Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
Megfelelő szakembereket a gépekhez Űzemssereeaéai kongreaeaum • Technika Házában Ör. Horgos Gyula kohó. és gépipari miniszter bevezető előadásával kedden a Technika Házában megnyílt a XV. üzemszea> vezési kongresszus, amely a gépipar vezetési, szervezési módszereivel foglalkozik. A miniszter rámutatott, hogy a magyar gépipari termékek mind versenyképesebbek a nemzetközi piacon, a továbbfejlődést azonban nehezíti a munka szervezettségének alacsony színvonala. Rendkívül fontos a termeirtán több más szakmai 'lóadás hangzott el, majd szekciókban folytatta munkáját a négy napra tervezett üzemszervezési kongresszus. (MTI) Fogadóóra a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját Klaukő Mátyás tanácselnök október 9-én, szombaton 9—12 óráig tartja hivatali helyiségében. (Békéscsaba, Felsőkörös sor, Irodaház.) Hegnyílt o szocialista országok nemzetközi szövetkezettudományi konferenciája lés előkészítésének, a beru házár sok tervezésének, az élő munka felhasználásának jobb megszervezése. Ehhez mindenekelőtt a vezetők szemléletét kell megváltoztatni, de elengedhetetlen az is, hogy megteremtsék a szervezettség technikai feltételeit. Az elektronikus számítógépek nálunk csak az utóbbi időben kezdtek elterjedni, vagyis jelentős elmaradást leéli pótolnunk. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a megszerzett és üzembe- helyezett számítógépeket mindenütt ki is használják. Gondoskodni kell téhát megfelelő szakemberekről, akik e gépeket kér zelni tudják. Egyébként a Kohó- és Gépipaii Minisztérium is létrehozza saját számítástechnikai központiát, amely tapas?;ca- latcsere útján és más módon a vállalatok számítástechnikai szakembereinek kiképzésében is részt vesz. A miniszter bevezető előadása1 Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg kedden a szocialista országok második nemzetközi szövetkezettudományi konferenciáját fővárosunkban, a SZC- VOSZ székházában. A mezőgazdaság és a szövetkezés a fő témája a háromnapos tanácskozásnak, amelyet a Magyar Szövetkezeti Kutató Intézet rendekstatás és gyakorlat elismerésének jegyében kedden megkezdődött a kertészeti egyetemen a KGST agrárgazdasági tudományos-módszertani szimpóziuma. Ezt a nagyszabású eszmecserét a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az 1969. évi határozata előzte meg, amely alapzett. A konferencián a ssövetke- aettudomány hazai képviselői mellett 15 külföldi tudós vesz részt. Az első munkanapon dr. Csend® Bela, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főosztályvezetője mondott bevezető előadást „A szövetkezés helye, szerepe és formái a szocialista mezőgazdaságiján.'’ címmel. (MTI) a mezőgazdaság integrációjával kapcsolatos kutatások koordinálásával. Ezen megbízásnak alapja, hogy hazánkban már csaknem tízéves múltra tekintenek vissza a mezőgazdasági integrációval kapcsolatos kutatások és a megvalósításának is számos konkrét példáját adtuk. (MTI) Napirenden az integráció A hazai agrár közgazdasági ján Magyarországot bízták meg «•«•csacsi» iSSSSMSC3aaS»9S89SSBSSBS9S«CSBeSa9S! MEGVONT CÍM Kondoroson ift vízműtelep közelében magas fúrótorony áll, Alatta szorgoskodó emberek. Egyelőre még csak szerelik a berendezést, hogy aztán elkezdhessék a fúrást. A brigádvezető Dán Gyulát a lakókocsiban találom. Füzeit van előtte; — A brigádnapló? — kérdezem. — Nem, csák ahelyett használom. Megvonták tőlünk a szocialista címet. — Hogyan? — Beírták a brigádnaplóba. — Mit? A polcról leemeli az eredeti brigádnaplót, szétnyitja a lapokat és mutatja: — Tessék, itt van. Olvasom: „A vállalat vezetősége és az sei» értékelte a brigád éves tevékenységét. Megállapította, hogy a brigád a vállalást teljesítette, munkáját eredményesen végezte. A szocialista cím odaítélését kizárta az a tény, hogy Dán, István a munkahelyét engedély nélkül hagyta el és sajnálatos körülményként halálos baleset következett be. Kérjük, hogy a brigád úgy végezze a munkáját, hogy a következő értékelésnél a cím odaítélésének semmi akadálya ne legyen. Aláírás: Kendra János igazgató, Hőgye Imre szb-titkár. Dátum: 1971. június 30-án. — Ezzel tehát s befejezettnek tekintik a versenyt? — fordulok ismét Dán Gyula felé. — Nem. Most ezt a külön füzetet vezetem, s ha a vállalat megváltoztatja az álMspontját, a feljegyzéseket pótlólag beírom a brigádnaplóba. — Ha nem változtatja meg? — Mi úgy érezzük, nekünk van igazuk. Az SZMT-től kint járt egy élvtárs, ő is azt mond-' ta. Halálos és súlyos baleset — Mi volt az előzmény, hogyan történt a baleset? — Mezőberényben dolgoztunk. Se öcsémmel. Dán Istvánnal ez év április 7-én estefelé munkaidő után motorkerékpáron hazaindultunk. Békésre érkezve, éppen egy pótkocsit vontattak ki az árokból. Egyikünk sem vette észre. Vagy 60—70 kilométeres sebességgel haladva a pótkocsi oldalának ütköztünk. Az öcsém a helyszínen meghalt, én súlyos sérülést szenvedtem. — Ittasak voltak talán? — Nem, egy kortyot sem ittunk. A látási viszonyok voltak nagyon rosszak. — Akkor tehát azért marasztalták el a brigádot, mert ketten a munkahelyüket engedély nélkül elhagyták? — A műszak befejezése után tudomásom szerint mindenki oda megy, ahová altar. Kivétel az, ha a vállalat munkahelyi készenlétet rendel e-L A brigád tagjai, akik végighallgatták a beszélgetést, ugyancsak sérelmesnek tartják a szocialista cím megvonását Annál is inkább, mert nem terjesztették az ügyet a termelési tanácskozás elé, amely az elbírálásra végső sorom jogosult. Az igaz, hogy ők, akik itt vannak, az ismétlődő átszervezések során kerültek a brigádba, de az előző helyükről hozták magukkal a szocialista címhez való jogot, ami a történtek után elveszett. Hasonlóan jártak azok is, akik időközben más fúróbrigádokba kerültek. — Anyagi hátrány is ért mindnyájunkat — panaszkodik Fodor József gépkezelő, bár sem ő, sem a többiek nem ezt tartják elsődlegesnek, hanem az erkölcsi hátrányt. Ami „erkölcsbe ütközik” De hát tulajdonképpen indokolható-e a szocialista cím megvonása? Igaz, külszolgálati átalányt kapnak, de kell-e ahhoz engedély, hogy munkaidő után mondjuk élelemért vagy fehérneműért saját költségen hazautazzanak? Darn István meghalt, Dán Gyula pedig kopomyare- pedéssel és arrcsonttöréssel kórházba került Ezután Dián Gyula fizetését a felesége vette fel. Azt mondják, hogy a munkabérhez a külszolgálati átalánynak azt a részét is beszámították, amely a szerencsétlenség napjára esett, pedig az már nem járt volna. Nem töltött teljes napot Mezőberényben. Ez az, ami „erkölcsbe ütközik”. Mi a véleménye erről Hőgye Imrének, a Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat szb-titkárának? — Az ügye* valóban a termelési tanácskozás elé kellett volna vinni. Az egyik szb-tag, aki jelen volt, kapott is erre megbízatást, de elhallgatta. — Most mi lesz? — Október 5 és 20 között tartunk termelési tanácskozást. Azon döntenek. • — Ha pedig a brigád javára? — Akkor a brigád tagjait kárpótolni kell. Mert azt el kell ismerni, hogy jól dolgoznak, teljesítik a vállalásukat. A termelési tanácskozás dönt Dán Gyula brigádjának most az a feladata Kondoroson, hogy egy 380 méteres kutat fúrjon. O hat éve járja a megyét, társad rövidebb ideje kútfúrók. Viharban, hőségben, csikorgó hidegben dolgoznak. Legtöbbször távol hazulról. Ahol megjelennek, mindenütt szeretettel veszik körül őket. Munkájuk nyomón víz és öröm is fakad. Milyen szép is lenne, ha ott, ahol a fúrótoré nyot felállítják, egyúttal azt is kiírhatnák: Itt szocialista brigád dolgozik! Egyelőre azonban várniuk kell. A termelési tanácskozásé a döntő szó. De addig is külön füzetet vezetnek. Remélik, hogy a feljegyzéseket abból egyszer átvezethetik majd a brigádnaplóba. Talán már nem is sokára. Mert az igazságot a maguk oldalán érzik és tulajdonképpen még senki sem bizonyította be ennek ellenkezőjét. Pásztor Béla Moldáviai noteszlapok Q Gyümölcskertek—szőlőskertek A kisinyevi intézetben a Pal- met rendszerű gyümölcstermesztés dívik. A saját adottságukhoz változtatták. A jó csemozjom talajon, a különböző ültetési rendszerek, a szabályszerűtől a szabálytalanig megtalálhatók. Kialakították az első kísérleti kertet Moldáviában, s a tapasztalatokat alkalmazták a nagyüzemekben. A korona szélességében van különbség, egyik másfél méter, a másik a két és fél métert is eléri. Elsősorban a fajták lekötése érdekelte a kutatókat, sikerült megoldaniuk. Három „emeletes” a fák koronája, a közbüleső ágakat lenyesik. A termést így 30 százalékkal növelték. Széthúzzák az érési időt. A francia és a tiroli fajtától kezdve, bőven van választék. Kipróbálnak egy-egy fajtát, Palmet- rendszerben és szabad formában is. Olyan kerteket telepi tetteit, ahol kizárólag csak „konzerválásra” termelnek, s maximálisan gépesítettek. Az intézet egyik részlege a tárolási problémákkal foglalkozik. Hűtőházuk nincs. Saját konstrukciójú metszőgéppel dolgoznak. Legenda nélkül Két Kotovszk is van, egyik Moldáviában, a másik pedig Ukrajnában. A híres és legendás hadvezér, a polgárháború idején vívta e tájon harcait, sikerrel. A fehérek elfogták és keserves halált szántak neki. Kiszabadult.. Aprította tovább az ellenséget. Újra kézrekerült, s jobban vigyáztak rá. Odesszába vitték, bíróságon ítélkeztek fölötte. A Patyomkin lépcső szomszédságában áll még az épület, ahol a fehér tisztek bírák elé vezették. Kérdezték tőle, hogyan szabadulhatott, amikor két őrt is állítottak melléje. Egyszerűen — válaszolta — ennyi az egesz. Félrelökte az őrt, a másikat felrúgta, és az ablakon (fél- emeletnyi), kiugrott, eltűnt. Erejéről, bátorságáról most is szól a krónika. A moldáviai Kotovszkban 14 ezren laknak. Közülük 1200-an találnak megélhetést a Viktória szovhozban. Érdele® története van a Viktóriának. 1967-ig kolhozként működött. Nem valami fényesen. Keveset kerestek a tagjai, a kolhoz semmire sem haladt. Szovhoz lett belőle. (A föld állami tulajdoniban van a Szovjetunióban.) 1967-ig mindössze 150 hektáron díszlett szőlő. A többi szántó volt. Azóta nagyszabású telepítésbe kezdtek és szinte hihetetlen, de igaz. 1170 hektár szőlőt „rendeztek” be. Így tehát napjainkban a helgyoldalakon 1200 hektár szőlőjük van. (120 hektár kiöregedett.) Magas támrendszerűek, gépi művelésre .alkalmasak. Gyakorlatilag 400 ember dolgozik a szőlőtengerben, nem takarnak, és télen metszenek. Tavasszal kevés a munkaerő. Mára kibontakozott egy termelő és feldolgozó komplexum. Négy év alatt csoda történt a helgyoldalakon. A városból legtöbben a feldolgozásnál keresik kenyerüket. A szőlő meghatározó. Évente négy- szer-ötször permeteznek, az utolsóra augusztus elején kerül sor. Négy-öt nap alatt végzik el a permetezést. A betakarításig szinte minden egy® munkafolyamathoz gépi eszközök állnak rendelkezésre. Bejártuk az 1200 hektár szőlőt, tiszta, gyommentes szolőtáblákat találtunk. A kotovszki állami gazdaságnak 67, zömében 50 lóerős erőgépe van, lánctalpas, szőlőművelő traktorok. Megtalálható a 25 lóerős, s a TI*—75- ös nehézgép is. A teraszos művelést alkalmazzák. További korszerűsítés A szovhoz erőgépei évente 230 tízórás műszálai após teljesítménnyel dolgoznak. A repülőgépes növényvédelem időszerű, a szomszédban alkalmazzák is. ^Kotovszkban legfőbb akadálya a sok magasfeszültségű vezeték, zavarná az égi madarakat. A domborzati viszonyok, a széljárás sem kedvezne, s ezért a földi gépes megoldásra rendezkedtek be, 30 permetező gépük van. A talajjavításhoz kevesebb anyagöt használnák. Az erózió sok kárt okoz a gazdaságban. A szőlőik közötti területet bevetik „zölddel”. A dűlőntakat fiatal fék szegélyezik. Négy esztendő alatt nagyüzemi méretű és tartalmú szőlőer- mesztő gazdaságét teremtettek. Jellemző, 1970-ben 360 hektárt telepítettek. Akármerre nézni a hegyen, mindenütt szőlő, szőlő. Jórészt mész® talajok vannak, A lehetőséget maximálisan kihasználják. A természetes vízlefolyás nincs megoldva, a természet pusztítása következtében két-három éven belül a szőlő süllyed, megcsúszik Elterjedt a jégeső elleni korszerű védelem. A felhőágyúk 30 kilométer® körzetben hatásosak, szolgálnak védelmiül, A rakéták mezőgazdasági szerepe óriási, 70 százalékkal csökkentek a jégkárok. A szovhozban hektáronként 100—110 mázsa szőlőt szüretelnek. Négy év múlva, 1975-ben, amikor termőre fordul valamennyi telepítés, 10 ezer tonna szőlőt szüretelnek. Hatalmas mennyiség. Csaknem fele a Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Vidéki Üzeme évi felvásárlásának. A szovhoz ezer hektár szántóval rendelkezik. Tavaly 35 mázsás búzatermést, 50 mázsás kukoricatermést értek el hektáronként. Napraforgóból 25 mázsát takarítottak be. Az idén az osa- szes megművelt szántóterületnek 40 százalékán díszük ez az olajos növény. Az állatállomány nem jelentős, 1500 sertés, 400 marha és ezer anyajuh. A tehenek — 3600 liter fejési átlag — vörösek, litván-fajta. Kedvező összkép, jól boldoguló, gazdálkodó szovhoz fogadott bennünket. A legfontosabb, a gyorsütemű beruházások, a termelést szolgálják. Okulhatnának azok a magyar szövetkezetek, ahol hamarabb megépül a maróműt és korszerű irodaház, mint megtanulnak nagyüzemi méretekben gondolkodni. (Folytatjuk) Sz. Lukács Imre A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VASIPARI KSZ felvételre keres: lakatos, hegesztő, festi szakmunkásakat, valamint férfi segédmunkásokat, lakatos és kiműves munkakörbe Kéthetenként szabad szombat Jelentkezni, lehet: a Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz személyzeti vezetőjénél; Mezőberény, Népköztársaság u. 5. sz. alatt. s
