünknek és az ezzel együtt járó különböző mérgezési esetek létrejöttének. A veszélyek ismerete ma már nemcsak a szerekkel közvetlenül foglalkozók, hanem mindannyiunk személyes érdeke. Az elhárítás lehetőségeinek bitosítása nem csupán az egészségügyi szervek, hanem az összes érdekeltek közös feladata. A mérgezés csak élő szervezet és károsító vagyi anyag találkozásakor fejlődhet ki. Ha a méreg és a szervezet találkozását, a méreg felszívódását megakadályozzuk, vagy legalábbis veszélytelenül elviselhető mértékre csökkentjük, akkor a mérgezés (kifejlődését biztosan megelőzhetjük. Az általános mérgezés kifejlődéséhez szükséges, hogy a károsító anyag (növényvédőszer) mérgező — toxikus — mennyiségben jusson a szervezetbe. A növényvédőszereket függetlenül halmazállapotuktól, kártevőikre gyakorolt hatásuktól, elsősorban abból a szempontból keli csoportosítani , megkülönböztetni, hogy emberre, melegvérűekre milyen mérgező hatást gyakorolnak. Ezt a mérgező hatást nemzetközi viszonylatban is LD 50 (letális dózis = halálos adag) értékben fejezik ki. Az LD 50 érték azt a növényvédőszer- mennyiséget jelenti milligrammban, amely a kísérleti állatok (patkány) testsúly kilogrammjára számítva, rendszerint szájon át beadva 50 százalékát elpusztítja. Ennek megfelelően a patkányon mért LD 50 mg/kg szerint: 5—50-ig a növényvédőszer erős méreg, 51—500-ig a növényvédőszer méreg, 501— 5000-ig a növényvédőszer gyenge méreg, 5000 mg-on felül a növényvédőszer méregjelzés nélküli. Így a Bá 58 WP 40 LD 50 1400 mg/kg gyenge méregnek számít. A használatos növényvédő- szereink méregjeizósének hivatalos megállapítása laboratóriumi állatokon végzett méreg- tani vizsgálatokon alapul. Az így nyert adatok mellett azonban a készítménnyel kapcsolatos minden egyéb adatat is figyelembe vesznek. Az új és a gyakorlatban még kellően nem ismert vagy távhatásában jobban megismert növényvédőszerek a nyomatékosabb figyelem-felhívás érdekében gyakran súlyosabb jelzést kapnak, mint a laboratóriumi vizsgálat szerint szükséges lenne. A növényvédőszenek méreg- hatását nemcsak az LD 50 érték jelzi. Egyes növényvédőszerek kis adagban bekerülve a szervezetbe, nem okoznak halálos mérgezést, azonban a szervezetben vissza nem fordítható folyamatokat indítanak eL Ha ez az anyag ismételten a szer--' vezetbe kerül, akkor már ösz- szegződnek a károk. Ezt nevezzük szummácáós vagy összegződő máreghaíísadk. Az ilyen természetű anyagoknál az ártalmatlan legkisebb napi adagot nem lehet megállapítaná. A másik méreghatás, amit az LD 50 nem fejez ki: a felhalmozódó vagy kumulácdós hatás. Ezek az anyagok a szervezetben felhalmozódnak és nem vagy csak lassan bomlanak el, például a DDT. Mérgezőkké akkor válnak, ha meghatározott felhalmozódása értéket meghaladnak. Borbély László biológiai laboratórium-vezető Az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel feltesz: ácsokat, vasbetonszerelőket, szigetelő szakmunkásokat, könnyűgépkezelőket, kubikosokat, munkahelyi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán; Szeged, Kenyérgyári út 3 sz. alatt, a Szegedi Textilművek mögött, valamint a hódmezővásárhelyi, orosházi és csongrádi építésvezetőségeken. 3975 Meg ve te/re felajánlunk közületek, fetsz-ek, vagy magánszemélyek részére jó állapotban levő 223-ae 2 db. Warszava személygépkocsit Érdeklődni lehet: Gyulai Építőipari Vállalat,-, Gyula, Hajnal utca 3. 366092 A MOZGÖPOSTA-FŐNÖK&ÉG BUDAPEST 78. POSTAHIVATAL általános iskolai végzettségű és érettségizett férfi munkaerőket alkalmaz mozgópostái utazószolgálatra vagy budapesti munkahelyre. A kiképzés alatt a bérezés a kollektív szerződés alapján történik. Jelentkezni lehet munkanapokon 8-tól 15 óráig a munkaügyi csoportnál, Budapest Vili., Verseny u. 3. I. em. 129. _____________* B obis-Selmeczy László: Dáliáskert egy kiskert-tulajdonosoknak, dáégés jelei, amelyet nyáron szénA tolltet vesséjrr
