Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
Egy hépes riport margójára Kivitelező kerestetik, avagy mikor lesz ABC-áruház Erzsébethelyen ? A fejlődés, a mindennapi munka látható eredményei erősítik a lakóhely iránti ragaszkodást, a további eredmények érdekében való áldozatvállalást — az egészséges lokálpatrióta szellemet Az is természetes, hogy szívesen olvasnak sajátjuknak érzett városukról az emberek, mert ezáltal más messzi tájakon élők is megismerhetik munkájuk eredményeit A Képes Űjság november 6-i számában Békéscsaba városról jelent meg képes riport Ladányi Mihály József Attila-díjas költő tollából, melynek képes mellékleteit képválogatás, művészi megválasztás, kivitelezés szempontjából csak dicsérni lehet s elismerést kifejezni a felvételek készítőjének, Karff Istvánnak. A szöveges rész olvasása közben megkeseredik a szájíz, s önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy a cikk írója emy- nyire nem ismeri a várost? Vagy szándékosan hallgat el ismert tényeket? Vagy előbb a végső következtetést fogalmazta meg, s ahhoz igazította mondanivalóját? Az eredmény hangulatában és tényanyagában mindenesetre hamis. A városközpont átépítése nemcsak terv, hanem jelenleg is épül. Négy helyen van folyamatban építés, újabb területek előkészítését végzik. Az ütemet nem vágyálmok, hanem a város gazdasági erői szabják meg. A városiasodásnak vannak olyan materiális feltételei is, mint a közműhálózat (csatorna, víz, gáz stb.), mely földberakva nem látszik, de súlyos 100 milliókat igényéi, s azt a fényűzést egyelőre nem engedi meg, hogy az így közművesített területre kertes lakóházakat telepítsünk, a többszintes építkezés szükségszerűen előírás. Az új épületeink többsége 4—5 szintes — ezt a cikk írója is láthatta —, az ettől való egyedi eltérést városképi okok indokolják. A Jókai Színház előadásainak 48 százalékát a városban rendezi. De miért tartja bűnnek a cikk szerzője, hogy a környező városok, nagyközségek színház- kultúra-igényét is igyekszik kielégíteni a városban levő állandó színház? A városnak kultúr- centrum feladata is van, melynek lehetőségeihez képest igyekszik eleget tenni. Korántsem tölti be még ezt a szerepkört, de a Ladányi által használt „nagyító” torz képet mutat. A Jókai Színházban a Szegedi Nemzeti Színház operasorozatot mutat be, s az eddigi látogatottság tapasztalatai biztatóak. Igaz az, hogy operett-igény van a nézők részéről, de a valóság hű képéhez az is hozzátartozik, hogy műsor- politikai meggondolásokból a Jókai Színház négy év óta nem szerepeltetett műsorán operettet, sőt kezdeményező volt Raffai, Artur Miller-darabok bemutatásában. A város újjátelepülésének 250. évfordulójára megjelent miniatűr képes kiadvány mellett más kiadvány is jelent meg, s ez szintén része a város kultúrájának: Tanulmányok Békéscsaba történetéből; Munkás- és parasztmozgalmi dokumentumok; 57 vers (három helyi költő kötete) ; Tanítómozgalom Békéscsabán; Haán kézirata alapján (1854): Békéscsaba. Jelenleg nyomdában van: Áchim emlékkönyv; Városismertető képeskönyv és Haán jegyzetei. A hat éve megjelenő „Békési Élet” című antológiát a város anyagi eszközökkel támogatja. Jelenleg is vannak munkák az előkészítés stádiumában; Az Európa-szerte ismert Balassi Népdtánc Együttes 1971-ben új műsorral lépett a közönség elé, 3 alkalommal játszott a színházban zsúfolt nézőtér előtt, ezen túl 4 alkalommal mutatta be műsorát városi rendezvény alkalmával. Természetesen az ez évben való 4 külföldi turnéja hírnevét nem csökkenti, s a város ezért elismerését nyilvánítja az együttes tagjainak. De, ha már a népi tánc-együttes méltó volt arra, hogy a cikkben szó essék róla, akkor szólni illik a Napsugár Bábegyüttesről, a Sygma zenekarról is, mert a maguk műfajában ugyancsak ismertek. A cikk írója a város szellemi életét „álmos” jelzővel illeti, de ettől még jegyzik a várost nemzetközi szinten, mint fesztiválvárost, ugyanis kétévenként nemzetközi bábfesztivál színhelye. Az UNIMA Európai Tagozatának főtitkára, Malik profesz- szor rendszeresen megtiszteli látogatásával, vagy a világviszonylatban ismert Obraszcov, szovjet bábművész, közreműködött mint zsűriéinek. Rendszeresen megrendezzük a Kulich Gyula fotókiállítást, az Alföldi Tárlatot. Ugyancsak rendszeresen visszatérő az utóbbi években a testvérvárosok — Penza és Zren janin — képzőművészeinek tárlata. Anyagiakkal is támogatja a város a helyi és a városból elszármazott képzőművészek önálló tárlatának megrendezését. Mint nemzetiségi város a ’eg- if jabbak — az úttörők — megyei nemzetiségi kulturális találkozóját rendezi, valamint kapcsolatot tart színházkultúra, képzőművészet terén szlovák területekkel. A Jókai Színház évente visszatérően megrendezi a Színházi Napokat, melyeken a múlt évadban 2 külföldi, az idén pedig 3 külföldi társulat lép fel a hazai 4—9 társulat mellett. A képes riportban bemutatott város földrajzi, gazdaságpolitikai helyzetéből eredően centrummá nőtte ki magát már akkor, amikor a régi közigazgatás a hagyományos helyhez ragaszkodott. Az előzőekből következett, hogy a haladó mozgalmaknak is centruma volt, s így vált a Viharsarok egyik központjává. Már ebben gz időben is megvan a progresszív irányú kultúra bázisának kialakítására váló törekvés, ezt mutatja az Auróra Kör, a Földmunkás Dalkör, az Általános Munkás Dalkör tevékenysége. A megyeszékhellyé nyilvánítás természetes feladatává tette a városnak a szellemi erők mind erőteljesebb összefogását. az intézményhálózat útján a megye szellemi életének irányító központjává való válást. E feladatkör korszerű ellátására ma még sem tárgyi, sem a szellemi felkészültség nem az igényeknek megfelelő. A településhálózatról szóló kormányhatározat minden bizony- nyál meggyorsítja a feltételek biztosításának lehetőségét. A képes riport margójára írt sorokkal történő felsorolás korántsem teljes, csupán az a szándék vezérelt, hogy a múlt örökségeit hordozó, a jelen feladataival küzdő, a jövő számára felkészülő város tényszerű bemutatását segítsem. Babák György tanácselnök-helyettes »Az élelmiszerüzletekkel kapcsolatban általában jó az ellátás. De higiéniai kifogások merültek fel a 34-es boltnál. Itt állandó zsúfoltság is van. Panaszkodtak a lassú kiszolgálásra, ez természetes velejárója annak, hogy az árutömeg beérkezése leköti a kevés személyzetet, a forSzlovák nemzetiségi klub alakul Szarvason A szarvasi művelődési központban november 15-én, hétfőn délután 5 órakor szlovák nemzetiségi klub kezdi meg működését. A klubban a város szlovák nemzetiségű lakosai találkoznak majd, és Látauszki János klubvezető irányításával változatos klubéletet szeretnének teremteni. A művelődési központban az új klubon kívül rendszeres foglalkozásokat tart az ifjúsági klub Bárány Sándor --ezetésé- vel. A fiatalok hetenként háromé szór (csütörtökön, szombaton és vasárnap este) tartják összejöveteleiket. A pedagógus klub tagságát minden kedden délután 5—7-ig látja vendégül a művelődési központ, a tv-klub pedig minden adásnapon találkozik. Érdekes esemény lesz a művelődési központban a november 19-i Ifjú Zenebarátok bérleti hangversenyének második előadása, melyen a „Magyar évszázadok dalban és versben” című műsort hallgatják meg az ifjú zenekedvelők. Á műsorban Jan- csó Adrienne és Szalai József működik közre, műsorvezető Vass Lajos lesz. Az esős, hűvös idő ellenére nagy volt a felhozatal a békéscsabai, szombati pácon. A tejpiacon kevés volt ugyan a vaj, de más tejféleségből bőven lehetett vásárolni. Tejfölből 262 liter, túróból 385 kg-ot szállítottak be, változatlanul 30, illetve 18 forintos áron. A baromfi- piacra rengeteg áru — összesen 257 pár csirke — érkezett. Áruk attól függően, hogy „tápos”, vagy nem tápos, 25—34 forintig változott. A tyúk aránylag olcsó volt, 121 pár, átlagban négy kilogrammosok, 90—100 forintos árban keltek el. Megérkeztek a tömött kacsák galom pedig a jelenlegi méretekhez képest túlzott.” (Részlet egy tanácstagi jelentésből, a békéscsabai erzsébethelyi utcagyűléseken elhangzottakból.) A fenti sorokat a napokban olvasta fel Ráta Pál. V. kerületi népfront-titkár egy kerekasztal- megbeszélésen, amelyen többek között részt vettek az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselői is. A fő téma az Orosházi úton levő 34-es bolt „ügye” volt. S természetesen szóba kerültek a kerületet érintő más kereskedelmi kérdések is. De milyen ez a „34-es ügy”? A 34-es élelmiszerbolt kis eladótérrel és raktárakkal rendelkezik, s míg 10 évvel ezelőtt 5 milliós forgalmat bonyolított le, addig 1971-ben már 13 milliós a forgalom. A szűk eladótérben nem lehet elegendő árut elhelyezni, s a munka után hazatérő vásárlók, a BARNEVÁL, a téglagyár dolgozói zsúfolásig megtöltik az üzletet, amely már régen kinőtte önmagát A városi tanács látta a megye- székhely e munkáskerületében lakók gondját, s elterjedt a hír: 1 millió 250 ezer forintot adnak 1971-ben a bolt átalakítására. Különféle ötletek születtek arról, hogy ideiglenesen hol árukét. is árusító ABC-ta-snrdl ett sítsanak az átalakítás idején, elHangulatos, vidámságot, könnyedséget árasztó osztályterem. Egy sarokban hatalmas vashor-i gony, a falakon körben moziplakátok, fényképek, a Kner Nyom- ! is. A szép, négykilósok darabja 100—110 forint. Libából inkább a soványból volt sok. A tömöttért átlag 33 forintot kértek kilójáért. A pulyka kilója 25 forint volt. Tojásból is nagy volt a kínálat, 9100 darab érkezett a piacra, 1,70—1,80-as áron. A zöldségpiac is élénk volt. Burgonyából 14 mázsa 3—3,5 forintos árban kilónként, 12 mázsa répa és 9» mázsa zöldség 4— 6 forintos árban. A káposzta 6® mázsa, 2,50-ért. saláta 36 mázsa fejenként egy forintért. Karfiolból 20 mázsa érkezett átlag 5 forintért adták kilóját. a. i. készültek a tervek, de telteik a hetek és hónapok, lassan vége lesz az évnek, s a vásárlók nem tapasztaltak semmi változást. Ezért hívta össze a kerületi népfront-bizottság a kerékasztal- megbeszélést, hogy tájékozódjon, s hogy tájékoztatni tudja a lakosságot. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselői a tanácskozáson elmondották: bár az átalakítás 1 millió 250 ezer forintnál többe kerül. de az összeg is rendelkezésre áll. A költségvetés, a tervdokumentáció idejében elkészült, s csak egy akadálya van a munkák elkezdésének: nincs, aki elkezdje, mert nem találnak kivitelezőt. Több vállalattal, ktsz-szel tárgyaltak, nemcsak Békéscsabán, hanem a megye más részeiben is, de senki sem vállalta. Így fest tehát a ,,34-es ügy”, amelyhez még hozzátartozik: az átalakítás után jobb lenne, ha nemcsak élelmiszerbolt nyílna meg, hanem apróbb iparcikkeket, közszükségleti cikkeket is árusító ABC-áruház. De mikar lesz kész ez az „esetleges” ABC? Jósolni nem tudunk, de eleget teszünk a 17 —18 ezer lakosú kerület vásárlói kérésének, s leírjuk: Kivitelező kerestetik! V. Z. dában készült csokoládésdobozok, italosüveg-címkék, virágok, batik-kép, kivágott hangjegyek, zeneszerző-portrék, egésza Lakos Lenin-ábrázolás s Rózsa Ferenc arcképe. Az iskola — a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola — névadójáé. A tanári asztal mögött ezúttal lapunk főszerkesztője, Cserei Pál, a riportkészítés lényegéről, a témáról, a nyelvi, stiláris műgondról s a legfon tosabbról, az írás mondanivalójáról beszél a padokban ülőiknek. Az iskolai KISZ-szervezet irodalmi, zenei, képzőművészeti érdeklődési köre tagjainak. Az alkalom, amiért a vendéget hívták az iskola diákjai: a KISZ-szervezet és az iskola diákklubja riportpályázatot hirdet a Szabad Nép 1941. február 1-i megjelenésének tiszteletére, amely lapnak Rózsa Ferenc, az iskola névadója volt a főszerkesztője. Az érdeklődéssel kísért tájékoztató után — amelynek során néhány személyes jellegű élmény tette érzékletessé a riportkészítés törvényeit, az újságíró- munka örömeit és nehézségeit — a résztvevők választ kaptak a témával kapcsolatos legkülönbözőbb kérdéseikre, tervezett iskolai újságjukra vonatkozó problémáikra. A találkozó utolsó perceiben a vendéglátók megállapodtak fő- szerkesztőnkkel hogy a pályázaton részt venni szándékozók meglátogatják a szerkesztőséget és a nyomdát, h<>gy közvetlen bepillantást nyerhessenek az újságkészítés érdekes világába. •*w*BasaaaBBBaaBaaBBaBBB*Beaaaaaa*aa«»aBaaaaaaaaw»aaaaaBBBaBaaaBBB»aaeaaaaaaaaaaaaa»»aaa Tél előtt a piacon Riporlpályázat az RFG*ben November 15. Centrum Hétfő — Rádiók 20 százalékkal a Centrum Áruházban olcsóbban X
