Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
Békési kosárfonók Hetvenöt éve — az országban először a Békési Kosárfonóipari Vállalat kezdte meg a fűzfavessző iparszerű feldolgozását. Az egyszerű formákat szép kivitelű kosarak, használati eszközök, modern bútordarabok követték. Ma a vállalat évi 80 millió forint értékben készit vesszőárut. (MTI fotó — Kozák Albert felv. — KS) nmillKIIMIIIIIIMItltlIIIINl'llllllllUMIIIIIIHIIIIIIIIIHIIKHIMIIIIIIIHVIIIIH ■ ■ Ötszáz hold új lucerna-telepítés Magyarbánhegyesen Moldáviai nofeszlapok ® Gólya, gólya... szőlős gólya Ebben az esztendőben befejezik a szakosított szarvasmarhatelep építését a magyarbánhe- gyesi Egyetértés Tsz-ben. A telepen 314 szarvasmarhát gondoznak. Az állatok takarmányellátására már ebben az esztendőben több intézkedést tettek. Nagyobb mennyiséget tartósítottak csalamádéból és silókukoricából. A szálastakarmány ellátás javítására augusztusban 43 holdon telepítettek lucernát. pen mellékes kérdés. A legfontosabb, a lényeges kérdés az, hogy a börtönhatóságok a foglyok ellen akarták hangolni a közvéleményt, el akarták terelni a figyelmet a börtönökben uralkodó állapotokról, arról a helyzetről, amely a végsőkig elkeseredett foglyok zendülését kirobbantotta. És ez az igazi botrány, amely megrendítette az amerikai közvéleményt. Gibson, Newark néger polgármestere, az atticai rémtörténetben a fajüldözés egyik megnyilvánulását látta, hiszen — mint mondta — „ugyanarról a haragról van szó, amely erőszakot szül az Egyesült Államok oly sok néger gettójában..” William Künstler, az ismert jogász, aki a lázadás után közvetíteni próbált a foglyok és a hatóságok között, kijelentette, hogy „a gaztett a My—Lai vérengzéshez hasonlítható”. Kennedy szenátor kijelentette, hogy az amerikai börtönreformra múlhatalanul szükség van. Fekete foglyok — fehér íegyörök A szenátornak nyilván igaza van, hiszen az amerikai börtönökben még élesebb a faji megkülönböztetés, a kizsákmányolás, a politikai elnyomás, mint általában a közéletben. Nem véletlen, hogy az atticai ostrom napján egész sor amerikai börtönben voltak tüntetések. Maryland államban, Baltimore városában, A lucerna-telepítés eredményessége arra késztette a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait, hogy tavaszra 500 holdba juttassanak lucerna vetőmagot. Lucernamagból ebben az esztendőben jó termést takarítottak be a megyében. Tavaly alig termett 11—12 vagonnal, most pedig 85 vagonnal vásároltak fed. Ebből juttatnak majd kellő kikészítés után a magyarbánhe- gyesieknek. New-Orleansban és másutt gázzal fojtották el a tüntetést, a hírhedt Sing-Sing börtönben pedig csak azzal tudták megakadályozni a zendülést, hogy a foglyokat napokon át zárkáikban tartották. New-Orleansban a rabok tiltakozásul felgyújtották celláikat, a tűzoltók a falakon kívülről zúdítottak vizet a börtönre. Itt már több zendülés figyelmeztetett a túlzsúfoltságra és az őrök kegyetlen bánásmódjára. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok börtönben a foglyok feketék, a fegyőrök fehérek. Különösen kegyetlenül bánnak azokkal a négerekkel, akik a Fekete Párducok mozgalmához vagy más radikális néger szervezethez tartoznak. A feketékhez hasonlóan a Porto-Rico-i és mexikói származású foglyokat is megalázzák. Az ötven amerikai állam fegyintézeteiben csaknem félmillió ember őriznek — mintegy ötven százalékukat bírói ítélet nélkül! Arkansas Cummings börtönében lényegében rabszolgarendszer uralkodik. A foglyok a börtön gyapjúültetvényén naponta 12 órát dolgoznak egyetlen cent bér nélkül. Ebben a gazdaságban két évvel ezelőtt három elítéltet a szadista őrök agyonvertek. A dolog kiderült, a tetemeket is megtalálták — de a vizsgálatot elszabotálták, a botrányt eltussolták. A közvélemény a börtönlázadások nyomán méltán sürgeti a fegyintézetek helyzetének felülvizsgálatát. Rudnyánszky István • 70 ezer pulyka Szeptember utolsó napjaiban jelentős szakaszához érkezett a nagyszénás! Lenin Tsz pulykatelepének építése. A házibrigád elkészítette a 10 nevelőólat, melyekbe október első napjaiban már 70 ezer pulykát gondozhatnak a szövetkezet gazdái. A beruházás 30 millió forintba kerül. A szénása gyémánt telepen egy évvel ezelőtt telepítették be az első elkészült ólat. Ezt követően, ahogyan felépítették a nevelőházakat, úgy telepítették be folyamatosan. Ennek tudható be, hogy az építés ideje alatt 93 ezer pecsenyepulykát szállítottak a baromfiiparnak. Egy év múlva 250 ezer árupulyka átadását tervezik. Ez így rendjénvaló A Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyára az 1960-as években a fejlesztés során nem fordított kellő gondot az egészséges és biztonságos munka műszaki feltételeinek a megteremtésére. Ezt a szakszervezet kifogásolta, sőt 1Ö67 őszén az SZMT Munkavédelmi Bizottsága szabálysértési eljárást folytatott le és bírságot rótt ki. A Békés megyei Népújságban is megjelent a bíráló cikk. A munkavédelmi bizottság később átfogó vizsgálatot tartott a kosárgyárban és javasolta többek között, hogy a munkatermekben a betonpadló helyett létesítsenek melegpadlót, oldják meg a szellőzést, a fűtést, a világítást. Követelményként írta elő a megfelelő szociális létesítmények kialakítását is. Az mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy évek, sőt évtizedek mulasztását nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A gyár vezetői azonban megértették, hogy javítani kell a helyzeten. Annál is inkább, mert a dolgozók közül többen elmentek, kifejezésre juttatva ezzel azt, hogy nincsenek megelégedve a munka- és szociális körülményekkel. Azóta sok változás történt. Fejlesztették a munkahelyeket, a szociális létesítményeket. A biztonsági megbízott főfoglalkozásban látja el feladatát. Üzemorvost is alkamaz a gyár. A vezető munkakörökben i dolgozók rendszeresen vizsgát tesznek a munka- és egészségvédelmi előírások ismeretéből, s törekednek is azokat megvalósítani. Nagy gondot fordítanak többek között a szerszámkarbantartásra. A jobb munka- és szociális körülmények elősegítették a közhangulat és a munkafegyelem javulását. És amíg 1968-ban 70 baleset fordult elő, 1969-ben már 66, 1970-ben 33, 1971. I. félévében pedig 16. A táppénzes napok száma is csökkent, mégpedig a következők szerint: 716 — 516 — 273 és (fél év alatt) 122. Hasonlóan csökkent a megbetegedések miatt kiesett munkanapok száma. A munka- és szociális körülmények javítására fordított költség hatása a gazdasági eredmény javulásában is megmutatkozott, ami lehetővétette a fejlesztés mellett a béremelést, a munkásokról való nagyobb gondoskodást. Ennek fontosságát növeli, hogy a mintegy 1200 fői foglalkoztató kosárgyárban 70 százalékban nők dolgoznak. Pásztor Béla A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tájékoztatása Főosztályának szervezésében negyvenkettőn (termelési, államigazgatási szakemberek, valamint néhány újságíró) tanulmányozták — nyolc napon keresztül — Moldávia mezőgazdaságát. A szövetségi köztársaság fővárosában, Ki sinyevben meglátogattuk a szőlő, és gyümölcstermesztési kísérleti intézetet. A mezőgazdaság műszaki fejlesztési tervéről tájékozódhat, tunk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság fogadásán és megismerkedhettünk Kotovs zk ban a szovhoz tevékenységével és életével. Mindig is vonzottak a legendák. Egy nép nemcsak bánatát, örömét, évszázados elnyomoro- dottságát örökíti meg bennünk, hanem történelmileg is fontos, elfogadható tényeket, eseményeket. És a legendáit hálásak. Élnek. Régi moldáv legenda meséli, valaha hatalmas ellenség támadt földjükre. Védekeztek, harcoltak, mégis beszorultak egy várba. Onnan se ki, se be. Állandóan tartott az ostrom. Fogyatkozott a védősereg, élelmük, vizük se volt. Bekerítve és reménytelenül tartották magukat, de nem hódoltak meg az ellenség előtt. És egy szép napon az erőd falán átrepült egy fehér gólya, csőrében szőlőfürttel. Csodás erejű, mesebeli madár volt. A szőlőtől új erőre kaptak a védők, megmenekültek. A gólya tehát ott is az életet jelenti; ha nem is gyermek, de szőlőfürt az áldás. Címerekben örökítették meg, s a bor, ama a jó moldáv földekről teremi, címkéjével árulkodik, az ősi jelképet viseli, a szőlőfürtös fehér gólyát A történelem viharai nem kerülték el a moldáv tájat népet. A kékre festett falusi házacskák szigorú idők tanúi. Valaha Be- szarábia egy része volt e szövetségi köztársaság. 1812-ben csatolták legelőször Oroszországhoz. Népe vegyes; ukrán, moldáv, romáira, zsidó, magyar. Aszályos táj, szigorú vidék, Dimbes-dombos, hegyes. Évi csapadék mennyisége 320—550 milliméter. A 33,7 ezer négyzet- kilométeren 3 és fél millió lakos él. Fővárosa Kisinyev, 500 éves. Forrást jelent. Ma 156 négyzetkilométeren 360 ezer lakója van. A főváros nevezetességei Sokat szenvedett a második világháborúban. Mire elcsitultak a fegyverek, 180 ezer lakosából 50 ezer maradt Az épületek 75 százaléka pusztult el. A német megszállás 1131 napig tartott, 1944. augusztus 24-ig. Szomorú idők, tragikus napok voltak. Húszezer embert végeztek ki Kisinyev környékén, tízezret pedig elhajtottak. A háború óta új Kisinyev épült. Négyszerié nagyobb, szebb és gazdagabb. Innen indult s lett világhíres Mária Biesu. Tíz esztendővel ezelőtt még kolhozban dolgozott, napjainkban seraki sem énekli jobban nála a Pillangókisasszonyt. Járt Szegeden is, fellépett a szabadtérin. Szép a Puskin-park. 1885-ben alapították. A nagy költőt, s forradalmárt 1820—1823-ig ide száműzték. Több szobor vall erről. Termékeny időszak volt, száz verse született itt a költőnek, a Cigányok című is. Szerelmes lett egy cigánylányba, egy hónapig vándorolt vele táborról- tá borra. Moldávia boráról, gyümölcséről, dohányáról híres. A Szovjetunió legsűrűbben lakott területe, s legfiatalabb gyümölcsös- kertje, köztársasága. Száztizen- két fajta konyakot és bort gyártanak. Hatmillió hektoliter az évi bortermelés. Kisinyevben nagyütemű a lakásépítkezés, a kőbányákban köveket fejtenek, szükséges a házakhoz. Az így nyert helyeket, „barlangokat” bortárolásra használják fel, igen eredményesen. A Szovjetunió köztársaságai között második a bor- harmadik a dohánytermesztésben Moldávia. Minden harmadik üveg bor és minden ötödik cigaretta itt „terem”. Kisinyevi kutatók A Kertészti és Szőlészeti Kutató Intézetet 1956-ban létesítették, a moldáviai Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozik. Huszonnégy osztálya és laboratóriuma van. Kisebb részlegei mindenütt vannak a köztársaságban. Az új fajták kitenyésztése mellett a szőlészet és borászat sokat köszönhet e tudományos fellegvárnak. Hatan a tudományok doktoraiként, 76-an pedig kandidátusként, 33 problémán dolgoznak napjainkban. A 2500 hektár területtel rendelkező kutató intézet az ismeretlen fajták meghonosítására is törekszik. Gyűjteménye páratlan, 2500 fajta szőlő, az Európában és a világon termesztett fajta mind-mind megtalálható itt Ez a csodálatos nemzetközi szőlőskert rendkívül nagy segítséget nyújt a fatjakí- sérletezéshez, fajtaelőállításhoz. Magyar ,olasz, francia, amerikai fajtakollekcdó mind-mind egy rakáson. A KGST-n belül tudományos munkát is folytat az intézet. A magyarokkal együttműködve a vírusmentes oltványok kitenyésztésén fáradoznak. Gyümölcsfából 3 ezer fajta van, cseresznyéből 400 fajta a gyűjteményben. Igen sok nemzetközi kiállításon sikert arató intézet ez. A szőlőtermesztésben magas támrendszert, a hagyományokhoz megfelelően alakított Lensz—Moszer-féle módszert alkalmaznak. Dolgoznak a gépesítésen, nyolc-tíz év múlva kombájnokkal szüretelnek. Szerkesztettek már egy kombájnt, részt is vett a betakarításban, de csak akkor hasznos, ha a szőlőfürt sok ágazató és hosszú a kocsánya s egy oldalra viszik a fürtöket. Ehhez ültetni és nevelni is úgy kell a szőlőt. Külön övezeteik vannak, étkezési és borszőlő fajtáknak. Az időjárástól függően négy-ötször permeteznek, télire nem takarják be a tőkéket. A legjobb években 21—22 százalékos a cukortartalom. Télidőn — 30 évben egyszer — hull csapadék. Nem panaszkodnak a termésre, az intézetben hektáronként eléri a 170 mázsát. Bár már a mi gazdaságainkban is ilyen átlagnál tartanánk. Sz. Lukács Imre (Folytatjuk) A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VASIPARI KSZ féLvébelre keres: lakatos, hegesztő, festő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat, lakatos és kőműves munkakörbe Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet: a Mezőberényí Műszaki és Vasipari Ksz személyzeti vezetőjénél; Mezőberénj>, Népköztársaság u. 5. sz. alatt. x
