Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

A szakszervezet és a minisztérium irányelvei a textiliparban az éjszakai műszakban dolgozó nők helyzetének

A gazdasági hatékonyság növelésének tapasztalatai Békés megye lielyiiparában

javítására

A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és a könnyűipari miniszter a közelmúltban közzétette azokat a közös irányelveket, amelyek a textiliparban éjszakai műszakban dolgozó nők helyzetének javítását célzó intézkedésekhez kívánnak segítséget nyújtani.

A sokoldalú, alapos helyzetfelmérés nyomán kitűnt hogy már a jelen ötéves tervben is vannak lehetőségek. A vállalatok már eddig is több intézkedést tettek, amelyek közvetlenül és közvetve is hozzájárulnak a textiliparban éjszakai munkát végző nők helyzetének javításéhoz. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőben törekedni kell a népgazdasági, vállalati érdekek és a nők, elsősorban a családos anyák érdekeinek fokozottabb összhangjára.

Lehetővé kell tenni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a többgyermekesek mentesüljenek az éjszakai munka alól.

■

N

Mozibetyárok j

Előre megmondom, egyáltalán 5 nem ragaszkodom ahhoz, hogy [ a fenti szóösszetételem valaha ! is bekerüljön a Magyar Nyelv " Értelmező Szótárba. Remélem, hogy nem is fog senki úgy emlegetni engem, mint a nyelvújítók kései, hősi unokáját. Nem is érdemelném meg! Ugyanis e zseniálisnak tűnő szókapcsolat megalkotásánál előnyös helyzetben voltam. Tudniillik betyárok mindig is éltek a földön. Először, a legelején amolyan vízibetyárok. (Káló- zok.) Később meg erdei betyárok, másnéven: haramiák. Az- ! után megjelent a pusztai be- j tyár, aki korát megelevenítve ( korunk napjait színezendő most \ tévébetyárrá lépett elő (tizön- S két ögymást küvető vasárra- : pon). A történelem tehát ön- ■ magát ismétli. Természetesen • mindig az adott technikai szín- jj

miközben lehetőleg ne csökkenjen eddigi keresetük.

Az éjszakai munkát végző nők körének szűkítése érdekében kivételesen, a résztvevők számára eleve csak átmeneti ideig tartó kísérletképpen és önként vállalkozókkal állandó éjszakai műszakban végzett munkát is lehet szervezni, azonban csak a szakszervezet és a minisztérium által jóváhagyott, részletes terv alapján. E tervben nemcsak az állandó éjszakai műszakban foglalkoztatandó dolgozók létszámát, nemét, átlagos életkorát, a foglalkoztatás tervezett időtartamát kell rögzíteni hanem az érdekelt dolgozók egészségének védelmében tervezett alkalmas- sági vizsgálatok, az időközi rendszeres orvosi és fiziológiai ellenőrző vizsgálatok rendjét, lebonyolításának tervezett módját is.

Az irányelvek felhívják a figyelmet arra is, hogy fokozni kell a háromm físza- kos munkarendben dolgozó éjszakai munkájának anyagi és erkölcsi elismerését. Javítani kell bérezésüket, nyereségrészesedésük, stb. differenciáltságát.

Kutatni kell, milyen módon alakíthatók ki az éjszakai műszakban — műveletek összevonásával, a gépkiszolgálási rendszer átszervezésével, stb. — a munkahelyek, munkakörök úgy, hogy azokat férfi munkaerők foglalkoztatására is alkalmassá, érdemessé lehessen tenni. Az irányelvek szerint helyes az a törekvés, hogy

a három műszakban foglalkoztatott dolgozók munkaideje vállalati önerőből átlagban 41,3 órára csökkenjen.

Az éjszakai műszakban foglalkoztatott nők számát az 1. és 2. műszak feltöltésével is lehet csökkenteni.

A textiliparban az éjszakai műszakok jövőbeni alakulására, kialakítására perspektivikus terveket kell készíteni. Alapvető célkitűzés: a textiliparban a IV ötéves terv során szűnjék meg az egyedülálló és többgyermekes családanyák éjszakai foglalkoztatása: ne növekedjék tovább az éjszakai munkával foglalkoztatott nők száma; új textilipari létesítményben éjszaka ne dolgozzanak nők;

vonalnak megfelelően új forrná, l ban. Csak a lényeg marad ■ ugyanaz — úgy látszik, A be- j tyár lényege ugyanis a betyár-: kodás. Természetesen lehetőleg | a nálánál pénzesebbekkel szem- • ben. E történelmi igazsággal ■ az élet e megmásíthatatlan tör- i vényével a mozibetyárok is £ tisztában vannak. •

En mint elvetemült pénzes- S zsák mindig az előkelő 5 forin- i tos helyre ülök a filmszínházak £ nyolcadik vagy kilencedik so- • rában. Ugyanis ennyire felvit- te az isten a dolgomat. A csabai Brigád és Szabadság mozik ügyeletes betyárjai a feltörekvő és a 2 forint 50 filléres helyekre szorított nép egyre öntudatosai)b formákban megszólaló, megnyilvánuló elégedetlenségének (artíkulátlan, nyávogó, ugató, sziszegő, fel-felröhögő, stb.) hangot adva keserítik „sor”- társaim, képleső cimboráim dorbézolását. Mondván: az igaz £ magyar böcsület azt kívánja, ■ hogy a tisztösségös emb.ör ne a S moziban, hanem a tölövízió £ előtt üljön. i

Megértve a kor és az idő sza- ■ vát és a mozibetyárok követe- ! lését, úgy döntöttem, hogy mi- : előtt ők örökös pisszegésem mi. ■ att mögmetszenek, a mozira ; szánt 5 forintjaimat mától kezd- ■ ve félreteszem és én is ve- S szék egy tévékészüléket. Ha l már a tisztesség ezt kívánja. A : mozinak meg ezután feléje se ■ nézek. Persze vagyok annyira • megalkuvó, hogyha hírül ve- l szem', hogy a perzekutorok rön- : det csináltak, ismét *elütöm a £ fejemet a mozik nézőtereinek • nyolcadik vagy kilencedik sorá- S ban.

De addig a magamfajtának £ a mai időkben ez nem bátorsá- • gos! !

A népgazdaság fejlődésének üteme szoros kapcsolatban van a társadalmi termelésre for. dított eszközök hatékonyságával. A hatékonyság egyik legfontosabb tényezője, a munka termelékenysége. A termelékenység a társadalmi gazdasági fejlődés legfontosabb eszköze, növekedése pedig ennek legfontosabb mércéje. Részletesebb felsorolás nélkül is egyértelmű: a gazdasági hatékonyság komplex kérdéscsoportot tartalmaz és vizsgálatához az összetevő gazdasági mutatók mélyreható elemzése szükséges, melyre egy rövid lélegzetű cikkben nem nyílhat lehetőség. Ezért azokat a jellemzőnek mondható példákat szeretném kiragadni, amelyek megyénk árutermelő, ipari javítás és kommunális szolgáltató vállalatainál hatnak és tendenciaként is érvényesülnek.

Az elmúlt évek egyik alapvető változásaként említhetném, hogy a megye árutermelő vállalatai nak majd mindegyike törekedett és törekszik a piaci igényekhez jobban igazodó gyártmányszerkezet és termelési struktúra változtatására. Bár ezek a változtatások nem nevezhetők az alaptevékenység módosításának, de mindenképpen az ésszerű, önálló és eredményes gazdálkodás irányában hatnak. Ezek között említhetnénk meg a Vegyesipari Vállalat már végrehajtott és végrehajtásra váró gázkazán-programját, a gyulád Betonáru Szakipari Vállalat új profilként jelentkező aluminium öntését, az Orosházi Faipari Vállalat országosan is verseny- képes, korszerű és igényes választékban előállított bútorait, valamint a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat bőrkonfekció bővítését.

F

ogyasztói nyelven szólva

legkedvezőbben azt értékelhetnénk, hogy említett fejlesztések kedvezően hatottak az árak alakulására, és az elmúlt éveknél alacsonyobb vagy azonos szinten kialakított árak jobb minőségű és szebb, korszerűbb kivitelezésű termékeket takarnak. Árutermelő vállalataink korszerűsége, választékbővítésre való törekvése mellett jelentős kezdeményezéseket találhatunk a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának növelésére, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatási árak 1968-as szinten maradtak. Talán ismét a Vegyesipari Vállalat törekvéseit

emelhetnénk ki példaként. A lakossági szolgáltatások színvonalának emelése jelentős érdekeltségű területi víz-, gáz-, és fűtésszerelő részleget hozott létre és tervei között szerepel gyártmányainak garanciális időn túl történő tervszerű javítása. Más oldalon, különösen a köz- tisztaság és parkgondozás területén végzett munka az igényeket még nem elégíti ki, melynek oka alapvetően a gépi beruházásokra fordítható fedezet- hiányban kereshető. Anélkül, hogy bővebben szólnék erről a témáról, feltétlen szeretném elmondani, hogy a javító-szolgáltató, valamint kommunális tevékenység fejlesztésére az egyes közgazdasági szabályozók módosítása feltétlen indokoltnak látszik.

A vállalati hatékonyság növelésének egyik tényezőjeként a tartalékok feltárását említhetnénk. A megnövekedett gazdasági önállóságból eredően szinte valamennyi megyei vállalat jellemzője, hogy saját erőből igyekszik tartalékainak feltárására, a veszteségidők, gépi állási, idők csökkentésére, az üzemen belüli kooperáció jobb kialakítása érdekében az üzem- és munkaszervezési tevékenység fejlesztésére. A belső erőfeszítéseken túlmenően, új vonás a hazai tapasztalatok átvétele, melyre talán legjobban textilipari vállalatainknál figyelhetünk fel. A korszerű, élenjáró tapasztalatok átvételére való törekvés szükségszerű velejárója a termelékenység növekedése, a gazdasági hatékonyság javulása, melyet szervesen és jól egészít ki a különböző nemzetközi kiállításokon való részvétel, a külföldi tapasztalatok hazai, vállalati hasznosítása. Üzemeink említett és új jellegű munkája azt eredményezi, hogy a piacon egyre versenyképesebbek termékeink és a dinamikus fejlődésnek elsősorban a fogyasztói kívánalmak látják hasznát,

N

éhány gondolat erejéig szeretnék említést tenni arról, hogy ipari vállalataink nemcsak keresik, hanem rákényszerülnek a különböző gazdasági partnerekkel való kapcsolat kiépítésére. Ezt egyrészt vagy hosszú lejáratú szerződés- kötéseken, keretszerződéseken, belül kívánják kiépíteni, mint pl. a textilipari vállalatok, másrészt előfordulnak közös fejleszForgácsoló szakmunkás lesz

A békéscsabai forgácsoló gyárban töltik szakmai gyakorlatukat a 4+2-es oktatási rendszer keretében a békési Szegedi Kiss István Szakközépiskola hallgatói. Hetenként két napot töltenek az üzemben, és az érettségi bizonyítvány mellé megkapják majd a szakmunkás oklevelet is. Képűnkön Álmasi István marós, Saabé Gábor IV. osztályos tanulónak ad szakmai tanácsot

(Fotó; Demény)

tési programok is. Ilyen többek között a Vegyesipari Vállalatnak: a budapesti Gépszakmai Ktsz- szel és a MEZŐGÉP Vállalattal létrejött együttműködése, melynek alapján közös gyártmányokat állítanak elő. Más jelleggel és tartalmilag is eltérően jelentkezik kommunális vállalataink ez irányú tevékenységet Ezeknél a vállalatoknál általában közös fejlesztési programok kidolgozása gyakorlatilag kizárt, de itt is tapasztalhatók az eredményes gazdálkodást elősegítő együttműködésekre való törekvések. Ilyen törekvések között elsősorban különböző egyesülésekben, társulásokban való részvételt említhetnénk, melyek alapvető jelentősége a jobb anyagellátásban nyilvánul meg. Érdekes és újszerű példa a felügyeleti szakigazgatási szervek tartalmilag módosult irányítására az a kezdeményezés, amely a Megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályától indult ki. Az osztály indítványára a felügyelete alá tartozó vállalatok hatékonyabb gazdálkodásának elősegítésére közös vállalati, műszaki és közgazda- sági bizottságok létrehozásáttervezik, elősegítve ezzel a megyén, belüli kooperációt, nagyobb közös programok megvalósítását.

Említettem már, hogy vállalataink intenzíven keresik a piac és termelés kapcsolatát, az új vagy a keresett termékek gyártás-növelésének lehetőségét Ennek szolgálatában, különösen az árutermelő üzemek, jelentős információs hálózatot építettek ki a közelmúltban. Az információs hálózat tökéletesítése, a piaci igények gyors észlelése tette lehetővé vállalataink számára az országosan is széles körű áruterítést, vagy a külföldön is versenyképes áruk országhatáron túli értékesítését Ezt « munkát jól egészíti ki az ízléses és szervezett propaganda, a fogyasztó igényes tájékoztatása, a jól megválasztott újsághirdetések alkalmazása.

H

ogy vállalataink a már leírt eredményeket elérték és 1971-ben fejlődésükben eddig eljutottak, annak alapvető magyarázata, hogy a piaci igényeknek megfelelő korszerű, új termékkel jelentkeztek; esetleg országos jellegű programhoz csatlakoztak, (pl. gázprogram); vagy olyan cikkekkel jelentek meg a piacon, amelyek ez ideig hiányoztak. Csak kiragadott példák: a gyulai Kötőipari Vállalat az alacsony keresetű és több- gyermekes családok helyzetén mintegy 55 tonna pamut és 50 tonna acril olcsó kötött felsőruházati termék előállításéval, a Betonáru Szakipari Vállalat egyes hiánycikk betonáru gyártásával kíván segíteni, míg a Szőrmeipari Vállalat komolyabb fejlesztést tervez az igen keresett tűzött darabos mellények készítésénél.

Bevezetésben említettem, hogy a gazdasági hatékonyság, mint komplex fogalom több kérdést foglal magában. Indokoltnak látszik tehát, hogy végezetül egyet még megemlítsek, nevezetesen a beruházások kérdését. Vállalataink beruházási kedve az elmúlt években nagymértékben megnőtt. Azok döntő többsége termelő Jellegű és magába foglalja a korszerű gépi beruházásokra való törekvést. Sajnos jelenleg is megoldatlan a szociális beruházások helyzete, mert ezek egyáltalán nem fejlődnek arányosan a termelő beruházásokkal, még olyan vállalatainknál sem, ahol egyébként hasznosítható beruházási tapasztalatok vannak. Ennek javítása igen kívánatos és a közeljövőben megoldandó feladat.

K

iragadott példákon keresztül egy megye ágazatát bemutatni nem lehet A cikk nem is kívánta ezt a célt szolgálni. létrejöttét az a gondolat sarkallta, hogy a leírtakkal valamelyest képet adjon mások számára is.

Or. Sümeghy Caoba