Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

r_ A fiatal közgazdászok e!si országos konferenciájának tanulságai Az újságolvasók szeptember végén már hírt kapjak arról, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság keretében megalakult Fiatal Közgazdászok Bizo+isóga október t-re és 2-ra szervezte meg első országos találkozóját Azóta ez a konferencia sike­resen lezajlott és mindenkép­pen célszerűnek látszik meg­említeni az ott felmerült leg­fontosabb gondolatokat tanul­ságokat. A találkozón azon közgazdá­szokon kívül, akik az utóbbi tíz évben fejezték be tanulmá­nyaikat, részt vettek olyanok is, akik a még aktív egyete­mistákat képviselték. Az országos konferencia egy­értelműen bizonyította, hogy a közgazdászoknak a diploma megszerzése után Is rendszere­sen és állandóan tovább kell képezniük magukat Hiszen a korábban megszerzett tudást a gazdasági élet gyorsan változó, növekvő, fejlődő követelményei, nek megfelelően folyamatosan, a legújabbakkal kell kiegészí­teni. Ez utóbbit a konferencia is elősegítette. A gazdasági és a politikai élet vezetői, irányí­tói, tervezői ugyanis egyrész­ről előadásaikkal, illetve a kia­lakult viták vezetésével igen hasznos és jelentős ismeretek­hez juttatták a találkozó részt­vevőik Lehetőség nyílott továb­bá a*a is, hogy a fiatal köz­gazdászok megismerjék egymás Komputerrel a szakmában A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban szovjet, török, osztrák, belga és jugo­szláv cégekkel tárgyalt egy Ma­gyarországon kidolgozott számí­tási eljárásról. Az új programo­zási modell segítségével nyo­mon követhetők a szénhidrogén­telepek geológiai és geometriai adottságai, előre jelezhető a szénhidrogén nyomása és _ telí­tettsége. Ezzel az olajbányászat­ban jelentősen csökkenteni le­het az olaj kitermelési költsé­geit. (MTI) munkáját, szakmai gondjait és tapasztalatait. A konferencia a tudományos munkát több szekcióban végez­te. Az egyes szekciók vezetői nagy-nagy hozzáértéssel, segíte­ni akarással válaszoltak a hall­gatók kérdéseire. Az így kiala­kított és kialakult légkör a kerekasztal-beszélgetések sike­rét is biztosította. Az egyetlen megoldhatatlan problémát csu­pán az Idő szűke okozta. A Bu­dapest—Dunaújvároe-i hajóút időben ugyanis határt szabott a szekcióüléseknek. A délután tehát a Dunai Vasmű meglátogatásával telt él. A szakembereknek — talán még az egyszerű szemlélődének — mindenképpen izgalmas egy ilyen hatalmas üzemmel megismerkedni. Az élmény in­tenzitását fokozta, hogy a vas­műben dolgozó fiatal közgaz­dászok vállalták magukra az idegenvezetői szerepet. Így a látogatók minden őket izgató kérdésre pontos, szakszerű vá­laszt kaphattak. Az üzemlátogatás tapaszta­lataiból és ezt követően a más napi programból, amelyet a vasmű életéről szóló 'áldoz­ta tó előadások töltötték ki, a konferencián részt vett fiatal közgazdasági szakemberek szin­tén nagyon sokat tanulhattak. Az országos találkozó végső értékelése nem célom. Ennek objektivitását az élmények, ta­pasztalatok frissesége amúgy- is lehetetlenné tenné. A Békés megyei résztvevők véleménye alapján annyit azonban mégis el kell mondani, hogy az első országos konferencia, annak sikere, hasznossága a Fiatal Közgazdászok Bizottságát to­vábbi országos jelentőségű ren­dezvények szervezésére jogo­sítja, Illetve kell, hogy ösztö­nözze is erre. A rendezők munkája elisme­rést, a dunaújvárosiak szívé­lyes vendéglátása pedig köszö­netét érdemel. Ügy érzem nem túlzás azt állítani, hogy a Du­naújvárosban kapott plakettet emléktárgyaink között vala­mennyien úgy fogjuk számon- tartani, mint a fiatal közgaz­dászok első országos konferen­ciájának emblémáját. Ádász István I iszik a menyasszony párnáit (Ezek mind az UHF, mind a VHF csatornák vételére alkal­masak.) ilyenek a Videoton- gyár „Sztár IG—9485 N” típusú készülékei közül mindazok, amelyeknek tipusszáma után jelzett betűkben az „U” betű megtalálható. jelentősen a második, kí­sérleti adás vételét a megfelelő antennák is. A Híradótechnikai Vállalat már gyártja, a KERA­VILL pedig árusítja a 24-es csatornára méretezett szoba-, ablakra szerelhető, illetve tető­antennákat. A szobaantennák és az ablak rámájára szerelhető an­tennák ára 2—300 Ft, a tetőan­tennáké pedig 3—600 Ft között mozog. Mindig a vételi viszonyok, a térerősség szabja meg, hogy hány elemes antennára van szük­ség. Előfordulhat valahol az is, hogy még a jól irányított tető­antennával som kielégítő a vétel, ilyen esetekben esetleg egy an- tennafej-erősítő segítene. A fő­városi tanács ingatlankezelési főosztályának utasítása értelmé­ben saját ablakára mindenki fel­tehet ablakra szerelhető anten­nát. Előzetes engedély és utóla­gos ellenőrző jóváhagyás alap­ján tetőantennát is föl lehet sze­relni, ha ezzel az IKV kezelésébe tartozó házak állapota nem rom­lik, nem teszi tőnkre a ház te­tőzetét. illetve a cserepeket. Az új lakónegyedek házaiban, ahol központi antenna van, tilos a „maszek” antenna A második kísérleti program sugárzásának műszaki feltételei egyébként a közeljövőben szá­mottevően javulnak. A jövő év­ben elkészül az új 700 négyzet- méter alapterületű, színes stúdió. Ez a stúdiókomplexum alkalmas lesz színes filmek bejátszására, rögzítésére és műsor gyártásra is. December végére várják a második színes közvetítőkocsi érkezését is. Így előreláthatólag 1972 második félévére „tettre- kész” lesz a második program teljes műszaki lebonyolító rend­szere. A lorifplr szerint 1972 vé- ICIVcK géig elkészül a pécsi és a tokaji második mű­sort sugárzó két adó. Jelenleg a kísérleti műsort még csak az ország területének mintegy nyolc—tíz százaléka láthat­ja, ám ezen a viszonylag kis ré­szen két és fél millió ember él és itt működik a vevőkészülé­kek mintegy 40 százaléka. Ha a korábbi elképzelések nem mó­dosulnak. 1975. év végére Szen­tes. Kabhegy, Kékes környéké­nek műsorválasztóka is bővül, vagyis az órszág lakosságának 60 százalékának szórakozási le­hetősége gyarapodik Ebben az időben kezdődik el majd a bu­dapesti Tv-nagyadó teljes re­konstrukciója is 1980-ig Ózd, Szekszárd. Komárom. Sopron, Miskolc. Salgótarján környékét „szórják be” a második műsor­ral s ezzel teljes lesz az ellá­tottság. (MfTI) Azt mondja özv. Tomasovszky Mihályné, a szarvasi kultúrház nemzetiségi csoportjának veze­tője, ( hogy mindjárt az elején megadjuk az illő titulust, bár a gárda fiataljai-öregjei csak „Nyanyának” becézik), szóval azt mondja: „Tudja lelkem, az az igazság, hogy egy csoportot csak úgy lehet összetartani, ha sokszor szerepeltetik. Itt van ez a mi lakodalmasunk. Majd meg­látja, milyen zsép! Szóval itt Van ez a szarvasi szlovák lako­dalmas, harminc szereplő kell hozzá, fiatalok, öregek, vének, de csak úgy jönnek, ha értelme van. Ha le is látszhatják, amit megtanulnak. Majd meglátja, milyen szépen csinálják. Mennyi szívvel, meg akarattal. Nem hi- bádzik itt semmi, higgye el, se a szív, s e a jóravalóság. Még a fiatalokban sem. Szépek, mosoly­gósak, és szófogadók. Velük le­het is dolgozni. Majd nézze meg a lakodalmas menyasszonyát, a Viszkok Jutkát. Aztán mondja meg, milyen szép lány!” Megvallom őszintén, nem kér­deztem, hány tavaszt látott már az én Tomasovszky nénim. Eszembe sem jutott, mert ahogy leültünk pár percre a szarvasi kultúrház előcsarnokában, míg a többiek izgatottan készülődtek, öltöztek, rendezgették a színna- dot. a Nyanya, a drága N várivá csak beszélt, beszélt, fénvlett a szeme, gesztikulált, eljátszotta, ki, hogy mondja, meg mit mon­dott. éreztem azt is. hogy mikor miért volt szomorúság a csoport, ban. mert nemcsak öröm. ueve, az élet; és ennyi élmény hatása alatt vaion kinek jut eszé­be megkérdezni: Drága Nva- nya, mondja már, hány éves? Meg' miért, mitől van ennvi ereje—szíve—gondta. ho<rv az 1953-as első bemutatók után 20 évre feltámassza a szarvasi szlovák lakodalmast?! Nem fukar a szóval. Meséli. Azt hiszem, órákig mesélne, ha nem kellene elkezdeni az elő­adást hét órakor. Valóságos kis története van a lakodalmasnak is, a csoportnak is. „Hát hídja, az úgv kezdődött bow valamikor 1948-ban az MNDFZ-be irtunk. Janiink ]WT^tv*cn<S. a PiH néni fmrurrrvi- lék békében') volt a kultúrfele- lős. Szerette a szerepléseket meg ilyesmiket, el is határoztuk, hogy össze kéne szokni valamit a szarvasi szlovák hagyomá­nyokból és eliátszanl színpadon, Tgv születe+t meg a Foszt^ka a Vecserka E'kérvmihetetlen m"v sikere volt a nőnek azt se tud­ták. bogv tansoliauak pe'-;'nV.„ «onkol Félné. Frankó né. Velki Ovörgvné P-vlnér Ist­vánná. meg magam is úgy gon­BM KCKISsn 197L OK'IOÜLK 7. A nép már annyira kérte: csinál­juk meg újra a lakodalmast... dőltük később, más is jó lenne. Valami másféle hagyományt ösz- szegyűjteni, aztán eljátszani azt is a színpadon. Közben bemutat­tuk a Szlovák Szövetségtől ka­pott Kmotroci (Komák) című színdarabot, ezzel országjáráson voltunk, mégis az motoszkált a fejünkben, hogy valamit, a Ve- cserkához hasonlót kéne adni... Vasárnaponként jöttünk össze, szóba került a lakodalmas. Hogy mennyi szép vőfély-rigmus van abban, meg tánc, nóták. Tudja, ilyen pici korom óta járok a la­kodalmas házakhoz, én is emlé­keztem az egészre. Mert azért minden lakodalom egyforma, va­lahogyan ugyanúgy történik. 20 éve lesz lassan, hogy vasárna­ponként, amikor találkoztunk, kezdtük összeírni, ki mire em­lékszik, mit tud a lakodalmas dolgokról. Sonkol Pál volt az író­deák. ő írta, amit mi mondtunk. Aztán összeállt Elkezdtük pró­bálni. A régi kultúrházban ját­szottuk le először. Négyszer Ját­szottuk Szarvason, voltunk vele Békéscsabán, meg Komárom megyében. Szép emlékek ezek, mit mondjak?... Még a Nők Lap­ja is írt rólunk, meg a szlovák­nyelvű lap, a Ludové Noviny!” A lakodalmas később sokáig hallgatott. Vezetőjük, Janurikné, a Piri néni kiköltözött a szarvasi temetőbe, a lakodalmasra nem gondolt senki. Aztán telt-múlt az idő, elmentek az évek, valaki megkérdezte: mi van a szlovák lakodalmassal? Nem lehetne le­játszani megint? Így kezdődött. A temetőbe költözött Piri néni helyébe a Nyanya lépett, az elveszett szö­veget újra összeírták. „Bizony, össze! Amikor a nép már annyira kérte, hogy csinál­juk meg újra a lakodalmast, em­lékezetből leírtam az egészet A többiek, a régiek meg kisegítet­tek, ahol kellett. 1966. december 10-én újra leadtuk a szlovák la­kodalmast. Aztán 67-ben kétszer is, 69-ben megint, és most ötöd­ször születik újjá, máma este... Sok az új gyerek benne, meg lány is, de a régiek, az öregek szinte ugyanazok. Roszik Pál, Kondacs András, Petrovlcs Pál, Nyíriné, meg én...” A színpadon minden a helyén. Viszkok Jutka és Bakula Mari az izgalomtól pirosán tanulgatla a közönséget köszöntő szöveget, a Nyanya mégegyszer körbejárja a színpadot öltözőt aztán int a két lánynak, mehettek, a füg­göny elé! Azok kilépnek, félénken-fél- szegen kicsit, és Bakula Mari beszél először, szlovák nyelven, aztán Viszkok Jutka magyarul. „A lakodalmas a szlovák és a magyar népszokások összessége, és hűen ábrázolja az itt élő két nép közös életét. A lakodalmas eljátszásával régi hagyománya­inkat ápoljuk, és szeretnénk, ha örömük telne benne...” A sárga függöny kettényílik A menyasszonyos ház népe az asztal körül ül. Jönnek a roko­nok, komák, az öreg vőfély... Vi­szik a menyasszony párnáit, dunnáit... És énekelnek, táncol­nak. vigadnak. Velük mindenki, aki látja őket. Sasa Ervin A békéscsabai Tízek Klubjának októberi programjából Az ősz első hónapjában a bé­késcsabai Kulich Gyulai Ifjúsági és Üttörőházban működő Tízek Klubja ismét színes programot állított össze tagjai számára. He­tedikén este a Filmklub kereté­ben bemutatják Antonioni Kiál­tás című filmjét. Október 18-án, hétfőn Csak fiataloknak! cím­mel Komjáthy György mutatja be a klub tagjainak legújabb tánczenei felvételeit. Az Egy csepp méz című angol filmet 21­én, csütörtökön láthatják a fia­talok, majd 25-én, hétfőn Illik, nem illik címmel játékos illem­tannal ismerkedhetnek Mészáros Péter tánctanár, Jeszenszky György táncművész tolmácsolá­sában. A hónap utolsó hetében látogat ismét a klubba Ladányi Mihály költő. Ezen az esten „Békétlen Békés” címmel beszélgetnek megyénk országos hírű költőjé­vel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents